Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-20 / 268. szám

1990. október 20., szombat Kapcsolatok —— 7 OLVASÓSZOLGÁLAT Levélcímünk: Pf. 153. Telefonszámunk: 12-847 ...úgysem figyelnek rám // 1/ .. .9 .. Köszönöm Ezúton szeretném megkö- vánnyal, buszbérlettel és szónni annak a jó szándékú kulccsal együtt. Nagyon soegyénnek a szívességét, se- kát segített ezzel; még egygítőkéSzségét, aki címemre szer köszönöm, megküldte az általam, októ- _ _ ber 5-én elveszett szemelyi " igazolványomat a jogosít- Szeged, Napraforgó utca lesz-e Dugonics Társaság? Olvasom a DM októberi 18-ai számában megjeient> Dugonics András születésnapján című írásos megemlékezést, és felmerül bennem a kérdés: lesz-e Dugonics Társaság Szegeden, ha igen, mikor, ha nem, miért nem? A kérdés ugyanis nem előzmény nélküli. Az Esti Hírlap 1988. április 20-ai száma Dugonicsemlékéremről ad számot. A DM 1988. augusztus 20-ai számia: koszorúzás á Dugo-„ nics'-szobornál címmel ad hírt az eseményről. A DM 1988. december 14-ei számában Csongor Győző: legyen újra Társaság, A du'gonicsók címmel veti fel ezt <az igényt. A DM 1988. december 21-ei számában. A Dugonics-társaság rhegalakulása elé címmel jómagam írtam támogató írást. A DM 1989. február 16-ai számában Pataki Sándor Továbblépés — ötletekkel fűszerezve címmel ugyancsak cikket írt a témához. A DM 1989. május 31-«i száma hírül adja a Dugonics-ünnepek programját. Meggyőződésem, elérkezett az idő, hogy Szegeden ismét megalakuljon a Dugonics Társaság! Dr. Veress Sándor rr Szeptember 18-ai számunkban ,,Létminimumalapítvány" címen megjelent cikkükre, a megalázott nyugdíjasnak az alábbiakat üzenem: Én az ön által vinnyogó értelmiségnek nevezettek körébe tartozom, bár a vinnyogásom dotálása lényegesen' elmarad a cikkbeli összegektől. Pontosan hajnali 5-kor megyek munkába, s már délután 4-kor itthon is ' vagyok, persze, ha nem megyek boltba. Ne gondolja* hogy holmi taknyos vagyok, immár 22 éve dolgozom egynapi megszakítás nélkül, mégpedig azért, hogy családom egy főre_ jutó jövedelme az ön nyugdíjával egyenlő legyen, illetve azt elérje. Az emelésre pedig kilátás sincs. S addig így is lesz, amíg a Parlamentben egy interpelláló képviselő a növekvő milliókról beszél, akik a létminimum alatt élnek, s ezalatt a belügyminiszter rendkívül jót derül. (Én is derülnék az ö fizetésével!) A külügyminiszter hangosan cseveg — némi ironikus mosollyal az arcán. Ezt követően — válaszában — beszélt a miniszterelnök az etikáról és az etikettről, melyről, úgy látszik, a saját kormánya tagjainak sincs fogalma, még a tévékamerák által „fenyegetetten" sem. Tehát, kedves éhező sorstársam, nem kell a kormánynak a 12 forintos nyugdíjemelésért • köszönetet mondani, hisz úgysem figyelnek oda. Tisztelettel: Név és cím a szerkesztőségben Szerelném megtudni Rovatunkban olvasoink kérdéseire adunk válaasL illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarorsiág szerkesztősége, Szeged, Sajtóház, Pf. >53. 6740. Ki tekinthető egyedüláiiónak ? Autókereskedés helyett — parkolót! Elbeszélgette az ajtónyitást Gyakran olvasok „ arról, hogy a Volán autóbuszvezetői högyan visélkednek a tisztelt utazóközönséggel Nem értem, hogy mikor annyi a munkanélküli ember, akkor a Volán miért nem talál alkalmasabb, udvariasabb vezetőket a jármüveikre. Velem a következő eset történt: szeptember 5-én körülbelül 15.15kor a cipőgyárnál szálltam felj^ BY 46-42 frsz.-ú 22es jarátra. A jármúvezető az első ajtót nyitotta ki, miután egy kollégáját meglátta, hogy fel akar szállni. A nagy üdvözlések közepette azonban elfelejtette kinyitni a másik két ajtót. Mit tehettünk? Valamennyien előrementünk, ám ekkor már észbe kapott, és a többi ajtót is kinyitotta, mi viszont mindannyian elöl tülekedtünk A felszállás közben megjegyeztem, hogy elbeszélgette az ajtókinyitást, erre a felszállt kollégájától megkérdezte, hogy „már megint ki pofázik". Később megjegyeztem: inkább elnézést kért volna, mint abban a hangnemben beszél! Erre ő jó hangosan • kioktatott, hogy nem látom a táblát, hogy a „vezetővel menet közben beszélgetni tilos!", holott végigbeszélgette az utat a kollégájával. Legalább csak annyira okítaná ki a Volán a dolgozóit, hogy ők is tartsák be a szabályt, hogy ne beszélgessenek vezetés közben, veszélyeztetve az utasok épségét, a másik az, hogy ha figyelmetlenek voltak, még ne öfc támadják le az embert, hanem kérjenek elnézést. (Név és cím a szerkesztőségben). A lakótelepünkkel szemben megnyílt autókereskedésre panaszkodunk. Nem tudjuk, kinek az ötlete alapján létesítették, hiszen az MHSZ-tanpálya mellett is van egy. A másik oldalon pedig. magánszemélyeknek garázssort építenek. Nagyon felháborító az a tény, hogy amikor az SC-pályán labdarúgó-mérkőzés van, a személygépkocsival érkezők beállnak a lakók parkolójába, sőt a garázsbejáratokhoz, így a hazaérkezők a saját garázsukba, és a házuk mögött levő parkolóba nem tudnak beállni gépkocsijukkal. Másik felháborító dolog, hogy a gépkocsik őrzésére egy kutyát is bezártak . a kereskedés területére, ami az ott elhaladókat megugatja, ez szintén .zavarja az itt lakók, főleg kisgyermekek nyugalmát. Szerintünk sokkal praktikusabb lett volna, ha az illetékesek egy rendes parkolót építettek volna, hogy a mérkőzésekre és rendezvényekre ideérkezők ne össze-vissza, hanem normális helyen tudnának parkolni. Tisztelettel: Etelka sor lakói A diplomásnak sem könnyebb Egy „megalázott nyugdíjas" című cikkel kapcsolatban szeretném közölni a panaszossal, hogy én nem voltam fizikai dolgozó, mégis 34 évi munkaviszony után, egyetemi diplomával kapok 5500 Ft nyugdíjat. Ugyanakkor házmesterünk 10 évi munkaviszony után,- 4 elemivel 5000 forintot kap. Tőlem 34 évig vonták a nyugdíjjárulékot. Hivatalos elfoglaltságom mellett 15 évig társadalmi munkát végeztettek velem olyan munkakörben, melynek .elvégzésére félállásban fizetett alkalmazottat kellett volna időszakosan szerződtetni...! Egy olvasó Egy kedvezmény hátrányai 1973. április 28-a óta vagyok tagja a Dél-Tisza Menti Afész-nek, ami annyit jelent, hogy a részjegyértékem 500 Ft. Az áfész minden hónapban egyhetes kedvezményes vásárlási akciót szervez a saját boltjaiban, amikor is 1000 forintra 30 százalék kedvezményt kap a vásárló. Ezzel a lehetőséggel élni is szerettem volna első ízben október 11-én a dorozsmai templom melletti ABC Áruházban A bevásárlás megtörtént, körülbelül 950 forint értékű élelmiszer került a kosaramba. Amikor a pénztárhoz ér.tem, a legnagyobb csalódottságomra közölték, hogy náluk 16.30-ig tart naponta az akció. Igaz, - ekkor már 16 óra 40 perc volt, a nyitvatartási idő pedig 18 óra. A bolt dolgozói közölték, hogy legközelebb más időpontban menjek. A vásárolt élelmiszernek több mint felét kiszedték a kosaramból és visszavitték. Ez a körülmény rettenetesen kínos volt és kellemetlen. Hiszem és vallom, hogy a rugalmasabb kereskedői hozzáállásukon nem nagy csorba esett volna, ha az általuk megszabott időpontot 10 perccel meghosszabbítják. Az ilyen merev intézkedés nagyon népszerűtlen, no meg úgy tudom: a forgalom után kapják a bolti dolgozók a jutalékot még abban az esetben is, ha kedvezményes akcióban forgalmaznak Megjegyezni kívánom, hogy az újságban közzétett hirdetés nem tartalmazta, hogy az áfész-boltok zárás előtt másfél órával befejezik az ilyen jellegű akciót. Ifj. Fehér Istvánné Szeged, Alpári Gyula u. 35 Emlékezzenek a névadóra! Lassan, nyugodt mederben folyik a nemrég még sok izgalommal kezdődött új egyetemi tanév. Mégsem tartom elkésettnek azt a pár gondolatot, amit az alábbiakban szeretnék megjegyezni. Nem elkésett, mert mindig aktuális, ha az előttünk járókra gondolunk, akiknek példamutató élete fontos és hasznos kell, hogy maradjon számunkra. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy pár héttel ezelőtt egy elsőéves orvostanhallgató ismerősöm, aki az id. Jancsó Kollégiumban lakik, megkérdezte tőlem, hogy „tulajdonképpen ki volt az i Jancsó, akiről a kollégiumot elnevezték?" Ez az egyszerűnek látszó kérdés nagyon meglepett, és ez késztet most írásra. Azt hiszem, hogy id. Jancsó Miklós professzor megérdemelné, hogy a most kezdő, leendő orvosok kies t többet tudjanak róla. Jó volna, ha nem csak az esetleges nagyobb évfordulókat ünnepelnénk, hanem a hétköznapokat is úgy kezdenénk, hogy az arra méltó elődök emlékét megőriznénk és felidéznénk az ifjúság előtt is. A Szegedi Orvostudományi Egyetem bővelkedik kiváló elődökben és ezt nem szabadna elfelednünk Jó alkalom lenne például a tanév kezdeti kollégiumi összejövetel, ha valaki, erre illetéses elmondaná par szóval a kollégiumok névadóinak életrajzából azokat az adatokat amelyek méltóvá tették, hogy az intézmény felvegye a nevét. Visszatérve id. Jancsó Miklósra, a majdnem elfeledett kiváló orvosprofeszszorra, aki nemcsak- nagy szakmai tudású és általános műveltségű tudós volt, életét betegeinek és kiváló tanítványok nevelésének szentelte a tudomány fáradhatatlan művelése mellett. Munkásságát a kolozsvári egyetemen kezdte, majd Szegeden * folytatta, sajnos korán bekövetkezett haláláig. Szegeden is számos belgyógyász nevezhette mesterének, akikből sajnos ma már senki nem él. Mindezekről sokkal szakszerűbb tájékozódást szerezhet az, aki a szintén k:váló tanítvány, id. Issekutz Béla professzor 1968-ban megjelent könyvét; Az idés ifj. Jancsó Miklós a „két orvostudós" című müvét kezébe veszi. Írásom időszerűségéhez hozzájárul még az a kis hír, ami a Délmagyarország 1990. szeptember 27-i szamának napló rovatában jelent meg. Eszerint „ötven éve halt meg Julius Wagner-JaUregg ideggyógyász professzor, aki 1927-ben Nobel-díjat kapott a parslysis progresszíva maláriás lázrohamokkal való kezelésének felfedezéséért." Tipikus magyar tudós sons, hogy fenti kezelési módot jancsó professzor már 1917-ben felfedezte. Könyvet is írt róla, kutatásait Szegeden is folytatta. Sajnos a tudományos világnak csak kis része szerzett tudomást erről a felfedezésről, így neki a névtelen elsőség jutott. Még sok mindent lehetne elmondani a két Jancsóról, de ez nem az én feladatom. Nekem csupán a s/erény kérés maradhat, hogy a Kolozsvárról Szegedre került egyetem jelenlegi felelős vezetői találjanak rá alkalmat, hogy a frissen egyetemre került hallgatóságnak, ha csak a legfontosabbakat is, de ismertessék a példamutatónak kiváló nagy elődöket. Dr. Buday Margit Sz. L.-né, Szeged. Jelenleg a házasságunk felbontás alatt áll, de a lakás elintézését még nem tudtuk megoldani, ezért amig egy lakásban vagyunk, lehet-e engem egyedülállónak tekiruteni. Két gyermekem van, és arra vagyok kíváncsi, kaphatok:-e magasabb összegű családi pótlékot. Levélírónk problémájára a társadalombiztosítási törvény ad helyes választ. Ezek szerint, a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT számú rendelet 29; §-a részletesen felsorolja, hogy ki tekinthető egyedülállónak E szerint, egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a felbontás iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy bírói ítélet (bírói egyezség) alapján házastársa részére tartásdíjat, illetőleg gyermektartásdijat fizet, vagy házastársától tartásdíjat kap. Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt az élettársat is, aki bírói ítélet (bírói egyezség) alapján közös gyermek után élettársa részére gyermektartásdíjat fizet, vagy élettársától ezen a címen tartásdíjat kap. Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a férje sorkatonai szolgálatot teljesít, házastársa kórházi ápolásban részesül, külföldön tartózkodik, házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; házastársa a háztartásukban lévő gyermekről a gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv igazolása szerint, legalább két hónapja nem gondoskodik; házastársa szigorított javító-nevelő munkát végez. Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik vakok, személyi járadékban részesülnek, vagy arra egyébként is jogosultak. A kerítés építéséről B. P„ Szeged. A kerítés építésének szabályait kérem közölni. Szomszédommal vita van arról, hogy kinek kell a kerítést megépíteni. Az általános szabályokat az Országos Építésügyi Szabályzat határozza meg."* Az előírások lényege, hogy a tulajdonos kötelés az utca felől nézve a homlokzatot keríteni, továbbá így szembeállva a homlokzattal, a jobb oldali kerítést, továbbá erről az oldalról számítva a hátsó rész felét. A most ismertetett szabályzatból következik. hogy a telek bal oldali kerítését a már szomszédnak kell elkészíteni. Ez egyébként érthető is, az ismertetett szabályzatból, mert az ő ingatlanának, ha előtte állva ez neki a jobb oldali kerítés. Természetesen, ha sarokingatlanról van szó, akkor a bal oldali kerítést is a tulajdonosnak kell elkészíteni, hiszen ott már nincs szomszéd. A szabályzat szerint a két közút között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két közút között megosztva volna. Oldalhatáron lévő teleknél a tulajdonos az oldalkerítést azon telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyen az épület áll. Az építésügyi hatóság már kialakult beépítés esetén — a hélyi gyakorlatnak megfelelően — az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettségét eltérően is megállapít-hatja. Nyilvános építési telek esetén a nyilvános telek és a visszamaradó telek között — az utca vonalával párhuzamos — közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettségét a visszamaradó telek tulajdonosát terheli. Előfordul, hogy egyértelműen nem állapitható meg, hogy valamely építési telek kerítésének megépítése és fenntartási kötelezettsége kit terhel. Ilyenkor az építésügyi hatóság illetékes dönteni. Kinek jár jubileumi jutalom ? K L., Szeged. November végén megyek nyugdíjba, és azt szeretném tudni, hogy 36 évi munkaviszony után kaphatok-e jubileumi jutalmat. Munkahelyemen azt mondták, hogy 40 évi munkaviszony esetén jár a jubileumi jutalom, és akkor is csak az alapbérem. Kérem, ismertessék, hogy a rendelet mit mond erről. A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint jubileumi jutalom annak jár, akinek 25, 40, illetve 50 éves munkaviszonya van. Nyugdíjba menő dolgozóknak a jubileumi jutalmat kedvezőbb feltételekkel fizethetik ki. A rendelet kimondja, hogy a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Ez pedig azt jelenti, hogy a 25 éves jubileumi jutalmat a munkavállalónak akkor is ki kell fizetni, ha a nyugdíjazáskor nincs meg a 25 éves munkaviszonya, de azt további munkával még abban az évben megszerezhette volna. Ugyancsak kedvezmény, hogy a 40, illetve az 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor annak, is ki kell fizetni, akinek nincs ennyi munkaviszonyban töltött ideje, de nyugdíjazáskor már rendelkezik a 35, illetve 45 éves munkaviszonynyal. 1988. évben megjelent rendelkezés szerint, a 25, 40 és 50 éves munkaviszony után járó jubileumi jutalom összege a munkavállaló másfél havi alapbére (nem átlagkeresete). Természetesen 1988. január 1-je után jubileumi jutalom után is kell jövedelemadót fizetni. Az ismertetett kedvezmény nemcsak az öregségi, nyugdíjba menő munkavállalót illeti meg, hanem a rokkantsági nyugdíjba menőket is, ha a feltételekkel rendelkeznek. Dr. V. M.