Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-20 / 268. szám

1990. október 20., szombat Kapcsolatok —— 7 OLVASÓSZOLGÁLAT Levélcímünk: Pf. 153. Telefonszámunk: 12-847 ...úgysem figyelnek rám // 1/ .. .9 .. Köszönöm Ezúton szeretném megkö- vánnyal, buszbérlettel és szónni annak a jó szándékú kulccsal együtt. Nagyon so­egyénnek a szívességét, se- kát segített ezzel; még egy­gítőkéSzségét, aki címemre szer köszönöm, megküldte az általam, októ- _ _ ber 5-én elveszett szemelyi " igazolványomat a jogosít- Szeged, Napraforgó utca lesz-e Dugonics Társaság? Olvasom a DM októberi 18-ai számában megjeient> Dugonics András születés­napján című írásos megem­lékezést, és felmerül ben­nem a kérdés: lesz-e Dugo­nics Társaság Szegeden, ha igen, mikor, ha nem, miért nem? A kérdés ugyanis nem előzmény nélküli. Az Esti Hírlap 1988. ápri­lis 20-ai száma Dugonics­emlékéremről ad számot. A DM 1988. augusztus 20-ai számia: koszorúzás á Dugo-„ nics'-szobornál címmel ad hírt az eseményről. A DM 1988. december 14-ei szá­mában Csongor Győző: le­gyen újra Társaság, A du­'gonicsók címmel veti fel ezt <az igényt. A DM 1988. de­cember 21-ei számában. A Dugonics-társaság rhegala­kulása elé címmel jómagam írtam támogató írást. A DM 1989. február 16-ai szá­mában Pataki Sándor To­vábblépés — ötletekkel fű­szerezve címmel ugyancsak cikket írt a témához. A DM 1989. május 31-«i száma hí­rül adja a Dugonics-ünne­pek programját. Meggyő­ződésem, elérkezett az idő, hogy Szegeden ismét meg­alakuljon a Dugonics Tár­saság! Dr. Veress Sándor rr Szeptember 18-ai szá­munkban ,,Létminimum­alapítvány" címen megje­lent cikkükre, a megalázott nyugdíjasnak az alábbiakat üzenem: Én az ön által vinnyogó értelmiségnek nevezettek körébe tartozom, bár a vinnyogásom dotálása lé­nyegesen' elmarad a cikk­beli összegektől. Pontosan hajnali 5-kor megyek mun­kába, s már délután 4-kor itthon is ' vagyok, persze, ha nem megyek boltba. Ne gondolja* hogy holmi tak­nyos vagyok, immár 22 éve dolgozom egynapi megszakí­tás nélkül, mégpedig azért, hogy családom egy főre_ ju­tó jövedelme az ön nyug­díjával egyenlő legyen, il­letve azt elérje. Az emelés­re pedig kilátás sincs. S addig így is lesz, amíg a Parlamentben egy interpel­láló képviselő a növekvő milliókról beszél, akik a lét­minimum alatt élnek, s ez­alatt a belügyminiszter rendkívül jót derül. (Én is derülnék az ö fizetésével!) A külügyminiszter hangosan cseveg — némi ironikus mo­sollyal az arcán. Ezt kö­vetően — válaszában — be­szélt a miniszterelnök az etikáról és az etikettről, melyről, úgy látszik, a sa­ját kormánya tagjainak sincs fogalma, még a tévé­kamerák által „fenyegetet­ten" sem. Tehát, kedves éhező sorstársam, nem kell a kormánynak a 12 forin­tos nyugdíjemelésért • köszö­netet mondani, hisz úgy­sem figyelnek oda. Tisztelettel: Név és cím a szerkesztőségben Szerelném megtudni Rovatunkban olvasoink kérdéseire adunk válaasL illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarorsiág szer­kesztősége, Szeged, Sajtóház, Pf. >53. 6740. Ki tekinthető egyedüláiiónak ? Autókereskedés helyett — parkolót! Elbeszélgette az ajtónyitást Gyakran olvasok „ arról, hogy a Volán autóbusz­vezetői högyan visélkednek a tisztelt utazóközönséggel Nem értem, hogy mikor annyi a munkanélküli em­ber, akkor a Volán miért nem talál alkalmasabb, ud­variasabb vezetőket a jár­müveikre. Velem a követ­kező eset történt: szeptem­ber 5-én körülbelül 15.15­kor a cipőgyárnál szálltam felj^ BY 46-42 frsz.-ú 22­es jarátra. A jármúvezető az első ajtót nyitotta ki, mi­után egy kollégáját meglát­ta, hogy fel akar szállni. A nagy üdvözlések közepette azonban elfelejtette kinyit­ni a másik két ajtót. Mit tehettünk? Valamennyien előrementünk, ám ekkor már észbe kapott, és a töb­bi ajtót is kinyitotta, mi viszont mindannyian elöl tülekedtünk A felszállás közben megjegyeztem, hogy elbeszélgette az ajtókinyi­tást, erre a felszállt kollé­gájától megkérdezte, hogy „már megint ki pofázik". Később megjegyeztem: in­kább elnézést kért volna, mint abban a hangnemben beszél! Erre ő jó hangosan • kioktatott, hogy nem látom a táblát, hogy a „vezetővel menet közben beszélgetni ti­los!", holott végigbeszélget­te az utat a kollégájával. Legalább csak annyira okítaná ki a Volán a dol­gozóit, hogy ők is tartsák be a szabályt, hogy ne be­szélgessenek vezetés közben, veszélyeztetve az utasok ép­ségét, a másik az, hogy ha figyelmetlenek voltak, még ne öfc támadják le az em­bert, hanem kérjenek el­nézést. (Név és cím a szer­kesztőségben). A lakótelepünkkel szem­ben megnyílt autókereske­désre panaszkodunk. Nem tudjuk, kinek az ötlete alap­ján létesítették, hiszen az MHSZ-tanpálya mellett is van egy. A másik oldalon pedig. magánszemélyeknek garázssort építenek. Nagyon felháborító az a tény, hogy amikor az SC-pályán lab­darúgó-mérkőzés van, a sze­mélygépkocsival érkezők beállnak a lakók parkolójá­ba, sőt a garázsbejáratok­hoz, így a hazaérkezők a sa­ját garázsukba, és a házuk mögött levő parkolóba nem tudnak beállni gépkocsijuk­kal. Másik felháborító dolog, hogy a gépkocsik őrzésére egy kutyát is bezártak . a kereskedés területére, ami az ott elhaladókat meg­ugatja, ez szintén .zavarja az itt lakók, főleg kisgyer­mekek nyugalmát. Szerin­tünk sokkal praktikusabb lett volna, ha az illetékesek egy rendes parkolót építet­tek volna, hogy a mérkőzé­sekre és rendezvényekre ideérkezők ne össze-vissza, hanem normális helyen tud­nának parkolni. Tisztelettel: Etelka sor lakói A diplomásnak sem könnyebb Egy „megalázott nyugdí­jas" című cikkel kapcso­latban szeretném közölni a panaszossal, hogy én nem voltam fizikai dolgozó, még­is 34 évi munkaviszony után, egyetemi diplomával kapok 5500 Ft nyugdíjat. Ugyanak­kor házmesterünk 10 évi munkaviszony után,- 4 ele­mivel 5000 forintot kap. Tő­lem 34 évig vonták a nyug­díjjárulékot. Hivatalos el­foglaltságom mellett 15 évig társadalmi munkát végez­tettek velem olyan munka­körben, melynek .elvégzésé­re félállásban fizetett al­kalmazottat kellett volna időszakosan szerződtetni...! Egy olvasó Egy kedvezmény hátrányai 1973. április 28-a óta va­gyok tagja a Dél-Tisza Men­ti Afész-nek, ami annyit jelent, hogy a részjegyérté­kem 500 Ft. Az áfész min­den hónapban egyhetes ked­vezményes vásárlási akciót szervez a saját boltjaiban, amikor is 1000 forintra 30 százalék kedvezményt kap a vásárló. Ezzel a lehetőség­gel élni is szerettem volna első ízben október 11-én a dorozsmai templom melletti ABC Áruházban A bevá­sárlás megtörtént, körülbe­lül 950 forint értékű élel­miszer került a kosaramba. Amikor a pénztárhoz ér­.tem, a legnagyobb csaló­dottságomra közölték, hogy náluk 16.30-ig tart naponta az akció. Igaz, - ekkor már 16 óra 40 perc volt, a nyit­vatartási idő pedig 18 óra. A bolt dolgozói közölték, hogy legközelebb más idő­pontban menjek. A vásá­rolt élelmiszernek több mint felét kiszedték a kosaramból és visszavitték. Ez a körül­mény rettenetesen kínos volt és kellemetlen. Hiszem és vallom, hogy a rugalma­sabb kereskedői hozzáállá­sukon nem nagy csorba esett volna, ha az általuk meg­szabott időpontot 10 perc­cel meghosszabbítják. Az ilyen merev intézkedés na­gyon népszerűtlen, no meg úgy tudom: a forgalom után kapják a bolti dolgozók a jutalékot még abban az esetben is, ha kedvezmé­nyes akcióban forgalmaz­nak Megjegyezni kívánom, hogy az újságban közzétett hirdetés nem tartalmazta, hogy az áfész-boltok zárás előtt másfél órával befeje­zik az ilyen jellegű ak­ciót. Ifj. Fehér Istvánné Szeged, Alpári Gyula u. 35 Emlékezzenek a névadóra! Lassan, nyugodt meder­ben folyik a nemrég még sok izgalommal kezdődött új egyetemi tanév. Mégsem tartom elkésettnek azt a pár gondolatot, amit az alábbiakban szeretnék megjegyezni. Nem elkésett, mert min­dig aktuális, ha az előttünk járókra gondolunk, akik­nek példamutató élete fon­tos és hasznos kell, hogy maradjon számunkra. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy pár héttel ezelőtt egy elsőéves orvostanhallgató ismerő­söm, aki az id. Jancsó Kol­légiumban lakik, megkér­dezte tőlem, hogy „tulaj­donképpen ki volt az i Jancsó, akiről a kollégiu­mot elnevezték?" Ez az egyszerűnek látszó kérdés nagyon meglepett, és ez késztet most írásra. Azt hiszem, hogy id. Jancsó Miklós professzor megér­demelné, hogy a most kez­dő, leendő orvosok kies t többet tudjanak róla. Jó volna, ha nem csak az esetleges nagyobb évfordu­lókat ünnepelnénk, hanem a hétköznapokat is úgy kez­denénk, hogy az arra méltó elődök emlékét megőriz­nénk és felidéznénk az if­júság előtt is. A Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem bővelkedik kiváló elődökben és ezt nem szabadna elfelednünk Jó alkalom lenne például a tanév kezdeti kollégiumi összejövetel, ha valaki, erre illetéses elmondaná par szóval a kollégiumok név­adóinak életrajzából azokat az adatokat amelyek mél­tóvá tették, hogy az intéz­mény felvegye a nevét. Visszatérve id. Jancsó Miklósra, a majdnem elfe­ledett kiváló orvosprofesz­szorra, aki nemcsak- nagy szakmai tudású és általános műveltségű tudós volt, éle­tét betegeinek és kiváló ta­nítványok nevelésének szentelte a tudomány fá­radhatatlan művelése mel­lett. Munkásságát a kolozs­vári egyetemen kezdte, majd Szegeden * folytatta, sajnos korán bekövetkezett haláláig. Szegeden is szá­mos belgyógyász nevezhet­te mesterének, akikből saj­nos ma már senki nem él. Mindezekről sokkal szak­szerűbb tájékozódást sze­rezhet az, aki a szintén k:­váló tanítvány, id. Issekutz Béla professzor 1968-ban megjelent könyvét; Az id­és ifj. Jancsó Miklós a „két orvostudós" című müvét kezébe veszi. Írásom időszerűségéhez hozzájárul még az a kis hír, ami a Délmagyarország 1990. szeptember 27-i sza­mának napló rovatában je­lent meg. Eszerint „ötven éve halt meg Julius Wag­ner-JaUregg ideggyógyász professzor, aki 1927-ben Nobel-díjat kapott a pars­lysis progresszíva maláriás lázrohamokkal való kezelé­sének felfedezéséért." Tipikus magyar tudós sons, hogy fenti kezelési módot jancsó professzor már 1917-ben felfedezte. Könyvet is írt róla, kutatá­sait Szegeden is folytatta. Sajnos a tudományos vi­lágnak csak kis része szer­zett tudomást erről a felfe­dezésről, így neki a névte­len elsőség jutott. Még sok mindent lehetne elmondani a két Jancsóról, de ez nem az én feladatom. Nekem csupán a s/erény kérés maradhat, hogy a Kolozsvárról Szegedre ke­rült egyetem jelenlegi fele­lős vezetői találjanak rá al­kalmat, hogy a frissen egyetemre került hallgató­ságnak, ha csak a legfon­tosabbakat is, de ismertes­sék a példamutatónak ki­váló nagy elődöket. Dr. Buday Margit Sz. L.-né, Szeged. Jelen­leg a házasságunk felbontás alatt áll, de a lakás elinté­zését még nem tudtuk meg­oldani, ezért amig egy la­kásban vagyunk, lehet-e en­gem egyedülállónak tekiru­teni. Két gyermekem van, és arra vagyok kíváncsi, kap­hatok:-e magasabb összegű családi pótlékot. Levélírónk problémájára a társadalombiztosítási tör­vény ad helyes választ. Ezek szerint, a társadalombiztosí­tási törvény végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT számú rendelet 29; §-a rész­letesen felsorolja, hogy ki tekinthető egyedülállónak E szerint, egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, el­vált, vagy házastársától kü­lön él, kivéve, ha élettársa van. Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki há­zastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a felbon­tás iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy bírói íté­let (bírói egyezség) alapján házastársa részére tartásdí­jat, illetőleg gyermektartás­dijat fizet, vagy házastársá­tól tartásdíjat kap. Az egyedülállóság szem­pontjából különélőnek kell tekinteni azt az élettársat is, aki bírói ítélet (bírói egyez­ség) alapján közös gyermek után élettársa részére gyer­mektartásdíjat fizet, vagy élettársától ezen a címen tartásdíjat kap. Egyedülálló­nak kell tekinteni azt, aki­nek a férje sorkatonai szol­gálatot teljesít, házastársa kórházi ápolásban részesül, külföldön tartózkodik, házas­társa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; házastársa a háztartásukban lévő gyer­mekről a gyámügyi felada­tokat ellátó szakigazgatási szerv igazolása szerint, leg­alább két hónapja nem gon­doskodik; házastársa szigo­rított javító-nevelő munkát végez. Egyedülállónak kell te­kinteni azokat a házastársa­kat is, akik vakok, személyi járadékban részesülnek, vagy arra egyébként is jogosultak. A kerítés építéséről B. P„ Szeged. A kerítés építésének szabályait kérem közölni. Szomszédommal vi­ta van arról, hogy kinek kell a kerítést megépíteni. Az általános szabályokat az Országos Építésügyi Sza­bályzat határozza meg."* Az előírások lényege, hogy a tu­lajdonos kötelés az utca fe­lől nézve a homlokzatot ke­ríteni, továbbá így szembe­állva a homlokzattal, a jobb oldali kerítést, továbbá er­ről az oldalról számítva a hátsó rész felét. A most is­mertetett szabályzatból kö­vetkezik. hogy a telek bal oldali kerítését a már szom­szédnak kell elkészíteni. Ez egyébként érthető is, az is­mertetett szabályzatból, mert az ő ingatlanának, ha előtte állva ez neki a jobb oldali kerítés. Természete­sen, ha sarokingatlanról van szó, akkor a bal oldali ke­rítést is a tulajdonosnak kell elkészíteni, hiszen ott már nincs szomszéd. A sza­bályzat szerint a két közút között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szem­pontjából olyannak kell te­kinteni, mintha az a két közút között megosztva vol­na. Oldalhatáron lévő telek­nél a tulajdonos az ol­dalkerítést azon telekhatá­ron köteles megépíteni és fenntartani, amelyen az épület áll. Az építésügyi ha­tóság már kialakult beépítés esetén — a hélyi gyakorlat­nak megfelelően — az oldal­kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezett­ségét eltérően is megállapít­-hatja. Nyilvános építési telek esetén a nyilvános telek és a visszamaradó telek között — az utca vonalával párhu­zamos — közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezett­ségét a visszamaradó telek tulajdonosát terheli. Előfordul, hogy egyértel­műen nem állapitható meg, hogy valamely építési telek kerítésének megépítése és fenntartási kötelezettsége kit terhel. Ilyenkor az épí­tésügyi hatóság illetékes dönteni. Kinek jár jubileumi jutalom ? K L., Szeged. November végén megyek nyugdíjba, és azt szeretném tudni, hogy 36 évi munkaviszony után kaphatok-e jubileumi jutal­mat. Munkahelyemen azt mondták, hogy 40 évi mun­kaviszony esetén jár a jubi­leumi jutalom, és akkor is csak az alapbérem. Kérem, ismertessék, hogy a rendelet mit mond erről. A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint jubi­leumi jutalom annak jár, akinek 25, 40, illetve 50 éves munkaviszonya van. Nyug­díjba menő dolgozóknak a jubileumi jutalmat kedve­zőbb feltételekkel fizethetik ki. A rendelet kimondja, hogy a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Ez pedig azt jelenti, hogy a 25 éves ju­bileumi jutalmat a munka­vállalónak akkor is ki kell fizetni, ha a nyugdíjazáskor nincs meg a 25 éves munka­viszonya, de azt további munkával még abban az év­ben megszerezhette volna. Ugyancsak kedvezmény, hogy a 40, illetve az 50 éves munkaviszonnyal járó jubi­leumi jutalmat a nyugdíja­záskor annak, is ki kell fi­zetni, akinek nincs ennyi munkaviszonyban töltött ideje, de nyugdíjazáskor már rendelkezik a 35, illet­ve 45 éves munkaviszony­nyal. 1988. évben megjelent rendelkezés szerint, a 25, 40 és 50 éves munkaviszony után járó jubileumi jutalom összege a munkavállaló más­fél havi alapbére (nem át­lagkeresete). Természetesen 1988. január 1-je után ju­bileumi jutalom után is kell jövedelemadót fizetni. Az ismertetett kedvezmény nemcsak az öregségi, nyug­díjba menő munkavállalót illeti meg, hanem a rokkant­sági nyugdíjba menőket is, ha a feltételekkel rendelkez­nek. Dr. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents