Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-20 / 268. szám

1990. október 20., szombat A helyzet 3 Orgonatörténet A templom fölszentelcsénrk napján. 1930. október 24-én szólalt meg először az új orgona a zeneszerető közönség előtt. Az évforduló tiszteletére két hangversenyt is rendeznek a következő napokban. Már az építkezés idején elhatározta a városi közgyűlés, hogy „művészi színvonalú orgona" illenék a legnagyobb szegedi templomhoz. Klebelsberg Kunó azonban kicsinek találta az eredetileg tervezett méreteket, amelyek 75 hangszínváltozatú orgonáról szóltak Az 1924-ben kiírt pályázatot felülvizsgálták, és négy év múlva Geyer József, a Budapesti Zeneakadémia tanúra már 97 regiszteres orgonát tervezett, amelynek elkészítésével a híres pécsi Angster orgonagyárat bízták meg. Közben Klebelsberg külföldi tapasztalataiból merít ve javasolta, hogy ne csak a kóruson legyenek . sípok, hanem a kupolában és a szentélyben is. A kupalaorgona hozzátoldása 101 regiszternyi gazdagodást jelentett. 1930. nyarán 12 hétig tartott a helyszíni összeszerelés. Október 24-én az ünnepségsorozat első napján Antos Kálmán, a dóm főállású orgonistája ült áz ölfrnanuálos játszóasztalhoz. Másnap, 25-én a rádió egyenesben közvetítette Schmidthauer Lajos orgonaművész hangversenyét, amelyen a Szegedi Filharmonikus Zenekar is közreműködött Figedy-Fichtner Lajos vezényletével. A záróünnepség október 26-án volt, amelyen a kor másik nagy orgonistája, Wehner Géza játszott. Az avatás után további bővítéseken gondolkodtak. Szentélyorgona építését határozták el, külön játszóasztallal — ez el is készült, 1931. november 11-én adták át. Sevillai példát említve Klebelsberg Kunó azt is szorgalmazta, hogy ne csak a szentélybe, hanem az altemplomba is építsenek orgonát. A „de profundisorgona", a „kriptamú" végül nem készült el. A szegedi dóm orgonája 134 hangszinváltozattal, összesen 10 ezer 180 sípot tud megszólaltatni. Atadásánák idején a hetedik volt Európában — a kriptaművel Passau és Milano mögött a harmadik lehetett volna. Így a „Közép-Európa legnagyobb orgonája" címet viselheti. Hatéves rekontsrukció ért véget most azzal, hogy az összes síp kecskebőr fúvócskáját kicserélték. Üjra szól minden hangszín, de idővel szükség lesz a központi játszóasztal felújítására, esetleg cseréjére is. A félig pneumatikus, félig elektronikus technikával működj regiszterkapcsolókat teljesen elektronizálni szeretnék, ám ehhez egyelőre hiányoznak a források. Szinte megszámlálhatatlan, hatvan év alatt hány orgonakoncertet rendeztek itt. Ábrahám István, a templom jelenlegi plébánosa az utóbbi huszonöt évre visszaemlékezve elmondta, hogy az évenkénti 10-15 filharmóniai koncert mellett a szabadtéri előadás napjain körülbelül ugyanennyi orgonabemutatót szoktak tartani, ezen felül "előfordult, hogy az IBUSZ egyetlen évben külön 170 bemutatót rendelt. A mostani ünnepségek keretében október 21-én, vasárnap este 6 órakor Mozart D-dúr miséjével kezdődik hangverseny, utána 7 órától Hunyadi Mátyás halálának 500. évfordulója alkalmából reneszánsz és mai szerzők Somogyi Kárólyné felvétele műveit játssza dr. Bottkáné Égető Mária, a Dóm Énekkarának közreműködésével (vezényel: Varjasi Gyula). Október 23-án, kedden este 7 órakor az Osztrák Kulturális Intézet és a belvárosi plébánia közös rendezésében Franz Haselböck orgonál. Műsorában Johann Gottfried Walther, johann Sebastian Bach, Liszt Ferenc, Ludwig van Beethoven és Leopold Mozart művein kívül elhangzik Ernst Köhler két átirata, Haydn Teremtés és Handel Messiás című oratóriumának részleteiből készült fantázia is. A koncertre a belépés díjtalan. Nyilas Péter Á flottakapitány partra száll ? (Folytatás az 1. oldalról.) biztonsági embereket zavarta a tömeg. Intézkedtek, hogy állítsák le a rendezvényt. — Azóta eltelt három év. — Nézze, azt mégsem csinálhatjuk, hogy a Gomba nappal fürdő, este meg kupi. Budapesten most hirdették meg a kétszemélyes kádfürdőt : négyszáznyolcvan forintért. Nem kell mondanom, hogy személyi igazolványt senkitől sem kérnek — egyszerűen, kádaztatnak. Mi a Gombát fürdőnek akarjuk hasznosítani. Akkor is, ha ez púp a cég hátán. — Nem lenne ésszerűbb, ha csak a vízszolgáltatás maradna az önkormányzaté, a fürdőket kiadnák vállalkozóknak? — Rajtunk csak segítenének. Ki önt tiszta vizet a pohárba? — Hírlik, hogy más vállalkozók, köztük a Szőke Tisza Kft. vezetője, Veres János is szemet vetett az újszegedi fürdőkomplexumra. Partra szállna a flotta kapitánya Újszegeden? — Erről nincs tudomásunk. Minket nem keresett meg ez ügyben. Különben is, a bérbeadás az önkormányzat dolga. — Mi lesz a Gomba sorsa? — Egy éven belül nem tudjuk megnyitni, az már bizonyos. A probléma sokkal bonyolultabb, mint első hallásra fűnik. Hamarosan be kell zárnunk a Gőzfürdőt. Vízgyógyászatra pedig szüksége lenne a városnak. Terveket készítettünk, hogy a Gombát összekötnénk a Forrás Szállóval, egy korszerű vízgyógyászati központot építenénk. — Miből, amikor fűtésre sincs elég pénz? — A szerényebb változat 80 millióba, az európaibb 300-ba kerülne. A Forrással közösen szeretnénk megépíteni a beruházást. A szálló igazgatója hajlana is rá. Az a baj- csak, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, akié a szálló, hallani sem akar a dologról. — Akkor marad a lakat a Gombán? — Egyelőre igen. Űj világítást kell szereltetnünk, ez két és fél millió. A szellőzés korszerűsítése legalább 10-11 millió. Erre most senkinek sincs a nadrágzsebben pénze. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy részvénytársasággá alakuljon a vízművek. Magánvállalkozók bevonásával, külföldi tőke idecsalogatásával változna a helyzet. Egyelőre azonban senki sincs döntési helyzetben. Az új önkormányzat bizonyára hamarosan tiszta vizet önt majd a oobárM. Rafai Gábor Hz óvást elutasították Nem államköltségen Augusztus 25-ei „Gyermekfalu, gyermekfalu" című cikkünkben egyik név nélküli nyilatkozó azt állította, hogy a faluvezető fia állami költségen, mint a gyermekfalu lakója vett részt egy olaszországi táborozáson. Á cikknek ez a megállapítása. téves információn alapult. A valóság az, hogy az S. O. S. Gyermekfalvak Nemzetközi Szövetsége évente a gyermekfalu lakóival együtt a faluvezetőt és családját a szövetség költségén látja , vendégül. Az elmúlt héten több alkalommal foglalkoztunk lapunkban a Szeged városi kórház-rendelőintézet eredménytelenül végződött igazgatóválasztásával. Első alkalommal az óvással, amit dr. Kajáry Irén, a Csongrád Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője és dr. Várkonyi László — az egyik pályázó — nyújtottak be a Csongrád Megyei Orvosi Kamara Elnökségének. Óvásuk az ellen szólt, hogy a választáson a tartózkodást is érvényes szavazatnak minősítették, s ennek okán nem kapta meg egyik pályázó sem az orvos-igazgatói poszt betöltéséhez szükséges szavazati arányt. Másodszor dr. Csernay László egyetemi tanár, a megyei orvosi kamara elnöke, az igazgatóválasztó közgyűlés levezető elnöke indokolta, miért volt szabályos a szavazás, illetve miért utasította el a megyei kamara — egyhangúlag — az orvosigazgató-választással kapcsolatos óvást, amit egyébként továbbított a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének. Ezúttal a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége tegnap érkezett döntéséről adhatunk tájékoztatást, amely a következőképpen szól: „A Magyar Orvosi Kamara Elnöksége a Szeged Megyei Városi Tanács Kórház-rendelőintézet orvosigazgatói választásával kapcsolatos óvást elutasítja. Az elnökség a Csongrád megyei területi kamara állásfoglalásával ért egyet." A döntés ismeretében kérdeztük a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjét, dr. Csergő Tibort, mi következik ezután? A főorvos elmondta, új pályázatot írnak ki, amit a Népjóléti Közlönyben, illetve a helyi lapokban tesznek közzé. A beérkező pályázatokat továbbítják az orvosi kamara megyei bizottságához. A bizottság által javasolt pályázók közül a kórház-rendelőintézet főorvosai és szakorvosai választják meg az intézmény igazgatóját. A választási menetrend tehát ugyanaz, mint az első „fordulóban". Reméljük, másodjára eredményt hoz. K. K. „Drága hazám, te nagyok termőföldje" Ez a Kapisztrán Szent Jánosról szóló himnusz kezdősora. Tinódi Sebestyén regősénekének dallamára költött ének folytatja: „Vérben is tied dicsőid legtöbbje. De kis kertedben, melyet szentnek hívnak, mások is nyílnak, öt is, ki joggal a te kincsed már most, más nemzet szülte Kapisztráni Jánost. Kálábriiból. mikor épp fosztották, nyerte az ország... A pogány nékünk már sírhelyet nézett, akkor jött hozzánk barátnak, s vitéznek. Hogy sírba dőljünk: nagy Hunyadiak kardja s ö nem hagyta." 1386-ban Capestranóban született. Apja „északi báró", német származású lovag. 1400—1408-ig Perugiában jogot tanul. 1412-ig Nápolyban a törvényszék elnöke. 1412—15-ig Perugia kormányzója. A Nápoly és Malatesta közötti háború alatt fogságba kerül. Kiszabadulása után Szent Ferenc rendjébe lép. 1420-tól 35 éven át a pápa küldötteként járja Európa országait, hogy a fejedelmeket és főurakat a török elleni küzdelemre, összefogásra bírja. Országnagyok békítése, eretnekeik megtérítése és a keresztény Európa megmentése a feladata és életcélja. A magyar rendek először 1452-ben hívták hazánkba. Ekkor kezdte fölismerni, hogy Magyarország megsegítésén múlik Európa jövője: a török veszedelem elhárítására a pápa, a fejedelmek, a császár összefogása szükséges. A török hadak előnyomulásának hírére Győrbe érkezett, ahol az Országgyűlésre összejött rendek még nem ismerték föl a nagy veszedelmet. Hunyadi Jánossal Szegeden akart találkozni. Közösen Erdélyben a szövetségi sereg fölállításának tervén fáradoznak. 1456 elején Carvajal pápai követ átadja neki Budán III. Kalliszt pápa levelét, melyben a keresztes háború hirdetésével bízza meg. Márciusban összehívták az Országgyűlést. A rendek csak akkor mozdultak meg, amikor híre érkezett annak, hogy a szultán hatalmas sereggel Nándorfehérvár felé tart. Kapisztrán országszerte hirdette a keresztes háborút. Mire Szegedre érkezett, már 22 ezres sereg gyűlt össze. A pápa elrendeli a déli harangszót, hogy imával segítse az egész kereszténység a hadba indulókat. Történelmünk tanúsítja, mekkora győzelmet aratott Hunyadi és Kapisztrán serege a szultán hatalmas hadával szemben. A győzelem hírére a pápa aug. 5-ére Urunk színeváltozásának ünnepét rendelte el. Sem Hunyádi, sem Kapisztrán nem örvendezhetett sokáig a diadalnak. A vezér 3 hét után, Kapisztrán pedig október 23-án halt meg. Uokon, Újlakon a ferences kolostorban temették el. A himnusz befejező versszaka: Ó azért mindig szeressük, dicsérjük. Kövessük abban, hogy másért is éljünk. A földért, s az égért vívott harcban, biztasson arca! Az alsóvárosi templomban október 21., 22., 23-án megemlékezést tartunk Kapisztrán Szent Jánosról az esti 6 órás szentmiséken. 23án a Bartók kórus énekel. Kodály Magyar miséjével, s különböző motettákkal segítik elő az áhítatot. Mihály atya M OSZ-álláspon t A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az Alkotmánybíróság határozatával igazoltnak látja álláspontjának helyességét; azt, hogy a mezőgazdaságban is elkerülhetetlenül szükséges privatizáció ne a szövetkezeti tulajdon terhére, és ne a termőföldnek a volt tulajdonosok részére való visszaadásával valósuljon meg. Mivel ezek a törekvések az Alkotmánybíróság határozata ellenére, továbbra is tapasztalhatóak, a MOSZ elnöksége szükségesnek tartotta, hogy ismételten megfogalmazza a mezőgazdasági szövetkezeti tagság érdekeit tükröző álláspontját — erről tájékoztatta az MTI-t a MOSZ illetékese. A szövetkezeti közös tulajdonban lévő vagyon — benne a termőföld privatizációjának egyetlen járható és alkotmányos útja a vagyonnak a szövetkezeti tagok közötti nevesítése, tényleges tulajdonba adása. A korlátozásoktól mentes tagi tulajdon teremti meg társadalmi méretekben az alapot ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is általánossá válhasson a magántulajdonon alapuló vállalkozás és a tagok érdekeit szolgáló szövetkezés. A Móra család csaknem minden tagjában élt művészi, költői tehetség. Már Móra Ferenc is a bátyját, Istvánt követte, amikor diákként verseket kezdett írni. S Móra István fia, Móra László is követte apjának meg nagybátyjának példáját. Még kisdiákként ő szerkesztette családjuk hetente „megjelenő", kéziratos Házi Tudósítóját, amelybe mind a hét testvér írt vagy rajzolt valamit. így kezdődött költői pályája. Ma száz esztendeje, Zentán született. Ott volt apja tanító, onnan kerültek 1895ben Budára. László a pápai tanítóképző elvégzése után 1909-ben Budán kezdett tanítani, s ott lett 1929-ben Móra László centenáriuma elemi iskolai igazgató. A világháborúból, hadifogságból jócskán kivette részét: 1914-ben bevonult, s csak 1920-ban került haza. Négyéves volt már kisebbik fia, mire megláthatta ... A húszas években, amikor Móra Ferenc már prózájával lépett ki a körtöltés mögül az ország nyilvánossága elé, Az Én Újságomban addig kifészkelt helyét unokaöccsének, Móra Lászlónak adta át. Az ifjabb Móra gyermekíróként is méltó lett nagybátyja nevéhez. Maga is szerkesztette a Meseország című gyermeklapot, és sok verse jelent meg elemi iskolai tan- meg verseskötetei (Álmok könyvekben, Három korsó, szekerén, 1925; Sír egy orhárom borsó címmel pedig szág, 1928; így jó, 1929; XX. 1929-ben kötetnyi meséje, század, 1939). Pályázatokat nyert, díja- Ének magamrgl című verkat kapott, sorra jelentek sében így summázta életét: Voltam kisgyerek, vidám, bohó. Voltam nagy gyerek, borkóstoló. Voltam gézengúz apám szöllején. Voltam szerelmes, boldog vőlegény. Voltam beszédes, hallgatag, komoly. Voltam katona s bús hadifogoly. Voltam hazámtól messze kergetett. Voltam irgalom. Voltam szeretet. Voltam kenyér is mások kedvire. Voltam platánfa. Voltam venyige. Abban is követte Ferenc ségével együtt a szovjet csabátyjának példáját, hogy patok budai hadműveletei szintén 54 évesen halt meg. során vesztették életüket. 1944. december 29-én, fele- Péter László