Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-19 / 267. szám

2 Körkép 1990. október 19., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) Megrendüléssel állok a Fehér Ház kertjében — kezdte Bush elnök beszédére adott válaszát Antall József —, hiszen Magyarország szabad kormányának szabadon választott miniszterelnökét fogadják. Büszkék vagyunk arra, hogy az amerikai szabadságeszmék, Washington, Jefferson és társaik hitvallása a miénk is. Büszkék vagyunk arra, hogy győztes történelmi csatáikban magyarok is részt vettek, s büszkék, hogy mindabban, ami Amerikát a világ vezető hatalmává tette, magyar katonáknak, munkásoknak és tudósoknak is része volt. A kormányfő szólt arról, hogy Magyarország megváltoztatta politikai intézményrendszerét, az ország parlamentáris demokrácia, s megvetette a szabad piacgazdaság alapjait. — Nem titkoljuk azonban, hogy a gazdasági változások végrehajtása sokkal nehezebb, mint a politikaiaké — mondotta Antall József. nem fogják tudni ellátni az intézményeket, csak, ha komoly bérreformot hajtanak végre, ami tisztes bevételt jelentene az önkormányzatoknak. Ezért a PSZ szerint, az utolsó fillérig az állami költségvetésnek kell biztosítani a béreket. A jövő évi bérfejlesztés kapcsán elmondta, hogy követnie kell az inflációt, és ezt törvénybe szükséges iktatni. Véleménye szerint, a bérezésnek három pillére van. Az egyik az ez évi inflációkülönbözet, a másik a prognosztizálható infláció, a harmadik a felr zárkózás. V. T. Csúcsforgalom a vagyonügynökségnél Minden eladó Elszámolt a pártvagyonnal az MSZP Elkészítette a 8 milliárd 700 millió forintnyi pártállami vagyon elszámolását a Magyar Szocialista Párt; képviselői a 2366 oldalas jelentést átadták az Állami Számvevőszék vezetőjének. A vagyonleltár részleteiről csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be a szocialista párt illetékesei, akik elmondták; 2352 ingatlant adtak át az államnak különböző célú hasznosításra, s csupán 364 épület maradt az MSZiP használatában. A védett műalkotások, nagyobb értékű festmények, használati tárgyak — ide sorolhatók Kádár János ajándékai is — a Legújabbkori Történeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják ezentúl. A gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatban elhangzott, hogy az egykori MSZMP vállalatai — a Hírlapkiadó, a Társadalomtudományi Intézet, a volt -Közlekedési Műszaki Vállalat, a Szikra Lapnyomda — állami tulajdonba kerültek, a megyei lapokat pedig eladták. Az eszmei értékért kapott összeget — mintegy 530 millió forintot — a közjó javára fordítja az MSZP: egyebek között tehetséges, ám szegény gyerekek iskoláztatására, szakmunkásképzési, átképzési programok, a legalacsonyabb nyugdijak támogatására. Bejelentették azt is, hogy az elszámolást követően azonnal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ugyanis diszkriminatívnak ítélik az elmúlt rendszerhez kötődé egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvény címét és bevezetését, amely az MSZP-t jelen időben minősíti az elmúit rendszerhez kötődőnek, nagy mértékben korlátozva a párt esélyeit a közéletben. (MTI) A pedagógusok érdekvédelme is nehéz A Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára, Szöllősi Istvánné volt a vendég tegnap a szegedi bizottság ülésén. A főtitkár szerint, az érdekegyeztetés mechanizmusa nem működik. Nem isménk a költségvetési adatokat. A pénzügyminisztériumi és művelődésügyi államtitkárok szerint ezek az adatok titkosak. A jövó évre előrejelzett 200 ezer, és 1992-re előrejelzett 600 ezer munkanélküli hatása az oktatást sem fogja érintetlenül hagyni. Ezért csökkenteni kell a kötelező óraszámot, munkaidőt, ez a legfőbb eszköz a pedagógusmunkanélküliség elkerülésére. A pedagógusok bérének biztositása elsősorban állami, és nem önkormányzati feladat. Az önkormányzatok Eddig 160 privatizációs üggyel foglalkozott a márciusban alakult Állami Vagyonügynökség. Hatvan privatizációs tervezetet hagyott jóvá, a tranzakciók összértéke 25 milliárd forint. Az állami vagyont átlagosan a könyv szerinti értékének 148 százalékáért privatizálják. A privatizációból származó állami bevétel 2 milliárd forint, további 2 milliárd várható az év végéig. Ezt az összeget az államadósság csökkentésére kívánják fordítani — mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet az Állami Vagyonügynökség vezetői csütörtökön tartottak eddigi tevékenységükről. Elmondták: csupán 28 esetben született elutasító döntés az állami vagyon védelme, illetve a vállalat által készített rossz átalakulási tervezet miatt. Jelenleg 23 vállalat átalakulását vizsgálja a vagyonügynökség, ezek vagyona összességében — könyv szerinti értéken — 39 milliárd forint. Az összes elfogadott ügyletből származó teljes külföldi tőkebevonás meghaladja a 14,4 milliárd forintot, azaz 630 millió USA-dollárt. A sajtótájékoztatón elhangzott: nagy az érdeklődés az Állami Vagyonügynökség által indított, 20 vállalatot érintő privatizációs program iránt. Eddig 800 pályázati füzet kelt el. Mintegy 200 cég, közöttük 50 nemzetközi, auditor, illetőleg tanácsadó cég jelezte: részt kíván venni a magyarországi privatizációban. RÓSZKE KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE PÁLYÁZATOT HIRDET jegyzői MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. A munkakör betöltéséhez Igazgatásszervezői, vagy állam- és jogtudományi doktori, vagy tanácsakadómlal képesítés és két év államigazgatási gyakorlat szükséges. A Jegyző feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerintiek, amelyhez további törvényi szabályozás várható. Aj " ' " tevékenység részletes leírását ke, sével. önéletrajz és a szakképesítést Igazoló < képviselőtestület nevezi kl. A pályázatokat e hirdetés megjelenésétől számított 10 napon belül kell a polgármesterhez (Röszke, Felszabadulás u. 84. 6758) megküldeni. Csépi Lajos, az AVÜ ügyvezető igazgatója bejelentette: a privatizáció meggyorsítására az ÁVÜ ezentúl lehetőséget teremt a befektetni szándékozóknak, hogy az adott cég kiiktatásával, az AVÜ-vel, mint tulajdonossal, közvetlenül tárgyaljon. Szó esett a kiskereskedelmet és a vendéglátóipart érintő előprivatizáció jelenlegi helyzetéről is. Az érdeklődés óriási, ám mint Rácz Ernő, e szféra privatizálásáért felelős igazgató elmondotta: a mintegy tízezer egységet érintő privatizációra egyelőre még várni kell, azt körülbelül 2 év alatt kívánják végrehajtani. Ennek oka: ha valamennyi egységet egyszerre kínálnák eladásra, igen alacsony áron jutnának az üzletekhez a leendő tulajdonosok. Ráadásul, az ellátásban is fennakadások keletkeznének. Az üzletek kikiáltási árának alapja a vagyonértékelés nyomán kialakított ár. Az Állami Vagyonügynökség vezetője, Csépi Lajos, elmondotta: összesen mintn egy kétezer kisebb-nagyobb privatizálandó cég van hazánkban, vagyonuk könyvszerinti értéke 1829 milliárd forint. Az eddigi privatizációs munkálatok a magyarországi vállalati vagyon mintegy 5—8 százalékát érintették. Bejelentették: az első 20 vállalat privatizálását követően, várhatóan december közepén hirdetik ki a második csomagban eladandó vállalatok névsorát. (MTI) A megszűnt MHSZ technikai bázisára épülő AUTÓSISKOLA , . Szeged, Kossuth L sgt 29. OTf Tel: 14-144,21-260 A gépjárművezető képzés minden kategóriájában áll az ön rendelkezésére Értesítjük tisztelt megrendelőinket, hogy a Török u. 11. sz. alá, Javításra leadott kabátokat, a Marx tér 18. sz. alatti „Stílus" Szőrmeboltban vehetik át, október 24-ótől. Hétfőtől péntekig, 9—16 óráig, csütörtökön, 10—16 óráig. Továbbiakban a tisztítás, festés, Javítás itt történik. Szeretettel várjuk tisztelt megrendelőinket. SZŰCS- ÉS SZABÓIPARI SZÖVETKEZET SZEPTEMBER 28-ÁTÓL OLCSÓBB LETT A KÖZKEDVELT DM-PRÉSS! HIRDETÉSFELVÉTEL: hétfőtől csütörtökig 8— 1 5.30 óráig, pénteken 8—12 óráig. Amennyiben szerda 1 2 óráig feladja hirdetését, még azon a héten pénteken megjelenik! Közületeket és magánszemélyeket is varunk! a 12-370-es telefonszámon, vagy személyesen a Victor Hugó u. 5. sz. alatt. Reflexiók egy töprengésre Érdeklődéssel, de még inkább kedvetlenül olvastuk Bratinka József töprengéseit, mert jó szándéka, /tisztázni akarása mögött régi-új előítéleteket tényeket érzelmekkel összemosó reakciókat tapasztalunk. Sajnos, még ha kívánatos is lenne, nem függetle. nfthetjük magunkat bizonyos pártpolitikái megfontolásoktól, hiszen tavasz óta nyilvánvalóvá vált az MDF politikájára rányomja bélyegét a túlfűtött hang, a mindent egyfajta magyarság sajátságos szűrőjén át látó és láttató nézőpont Bármennyire is tiszteljük ennek nemes megnyilvánulásait mi a saját nem kormánypárti magyarságunkat sem tartjuk alábbvalónak ennél. Ügy érezzük, hogy higgadt objektív, önmérséklő. az önirónia elemeit sem nélkülöző gondolkodás híján a nemzeti pátosz könnyen vakvágányra futhat, s bizonyos esetekben már futott is. Bratinka József a ..hordóüggyel" kezdi írását, és az egé&z Parlamenttel együtt megvádoltnak érzi magát Nincs ezzel egyedül, mint az MDF-frakció véleményét ismertető Csengey Dénestől hallhattuk a Házban, hogy Nagy né Maczó Ágnesről már ne is beizéljünk. Emlékezzünk: Szabad György magányos merénylőről beszélt és elhatárolta a Parlamentet az eseménytől, de a vizsgálatot kérők sem akartak mást. mint ezt a magányos merénylőt azonasíta. ni. A vizsgálat egy ideig csak egyetlen videoszalagra támaszkodhatott mert a később bevetett (kópia tulajdonosai sokáig — érthetetlen módon — nem jelentkeztek. De még erről az újabb bizonyítékról is csak az Akadémia Nyelvtudományi Intézetében sikerült kideríteni, hogy valójában mit is kiabáltak, mert a szöveg rosszul érthető és félrehallható. Ami a cikkíró nyelvészeti érveit illeti: a Parlamentben nemcsak nyelvészek ülnek, s a tévéközvetítések bizonyítják, hogy sok honatya nyelvi kompetenciája nem. azonos az akadémiai nyelvtannal. A cikk felveti, hogv a bordóügy mögött botránykeltés szándéka húzódhat meg. örülünk, hogy ez a gondolat csak „megsuhintotta" a szerzőt, s nem vert gyökeret benne, mert ha az MDF a? ártatlanság vélelmére hivatkozik a bekiabálást illetően. a tiszta szándékot a tisztázási igénytől sem szabad elvitatni. Maga Szabad György hangsúlyozta: a magyar Parlament egészének védelmét éppen az szolgálta, hogv nem tussolták el az ügyet hanem kiderítették, mi hangzott el valójában. Akik ezen megsértődtek. vajon alaptalanul gyanúsítottnak érzik-e magukat akkor is, amikor a rendőrség ismeretlen tettes után nyomoz? Egyébként furcsa, hogy a „magányos merénylő", akiről kiderült, hogy nem is merénylő. csak tréfálkozó kozbekiabáló. nem tett eleget Kőszeg Ferenc kérésének, s a vitákat végre lezárandó, nem fedte fel kilétét Az eddigiek egy elszigetelt egyedi esetre vonatkoznak, még lehangolóbb az, ahogy Bratinka József, az MDF liberáks .szárnyának" képviselője a sajtóról vélekedik. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy egy ka. lap alá veszi az álhírek terjesztőit és a félrehallókat. azokat akik a később valótlannak bizonyuló híreket szándékosan terjesztik. illetve jóhiszeműen írják le (Vajon melyik kategóriába sorolná a szerző az MDF választási újságjában megjelent, s minden szavazóhoz ingyen eljuttatott Apák és fiúk cikk azóta bíróságilag elmarasztalt szerzőjét?) Bratinka József külföldi tapasztalataiból tudhatná, hogy egyik nyugati ország sajtója sem mentes a szenzációéhségtől. hiszen a piac törvényei ezt diktálják. A sajtóperek lehetőségét nem kizárva, mi nem adminisztratív és anyagi fenyegetéssel zaboláznánk meg az újságírókat Döntse el a vásárló, hogy olyan új. ságot akar-e olvasni, amelyben hemzsegnek a szenzációhajhász álhírek, vagy olyat, amelynek friss, naprakész hírei közé alkalmanként kevésbé ellenőrzött ínformáció is keveredik. Philadelphiai újságíró barátunk, akivel együtt ültük végig a kormányfő szegedi kampánybeszódét. az esemény sajtóját látva, egyébként nem azon csodálkozott mennyi az ál- vagy igazi szenzáció a magyar tömegkommunikációban, hanem azon. hogy mennyire tisztázatlanok a műfajok: nem különül el a kommentár a tényszerű, szenvtelen hírközléstől. (A legnagyobb megdöbbenést a hiradó első kiadása keltette benne.) Éppen ezért sajnálatos, hogv a Képviselő úr a „hordóügyet" lezáró hír „egyszerű tónykozlés" voltát fájlalja. Talán úgy érzi, hogy a kampány utolsó óráit hatékonyabban kihasználhatták volna egy-két jól megírt kommentárral? Ha már a híres „szegedi beszédet" emlegettük : figyelemfelkeltő tendencia. hogy ahogyan Antall József, most körzetünk országgyűlési képviselője is. a nyugdíjasok pénzét használja a forint helyett financiális mértékegységként. Ez aligha szolgálja a „társadalmi rétegek megbékélését". Még egy gondolat a „Csoóri-kérdésről". Szokás újabban múltbeli érdemekre hivatkozva jelenkori tévedések bírálatát erkölcstelennek nyilvánítani. Így hivatkozott Andrásfalvy Bertalan ötvenhatos kiállására Pordány László a miniszterrel szembenálló diákokat megfeddve, s így tesz most Bratinka József a költő védelmében. Senki sem tagadja e személyek érdemeit és erkölcsi tartását, de ez nem jelenti azt. hogy minden mai véleményük automatikusan kritikán felül áll. A kérdés, hogy miért pont a kampány alatt támadták meg Csoóri t, egyszerűen megválaszolható: vitára ingerlő cikke a kampányidőszakban jelent meg. Egyetértünk azzal, hogy a költő szövege teljes egészében megbeszelést követel, de mégsem gondoljuk, hogy például Mészöly Miklós csak kiragadott bekezdések olvasása alapián jutott volna arra a súlyos következtetésre, hogy elhagyja az írószövetséget. Ügy gondoljuk, hogy tobb út is vezet a magyarok számára Európába, si mivel a magyarságtudat, szubjektív kategória. a magyarságérzésnek széles elfogadható skálája létezhet. Amit a cikkíró ármánykodásnak vél, talán csak egv másfajta, sza. mára szokatlanabb nemzeti érzés A magunk részéről nem ismerünk objektív mérőeszközt a magyarság fokának meghatározására, és a pluralizmusnál nem tudunk jobb megoldást az Európához csatlakozáshoz. Sándor Klára — Szőnvl György Endre