Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-18 / 266. szám

1990. október 18., csütörtök Kultúra •.s. ftí . | (fj 4KHQÍ9 j, Ma alakul az új Egyetemi Tanács Ki lesz a rektor? Ez tialán nem' a legfőbb, de kétségtelenül az egyik legérdekesebb kérdés, amelyekre ma választ kaphatunk a JÖzsef Attila Tudományegyetem új Egyetemi Tanácsának (ET) alakulóülésén. Ismeretes, hogy az új testülétet október elején választották meg. A réginél kisebb létszámú tanács, hivatott dönteni az egyetem állami vezetőinek személyéről. Az új ET-t egyébként, információink szerint, Sze" nátusnak. hjvják majd. Az egyetemhez közelálló forrásokból megtudtuk, hogy Csákány Béla, a JATE jelenlegi rektora kinék mandátuma 1992-ig szól — bizalmi szavazást fog kérni, s csak akkor vállalja továbbra is megbízatását, ha kell támögátást kap. Ez esetberi "ik csak további egy esztendeig, az Egyetemi Statútum. kid.olgözáEő'ig maradna hivatalában. Ismeretes, hogy Csákány profeszszort a közelmúltban több támadás érte néhány intézkedéséért,-és azért, mert a '80-as években az egyetem párttitkára volt. A lehetséges ellenjelöltek közül j!i legismertebb rtév Róna-Tas Andrásé, aki akadémikus, és az Altajisztika Tanszéket vezeti. Öt az egyetemi reformmozgalmak közül az egyik, a Jpimbor Szándék csoport támogatja. A másik, a Mozgalom az Egyetem Megújításáért nem juttatott képviselőt az Egyetemi Tanácsba. Ezen kívül számtalan híresztelés is forgalomban van. A legérdekesebb, hogy a két legesélyesebb jelölt megegyezésre jutott az egyetem irányításáról. A hírt egyelőre senki sem erősítette meg Remélhetőleg ma minden híresztelésnek vége szakad, meri az új ET — dönt. M. T. Az új ET Róna-Tas András, Ilia Mihály, Ötvös Péter (BTK); Nagy Ferenc, Molnár Imre, Sízabó Imre (AJK); Bor Zsolt, Burger Kálmán, Szalay István (TTK); hallgatók: Soós Gábor, Tölgyes László (BTK); Patyi András, Németh Gabriella (AJK): Várnagy József, Boda Dezső (TTK); valamint Kokas Károly és Csejtei Dezső. Lovastsv Zoltón felvétele Az Ady téri épület új kerítése; könnyebb lett a bejutás? 0 Szegedért alapítvány pályázatai A Szegedért Alapítvány minden esztendőben odaítéli azokat a díjakat, amelyekkel a város szellemiségének gazdagításiában, tudományos, kulturális, művészeti és társadalmi életében kimagasló szerepet betöltők tevékenységét értékeli. Az alapítvány _ elnöksége, valamint kuratóriumai két kategóriában adományoznak díjakat. A Szegedért Alapítvány fődíjának célja olyan személyiség, életútjának elismerése, aki eredményeivel stíkaf tett' a ' vúrps fejlődéséért, hírnevének öregbítéséért. A fődíj tiszteletdíja 200 ezer forint. A kuratóriumi díjakat hármas", ;mééös'ztásbafi ítélik oda.... A .íud&mányQs, mű vészeit és. társadalmi-állampolgári kuratóriumi díjak öszszege egyenként 150 ezer forint. Kiosztásuk alapjául szolgálhat minden egyedi alkotás, eredmény, a műszaki. orvosi és természettudományok, a társccdatgifitu1 domány, • bölcsészet,. . publicisztika, valamint a művészetek területéről. De idetartoznak az előzőekbe nem sorolható, kimagasló emberi teljesítmények, amelyek méltatása összhangban áll az alapítvány eszméivél. A dijakát 1991. március 12-én, a szegedi nagy árvíz, a város újjászületésé-' nek évfordulóján, ünnepélyes keretek között adják át. A Szegedért Alapítvány elnöksgge és kuratóriumai felkérik a szegedieket, hogy tegyenek javaslatókat a dijak adományozására, és mellékelve . részletes indoklásukat, 1990. december 15-éig juttassák el az alapítvány titkárához (6721 Szeged, Szent Mihály utca 1). A Szegedért Alapítvány palyázatot hirdet azok megsegítésére, akik a kulturális, tudományos és művészeti életben a város társadalmi életének alakításában, a hagyományok őrzésében, az értékek megóvásában, és gyarapításában törekszenek kiemelkedő eredményekre. A támogatás öt formája nyerhető el: ösztöndíjak. Pályázhatnak azok a ,35. életévüket be nem töltött szegediek, akik hazai oktatási intézményekben tanulnak, vagy továbbképzésben vesznek részt. Tartós támogatás: Ezt egyének, kutatócsoportok és alkotóközősségeknek jut-, tathatják az alapítvány cél" jait szolgáló tevékenység támogatására, legfeljebb kétévi időtartamra. Céljellegű támogatás. Egy ízben kaphatják egyének, vagy csoportok, akiknek munkájukhoz . vagy kutatásaik továbbfejlesztéséhez valamely meghatározott eszközre van szükségük. Adomány. Ebben olyan intézmény vagy más jogi személy részesülhet, amelynek: működése a város sajátos érdekeit szolgálja. Tanulmányutak támogatása. Igényelhető kül- és belföldi tanulmányutak, kölcsönös vendéghallgatói és vendégoktatói megállapodások céljára. A pályázatokat 1990. december 15-ig kell benyújtani az alapítvány titkárához (Szeged, Szent Mihály u. 1. 6721). A már beérkezett pályázatokat is figyelembe veszik. • Dugonics András születésnapján kapott a Dugonics Társaság, amely, lehet, az évfordulón életre kel. 1988. október 18-án a Deák Ferenc . Gimnáziumban megalakult a Dugonics András Tollforgató Társaság, a diákok önképzőköre, hogy a város akkor legújabb gimnáziumában visszatérjenek a középiskolai hagyományhoz. Ennek az önképzőkörnek az a célja, hogy a tanórán kivül összefogja az irodalommal foglalkozó, az irodalom iránt érdeklődő diákokat. A kiváló pedagógus emléke talán felkelti más középiskolák tanulóiban is a kedvet (a Vedres István Építőipari Szakközépiskolában 1983-ban jött létre a Babits Mihály Önképzőkör). Tegyünk meg mindent, hogy a jövő nemzedéke olyan harmonikus egyéniséggé nevelődjön, amilyenné a ' reformkori nemzedék lett! Negyed évezred telt el, és' napjainkban ismét róla beszél a város. Megkoszorúzzák a szobrát, emlékbeszédek és ünnepségek tartatnak, s talán majd november elsején több gyertya gyullad meg a síremléke előtt. Kétszázötven évvel ezelőtt, 1740. október 18-án született Szegeden Dugonics András. Még nem fejezte be az iskoláit, amikor belépett a piarista rendbe, amelynek papjaként haláláig szolgálta az Istent, a híveket, a tanulókat és egész nemzetét. A szegedi, váci, medgyesi és nyitrai középiskolák után a Pázmány Péter Tudományegyetemen oktatja tárgyát, a matematikát. De nemcsak tanit, magyar nyelvű matematika tankönyveivel .nagymértékben hozzájárult e szaknyelv magyarításához. A tudomány mellett a szépirodalom területén alkotott maradandót: őt nevezhetjük a magyar regény atyjának. 1788-ban jelent meg sokáig népszerű regénye: az Etelka. E regényében, mint a többiben is, a magyarság őstörténetével .'foglalkozott. Talán itt és ekkor kezdődött meg az elválás: jelesebb költőink figyelme a hiányzó népi eposz meg- és újjáalkotása felé fordult (Csokonai, Vörösmarty, Petőfi, Arany), míg íróink regényekben kísérelték meg az eposzi méretű történelmi eseményeket feldolgozni (Dugonics, Jósika, Jókai). A piarista páter utolsó műve, amelyen több mint negyven éven át dolgozott, és csak halála után két évvel jelent meg, már a nyelvészet és a néprajz területét fogja be: Magyar példabeszédek és jeles mondások. Prórtay Antal életrajza megértéssel mutatja be az utolsó éveit rokonai körében, Szegeden töltő írót. 1818. július 25-én bekövetkező halála súlyos vesztesége volt a magyarságnak, de életműve megtermékenyítette a magyar kultúrát. S nemcsak abban az értelemben, ahogy az irodalomtörténet véli: szelleme társaságokban született újjá. Szeged történetében helyet Ehhez adjon erőt és példát, a 250 éves, de örökké fiatal Dugonics András. Árpás Károly * Az évforduló . alkalmából ma délután 2 órakor megkoszorúzzák az iró Dugonics téri szobrát a városi tanács, a Dugonics iskola és a Somogyi Könyvtár munkatársai. A diákok iskolájuk névadójának sírjára is virágokat helyeznek el, délután 3 órától pedig Dugonics András életével és munkásságával kapcsolatos vetélkedővel és programokkal emlékeznek Szeged nagy írójára. A Piarista Diákszövetség tagjai ma délután 3 órakor megkoszorúzzák Szeged nagy szülöttjének sírját. Találkozás 3 órakor a Dugonics temető keleti nagykapujánál. A költő életéből Életében egyetlen verseskötete jelent meg, ami után a kritikusok szelid, de fanyar hangú természetköltőnek könyvelték el, olyannak, aki nem kérdez a világtól, csak él benne, magányosan, az eltitkolt szeretet súlyát huréolva egyik napból a másikba. Ha talált valahol egy kéregdarabkát, látni vélte az egész erdőt A földről az ég jutott eszébe, az égről a föld, önmagáról pédig a szó, amit élte végéig hiába keresett. Ügy mesélték, ez az egyetlen könyv lett a veszte. Még az utolsó, összefirkált példányát is elajándékozta. Ekkor ment ela könyvtárba, hogy kölcsönvegye azt. ami az Övé volt. és mégsem az övé. Az első felszólító cédula egy hónap múlva érkezett, határozottan, de udvariasan figyelmeztette a kedves olvasót feledékenységére. „Olvasó? En?" — rán. tott a vállán a költő. A második figyelmeztetés már pénzbüntetésről szólt, a harmadik meg is nevezte a nem csekély összeget. Ám a költő megmakacsolta magát, nem wtte vissza a könyvet, még akkor sem, amikor egy újabb figyelmeztetés tudatta veié, a könyvtár ezentúl a késedelmi díjak megállapításánál szigorú mintát köpet, a folytonosan növekvő összeget az idő, az ár . és a könyv minősítésének ravasz variációja táplálja majd. Nem, nem, ez az én könyvem, morogta a költő, amikor a tartozása az ötödik nulla fölé ugrott. Egy év múlva elárverezték a házát, kertjét, bútorait, mindenét. Tél volt, tél, mintha ném is akarna elmúlni többé. Pedig a könyvben, amitől még ekkor sem vált meg a költő, egyetlen vers sem szólt a fehér halál évszakáról. Dal. Wégül is, ebben a felemás, átmeneti helyzetben ennél jobban pluralizálni a magyar állami televíziót nemigen lehet. Mindenki számára nyilvánvaló — bár nem akar az lenni —. hogy az l-esen jön a mérsékelten konzervatív, a mértéktartóan elkötelezett, burkoltan kormánypárti szerkesztés és kommentár, a 2-esen a visszafogottan ellenzéki, s az objektivitást jobban megközelítő műsor. Így van ez jól. s akkor lenne még jobban. ha mondjuk. 12 csatornán foghatna magyar adá6t a néző. No, de ha nincs is több csatorna, hát most már van tobb híradó. Van hagyományos, illetve kissé változtatott hagyományos, van kísérleti, pályázati, versenyhíradó. Ezek mellé, csemegének, nézheti — akinek éjfél körül még nem ragadt le a szeme — a BBC és a ZDF new show-ját. A bakiktól és az első ügyetlenkedésektől eltekintve, el kell Ismerni, a pályázati kiadások új színt jelentenek, a hírpalettán. Már csak azért is- mert időközben a? l-es csatorna híradója is újított: még rosszabb lett. mint eddig volt: Utóbbi — hogy elhatárolja magát a második kiadásoktól (?) — megváltoztatta még a szignált is. Vagyis, most már a 2-es lett az l-es. az l-es meg az új, illetve az új a régi ... vagyis a fél 8-as szignáljában a feliratot fejre állították, s az előzeteseként szolgáló képsorok alig kivehetően. bélyeg nagyságnyi négyzetben peregnek a képernyő sarkában. A kísérleti adásban rövidebben, tömörebben, feszesebben jönnek a Jönnek a hírek... hírek. A kétszemélyes konferálás közvetlenebb, családiasabb. A rövid riportok a készítők képernyős jelenléte miatt személyesebbek. (Bár némely. kamerához nem szokott, a rádióból átránduló riporter kissé görcsösen cövekel a téma tövében mikrofonjával.) A szándék azonban látszik: a pályázók korszerűbbek, ka. rakteresebbek kívánnak lenni elődeiknél. Tanulniuk is van honnan ée. kiktől, hisz néhány hete a nézőkkel együtt figyelhetik, hogyan csinálnak hírmagazint angol és német kollégáik. Sok-sok technikai és vizuális ötletet átvehetnek. egy-két dolgot azonban nem tudtak adaptálni a magyarok a BBC és a ZDF adóktól Például az originál külföldi t.udósitókat. Persze, tudjuk, ez pénzkérdés. A hirek fontossági sorrendjét, a riportok időtartamának arányát pedig, gondolom, a nyugati életmód, az or_ szagok állampolgárainak szokásrendje alakítja. Egy BBC például hosszú percekig időzhet egy galoppverseny — számunkra talán érdektelen — eseményeinél, míg Thatcher asszony aznapi tárgyalásairól legfeljebb villanásnyi hírben számol be. S ami igazán utánozhatatlan- a bemondók viselkedése. Bár sem az angol, sem á német nemzet nem fesztele nségéról. Lazaságáról híres, híradójuk kornmentálóii a mégis ez jellemző. Magabiztosan, kellemesen hadaró, gesztikulálást és szájba rágó szándékot nélkülöző eleganciával pörgetik a tudósításokat riportokat rögzítő filmeket. KI emrég hallottam. egyik-másiki magyar sajtótermék a nyugati olvasó számára' igen szomorú, lehangoló olvasmány. Ez igaz lehet a hír. adónkra, a híradóinkra is. (No. persze. nehéz lenne szórakoztató formában közölni és happy-arckifejezéssel kommentálni, hogy megint felmegy a cukor, ne adj' Isten, a hordó ára. & hogy az Öböl-beli válság is természetesen minket sújt a világon leginkább.) Mindenesetre örülhetünk, hogv kezd kialakulni a szabadversenyes híradás. Hogy a tévés szakma munkatársai egymást túllicitálva küzdenek a saját elképzeléseikért, s. a néző kegyeiért. (Reméljük, nem megy majd a rádió műsorainak rovására az, hogy lassan az összes jó munkatársa a tévénél külsőzik. . ) Azt hiszem, az üj tévéelnök felismerte a megoldást: úgy kell újítani, hogy abban mindenki érdekelt legyen, s hogy mindez ne kerüljön sok pénzbe! Most már legfeljebb attól retteghet Hankiss Elemér, hogy a kormány egyszer a Parlament elé terjeszt egy ilyen javaslatot: hir-adóztassák meg a Magyar Televíziót! Paeeiks Emília