Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-17 / 265. szám

5 " 1 1 1 ' ' I ÍN III Tébláboló tábla azért nPm adunk, legföljebb nül állunk egy tábla előtt, és közel hajolunk, remekül fejb tábla, közelében sétálóknak, konyhakés. Aki nem hiszi, földön hempergő kukába'. A Nagy László felvétele Mi pontosan tudjuk, hogy a szövegmezőn nem legelnek te­henek. A szövegmezőn a szemünket legeltetjük, de tejet helyet a helyesbítésnek. Igen, mert van úgy, hogy értette könnyen hanyatt vágódunk. Bizony, kilóg a lóláb, és ha e is rúg. Na. ennél kellemesebb élményeket kívánnék e Ez nem félreértés, új , magy ar találmány: frissen vágott járjon utána, csak nehogy felbotoljon a csodálkozástól egy hiányzó betűket, úgy tűnik, elvitte az influenza. Vagy az infláció? P. Sz. Duray Milelós „Hiányzik az Alkotmánybíróság ff Az amúgy is bonyolult szlovákiai nemzetiség politikát az utóbbi hetekben tovább kuszálta a helyi kormány dön­tése: nyelvtörvény re van szükség Szlovákjában. Ennek kö­rülményeiről kérdeztük Duray Miklós parlamenti képvise­lőt. az Együttélés mozgalom vezetőjét, aki szombaton a SMIKK-kerekasztal-beszélgetésre érkezett Szegedre. Embertanászaink fél évszázada Az embertan (az antropo­lógia) eredete visszanyúlik a legrégebbi" időkre, valamikor a 18. században alakult ki. E tudományág művelői közül itthon elsőként Török Aurélt kell kiemelnünk, aki külö­nösen a koponyatanban tette nevét elismertté. A szegedi antropológusok 50 éves múlt­ra tekintenek vissza, ugyanis a vallás- és -közoktatásügyi miniszter-1340.' október 19-ei rendelete úy tanszék fákkor Embestarn. és Fajbiológia1 Intézet; "1945.-ig) létesítését rendelte el a Szegedi Tudo­mányegyetemén. Ezzel a bu­dapesti -mellett,' városunkban alakultjrneg a második ant-_ ropalógiat intézet, Bartucz Lajos (megyénkben, Szegvá­rott született) professzor ve­zetésével. Az új intézet a jelenlegi központi egyetemi épület­ben, az egykori reáliskolá­ban (Dugonics tér) kapott el­helyezést, majd 1952 óta mű­ködik jelenlegi helyén, a régi leszámítoló, az Egyetem ut­cai épületben. ' A tanszék az elmúlt 50 év alatt .európai viszonylatban is jelehtős történeti, ember­tani gyűjteményt hozott lét­re, a kutatást és az oktatást is szolgálóan. AZ intézmény szakmai és segédszemélyzete az" utóbbi-években—növeke­dett: Az antropológiai tanszék jeles külföldi, kapcsolatokkal rendelkezik, és ebben nagy szerepet visz a biológiai in­tézetek kiadványa, az Acia Biologicá, amély közéj 40 éves múlttal rendelkezik, és főszerkesztője Farkas Gyula professzor. Különösen a hatvanas évektől kezdődően számos külföldi szakember látogatja a tanszéket, ezzel is elismer­ve az itt folyó kutatómunkát. Bátyai Jenő Lilik, ablakok... Szólt, szólt a hang, s gyors mozdulattal nyitot­tam ki az ablakot, hogy jobban halljam a gyer­mekkor visszajött októberi dallamát. Lilik . . . lilik . . ., hideg köd, kesernyés mo­csárillat lopódzik be, mint­ha a fehér-tói aranyló nádasok kotújából áradna, pedig ez a város széli kis tavak, körtöltési erdők fa­nyar lombillata, kevered­ve szegedi paprika- és hagymatisztogatók . ' szag­molekuláival. A csillagok felöl int Nagyapám, ki olyan volt, mint minden más öregember, azaz egé­szen mégsem olyan, mert beszélgetni tudott a. v«d­ludakkal. Kedveseket mondhatott nekik, mert a ludak majdnem mindig vidámak voltak, lekiáltot­tak „megjöttünk, hozzuk a fagyos zimankót... li­lik ... lilik ...". Akkor ér­tettem őket, de már alig tudok vadlibául..., csak emlékeimmel beszélgetek hangjuk hallatán. S miért jó, hogy azért nem felej­tettem el teljesen ? Talán jó megállni egy. abla'knyitás­nyi gondolatra, megállni a tülekedő gyalogos sietség­ben. Jó szárnyra kapni, el abból, amiben vagyunk, időzavarból, gondból, inf­lációból, és . parttalan, ke­keckedő pártoskodásból. Jó észrevenni a vissza­térő és örök köszöntésüket, a szegedi ősz első vadlúd ­csapatait „lilik, mi meg­vagyunk, hát tik...? Mi is... hál istennek, hogy itt vagytok,, tudom jöttötök mosolyogni való apróság, de nekem — így ablaknyi­táskor — frissítő szellemi lélegzetvételem is. És so­kaknak még, kik engedik kitárni lelkük ablakait. Anser albifrons — ahogy az ornítológus doktorok mondják, lilik lúd, annak aki a siép magyar szava­kat szereti, Márton liba (Marci) ahogy a szegedi gyerek híj ja . Vadlúd-meteorológia: mostani pár napos későbbi érkezésük enyhébb telet jósol, de a közeli napokra, éjszakákra az idő meghi­degülését jelzik. Ök tud­ják, de nekünk talán nem is ez a fontos érkeztük­ben ... inkább a lilik ki­áltásuk. amely ha „bejut" a természetre csukott fü­leinken. „ablakainkon" át... ha szép szavukkal, madárszóval képesek jó érzéseket kelteni. li­lik. .. lilik. Annyit értek • hangotok­ból, hogy énbennem a. ma­darász tudás csak arra jó, hogy tolmácskodjam npk­tek-nekünk.... szeretnék szavakkal jó érzéseket kel­teni. Engedjük hozzánk a vadludak hangjait, tárjuk ki nemcsak az ablakot. Ugye, Nagyapó.... Csizmazia György Á falusi turizmus 2000-ben „Európai falvak és a fa lusi turizmus 2000-bén' címmel nemzetközi konfe­rencia kezdődött hétfőn Ka­posvárott. A Magyar Falusi­Tanyai Vendégfogadók Szövetségének rendezvé­nyén 13 ország társszerve­zeteinek. képviselői, neves külföldi es hazai szakembe­rek cséfélík kiitápásztálataí­kat a Nyugat-Európában széles kórben elterjedt, s Magyarországon most szer­veződő turisztikai ág továb­bi fejlesztéséről. A konferencia két fővéd­nöke Antall József Minisz­terelnök és Catherine Lalu­miére, az Európa Tanács főtitkára. Ez utóbbi szerve­zet az Európai Gazdasági Közösséggel egyetemben 1990-et az európai turizmus évének .nyilvánította. A konferencia négy napja alatt a szakemberek szek­ciókbán tanácskoznak a fa­lusi turizmus állami támo­gatásáról, örökségfenntar­tó szerepéről, anyagi erő­forrás- hasznos! tó jelentő­ségéről, integrálásáról és piacra segítéséről. A . tanács­kozás végén ajánlásokat fo­galmaznak meg az Európa Tanács és a magyar kor­mány számára.- (MTI) — Duray úr, önök szerint szükséges-e ez a nyelvtör­vény? — Inkább elkerülhetetlen Szlovákia lakosságának 80 százaléka akarja tehát saj­nos teljesen lényegtelen, hogy mi jónak látjuk-e. Ügy is mondhatnám, hogy a parlamentnek a kész. helyze­tet kell elfogadnia A kérdés csak az, hogy a törvény mit tartalmaz majd. — Erre vonatkozólag} önök saját tervezetet dolgoztak ki. Miben különbözik ez a Szlo­vák Nemzeti Párt, illetve a Nyilvánosság az erőszak el­len mozgalom által benyúj­tott javaslatoktól? — A Szlovák Nemzeti Párt tervezete kizárólag a szlovák nyelvet irná elő hivatalos1 nyelvként. A , Nyilvánosság az erőszak ellen javaslata ennél sokkal toleránsabb, a mienk pedig az utóbbitól abban különbözik, hogy pon­tosan meghatározza a ki­sebbségi nyelvek használatá­nak jogi védelmét is. azt, hogv az etnikai csoportok nyelve mely területen ós ho­gyan legyen egyenjogú a szlovák nyelvvel. A másik két tervezet közötti különb­ség viszonylagos, mert alap. jában véve mindkettő rossz; egyik azért, mert elnyomó, a másikban, pedig jogi héza­gok vannak, és ezáltal bár­mikor a kisebbségek ellen lehet fordítani. — Az erösödö szlovák na­cionalizmus hgtásara kiala kult-e fcogös magyar nem­zetiségi platform? — Az Együttélés ós a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom között igen. noha a részletkérdésekben akad­nak véleménykülönbségek. A Független Magyar Kezdemé­nyezés mozgalom viszont nem csatlakozott ehhez. — Az elmúlt héten Prágá­ban kerekasztal-megbeszélé­sen találkoztak a magyar politikai mozgalmak képvi­selői. Nem vetődött fel a romániaihoz hasonló érdek­védelmi egység igénye? — Ilyen formában nern. Az Együttélés ós az MKDM Szlovákiában legalább olyan mértékben tömöríti a ma­gyarságot. mint Romániában az RMDSZ. Egy frissen ké­szült felmérés szerint a meg­kérdezett magyarok 65-70 százaléka az Együttélést. 25­30 százaléka a MKDM-et támogatja. Az FMK-val.csak százaléka rokonszenvezik. — A törvényvita ügyében levelet küldtek Vaclav He­vei szövetségi minisztere, nőknek. Gondolja, hogy 6 képes tenni a szlovák szél­sőségesek ellen? — Vannak hozzá eszközei, de kérdést hogy alkalmazni fogja-e ezeket. A levélre még nem érkezett válasz. Azóta már találkoztunk a szövetségi kancellária veze­tőjével, aki szerint nem vol­na hasznos, ha Szlovákiában nacionalista nyelvtörvényt fogadnának el. — Ha a szlovák parlament mégis ezt hagyja jóvá, a szövetségi kormány felülbí­rálhatja a döntést? — A kormány nem. de a szövetségi parlament az al­kotmánysértésről bejelentést tehet a legfelsőbb ügyész­nek. Ezt neki ki kell vizs­gálnia, és amennyiben bebi­zonyosodik. eljárást kell in­dítania az alkotmánysértők ellén Azért ez a procedúra, mert a szövetségi köztársa­ságban egyelőre nincsen al­kotmánybíróság. — Az eljárás Szlovákiában heves tiltakozást váltana ki... — Ha viszont nem. tennék meg,. akkor a jogállam ki­alakításának szándékát ruem lehetne többé komolyan venni. — Duray úr, köztudott, hogy & utóbbi ujóben ön­nek megromlott a viszonya Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökkel. Mi ennek az előzménye? — A nézeteltérést Meciar provokálta. Márciusban,, arra­kor még belügyminiszter volt, a magyarokra célozva azzal, fenyegetőzött, hogv a megüresedett börtöncellákbw uugja maxi nz — úgymond — elégedetlenkedőket. Bz egyértelmű volt Később, miután miniszterelnök lett, hivatalos fórumokon is több­ször hangoztatta, hogy Szlo­vákia déli részén a magya­rok által keltett feszültsé­gek miatt tarthatatlanná vált a selyzet. Valótlan állí­tás; éppen az ilyenekből ke. letkeznek a valódi feszültsé­gek ... Kérvényeztük, hogy fogadja az Együttélés veze­tőit. Még válaszolni sem volt hajlandó. A parlamenti fo­lyosókon viszont nyíltan kimondta: a mozgalommal esetleg tárgyalna, de semmi­képpen sem ügy, hogy én is részt veszek ebben. Eaek után egy televízió sajtókon­ferencián nyilvánosan fasisz­tának nevezett — Miért éppen önt vette télba? Magam sem értem. Fel­tehetően ugyanazért amiért Szlovákiában áz Együttelélt még sokan nem szívlelik. Mert ellenzéki, mert sok benne a tudatos ember, mert a programja konkrét éal európai. Egyetlen szlovákiai párt programja sem áll ennyire közel az európai szellemiséghez. Ügy látom, hogy ott a politika még mindig azon a szinten áll, ahol ellenségképet kell ke­réáni á nemzet egységesíté­séhez. Panek Sándor Átvétel Hallgatom vasárnap délután a szegedi rádiót. Var­ga Miklós emígy füstölög. Nyáron, az Isitván, a király­ról videófelvétel készült archiválási célból Kérte: má­solnák át neki a kazettát hadd mutassa majd az uno­káinak. Meg is tették — 2 ezer 500 forintért! A szabadtéri játékok igazgatója, Winkler Zsuxa érdeklődésünkre elmondta, ők a városi televíziót bízták meg. hogv előadásaikról videófelvételt készítsen. Ezért a Játékede egyetlen kópiát kap. előadásonként 20-30 ezer forintért a vtv pedig saját műsoraikban részete­ket ad a produkciókból, maximum 20t percet A sza­badtéri VHS-kazettája nem alkalMas másolásra, azt a vtv végzi, s ezért számol fel másolási díjat. A vtv-nél Pavlovits Miklós vezető felmondta, hogy a professzionális másolóberendezésnek a működtetése igen drága, óránként 500 forintba kerül. Mivel a darab átvétele, montirozása két és fél órát igényel, ézert műi­den másolásért kénytelenek 2 ezer 500 forintot felszá­molni. M. T. Szegedi professzor az olasz nyelv történetéről Ujabb jelentós munkával gazdagodott a magyarorszá­gi italianisták tudományos tevékenysége; • megjelent Miklós Fogarasi: Nuovoma­nuale di storia della lingua italiana. (Az olasz nyelv történetének új kézikönyve) a firénzei Le Monnier kiadó gondozásában. Fogarasi pro­fesszor, a J'ATE Olasz Tan­székének nyugalmazott vezetője, nemzetközi hírű nyelvész, akinek számos könyve jelent meg mind Magyarországon, mind Olaszországban. Több évtizedes nyelvtör­téneti munkásságát mutatja — számos tanulmány mel­lett — egy egyetemi jegyzet á hatvanas évekből, vala­mint a Tankönyvkiadó ál­tal publikált Nuovo manale di storia della lingua italia­na (1987) című munkája. Voltaképpen á most megje­lent kézikönyv eme előző­nek átdolgozott, kibővített változata; a szerző képet fest az olasz nyelv kialaku­lásáról, szövegemlékekkel illusztrálva a nyéléi ténye­ket. Beszél az olasz dialek­tusok sokszínűségéről >s, melynek konkrét történeti magyarázata van. Azzal in­dokolható, hogy az olasz nemzeti egység csak igen későn, a múlt század köze­pén alakult ki, s ez igen kedvezett a dialektusok to­vábbélésének. mivél Itália az egyesítésig sok kisebb és nagyobb hercegségre, ki­rályságra oszlott. A kézikönyv gerincét a tu­lajdonképpeni nyelvtől té­neti fejtegetések alkotják. Képet kapunk az olasz hangfejlődósról, a szókincs változásáról, valamint a morfológiai és mondattani sajátosságokról. Mindez igen világos nyelvezettel je­lenik meg, ily módon nem­csak a nyelvtörténetet okta­tók és kutatók számárh hasznos könyv, de az egye­temi hallgatók számára is érthető, megtanulható. A mű jelentőségét talán leginkább az a tény mutat­ja, hogy az 1967-eis magyar­ország' kiadás után az elasz Le Monnier kiadó kérte fel a szerzőt égy második, olaszországi kiadás anyagá­nak összeállítására Ha számba vesszük, hogy az olaszországi nyelvészek kö­zül olyan nagyságok, mint B. Migliorini, G Devoto, T de Mauro és még sokan má­sok fbglalkoztak az olasz nyelv történetével, s jglén­tüették meg fontos kézi­könyvüket, különösen ki­magaslónak és jelentősnek tűnik, hogy égy magyaror­szági italianista könyvét is publikálják. Mindez világo­san mutatja Fogarasi pro­fesszor nemzetközi színvo­nalú munkásságát, elismert­séget a Farkas Mária

Next

/
Thumbnails
Contents