Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-17 / 265. szám

1990. október 17., szerda A helyzet 3 Koncepciós nyomozás a Piac Kft.-ügyben? (Folytatás az 1. oldalról.) vezési gyakorlattal, s a közállapotokat tulajdonképpen örökölte. Már javában működött a KGST-piac, amikor ügyvezető lett, amikor végre elkészítették ar. ügyrendet. Annak mellesleg kevés használható pontja akadt, törvénysértő annál inkább. Baginé elmondása szerint, a hely pénzszedők sem voltak a legmegbízhatóbbak, gyakorta saját zsebre dolgoztak, így őket is ellenőriznie kellett. A vádlott úgy látja, hogy pont a hangadó kirívó magatartású, önkényeskedő kereskedők vádolják vesztegetéssel. Amit a tanúkról a bíróság megállapíthatott: többen közeli rokonságban vannak. A tárgyalási jegyzőkönyvbe került az a meglepő feltevés, 'amely elég merész, úgyszólván példátlan védekező stratégia: a Baginé elleni nyomozás irányított, koncepciós. Ugyanis — így Baginé — ez év márciusában felhívták telefonon, adná át ügyvezetői helyét, tudnának valakit helyette, ö megtudta, hogy ki ajánlkozott. Állítólag a kft. egyik részvényesét. Nagy Istvánt (a Szegedi Ipari Vásár és Piacigazgatóság igazgatóját), Szalma Ferenc, az akkor még a megyei tanács kereskedelmi osztálya mellett működő általános kereskedelmi felügyelőség munkatársa kereste meg. Ajánlkozott, ha fölkérnék, 23 ezerért ő is elvállalná az ügyvezetőséget. Baginé elmesélte a tárgyaláson, mit hallott az ügyében kihallgatott tanúktól. Azok elmondták neki; Szalmb Ferenc részt vett a rendőrségi eljánáhban, kérdéseket tett föl, úgy viselkedett, mint egy nyomozó, járt a rendőrökkel a piacon is, látták, amint egy pavilont fényképezett. A gazdasági rendőrség nyomozási módszereiről is rosszakat hallott a vádlott. Ügy tudja, hogy valósággal kicsikarták a vallomásokat, szabálytalan módszereket alkalmaztak. Baginé és védője azt is tudni vélik, hogy egy pecsenyés, aki pereskedett is a kft.-vel, mert felmondták a bérletét, nagyon jó barátságban van a gazdasági rendőrség vezetőjével, a csendestársa pedig kereskedelmi felügyelő volt. Ez lenne a „koncepciós per" magyarázata. Kérdés, mit szól a súlyos vádakra a gazdasági rendőrség, mit Szalma Ferenc (aki tudtommal egy-egy fölkérésre valóban dolgozott a rendőrségnek szakértőként). A fönti vádak ellenére a tj'árgyalás folytatódott az eredeti „forgatókönyv" szerint. Mi a tudósítást folytatjuk — holnap. Mag Edit A minőség hatalomátvétele A bűvös hetes szám szerencsésnek bizonyult, legalábbis a Szegedi Tervező Szövetkezet számára, amelyet éppen ennyien alapítottak meg 1957-ben. A legutóbbi idők kemény ütéseit ők is megérzik, de igyekeznek talpon maradni. Erre két eszköz áll rendelkezésükre: önmaguk, és munkájuk minősége. Harminchárom éve a szegedi építészek kísérlete volt az első az országban a kisszövetkezeti működésre. Tervezői arculatuk kialakulását befolyásolta, hogy megszabták azt a beruházási összeghatárt, amely fölött nem vállalhattak munkát. Megbízóik fóként a szövetkezetek közül kerültek ki (Universal, Fémtext, háziipari, tömegcikkipari szövetkezet) és változatlan céljuk megtartani — sót. ha lehet. bővíteni — a megrendelők körét. Dr. Makiari András, a szövetkezet elnöke elmondta. igyekeznek új utak keresésével megmaradni a piacon. Nemcsak a tervezést végzik el, hanem a területszervezéstől az átadásig vállalják a lebonyolítást. így épült a szolnoki Vidia raktáráruház, a Kiskun Cipőgyár új üzemcsarnoka, a szegedi Domus Fonógyári úti raktára, s így készült el a drogambulancia átalakítása Az ipari, kereskedelmi rendeltetésű épületek mellett lakóházakat is terveznek. Magyarország térképének sok pontját megjelölhetik munkaterületként. Gyógyszertár, üzlet, könyvtár, mentőállomás, strandmedence, kemping szerepel még a tervezési palettán — valószínűleg így sem teljes a skála. A székkutasi lakodalmasház is a szövetkezet munkája. A MÁV is állandó partnerei közi tartozik. Rendszergazdái egy érdekes technológiának: a Velox-módszet lényege, hogy sajtolt lapokat használ zsaluzatként, etek közé kerül a beton Az ily módon készült fal jó hó- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Az év lakóhaza palyazaton elért harmadik helyezéssel is büszkélkedhetnek. Aki a díjazott épületre kíváncsi, az Fehérgyarmaton, az Ady Endre és a Széchenyi utca emeletes sarokházát keresse. Jelenleg ötvenen dolgoznak a tervezőszövetkezetnél, ez kevesebb, mint néhány évvel korábbi, létszámuk — manapság a jó építészeknek sincs biztos helyük. A szűkössé vált piacon nehezen állják a versenyt a szabadúszó tervezőkkel, akik — mivel alacsonyabb költségekkel dolgoznak — kedvezőbb árajánlatokat tehetnek. A Szegedi Tervező Kisszövetkezetnél már tudják, amit előbb-utóbb mindenkinek meg kell tanulnia: a „nagy szelektáló!', a minőség hatalomátvétele következik. Ny. P. Nagyvárosok a számok mögött E

zúton mondunk köszönetet Szeged polgárainak, akik részt vettek az önkormányzati választásokon. nyúlon IV köszönjük, hogy a FIDESZ és az SZDSZ jelöltjeit támogatták. ^,, », « • Messze A számok, a táblazatok egyhangúak, a belőlük készült ábrák a témáktól függően izgalmasak, vagy kevésbé érdekfeszítőek. A DM-grafikont most úgy próbáljuk közelebb vinni az olvasókhoz, hogy az ábrázott jelenségről az adott terület szakembereivel beszélgetünk. A számok mögött mindig az embereket keressük, még akkor is, ha ezt városok, országok, gazdasági és pénzügyi folyamatok elemzésein keresztül tesszük. Rovatunkba/i először Szegeden próbáljuk elhelyezni az ország többi vidéki nagyvárosa között, ebben segít Klonkai László, a KSH megyei igazgatója. — Helyzetünket mindig másokhoz képest tudjak megítélni. Természetesen ma Magyarországon attól nem boldog senki, hogy például Bangladesben még az itteninél is sokkal kevesebből kell megélni az embereknek, mint ahogy nem is attól elégedetlenek, hogy a világ leg gazdagabb országaiban számottevően magasabb az életszínvonal, mint nálunk. Szegeden többé-kevésbé az a realitás, hogy az ország hasonló nagyságú városaiban keressük a mércét. Ezek — nagyságuk sorrendjében — Debrecen, Miskolc, Pécs és Győr. — Hol élnek jobban az emberek, hol magasabb az ellátás színvonala? — Erre nem könnyű felelni, még a statisztikai Hivatalban sem, hiszen ezek a kategóriák közvetlenül nem számszerűsíthetők. Ugyanakkor egyes, jól megválasztott mutatószámok segítenek képet alkotni a helyzetről. — Legnagyobb előnyünk a felsőoktatásban latszik. — Közismert, hogy Szeged egyetemi város, de azt talán kevesen tud iák, hogy a vidéki városok közül itt tanul a legtöbb egyetemi, főiskolát hallgató. Nagyvárosaink közül Pécsett 30 százalékkal kevesebb a felsőoktatásban tanulók lakossághoz mért száma. Győrben, Debrecenben mintegy fele, Miskolcon pedig egyharmada a szegedinek. A hallgatók többsége humán jellegű képzésben vesz részt, s így az sem véletlen, hogy a politikai kérdésekre is érzékenyebben reagálnak. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a diákvárosok közül a szegediek hangzik a diákok szava Szeged és a többi város A fejlettség, ellátottság egy fore jutó szinvonalmutatói Szeged « 100 % Kisker.forg. Lakásópitós Gázfogyasztás Szállóvendég Felsőoktatás Debrecen Győr EH! Miskolc Pécs hangja hallatszik legmeszszebbre. — Tudunk élni ezzál c szellemi potenciállal? — Nem nagyon; az adatok tükrében nehezen érthető, hogy térségünk vezetői hoszszú éveken keresztül nem jelentőségüknek megfelelően kezelték a szegedi egyetemeket Nem segítették kellően fejlődésüket, nem vonták be a fellelhető szakértelmet & város fejlesztésébe. — Nézzünk más témát; a szidott-áldott bevásárlóturizmus tükrében meglepő a kis kereskedelmi forgalom alakulása. — Ahogyan korábban magyar „hadak" indultak bevásárolni, úgy az utóbbi években Szegedre is jön néhány külhoni vásárló. Számos üzletben — főleg hétvégeken — szinte lépni sem lehet a hatalmas rakománnyal közlekedőktől. Ha azt hinnénk, az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható adataiban is tükröződik mindez — vagyis a többi nagyvároshoz képest, a szegedi forgalom kiemelkedő —, hát tévedünk. Egyedül Debrecen forgalma gyengébb érzékelhetően, a pécsi — ahova úgyszintén mennek déli szomszédaink — megközelíti a szegedit. A nagyobb kereskedelmi vonzáskörzettel rendelkező Miskolcon 6 százalékkal, Győrben pedig közel negyedével nagyobb az egy lakosra jutó bolti forgalom, mint nálunk — A lakásépítésben nincsenek olyan kiugró eltérések. — A városfejlődóst és a lakosság anyagi erejét is jelzi a lakásépítkezések alakulása, különösen az állami építések visszaszorulásává1. E téren Szeged előkelő helyet mondhat magáénak, s mint a Dél-Alföld szellemi és igazgatási centruma, erőteljes vonzást gyakorol szűkebb és tágabb környezetérc A Szegedre települők mellett jelentős szerepet játszik a lakásépítkezések nagyságában a városban élők törekvése nagyobb, korszerűbb, zöldövezeti lakások szerzésére. számszerűsithe— Ezek tők is? — Az utóbbi 8 évben — itt egyetlen kiragadott esztendő félrevezető lehet — egyedül a legnagyobb népességnövekedést produkáló Debrecen előzte meg Szegedet, az egy lakosra jutó lakásépítés terén, s az is mindössze 2 százalékkal. Győrt 13, a válságba jutott nehézipari fellegvárat, a ma már elvándorló népességű Miskolcot pedig 33 százalékkal előzi meg Szeged a lakosság számához mért lakásépítésben. — Kicsit szénhidrogénnagyhatalom ís vagyunk. — A szakemberek sokai vitatják, mit hozott e természeti kincs a térségnek, hisz nem települt rá ipar, az olajat és a földgázt csővezetéken elszállítják a megyéből. E felvetésekben van igazság, de egy biztos, a nagyvárosok közül Szegeden a legmagasabb a gázzal fűtött lakások aránya, és ez a környékbeli feltárásoknak köszönhető. A gázfűtés aránya Debrecenben és Győrben 20-25 százalékkal alacsonyabb mint nálunk. Miskolccal szemben előnyünk 40 százalék, míg Pécsett — ahova legkésőbb ért el a vezetékes földgáz — a lakások fele akkora hányadát fűtik gázzal, mint Szegeden. — Idegenforgalmi lehetőségeinkről mi a véleménye? — Adottságok terén elég szűkmarkúan bánt Szegeddel a természet. A pihenni, üdülni és kikapcsolódni vágyó külföldiek ritkán választják úti célul. Potenciális lehetőségeinket — az alföldi táj, a fürdőzés, a gyógyüdülés és a sok napsütés — meg nem tudtuk kellően az idegenforgalom szolgálatába állítani. Ma inkább mint természetes megállóhelynek Európa országútján, az E5ösön, és mint különféle nyári rendezvények színterének van vonzereje. Ebben a helyzetben talán meglepő, hogy — bár rövidebb tartózkodással — közel 40 százalékkal több külföldi száll meg Szegeden a lakosság számához mérten, mint Miskolcon vagy Debrecenben, és közel kétszer annyi, mint Pécsett. Kovács András Józanul! Vasárnap tüntetők vonultak a Klauzál térre. Ajtónállók, taxisok, pincérek es mások. Rossz, a közérzetük, mert sok a külföldi Szegeden... mert úgy látják, növekszik az irántuk való ellenszenv... mert szerintük az „arab-külföldi ügyeket" nálunk részrehajlóan intézik ... mert a ki dobólegény ekziek nincs hatósági jog. körük. Az indulat, az ellenszenv, az előítélet, az elégedetlenség mind. mind emberi érseknek. Az okok, amelyek garjeszt(het)ik, éppúgy lehetnek valóságosak, mint képzeltek és koholtak. Érzelmeink nem kevésbé jelentős motivációi jól, vagy rosszul felismert és képviselt érdekeink. A vasárnapi tüntetőknek szívük joga volt kiadni magukból fölgyülemlett érzelmeiket. Végül is, ők élnek az éjszakában, ók vannak az események sűrűiébea Nem akarnak homokzsákok, áldozatok lenni Talán ezért vonultak közülük jó páran az Apáthy kollégium elé is: ott is csak azt akarták elmondani, hogy kiszolgáltatottak, védtelenek ós k tehetetlenek. Hisz a taxisnak akkor is fognia kell a kormányt, ha késsel fenyegetik. a pincér sem szaladhat el a vendégek elöl, az ajtónállók sem a régi verőlegények. Am az érzelmek olykor rossz tanácsadók; a rcszszul megválasztott szavak, az elhallások fájó sebeket ejthetnek. Ezek a lehetőségek mostanában elég veszélyesek Szegeden Két hete gyilkosság történt a Szőke Tüaa-diszkóhaióa Amit tudunk: a rendőrség letartóztatott három. Szegeden tanuló arab diákot A nyomozás tart — nem könnyű. A tragikus kimenetelű bűneset indulatokat nzított fel s azóta is táplál. Esendőségünkön csak emberségünk kerekedhet fölül. ha elég józanok vagyunk. Hisz Európába tartunk, nemdebár? - mag Ellen-IKV? (Folytatás az 1. oldalról.) ság előtt, intézik az adóügyeket. Nem kényszerítik magukat a lakókra, 3 hónapos határidővel felmondható a velük kötött szerződés. A lakó fizet — és ellenőriz. Amint rendszerbe állítják számítógépüket, a kezelésükben levő házakban minden hónap végén kifüggesztik a legfrissebb elszámolást, így tudni lehet majd, mire költik el a lakók pénzét. Azokon a területeken, ahol most építik ki a kábeltévés rendszert, segítik a minél zökkenőmentesebb lebonyolítást. A legrászorultabb — nyugdíjas — lakóknak pedig megelőlegezik a befizetési díjat. Előbb-utóbb a lakókra szakad a felújítás gondja is. A Kényelem becslései szerint a most általános 23 ezer helyett 14 ezer forintos négyzetméterenkénti áron tudnák elvégezni ezeket a feladatokat. Számítanak az önkormányzat segítségére is, hiszen a 40 év alatt lakbér címén beszedett pénzeknek legalább egy részét vissza kellene juttatni azokhoz, akik nem azért fizettek eddig, hogy most egy leromlott lakájt a saját pénzükből újítsanak föl. Ügy gondolják, hamarosan a lakásszövetkezetek sem tudnak megbirkózni a nehézségekkel, hiszen sok helyen vagy nem gyűjtötték, vagy másra költötték a felújítási alapot. A jövő nagy valószínűséggel az ilyen, és ehhez hasonló kisszövetkezeteké, amelyek alacsony költségekkel, jól szervezetten, hatékonyan gondozhatják a lakásállományt. Társadalmi munkában a Lakásbérlók Egyesületét is segítik, a pártok szaktanácsadói közreműködésre kérték őket. Talán érdekli azokat, akik most készülnek átvenni az IKV-tól megvett épületet vagy lakást, hogy a Kényelem Kisszövetkezet szakemberei díjtalanul vállalják az átvétel előtti műszaki ellenőrzést Nyilas Péter