Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-16 / 264. szám

1990. október 16., kedd Kapcsolatok 7 Levélcímünk: Pf. 153. Telefonunk: 12-847 Olvasóink közül nagyon sokan panaszkodnak az autóbusz-közlekedésre. Bírálatokat, sérelmeket tartal­mazó levelekből idézünk, természetcsen azt remélve, hogy a Tisza Volán illetékesei odafigyelnek ezekre a kritikákra, megvizsgálják az eseteket, s mi több, ér­demben intézkednek is. Járatszegény Dorozsma A 35/'G járat hivatott arra, hogy iskolai időszakban ta­nítási napokon reggel 6.40­kor, 7.10-Hor, 7.25-kor közle­kedjen a Kiskundorozsma­Vásártér—Szent" György tér útvonalon. Az előző két tan­évben 6.25 és 8.10 között 8 járat volt, most azonban 3 járatra csökkentették. Mi­ért7 Erre a kérdésre szeretnénk nyilvánosság előtt választ kapni. A Vásártér és környé­kének tömegközlekedése egyébként is nagyon rossz. Csúcsidőben a 75/Y 30 per­cenként, azon kívül 60 per­cenként közlekedik, mely egyáltalán nem felel meg az igényeknek. Ehhez tudni kell, hogy e területen nincs más járat igénybevételére le­hetőség. A legközelebbi meg­álló — ahonnan a 30 percen­ként induló 75, illetve a 15 percenként induló 35-ös — elérhető, 10 percnyi járással. Megpróbálom érzékeltetni e gyalogtúrákat egy példával: a Csillag tértől a következő megálló a Cipőgyár. Mi ugyanennyi utat teszünk meg akkor, amikor a Vásártéri megállóhoz kimegyünk. Ez a dorozsmai úgynevezett új osztás, amely majdnem tel­jesen beépült. Nagyon sok ember él itt, a demográfiai hullám következtében renge­teg diák jár be a városi is­kolákba. Többször jeleztük ilyen irányú igényeinket a Volánnak, ám csak mellébe­szélést kaptunk válaszul. A 35/G délután egyáltalán nem közlekedik, így csak a 75/Y-os busszal lehet haza­jutni. Ehhez természetesen összvonalas bérlet kell, ami nincs mindenkinek . .. Sok utassal együtt nagyon el va­gyok keseredve, kérem segít­senek. Korom Sándorné Szeged. Vályogos u. 22. Halló, Volán ? bi vagy úgy érkezik, vagy pedig megy tovább Móra­halom. illetve Ásotthalom irányába. Ezekre a buszok­ra lassan felszállni sem le­het, s nemegyszer előfordult már, hogy a sofőr kijelen­tette, a domaszékieket el sem viszi. A meghosszabbítás elle­nére a lakosság még ma sem tudja, hogy mely já­ratoknak kellene bejönni az új megállóig, mert ez a Marx téren kifüggesztett menetrendben sem szere­pel. A forgalmisták sem ad­nak mindig pontos felvi­lágosítást, s az is előfor­dult, hogy amikor a sofőr­nél a forgalmistára hivat­koztunk, válasza ez volt: „Itt a pénze, vigye el ma­gukat a forgalmista az új megállóig!" Ha ilyen és hasonló esetekben az ember Domaszékre érve felhívja a Marx teret, általában ud­variasan elnézést kérnek, s megígérik, hogy intézked­nek. Ennek ellenére, néhány sofőr rendszeresen és kö­vetkezetesen fütyülve min­denkire, úg-y közlekedik, ahogyan neki tetszik. Jó lenne, ha eszükbe jut­na, sokat tettünk azért, hogy ez az útvonal kiépül­hessen. Házanként tízezer forinttal és társadalmi mun­kával járultunk hozzá az útépítéshez, annak remé­nyében, hogy a városba va­ló bejárás könnyebbé vá­lik. Csalódnunk kell, egyre többször r.iarad ki járat, és nem közlekednek a buszok az új osztásig. Korá reggel­től késő estig az úgyneve­zett munkásjáratokat is be­leértve, 6 busz van, amely­Iyel be lehetne jutni Sze­gedre, feltéve, ha bejönné­nek idáig. Például reggel 7­től délután 3-ig a Szabad­ság térről nem megy busz a városba. Ha valaki ha­zafele jönne, akkor sem jobb a helyzete, ugyanis fél 10-től fél 3-ig ott sincs busz, a következő járat pedig a negyed 6-os. Hét végén még ennek a néhány járatnak is ritkítják a menetidejét. Igaz, hogy ilyenkor keve­sebb' az utas, de a helyi közlekedésben is lehet a holtidőben üres járatokat látni... Ha ezt a kevés já­ratot nézzük. s ráadásul még néhány be sem jön. igazán feleslegesnek mond­ható az útra áldozott pénz és idő. Állandóan azt han­goztatják, hogy kevés az utas, de ha az ember két­szer-háromszor itt marad a megállóban, legközelebb kénytelen vállalni a 2 ki­lométeres gyaloglást a ta­nácsházáig, s így egy idő után úgy tűnik, 'hogy a já­ratokra nincs is szükség. A hideg beálltával még kelle­metlenebb lesz a buszmeg­állóban várni az esetlege­sen meg sem érkező buszt, csomaggal, kicsi gyerekek­kel gyalogolni két, két és fél kilométert. Mi nem „elné­zést", hanem változást, vál­toztatást várunk. Huszonnégy domaszéki lakos (nevek a szerkesztőségben) Reggel késik, délben sorompót kap, este kimarad Arra kérem önöket, hogy szíveskedjenek utánanézni, az alsóvárosi buszok közle­kedési rendjének. Ugyans áldatlan az állapot. Minden reggel azonos a helyzet: a 6.55-ös, 7.10-es. 7.25-ös busz­ra sem lehet felférni. Kis bu­szok járnak és már Gyálan és Hattyason megtelik a busz. S mire Alsóvárosra ér, már tele van. A 83-as buszok rendszeresen késéssel indul­nak. Azt hiszem sem az isko­lás gyerekektől a tanárok, sem a dolgozó emberektől a munkahelyen nem veszik jó­néven. ha reggelenként el­késnek. Két alkalommal is telefonáltam a Volánnak. De csak telefonszámokat kap­tam. Egyik alkalommal sem tudtam érdemben senkivel beszélni. Egy alsóvárosi polgár A vétlenek is bűnhődjenek ?! Ne elnézést kérjenek, változtassanak! A domaszéki buszközleke­déssel, pontosabban a vo­nalhosszabbítással kapcso­latos a gondunk. Tudomá­sunkra jutott ugyanis, hogy a többi társközség nehez­ményezi az útvonal-hosszab­bítást. Egy nap két olyan buszjárat indul Szegedről, amely itt fordul vissza a falunkban (reggel fél 7-kor és délután fél 3-kor), a töb­Egy furcsa esetre szeret­ném felhívni a figyelmüket. A C iongrádi sugárút utáni megállóban, a 17-es buszra a minap felszálltak az el­lenőrök, és vizsgálni kezd­ték a busz utasainak me­netjegyét. Az ellenőrzés so­rán a busz végében három, feltehetőleg román állam­polgárságú utasnak nem volt menetjegye. Az ellen­őröl: a buszt a rendőrség előtt megállították, melyre először fel se figyeltünk a közeli forgalmi lámpa mi­att, . de egy idő után az utasok reklamálni kezdtek az ácsorgás miatt. Az el­lenőrök a reklamációra egy­általán nem reagáltak, a rendőrséget próbálták oda­hívni a békésen várakozó románok megbüntetésére. Az idő telt, a hangulat egyre ingerültebb lett. Végül a vétlen utasok, egy pái* idő­sebb hölgy kivételével, ki­nyitották a busz ajtaját, és gyalog folytatták velem együtt útjukat. Én tudom, hogy a jegy nélkül utazók ellen fel kell lépni, de ta­lán nem ez a legcélraveze­tőbb megoldás az ilyen je­lenségek kiküszöbölésére. Tápai Gyula Szeged, Budapesti krt. 17/A., III. 2. ff Orzi régi patináját Meggyűrűzött madarak Szeptember 5-én megje­lent lapunkban egy hír az Alabárdos borozó átalakítá­sáról, amellyel kapcsolatban szeptember 20-án Rédai Fe­renc, a vendéglátó hely haj­dani tervezője is kifejtette véleményét, megkérdőjelezve a változtatás szükségességét Ezúttal az egységet bérbe adó vállalat, a HungarHotels igazgatójának tájékoztatóját adjuk közre: Az Alabárdos borozó ráfi­zetéses üzemeltetése — for­galma az áremelkedések el­lenére 1985 óta fokozatosan csökkent — nem befolyásolta azt a vállalati döntést, hogy az Alabárdos komplexumot (étterem és borozó együtt) július 26-ától bérleti rend­szerben magánvállalkozó üzemeltesse. A vállalkozó jo­ga, hogy vállalkozásának időtartama alatt a borozó he ­lyiségét a vállalat egyetérté­sével külön teremként hasz­nosítsa. A volt Alabárdos borozó helyiségéből kizárólagosan a beépített asztalokat és a fal melletti lambériára felfüg­gesztett padsort távolitottáK el, az egyéb berendezések, beleértve a padozatot is, ere­deti állapotukban maradtak. A Móra Ferenc Múzeumtól a borozó kialakításához kapott faragott kőszobrokat és a vá­rostörténeti cégéreket ugyan­csak az eredeti helyükön és eredeti állapotukban hagy­ták. Nincs kétségünk afelől, hogy a vállalkozást vezető Nagy István — korábban az étterem vezetője — megfe­lelő szakmai tudással és ta ­pasztalattal rendelkezik ah­hoz, hogy a korábbi színvo­nalat meghaladóan üzemel­tesse az egységet, melynek betartását a szerződés értel­mében folyamatosan ellen­őrizzük. ' Végezetül szeretném meg­jegyezni, hogy bármikor Ré­dai Ferenc tervező úr ren­delkezésére állunk, amely al­kalommal személyesen meg­győződhet művének az előb­biekben leirt átalakításáról. dr. Pálfy István A közelmúltban fejeződött be az a mááfél hónapos ku­tatótábor, melyet a Magyar Madártani Egyesület újsze­gedi csoportja szervezett. Mit akartunk itt vizsgál­ni? Még Beretzk Pétertől származik a gondolat, hogy a hazánkon átvonuló, a Ti­sza észak—déli vonalát kö­vető vízimadarak a folyóhoz közel eső Fehér-tavat hasz­nálják őszi-tavaszi vonulá­suk során pihenőhelynek. E vezérgondolat alapján kezd­tünk munkához 1988-ban, s különleges, a parti madarak befogására alkalmas mód­szerekkel már az első évben 258 madarat sikerült meg­gyűrűzni. Mindhárom év­ben hasonló számú madarat fogtunk be és bejött az is, Példaadó gesztus Elismerésünket szeretnénk kifejezni a Szeged ét­terem minden dolgozójának azért, hogy e nehéz gaz­dasági helyzet ellenére a petőfitelepi időskorúak szo­ciális otthonából egy csoport öreg embert vendégül lát­tak. Finom ebédben és figyelmes kiszolgálásban volt részünk, amit nyilvánosan szeretnénk megköszönni. További munkájukhoz sok sikert kívánunk. Varga Mária, a szociális otthon lakója és Tarnai Lászlóné igazgató amire számítottunk: svéd gyűrűs apró partfutó. len­gyel réti cankó, helgolandi kis lile megkerülése bizo­nyítja, hogy a nyár végén zajló, északról del felé tar­tó madarak valóban útba ejtik a Fehér-tavat. És hogy hová mennek to­vább az általunk itt gyűrű­zött madarak? Erre is van már több adatunk: három, általunk itt gyűrűzött sár­szalonkát Olaszországból je­lentettek vissza, tehát Afri­ka felé tartó útjuk közben estek áldozatul az olasz va­dászoknak. A Fehér-tónak a vonulásban betöltött sze­repét bizonyítja még az is, hogy néhány, általunk itt gyűrűzött madarat egy, vagy két év múlva mi fogtunk vissza ugyanitt. Tehát ezek a madarak évről évre mint megszokott országúti pihenő­helyet használják a tavat vandorútjuk során. Érdekes viszont, hogy a tó nádrengetegében nem sike­rült olyan mennyiségű nádi énekes madarat fognunk, mint például a kiskunsági gyűrűző táborokban fognak. Táborunk jól illeszkedik a nemzetközi vonuláskutatá­si programokba, ezért a kö­vetkező években is szeret­nénk a munkát folytatni. Nagy Tamás, a JATE biológia szakos mm* Bosszankodnak a hattya­siak, a gyálarétiek és azok az iskolából vagy munkából hazaigyekvő lakosok, akik a 74-es busszal utaznak. Pon­tosabban utaznának, hiszen naponta kimarad vagy ké­sik a vonal valamelyik já­rata. Délután, amikor a legna­gyobb a forgalom és az ott­honába igyekvő emberek tö­mege a buszmegállóba in­dul, akkor a 14 órakor a Marx térről induló járat rendszerint késik, illetve ki­marad. Az emberek zúgo­lódnak, a buszon lökdösődés, dulakodás, nyomorgás és minden képzeletet felülmúló kellemetlen állapot uralko­dik. Szidják a buszvezetőt, de a sofőr természetesen tu­domást sem vesz semmiről. Az Alsóvároson felszállni akaró kisiskolások kéthar­mada a megállóban marad, mert nem fér fel a buszra, ahol már ekkor a lépcsőn is nyomorognak. Ez a helyzet naponta ismétlődik, a sofő­rök nem törődnek senkivel, nyugodtan beszélgetnek me­net közben és állnak meg megállón kívül, mert a be­szélgetőpartner így hama­rabb hazaér. Ebből is szok­tak tévedések lenni, mert az utas jelez, mert leszállni kí­ván, ám azon az ajtón száll le útközben a „barát", és a megállóban elfelejt megállni a sofőr. Ha reklamálnak ná­la, akkor természetesen még ö van felháborodva. A folytatás: amikor a busz a hattyastelepi . Tisza­holtághoz ér, akkor a 14 órakor induló busz vezetője tájékoztatja az utasokat, hogy a másik busz fogja őket Gyáláig vinni. tehát fáradjanak át. Ö pedig visz­szafordul, így csökkentve ké­sését. Ez csak egy példa, hi­szen nem csak délutánon­ként van így. A járat reg­gel késik, délben „sorompót kap", este pedig kimarad. Így jellemezhető egy-egy nap. Sok-sok ember nevében írtam. Nem tudom, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát, de remélem, ol­vassa ezt a levelet a Volán igazgatója, aztán meggyőző­dik és intézkedik. Legalább­is ezúton kérem erre. Kedves Buszvezetők! Vé­gezzék kicsit lelkiismerete­sebben a munkájukat, és törődjenek az emberekkel, hiszen így helyzetükön és problémáikon könnyíteni tudnak ebben az egyébként is „bolond" világban. Kö­szönettel : egy gyálaréti lakos Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdéseire adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Dclmagyarország szer­kesztősége. Szeged. Sajtóház. Pf.: 153. 6740. A gyed összegéről Sz. F-né, Szeged. Szerel­nénk tudni, hogy ténylegesen mennyi a gyed-összeg. Jelen leg gyermekgondozási sza­badságon vagyok és kevés­nek tartom a munkáltató ál­tal fizetett havi 3900 forint gyed összeget. A rádióban és ismerőseimtől azt hallottam, hogy a gyed összege nem le­het kevesebb mint a min denkori öregségi nyugdíj leg­kisebb összege. Ez most, 4600 forint és én ennek ellenére csak 3900 forintot kapok. Amikor reklamáltam a mun­kahelyemen, kérésemet el­utasították azzal, hogy ennyi volt az átlagkeresetem, enné' több a gyed összege nem lehet. Levélírónk tájékozódása nem egészen pontos. Való­ban a társadalombiztosítási törvény rendelkezései ki­mondják, hogy a gyed össze­ge a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegénél kevesebb nem lehet, de azt is. hogy ha a táppénz alapját képező átlagkereset a min­denkori öregségi nyugdíj leg­kisebb összegénél kevesebb, az esetben gyed címén ez az utóbbi összeg jár. Levélírónk esetében a munkaltató eljá­rása törvényes volt. Előleg vagy foglaló T. J. Szeged. Kertes csa­ládi házamat el akarom adni, ezért, meghirdettem. Jött is rá egy vevő, akivel meg­egyeztem, hogy másfél millió forintért megveszi a házat Foglalóként százezer forintot adott azzal a kikötéssel, hogy a teljes vételárat 1990. au­gusztus 31-ig kiegyenlíti. A vevő a napokban megjelent, hogy nem tudja a pénzt elő­teremteni, ezért eláll a vé­teltől és kéri, adjam vissza a foglalót. En úgy tudom, hogy ezt nem kell visszaadni, csak az előleget. Mit csináljak, mit mond erről a jog. A levélből kitűnik, hogy a szerződésben foglalót kötöt­tek ki és a vevő « vételár kifizetésétől, illetve a szer­ződéstől visszalép. Ebben az esetben a vevő á szerződés­ben meghatározott foglalót a határidő lejártával elveszti. Tehát a százezer forint fog­laló önt illeti meg, azt visz­szafizetni nem köteles, A munkaszerződés módosítása T. F. Szeged. Azt szeret- Levélírónk esetében a ném tudni, hogy szabálvo- munkáltató eljárása szabály­, . talan. A munkaszerződést a san jart-e el a munkaltató két fél kömte meg ég flb_ velem szemben. Ugyanis a ban megállapodtak, hogy munkáltatóval több évvel napi 8 órát köteles dolgozni, ezelőtt határozatlan időre és és ennek megfelelő bért is ,,.,,.. , , .... kap. Azt a szerződést egy­teljes elloglaltsaggal kotot- 0Jalúan módositani nVm tem munkaszerződést valto- ;eftet, csak közös megegye­ző munkahelyre. A napok- zéssel. Azt tanácsoljuk, ke­ban levelet kaptam a mun- resse fel munkáltatóját, és káltatótól, hogy a teljes el- hivatkozzon a Munka tőr­foglaltságomat napi négyórai vénykönyve 24. paragrafu­elfoglaltságra módosítja, és sára és a módosításhoz ennek megfelelően kapom mindkét fél hozzájárulása majd a béremet is. Munkám szükséges. Vita esetén jogá­ugyanannyi, mint ezelőtt ban áll a munkahelyi dön­volt. Szeretném tudni, hogy főbizottsághoz fordulni ké­munkáltatóm szabályosan relemmel az eredeti szerző­"delteöen. tudomásul venni ^r. , —Dr- V. BL T --Wtrta.fr* fi irt ini* i I

Next

/
Thumbnails
Contents