Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-15 / 263. szám

1990. október 15., hétfő Kultúra 5 Áz egyetemi reformról Példák - útjelzőként Lapunk hasábjain rendre jelennek meg írások, amelyek az egyetem reformjáról, a felsőoktatási intézmények falai között is indokolt rendszerváltásról elmélkednek. A JATE több oktatója után most » SZOTE egyik docensének véleményével ismerkedhet meg az olvasó. Amint azt a sajtóból, nyilvános, va&v kevésbé nyilvános híradásokból — sót, a nem kevés szóbeszédből is — tudjuk, a felvetődött kérdések zöme két kristályosodási pont köré' csoportosul, nevezetesen: az egyetemi autonómia és a vezetők — főleg a rektorok — személyének alkalmassága. Rektori kinevezés — házon kívül Tudjuk, hogy az egyetemek autonómiája több évszázados múltra tekint vissza, s eredeti formájában az valóban teljes és tökéletes függetlenséglet jelentett mintegy „államiságot az államon belül". Mit jelent ez napjainkban? Elsősorban teljes akadémiai ós részleges gazdasági függetlenséget a mindenkori államgépezettől. Vagyis: szuyerén jogot a nemzetközi elvárásoknak megfelelő tantervek kialakításában, a tudományos fokozatok odaítélésében, a tudományos kutatásban ós az oktatói gárda kinevezésében, beleértve a professzori és dékáni kinevezéseket is. de nem a rektori vagy azi annak megfelelő más (kancellár, elnök slb.) legfeláó, egyszemélyi vezető személyét. Itt csakis, ós mindenhol a világban, az egyetemnek csak javaslattevő szerepe van. s a végső szó mindenütt a megfelelő államhatalmi szervé. (Megfelelő szakminiszter, államfő. vagy más szerv.) Sót, sok helyen, a jelenlegi magyar módszerhez hasonlóan, az egyetemi tanári kinevezések felsőbb állami „ellenjegyzést", azaz hozzájárulást kívánnak, természetesen „vétójog" nélkül. Amíg azokkal a törekvésekkel, hogy a magyar egyetemek is-kapják még a kinevezési jogkört is. a legteljesebb mértékben egyet lehet érteni, addig szerintem a rektori kinevezések házon belüli végleges eldöntése hibás, és kaotikus állapotokhoz vezetne. Ez nemcsak precedens nélkül állna a világon, de megnyitná a kaput a végtelen frakcióharcnak, torzsalkodásnak és helyezkedésnek is. Erre pedig nemcsak a jelenlegi. átmeneti helyzetben nincs szükség, de hosszú távon sem szolgálná a magyar egyetemek érdekét. Döntés az idősek kezében A kinevezett professzoroknak elsősorban szakmailag kell kifogástalan teljesítményt nyújtaniuk, hogy munkatársaik, hallgatóik és a város lakossága előtt minden tekintetben hitelt érdemiőek legyenek Az intézetvezetői megbízás nem szakmai követelmény, hanem a jelenlegi Európa elvárásainak megfelelően egy menedzseri poiszt. Az egyes egyetemi karok legfontosabb döntéshozó szervei mindenhol a kari tanácsok. melyeknek összetétele azonban különbözik a hasonló, magyarországi tanácsokétól. Tagja minden olyan oktató, akinek „verúa legendi", azaz a régi hagyománynak megfelelő előadástartási joga van. Ezek. mai hazai viszonyra lefordítva, az egyetemi tanárok (tehát nem csak a tanszékvezetők!) és a docensek. Mindezen túl, még részt vesz rajta a hallgatók és a dolgozók néhány, — és nem részarányos! — képviselője, hogy a megfelelő rétegek érveit. indokait elmondja, és érdekeit képviselje. De a döntés, a számarányból adódóan. kizárólag az oktatók, sőt. pontosabban fogalmazva, a legidősebb oktatók kezében van. Olyan embereket kell tehát az ilyen posztokra kinevezni, akik majd az egyetem érdekeinek megfelelően tudnak munkáikod. ni, és dönteni a kari tanácsokban. Az egyetem — minden egyetem — sajátos, egyéni arculatát tehát az oktatók hozzák létre. A hallgatók,' a kialakult szellemnek, tantervnek és egyéb egyetemi lehetőségeknek az ismeretében választanak tehát, hogy hová menjenek tanulni. Ily módon nincs, és nem is lehet olyan hallgatói-oktatói ellentét, mint ahogyan azt. napjainkban, sajnos, egyre gyakrabban láthatjuk. Vannak tehát előttünk példák, amelyek útjelzőként szolgálhatnak, s amelyeknek alapián kidolgozható egv számunkra Is megfelelő egyetemi rendszer. Universitas és a város Van itt még más egyéb is, amit véleményem szerint alaposan át kellene gondolnunk Nevezetesen: a tudományegyetemek és az orvosegyetemek viszonya. Egyértelműen bebizonyosodott hogy az ötvenes évek elején kívülről végrehajtott, erőszakkal tortént egyetemcsorikítások. azaz az ónálló orvosegyetemek létrehozása, hibás, és talán káros lépés is volt. Az egyetem, az universitas, nevében hordja az összességet, nem helyes tehát az egyes disciplinák ilyenformában történő szembeállítása sem. Túl a hagyományok Aósszaállitásán, egy ilyen lépésnek nagyon sok gyakorlati haszna is lehetne. Kevesebb lenne, legalábbis remélhetően, az egyesített bürokrácia, mint amennyi van. külön-külön a két egyetemen. Nem volt felhőtlen' a szegedi egyetemek és a város kapcsolata sem az elmúlt évtizedekben. Nyílt titok, hogy ennek is nagvon sok oka volt. talán alapvetően az értelmiségellenes hangulat. Pedig ennek a városnak komoly kapcsolatai voltak az egyetemmel. Nagy erőfeszítéseket tett annak idején, hogy egyeteme legyen, és erejéhez képest méltón támogatta is azt Azután, mint anynyi minden más. ez is megváltozott. Az okok felderítése nem feladatom, de az talán igen — legalábbis úgy vélem —, hogy felhívjam rá a figyelmet hogy a régi kapcsolatok helyreállítása mennyire szolgálná 'mindkét fél érdekeit Hiszen a város sokai kaphatna — vagy legalábbis többet, mint ma — az egyetemeitől (egyetemétől?), és kétségtelen, hogy az egyetem is igényelné, igényli — különösen a mai nehéz gazdasági és társadalmi viszonyok között — városának gondoskodását. Dr. Bálint Gábor Sándor, az orvostudomány doktora Középiskolai bérlet A filharmóniai bérletsorozat középiskolai hangversenyein a Wainer Leó Kamarazenekar játszik Mozart-, Britten- és Ránki György-műveket. Közreműködik: Maczák János (klarinét), vezényel: Weninger Richárd, a műsort ismerteti: Pándi Marianne. Az első koncert ma délelőtt 11 órakor kezdődik a Radnóti gimnázium tanulói részére. Délután 1 órától a Bebrits Lajos szakközépiskola bérlettulajdonosait várják a koncertre. Holnap délelőtt 10 órakor a Kőrössy József szakközépiskola, 12 órától .pedig a Tömörkény gimnázium diákjai részére adnak koncertet a művészek. Szerdán délelőtt fél 11-kor a Ságvári gyakorló gimnázium tanulói hallgathatják meg az említett zeneműveket. A középiskolai bérletsorozat koncertjeit a zsinagógában rendezik. Az októberi Kincskereső „Az aradi Golgotára / Ráragyog a nap sugara..." — Ady Endre 1898-ban írt Október 6. című versével nyit a folyóirat októberi száma. Az '56-os forradalmat idézi a következő oldalakon Tamási Lajos verse, Mezey Katalin regényrészlete, és Albert Camus vallomása, A magyarok iere, amely arról tanúskodik, hogy a magyar forradalom mély és maradandó hatást gyakorolt a nyugati értelmiség gondolkodására. Jfekete István öszi távíró címú hangulatos természetleírására visszhangoznak Szauer Aooston és Szöllősi Zoltán versei, amelyek szinten őszi tájakat, hangulatoltat. színeket villantanak fel az olvasó képzeletében. Beney Zsuzsa verses „képeslapjai" és Teli Emil játékos rigmusai egészítik ki az októberi szám líraválogatását. A NEVETŐ IRODALOMÓRA Karinthy Frigyes humoreszkjét mutatja be — a Lógok a szerent. Folytatásos fantasztikus regénynek Lem művét (A világűr csavargója) választották a szerkesztők — íjon Tichy ezúttal is, fantasztikusfan'mulatságos) kalandokba keveredik, a titokzatos Enterópia bolygón. Janikovszky Éva levelezési rovata is újra jelentkezik (Ami a szivedet nyomja ...). az irónő bölcs tanácsai nemcsak a címzetteknek szólnak, mindannyian találhatunk bennük megszívlelni valót. Janikovszky Éva a Te ezt még úgysem érted című sorozatát is folytatja. Kovács Lajos novellájában egy enyhén szólva hazudós kamaszt ismerhetünk meg. aki hiányzó erényeit kitalált bátyák jó tulajdonságaival pótolja (Történetek a bátyámról, aki nem én voltam). Az Amerika meghódításáról szóló sorozat (Világvége az Újvilágban) Anna Seghers elbeszélését közli, amely egy a rabszolgaság elől menekülő indiánlány legendáját mesé'.i el. Végre elolvashatjuk Eric Knight: A repülő yorkshire-i ember-ének befejezését, s mellette a befejezésvariációkra kiírt pályázat eredményhirdetését. így írunk mi és Mi újság, suliújsag rovat is található ebben a számban. Az illusztrátorok: Berta Róbert, Barczánfalvy Ferenc, Csala Károly, Kass János. Héber László, Srrgszárdy Ildikó és Würtz Adóm. Nagy Luiszló felvétele Á sevillai borbély i Rohamtempóban kezdte évadját a színház. Még el zása jobb összhatást eredményez. Amikor az első fináléban egy sétapálcán gitározni kezd, majd a másik percben meg fuvoláz rajta, a sem értük október idusát, máris két operai és három prózai bemutatón vagyunk túl. Ami a dalos részleget illeti, mintha hét év előtti évadját ismételné: a Parasztbecsület — Bajazzók után ismét az irodalom legnepszerííbb legszőrösebb szívű ellendrukvigoperáját, A sevillai borbélyt játssza. Hét év nagy idd ker is megadja magát. Nem - tartja a közhely. A produkciók azonban merőben cl- meggyőződve, hogy , ... . „ , , - . • . ötlet Bertát, a nevelonot lentetes viszonyban állnak az idővel. A ket verista egy- bohócnak öltöztetni, és Rosifelvonásos sikerét elsősorban a régi értékek megőrzése je- nával egykorú énekesnőre lentette, a Sevillai pedig új értékeket, friss eredményeket bízni. Vajda Juli kedvesen mutat. csinálja, de hát az embernek minduntalan beugrik a folytatás, a Figaro lakodaiBgsinobol ma meiyben kiderül, hogy ő voltaképpen Figaro édesA vígoperának lételemé a Gregor József gag. Se szeri, se száma azok- Bartolóvá avanzsált, A dóknak a helyeknek, hol az éne- tort általában öregedő bari- anyja. Meg aztán a zene is kesek rendre valami aktua- tonokra, másodvonalbeli egy kedves. kissé tenyereslis poénnal csikarnak ki mo- basszistákra bízzák, s 7na- talpas asszonyságot fest Sajsolyt a publikumból. Hogy a gyon üdvös, hogy most egy nas Réu Csűb(2 rossz napot borbélynál maradjunk; Pes- javakorabéli, szép basszus- íogott ki) hangadása bizonyten vendégszerepelt egykor tói hallhatjuk. Gregor teljes talan volt, a koloraturákat Luigi Alva, a világhírű perui fegyverzetben alakítja a sze- nehezen teljesítette Humortenor. Azon ,az előadáson repét: plasztikus recitatí- érzékével nem tudta pótolni Begányi Ferenc (Basilio) így vóKkal, technikailag virtuó- éneklésének hibáit. Jó bejelentette be a darabbéli zan, nagy kedvvel A figu- nyomást keltett viszont a grófot: „Megjött Gróf Luigi rának azt a fajta átértékelé- másik Almaviva, a vendég Alvaviva!" Tito Gobbi meg sét azonban, mely több elő- Uerecskey Zsolt. Szép színű, azt meséli könyvében, hogy zetes nyilatkozatából kicsen- fényes tenorja ugyan elég' a Metben, állandóan kapa- dúlt (maximum 45 éves, nem vékony (különösen a magacitálták, a Tosca másod.k agyalágyult, egyáltalán nem ^bb régiókban), de jól haszíelvonásában ne spanyol veszelytelen), ezúttal nem nálja. a hajlításokat is köny-borral kínálja a feldúlt Tos- végezte el, legfeljebb enyh-'- nyedén énekli. Jó színész, s cát, hanem mondja azt: „Ez tett valamit a régi gyakorla- cingár termetével, nagy szeCoca-Cola!" Gobbi sohasem ton. Kitűnő Basilio Szakály meivel igazi vígoperai tenormerte ezt bemondani, oda Péter. Igazi dögevő típus: a hős. Különösen jól mutat a nem is illene, illik viszont jellemzés példaszerű ötlete vele egymagas, és mély hanide, a vigoperába. S milyen egy kellék: egy csontváz, gú Rosina oldalán. Ándrejüdvös, ha egy ilyen poénon melyre kalapját, sálját, eser- csik István hosszú betegság nemcsak nevetni lehet, de — nyőjét akasztja a zenemes- után abban a szerepben tért pénzt hoz a konyhára! „A ter. Épp ez a morbiditás a fi- vissza a színpadra, mely Postabankba mentem!" — gura lényege; Szakály egyik első feladata volt (Fioveti oda Gregor-Bartolo a egyébként valóságos tárhá- rillo). A férfikar láthatóari drága mondatot, s némelyek zát vonultatja föl fintorok- élvezte, hogy aktív szerepet talán csak ekkor fedezik föl' nak, gesztusoknak, pózok- kapott a játékban is. az egyik házon ott lóg a bank nak; néha még mutogat . jól ismert emblémája. Jó öt- is... Ez a basszus a közép- Tavaly egy másik Rossin.let. A „szegény" színháznak és alsó regiszterben oly szép mub«"' a41 Hamupipőkében gazdag a fantáziája. hogy Ezio Pinzára emlékez- mutatkozott be nagy sikerrel Ami mármost a művészi tet; kár, hogy a felső régiók- Mocsár Balazs, a fiatal karkérdéseket jelenti a 7 év ban veszít kvalitásaiból, előtti, mozi-beli Csikós Atti- Szonda Éva minden szemla szerepelt díszlettervező- pontból elsőrangú Rosina ként az előzetes plakátokon, A szerep eredeti mezzo-válmester. (Egyébként ezúttal is elhangzik egy részlet a Hamupipőkéből, Szonda Éva dalol el egy áriát az Éneka végsón Varga Mátyás, Az tozatát énekli — fölényesen, lecke-jelenetből. El is fintorodik Gregor-Basilio: „Már tavaly is ezt énekelte!") A ősz mester fiatalabb kollé- virtuózán. Nagyon jó hang gájának alapötletét a na- ban van, öröm hallani telt, , , , .. A zengő magasságait. Figurája hangzás ápolt a tempó is megfelelő (néha tan kissé gyobb térhez idomította. forgószínpad kihasználásával is életteli, finoman cserfes. ... . nagyvonalúan oldotta meg a A két címszereplő közül ^Sátóso^em csaT^ka színváltást. Megtartotta a fe- egyik sem új fiú. mindkettő- csúszkálások sem, csak a kahér falakat, a stilizált épüle- júknek régi jó szerepe Figarakterek homályosak, A neteket. Csak a Bartolo há- ro. Gyimesi Kálmán hangja vetes. Pasztellszínen kívül zának plafonján húzódó csú- már veszített fényéből és nem leleniK T,€f, 1eu1ny* fZ nya barna gerenda szúr sze- könnyedségéből; de meg ^""vors'rls^k ^ met. Vágvölgyi Ilona is iga- mindig szinte ideális borbélv i es a gyors részén KO zított régi jelmezein, melyek lehetne, ha nem v.nné túl- ^^^ pontosan jellemzik a figurá- zásba az improvizációt, a já- a • „ ,,7:, gf, \ a kat. Pompásan sikerült Ba- tekötleteket. Így a figura el- markarvs szin€kto1' Nem tu" silio ruhája, Almaviva öltó- vész az ötletek kavalkádjá- dom- mindez hiányzik-e a zete viszont időnként sze- ban, a zenei ábrázolás pedig művész alkatából, vagv csak dett-vedettnek tűnik. Félix nem a szólam által, hanem a eddig nem volt képes a fel-. Laszlónak, a televízió rende- szólam rovására valósut .. . , , ,, , . ,, színre hozni, mindenesetre zojenek nincs nagy opera- meg. Milyen jólesik hallgatszínpadi tapasztalata, ám ni, ha egy-egy pillanatra el- dingalasaban jelenleg nem biztos kézzel, plasztikusan felejt „alakítani", s csak érvényesül igazán a Sevillai állította színpadra a darabot, énekel; Gyimesi érdekes, je- legfőbb értéke- kivételes Rendezésében az ötletek do- lentös művészegyéniség ,okszinúsége s e szinek éleS mmalnak, sokat épít az ene- Semmi szükségé, hogy effele kesek improvizációira, gag- eszközökkel próbáljon súlyt kontrasztja. jeire. Ha a hét é^ előtti Se- adni jelenlétének. S noha Hét éve ezeken a hasábovillai fő értéke az ökonomi- Véghelyi Gábor baritonja kon elődöm „könnyű kokus felépítés volt, most a nem olyan látványos, mint molyzenének" nevezte -ai játékosság, a szabadság a szólamtársáé, a művész biz- opera akkori előadását. Most fő vonás. Mérték azért van, tos ízlése, a játék s a zenei a mulatsagon van a hangdo be-be csúszik egy-egy túl- formálás eleganciája, az öt- súly. /ó effekt. letek visszafogott alkalma Márok T»más if-rín ú.:.ajr',r SZ— dl