Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-02 / 250. szám

1990. október 2„ kedd Kultúra % A magyar irodalom remeknek tartott művei közül talán már mind szeretjeit filmvásznon. Feldolgozásuk kétségtelenül kitölti azt az űrt, amit a könyvek iránt megcsappant érdeklődés jelenti. Művek, melyek jelentős részt töltenek be kultúránkban. A 250 férőhelyes Dugonics mozi (Kossuth Lajos sugárút-53.) a nyugdíjasoknak ingyenesen vetíti a magyar filmeket. Hasonló módon próbál segíteni az iskolák irodalomoktatásán. Bár mint Mozi, üresen Juhász Máriától, a mozi vezetőjétől mertudtuk, az iskolák nem élnek ezzel a lehetőséggel, pedig egy ilyen kisebb mozi üzemeltetése csak akkor képzelhető el, ha a műsorajánlat alapján visszajeleznek az iskolák. Lehetőség, melylyel nem élnek. Október nyolcadikán, fél háromkor ifjúsági előadások kezdődnek, s ezt követően hetenként lesz vetítés. A filmek között szerepel a Beszélő köntös, a Kincskereső kisködmön, a Lúdas Matyi és a Szaffi. Tizenegyedikén egy másik sorozatban, szintén hetenkénti vetítéssel: A kőszívű ember fiai I—II , Különös házasság, Fekete város, Fekete gyémántok, Egy magyar nábob. Árvácska. A mozi működtetését nem a nyereségvágy vezérli, ánnál inkább a művek ismertetésének fontossága. Ha ezt a lehetőséget is elszalasztják az iskolák, akkor nem tudom, mit nem. Együtt Öveges professzorral Éjszakai kísérletek A szeptemberi Tiszatáj Ellentétben a múlt hónappal, örömmel konstatálhatjuk, hogy a Tiszatáj szeptemberi számában ismét a szépirodalom játssza a főszerepet. Szepesi Attila lírai prózájával indul a lap, majd Bajor Andor, Aczél Géz Kovács András Ferenc, Lászlóffy Csaba verseivel folytatódik. Ezután Páskándi Géza „Aki a Himnuszban is benne vöt (A Szekusok)" című, megjelenés előtt álló „naiv regényének" megdöbbentő részletét olvashatjuk, majd újabb versek következnek Petröczi Évától. Bogdán Lászlótól és Medgyesi Gabriellától, majd Horgas Béla prózája (A budapesti patkányfogó) zárja a szépirodalmi részt. A Néző rovatot Beke György Egyazon égbolt alatt című írása nyitja a keszthelyi találkozóról, amely megkísérelte „ ... felmérni a magyar jelenlét főbb erővonalait a Kárpátmedencében". (45. old.) Ugyanitt találjuk Pomogáts Béla figyelemre méltó tanulmányát (Erdély jelene és jövője), mely a különböző, Erdélyre vonatkozó elképzelések felvázolása után kiemelten foglalkozik az úgynevezett „keleti Svájc" elgondolással, s mely megpróbálja négy alapvető politikai tennivalóval megjelölni azt a helyzetet, amely az erdélyi magyarságnak a román állam ha tárai között is lehetővé teszi az önrendelkezést és az önkormányzatot." (59. old.) A Tanulmány rovatban Nagy László egyik legjelentősebb, összefoglaló igényű verséről, a Rege a tűzről és a jácintról című alkotásról ír Görömbei András hoszszabb elemzést. A Kritika ban Tüskés Tibor józan értékelését olvashatjuk a tavaly elhunyt vajdasági magyar költő, Fehér Ferenc válogatott verseit tartalma zó Akác és márvány című kötetről. „Szól majd a kői tő, ha lesz még kinek .. Csűrös Miklósnak, az 1989es Harmadkor antológiáról írt rövid elemzésének végkicsengése aligha találkozik majd az antológiát összeállítók véleményével. A rovatot Fűzi Lászlónak Zimonyi Zoltán „öt közeikép"-éről irt munkája zárja. A Művészet részben a „Magyar játékszín" sorozatban A sátán szelleme tovább kísért címmel Ablonczy László beszélgetését olvashatjuk Kincses Elemér rendezővel, a marosvásárhelyi színház magyar tagozatának vezetőjével. A Tiszatáj szeptemberi számát Kusztos Endre (akiről Huszár Sándor írt pár sort) szép munkái díszítik. P. L. Sztrájkjog, szakszervezet Gazdasági vezetők számára nemzetközi munka- és társadalomjogi szemináriumot szervez októberben a JATE jogtudományi kara. Az öt előadásból álló sorozatban neves külföldi professzorok beszélnek majd a nyugat-európai országokban fennálló törvényekről. A téma: gazdálkodás és munkaügy a piacgazdaságban. Október 3-án Gino Giugni olasz szenátor kollektív tárgyalásokról és szerződésekről, valamint az olaszországi szakszervezetek szerepéről ad elő egy nemrég Itáliában elfogadott törvény kapcsán. Október 5-én a japán munkaügyi kutatóintézet elnöke, Kotaro Tsujimura japán munkaügyi kapcsolatokról, kollektív tárgyalási formákról, szakszervezeti érdekképviseletekről és sztrájkrészvételi jogról tart előadást. Október 20-tól három héten keresztül, heti egy alkalommal Günther Winter, a JATE vendégprofesszora gazdasági versenyről és versenytilalomról, iparjogvédelemről (találmány- és védjegyjog), hitel- és csódkezelésről beszél. A hallgatóknak a jogi kar tolmácsolást biztosít. Meskete a Nemzet Színházáról Hol volt (a Blaha Lujza téren), hol nem volt (az Engels téren), volt egyszer egy színházunk. Fellépett benne sok-sok nagy színész, született számtalan szép előadás. Történt azonban 1964-ben, hogy az épület egyszer csak, se bű, se bá, eltűnt a föld színéről. Hogyan és miért — nem tudjuk: (Vagy mégis? Ára ne vágjunk a dolgok elébe.) Teltek, multak az évek, mígnem elhatároztatott: építsünk új Nemzetit Nosza, lett nagy sürgés-forgás! (S pénz és posztó híján némi gyűjtés, adakozás is.) Az építészeti pályázat kiírattatott, a zsűri felállíttatott. Történt mindez az 1989-es esztendő tavaszán. De a dolog nem tetszett ám mindenkinek! Hamar napvilágot látott a Magyar Szellemi Védegylet tiltakozása, mely szerint a pályázat nem hiteles, a zsűri nem kompetens, a helyszínek nem megfelelőek. Féktelen mesketélőkedvemben hadd idézzek ebből: s már kineveztetett a zsűri is, amely feltehetőleg képes lesz egy ilyen bazári elképzelést jóváhagyni... Magyarok, széles e világon, csatlakozzatok!" No, de hogy szavam ne feledjem, folytatom. Fittyet hányva a Védegylet és a hozzá csatlakozó 24 szervezet — köztük az MDF — tiltakozására, rendre, másra érkeztek a pályázatok. Ezek azután kiállíttattak a Néprajzi Múzeumban is. Sereglett is oda népünk apraja s nagyja, csudájára járni a terveknek. De nem tétlenkedett magyar szellemünk védegylete sem. Nyílt levelében ,/rz J956 után dúló megtorlás csúcsának" nevezte a régi épület lerombolását, „idegenmajmoló kozmopolitizmussal, cifrálkodó funkcionalizmussal" bélyegezte meg a tervpályázatokat, árulásnak nevezte a zsiri tevékenységét, mellyel „hontalanná akarnak tenni egy népet saját hazájában". 1990 januárjában pedig levelet juttattak el Németh Miklós miniszterelnöknek, kérvén: ne döntsenek a Nemzeti Színház ügyében. Hagyják ezt a kérdést másra — a leendő kormányzatra. Igenám, de közben kidoboltatott a Minisztertanács határozata. A zsűri döntése a győztes pályaműről elfogadtatott, 30 millió forint a folytatásra biztosíttatott. Nem volt rest erre a védegylet sem! Mesébe nem (mesketébe annál inkább) illő hangvételű írást tétettek közhírré a Magyar Fórum hasábjain március 15-én ... Lássuk csak, hogy is szólt: „Kinek kell a Szinetár-színház? A keveseknek!... A koncepciójában torz, építészetileg jellegtelen alkotás azonban villámgyorsan zöld utat kapott a kormánytól." Ámde, közben hetedhét határon (innen és túl) egy másik meskete vette kezdetét, arra figyeltek már kicsik és nagyok. Forgassuk hát előre az idő kerekét egészen mostanáig, a Védegylet ugyanis ismét hallat magáról. Felhívást tétetett közzé a lapokban, követelve a felelősök felkutatását és felelősségre vonását (egészen 1964-ig visszamenőlégi. Egyidejűleg levelet küldött most már Antall József miniszterelnöknek, az eddigi döntések érvénytelenítését, a „hazai és a határainkon túl élő magyar értelmiség" véleményének figyelembevételét kérve „az összmagyarság színházának" ügyében. Egyidejűleg kéretik a kormányt: ne engedjen „a derék Szinetár Miklós, zsarolásának!" S láss csodát: az Állami Számvevőszék most vizsgálatot indít a személyi felelősség és a számvitelipénzügyi szabálytalanságok megállapitásáItt tart hát e kusza história. Folytatást bizton remélhetünk, hiszen van még a 448 millióból, ami közadakozásból összegyűlt. Ez az összeg a szükséges pénzmennyiségnek úgyis csak 4 százaléka, színházat építeni tehát aligha lehet belőle. Legfeljebb tovább szőni a meskete fonalát. Értünk hozzá — az Óperencián innen. (Uerzcr) A Móra Könyvesbolt kirakata előtt szólítottam meg a tanár urat. Nem egészen véletlenül, hiszen odabent már fölhívták rá a figyelmemet. Rögtön az utcán megmutatta egyszerű, régimódi aktatáskájának kincseit: dedikált könyveket, dokumentumokat és egy plakettet, amely lakihegyi látogatásának emléke. Mónus Ferenc kísérletező fizikus Hódmezővásárhelyről rendszeresen jár Szegedre. Állandó látogatója a rádió körzeti stúdiójának, legújabb kísérleteit bemutatta az egyetem vezetőinek is. Már nem fiatal ember, de irigylésre méltó szellemi és fizikai frisseséggel végzi azt a munkát, ami az ő számára valószínűleg nem is munka a szó köznapi értelmében — ez az élete. Éjszakánként kísérletezik — ilyenkor nem zavarja a környezetét és az elmélyült kutatómunka számára is legkedvezőbbek a csendes órák. Gyermekkorában, amikor a magyar rádiózás éppen csak megszületett, maga fabrikálta első készülékét. Később az elektroműszerészi mesterlevelet is megszerezte. Nem ragadt meg a műszerek és alkatrészek között, továbbtanult, majd tanított is: az elektrofigika izgalmas titkaiba igyekezett Eretnek Madonna Miss Veronica Ciccione, közismertebb nevén Mádon, na, még meg sem érkezett remélt sikereinek helyszínére, Olaszországba, amikor már megkapta az első elmarasztaló kritikát az új műsoráról, mellyel világ körüli útra indult. A Blonde Ambition, a Szőke vágyakozás című produkció feltűnően hűvös svédországi fogadtatása is nyilván hozzájárult, hogy az olasz-amerikai sztár — ezúttal platinaszőke — jelenése elé akadályt gördítsenek Itáliában. Mint a La Repubblica beszámolt róla, turnéjának tervezett állomásairól számos főpap juttatta el tiltakozását, mondván, hogy az, amit gyertyatartókkal, feszületekkel, különböző kegytárgyakkal művel előadásában, messze kimeríti a kegyeletsértés fogalmát. Végül is az olasz püspöki kar úgy foglalt állást, hogy „o Miss Veronica Ciccione által használt vallási jelképek a műsor silány üzleti szempontjait szolgálják, és ez a koncert is bizonyítja, hogy el kell gondolkodni az ilyen programok káros nevelőhatásán." A televízió egyik népszerű műsorvezetője elgondolkodott, és azt mondta: tudomásul kell venni, hogy minden nagy koncert íölkorbácsolja az érzelmeket A Madonnáé is. Sőt, az „eretnek" ezzel már el is érte célját, az ingyen reklámot. Nem kegyeletsértő, hanem show-girl, aki tudja, hogy miképpen emelheti az ázsióját. Bízvást mondható, hogy nem attól változnak meg a fiatalok, ha megjelenik előttük ez a Madonna beavatni a középiskolák diákjait. Bárhol oktatott, alapelve mindig az volt, hogy elméleti tudást legbiztosabban szemléltető módon lehet a gyerekekbe ültetni, ,,/^kkor a diák nem az ablakon sétáló legyet nézi, hanem azt, hogyan alakul át a hang fénnyé, mégpedig egyenesen a szeme láttára!" —katódsugár-oszcilloszkóppal rajzoltatta le a hang görbéit. Az Országos Pedagógiai Intézet, valamint a minisztérium újítási igazgatósága is folyamatosan figyelemmel kísérte munkáját, és iskolai szemléltetésre ajánlották ötletes szerkezeteit. Néhány újítása jelenleg is szakmai véleményezésre vár. A hang fénnyé alakításán kívül egészen egyszerű, szinte zsebben hordozható -kísérleti eszközei sokféle „varázslatot" tudnak. Kis teljesítményű szikrainduktora Geizler-csövet működtet — veszélytelen körülmények között, tenyérnyi áramforrásból. Készített fényre induló villanymotort, ivertheimzárat, amely fényjelző védelmi berendezéssel működik, hazilag összerakható kristálymikrofont. Még a hatvanas években történt, hogy egy rádióelőadás után <r televízióban is felfigyeltek rá, és az akkoriban nagy sikerrel futó „Száz kérdés, száz felelet" sorozatban öveges professzorral együtt végezte játékos kísérleteit. Kutatásainak eredményeit a Pedagógus Üjitó Kiállításon is bemutatta. Két éve ismét meghívták a televízió stúdiójába, ahol egy.apró zenélő szerkezet hangjait küldte tovább a hangszóróba egy Piezo-kristály segítségével, amely egyben legújabb kutatásainak tárgya. Különlegessége az, hogy mikrofon nélkül képes hangot elektromos jelekké alakítani. Az asztalra tett óra ketyegését is kihangosítja, raadásul nem érzékeli a szomszédos, külső hanghatásokat. A Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet szekciós beszélgetés és foglalkozás vezetésére kérte fel a II. Csongrádi Pszichopedagógíai Napok rendezvénysorozatán. Mónus Ferenc kabátjának hajtókáján a lakihegyi adótornyot ábrázoló jelvény: egy rádiótörténeti előadáshoz gyűjtött anyagot az akkor 50 éves létesítményben. Kísérletezik, ám kutatásaiból nincs anyagi haszna. Megelégszik azzal, ha újításait közreadják az iskolai szakfolyóiratok, s így egyre több helyen készíthetik el szemléltetőeszközeit. Nyilas Péter Kérdések az újságíróképzésről Nemrégiben adtuk hírül, hogy októbertől a JATE és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is "négy féléves újságíróképzést indít Az ezzel kapcsolatos kérdéseimre Gróf Róza, a Szegedi Egyetem című lap felelős szerkesztője és Rigó Jázon, a Juhás2 Gyula Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese válaszolnak. — Jelenleg „képzésként" indul az újságírók oktatása. Lesz-e belőle külön főiskolai, illetve egyetemi szak? Gróf Róza: — A mostani kétéves képzés egy kísérlet aminek tapasztalatait felhasználjuk majd egy komoly, amerikai típusú oktatási program: kidolgozásához. Ez azonban csak távlat leghamarabb a jövő évben tervezzük három-, később ötévesre kibővíteni az oktatást Rigó Jázon: — Ennek szerintem nem lehet akadálya, mert a Magyar Újságírók Országos Szövetsége az új.ságíróiképzés jogát átadta a felsőoktatásnak. Az erre vonatkozó tervet a főiskolai tanács a napokban elfogadta, pár nap múlva főtitkárunk Budapestre utazik, hogy a minisztérium beleegyezését is megszerezze. Remélem, meglesz. Tudomásom szerint más tanintézetek iá jelentkeztek hasonló igénnyel, de mi nem akarunk más városokkal konkurálni. Elsősorban dél-magyarországi régióban gondolkodunk, e vidék sajtó-informatikus utánpótlását szeretnénk biztosítani. — Az egyidejű képzés miatt nem lesz ütközés a JATE és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola között? G. R.: — Semmiképpen nem fogúnk ütközni. A mi oktatási programunk egészen más. mint a főiskoláé, ahol úgy tudom, inkább a vizuális kommunikáció, a televíziózás és a rádiózás lesz a téma. Ez az anyag a mi programunkban is szerepel, de elsődlegesen az írott sajtóhoz kapcsolódó tárgyakkal foglalkozunk, mint a kommunikációelmélet, műfajelmélet, sajtóetika, szociológia Az első félév az általános ismereteké, aztán a szakelőadások következnek. Minden előadás után négy árában készségfejlesztő szeminárium lesz. R. J.: — Mi inkább az elektronikus újságírással foglalkoznánk, persze, terveinket egyeztetjük az egyetem vezetőivel is. Tehát míg a főiskoláról főleg televíziós- és rád i ósméd i a - ismeretekkel kerül nefk ki a hallgatók, az egyetem, mondjuk erre az alapképzésre építve, kifejezetten sajtó-újságírói oklevelet ad majd. — Kiket hívtak meg előadónak? G. R.: — Kedvező választ kaptunk olyan szaktekintélyektől, mint Baló György, Mester Akos, Kepes András, Demszky Gábor, Horányi Özséb, Háhn Endre, vagy György Péter. R.J.: — A városi televízió, a szegedi rádió és a helyi sajtó szakemberei fognak előadni. — Mekkora az érdeklődés? G. R.: — Sokan jelentkeznek. Eddig mintegy 50-en fizették be a tandíjat, ők a posztgraduális képzésre jelentkezők. A JATE és a JGYTF hallgatóinak a Sorosalapítvány jóvoltából ingyenes az oktatás, de nekik felvételizniük kell. Köztük is népszerű az oktatási terv. R. J. : — összesen 40 jelentkezőnk van, valameny. nyien egyetemi vagy főiskolai hallgatók. Faoeb József