Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-08 / 226. szám

DM 1990. szeptember 8., szombat A helyzet 7 mqgqzm A Temesváron élő és alkotó szobrászművész kicsit a szerencse kegyeltjének érezheti és vallhatja magát. Életútját és művészi pályáját kezdettől fogva jótékony csillagok vigyázták és kísérik. Évek, évtizedek óta hűséges társául szegődött a siker. Immár jó ideje a kortárs romániai plasztika élvonalához tartozik. A neokonstruktivizmus jegyében fogant, tömör és világos szerkezetű, kifejező és eredeti formanyelvű alkotásai nemcsak szűkebb pátriája kiállítási termeiben örvendenek egyöntetű figyelemnek és érdeklődésnek, hanem földrészünk nyugati felének számos nagyvárosában, rangos galériájában is mind sűrűbben hódítják meg a művészetbarátok s a műítészek elismerését és rokonszenvét. Jecza Péter templomai Gyurcsik Miklós felvétele GOLGOTA VI. , £5aejos=K»iw j Még nem volt negyvenéves, amikor az 1978-as velencei biennálén mutathatta be nagyobb méretű faszobrait. A Dante költészetéből, életművéből ihletődött kompozícióit két ízben is értékes díjakkal jutalmazták a hagyományos ravennai nemzetközi szobrászati seregszemléken. Legutóbb Kölnben és Essenben rendezett színvonalas egyéni kiállításokat. Főleg a hatvanas-hetvenes években több jelentós köztéri megrendelést kapott. Nagyobb horderejű országos pályázatokon jeleskedett; számos közterületre szánt műve kivitelezésre s felállításra is került Románia kisebb-nagyobb településein. Mint az átlagosnál sikeresebb művészeknek általában. Jecza Péternek is sok az irigye, az ellensége. Népes ugyanakkor hívei, őszinte barátai és segítőtársai tábora is. Felbecsülhetetlen előnyére szolgált, hogy bölcsője a népművészete gazdagságáról és sokszínűségéről híres Háromszék központjában, a neves iskolavárosként számontartott Sepsiszentgyörgyön ringott. Már kisgyerekként eljárogatott a Kós Károly tervezte Székely Nemzeti Múzeumba, ahol az ágyúöntő Gábor Áron relikviái, a székely fafaragás sok évszázados remekei és Gyárfás Jenő balladisztikus színvilágú festményei ragadták meg fogékony fantáziáját. Általános iskolai tanulmányait a híres-nevezetes Székely Mikó Kollégiumban folytatta, ahol Gödri Ferenc volt a rajztanára. Meg sem fordult a fejében, hogy esetleg művésszé is válhatna. A tenisz mindennél jobban lekötötte. A Székelyföldet akkoriban még rendszeresen felkereső tehetségkutatók bukkantak rá, fedezték fel ígéretes adottságait s képességeit. A marosvásárhelyi képzőművészeti középiskolába került, ahol nem sok idő múltán a kiváló szobrász, Izsák Márton famulusává, növendékévé vált. Főiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, mégpedig Kós András, Kádár Tibor, Virgil Fulicea és Romul Ladea jeles, érdemösztöndíjas tanítványaként. Nyomban az akkor frissen magnyílt temesvári Pedagógiai Főiskola rajztanárképző karára nevezték ki tanársegédnek. Nemsokára elérte az adjunktusi fokozatot. Később a Bega-parti város műegyetemének építészeti karán oktatott. Mestereitől komoly, sokrétű és alapos szakmai tudást és jártasságot szerzett. Nagyszerűen bánt a szobrászat valamennyi klasszikus anyagával. Nagyon gyorsan levetkőzte a realista szobrászat kötöttségeit és kánonjait. Formanyelvében, stílustörekvéseiben gyökeres fordulatot azonban a Henry Moore műveivel való közvetlen találkozás hozott. Erős és megtermékenyítő hatást gyakorolt rá a nagy angol szobrász 1966-os bukaresti tárlatának megrázó és felszabadító élménye. Az átmeneti romániai politikai és ideológiai nyitás éveiben határtalan szenvedéllyel merült el a huszadik század modern képzőművészeti értékeinek céltudatos asszimilálásába, teremtő birtokbavételébe. Fokozatosan jutott el aztán a lényegükre tisztított, az izgalmas, feszültségekkel telített viszonylatokba állított geometrikus formákhoz, alakzatokhoz. Egyéni jelrendszerű munkáit az utóbbi években kizárólag bronzba önti. Meghatározó szerepet juttat a tükörfényesre, felcsiszolt, sima, egyenletes felületeknek. Míg kisplasztikáit s belső terekre szánt közepes nagyságú munkáit az absztraktba hajló stilizált fogalmazás jellemzi, köztereken felállított alkotásain kitartó következetességgel a figuratív és az elvont, áttételes ábrázolás sajátos, karakterisztikusan egyéni szimbiózisának megteremtésére törekszik. Higgadtabb, mértéktartóbb, a hagyományokhoz szorosabban kötődő eszközökkel és megoldásokkal próbálja megragadni s formába önteni a korszerűséget, a tartalmi és formai jelenkoriságot. Nagyon leleményesen és meggyőzően valósította meg a kívánt harmóniát például a temesvári Ifjúsági Művelődési Ház homlokzatát dekoráló nagyméretű betonpannóin, amelyeket műszaki újításnak számító eljárással öntött ki. A közkedvelt fürdőváros, Kovászna főterén álló Körösi Csorna Sándor mellszobrát pedig a legavatottabb romániai műkritikusok az utóbbi évtizedekben leleplezett legsikerültebb köztéri szobrai közé sorolják. Igazán fájlaljuk, hogy Bölöni Farkas Sándor és Bartók Béla érdekes felfogásban megalkotott mellszobrait már nem önthette végleges anyagba s nem állíthatta fel a bölcsőiket ringató településeken. Jecza Pétertől akkor sem pártolt el teljesen a szerencse, amikor a Ceausescu-rezsim legsötétebb időszakában vészesen megcsappantak Romániában a hivatalos állami megrendelések. Az élvonalbeli képzőművészek elég számottevő részétől eltérően nem a „szocializmus győzelmét" dicsőítő témás kompdzíciókkal, a személyi kultusz mákonyába belekábult diktátorpár portréinak megmintázásával sietett kitűnni, hanem a politikai elvárásokkal és ideológiai irányvétellel, a sorozatos nógatásokkal és felkérésekkel makacsul és vakmerően dacolva elkezdett egyházi megrendelésekre dolgozni. A vaskapui vízierómű építésekor elköltöztették ősi helyéről Orsova városát. Hans Fackelmann műépítésszel az indulástól szorosan együttdolgozva Jecza Péter gondolta ki s építette meg a kikötőváros modern tagolású új római katolikus templomát. A homlokzatot és az oldalfalakat nyers betonba öntött, a Wáp és kereszt motívumából ihletődött, dinamikus tagolású, az épület tömbjével tökéletes egységet alkotó kompozíciói ékesítik. Rátermettségét dicséri az oltár s a fontosabb kegytárgyak is. Pár évvel később a szakmai körökben mind nagyobb elismerésnek örvendő szerzőpáros újabb munkája a Temesvár melletti Ujszentes községben épült fel. A takaros, a kápolnáknál alig valamivel nagyobb, sátorszerűvé formált római katolikus templom bejárata fölött Jecza Péter betonba öntött Krisztus-domborműve őrködik. „Oltárképül" egy szokatlanul újszerű beállítású és megoldású Madonnát alkotott. A bronzba mintázott anya ugyanis nem az.ölében, hanem az oly jellegzetes óvó, védelmező gesztussal maga előtt tartja az elinduló, karjait immár a keresztrefeszíttetés mozdulatával széttáró kisdedet. A szószék, a keresztelőkét, az oltár, a tabernákulum, a gyertyatartók, az asztali feszület ugyancsak Jecza Péter alkotásai. S negyvenszer negyven centiméter bronzreliefekben elkészítette a Keresztút 14 + 2 stációját is. Nem az GOLGOtAII. "TAHI. AZ ORSOVAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Szekernyés János felvétele rábbi státusukat, s megindul az új templomok emelésének átfogó folyamata — elvégre az újraszerveződött görög katolikusok a legtöbb helyen nem kapták vissza templomaikat, a Ceausescu-diktatúra éveiben keletkezett városok, hatalmas tömbháznegyedek egyikében sincs templom —, minden bizonnyal több helyen és fronton is számítani fognak Jecza Péter megalapozott tapasztalataira, jártasságára, szobrászművészi tehetségére. Zavartalanabbul és szabadabban valósíthatja meg egyházművészeti törekvéseit és elképzeléseit. Pár hónapja Jecza Péter a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári fiókjának elnöke. Vezetői minőségében tevékeny szerepet vállalt a szegedi és temesvári festők, szobrászok és grafikusok cserekiállitásainak megszervezésében, sikeres lebonyolításában. Elsőrendű célkitűzésének tekinti a két város között megteremtődött kulturális kapcsolatok továbberósítését, hatékony fejlesztését. A Móra Ferenc Múzeum Képtárában megnyílt, nagyszabású kiállításon Jecza Péter öt kisplasztikáját tekinthetik meg a szegedi múbarátok. SZEKERNYÉS JÁNOS evangélikumokban elbeszélt történet illusztrálására, részletekig menően hiteles felelevenítésére törekedett, nem sokalakos tablókat formált, hanem az események leglényegére összpontosítva, a nagy dráma legfontosabb mozzanatait élesre exponálva idézte meg a Golgotára vezető út sorsdöntő állomásait. A Megváltó s a segítségére sietők arcát állította leginkább előtérbe... Tavaly a szülővárosa Csíkinegyedében lopva, alapos botrányok közepette felépített új római katolikus templomba szerelte fel Keresztút-sorozatát, elkészítette Szent Tamás szobrát, míg a főoltáron konstruktív megfogalmazásban idézte föl Szent Gellért mártíriumát. Legutóbb egy regensburgi (NSZK) templom számára öntötte ki a Keresztút újabb változatát, a torony tetejére pedig egy ötméteres bronzfeszületet tervezett... A totalitarista, a vallási türelmetlenséget, az ateizmust állampolitikai rangra emelő Romániában csak elenyészően kevés művésznek adatott meg, hogy viszonylag rövid idő alatt egész sor egyházművészeti alkotást kreáljon. Jecza Péter a szerencsés kevesek közé tartozik. Miután az egyházak fokozatosan visszanyerik ko-