Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)
1990-09-01 / 219. szám
I DM 1990. szeptember 1., szombat magazin Temesvár népeink sorsfordítója. A múlt év decemberétói immár az újkori annaleszekben. mint a forradalom városa / írta be nevét. Az elmúlt fél esztendő történései bizonyítják, hogy tőlünk évtizedekig oly távolinak tünö város miként őrizte a Ceausescu-diktatűra totalitarizmusának idején is hagyományait, értékeit, mennyire igyekezett védelmezni önazonosságát, milyen nagyszerű értékek tégelye tudott maradni a legvadabb és legsötétebb esztendőkben is. európai küldetésének tudatában miiven magas színvonalú kultúrát teremtett a ..hó alatt". Sajnos, mi magyarok, szegediek alig-alig tudtunk hiteles képei alkotni a testvéri város kulturális-művészeti értékeiről. Minden valódi alkotói tett kuliszszák mögött született, földalatti csatornákon szivárgott lélektől lélekig. Elfojtott indulatok, viszszafogott érzelmek, a parázs fölött őrző szellem szabadult ki a palackjából 1989 karácsonyára. Örülünk, hogy a léghuzat termékeny és termékenyítő élménye Szegeden sokfelé osztható. A forradalom városa forradalmian tiszta és őszinte kiállítással lepte meg a szegedi tárlatlátogatókat a Horváth Mihály utcai Képtárban. Hetvenkét temésvári műiész mintegy kétszáz alkotása különös és tanulságos dokumentumegyüttessé nemesedik. Korszerű hangon, kiforrott eszközökkel, színesen és gazdagon megszólaló müvek sorakoznak a falakon, posztamenseken. Politika és művészet sajátos korrespondenciájának lehetünk tanúi, amikor is a hivatalos diktatúra ellenében szerveződik a szellem, a gondolat, az érzelem, az indulat, s teremt a sok-sok egyéni alapállásból és véleményből — passzív rezisztenciától a hatalmat átjátszó szimbolikus nekiveselkedésig — egységes ellenzéki magatartást, egymást erósító művészi üzenetet."Úgy kötődnek a társadalmi változásokhoz, a politikai fordulatokhoz az alkotók, hogy kerülnek minden örökölt közhelyet, elcsépelj szimbólumot. rosszízű modort. Minden megközelítést — legyen az rejtőzködő érzelem, fájdalmas jajkiáltás, kikristályosított tőmondat, pszichológiai elemzés, krónikási följegyzés vagy precíz látlelet — hitelesít a megélt üldöztetés, félelem, a megszerzett szabadság friss élménye, vére, hite, reménye. Ettől magávalragadó és ezért ejt ámulatba a kollektíva remek bemutatkozása. Hiába keressük a tárlaton az évtizedekig mindent elárasztó propagandisztikus müveket, a Ceausescuéra szocreál stílusban készített dicsőítő alkotásait, az idilli társadalmi életképeket, az ezerszer unt szimbólumokat, az nem csupán a levelek barnás-vöröses színei között fölvillanó fáradt-kék eget veszi észre, de belső cserepeinkre. ;>/ eltörött teljesség visszahozhatatlanságára. egy részleteiben is tetten érhető egesz lölvil- • lanásárá is utal. Uttgor Csalta ólomszobrain a megfáradt, a reménykedő, a várakozó ember esendő pillanatait ragadja meg. Minden figurájának tere és levegője van. bizonyítva, hogv a valósághoz közelebbi. a kevésbé átírt emberitlakoknak is lehet újfajta megközelítése, eredeti formavilága. Caga Victor egyéni jelképrendszert dolgozott ki: a természet ösformáiból építi szimbolikus-faszobrait, hatalmas tereket követelő és nagy kisugárzású emlékmüveit. Határozott alkotói alapállásra és következetességre vallanak Agatlia Liliána vegyes technikával készt- . tett fekete-fehér lapjai, a struktúrák izgalmas felületi hatásai. A hngyománvosahb kifejezésmódok közül tiszteletet parancsolóak Beloescn Calin hatalmas méretű, sötétbe burkolózó képei. Torna Viorel nconaturalista csendéletei. Dttre Diodor pompás koloritja és fáradtságában is mély tartalmú Virágok című képe Igeq erőteljes és határozott a textilmű• vészét teifiéstúri jelé^léte. bár meglehetősen .kitapinlhajók. 4. mesterek és tanítványok kapcsolódásai. Legkiforrottabb Zömül Magda, akinek teret követelő, plasztikai igényű Genezise nagyszerű szimbólum és pompás, dekoratív falikép. Mellette éppen igényességével és rokon témájával Baumeister Ami Mária Az örök átalakulás című gobelintriptichonja emelhető ki. Szokatlanságával és anyagszerüségének különös voltával hívja fel magára a figyelmet Oprescu Ion. aki üvegtorzókat készített, mint Régészeti motívumokat. Természetesen egy recenzió nem leltet névsorolvasás, nem lehet katalógus. Nem biztos, hogy a számomra élményt jelentő müvek másokat is megindítanak. Mindenesetre régen láttam Szegcdenúlyen értékes, igényes, európai szellemű keletközép-európai tárlatot, mely megsétáltatott a szellem tiszta magasában. I Képeinken — Somogyi Károlyné reprodukciói — Cosor Viorel: Visszatükröződés HL: Flondor Constantái: Felhő: Beloescn Daniela: Levétel a keresztről; Ungor Csuha: Csoport; Nutiu Simona: Helyzet II.; Szakács Béla: Sziluett I, Torna Viorel: Csendélet.) TANDI LAJOS Megszenvedett hittel Széljegyzetek a temesvári képzőművészek szegedi kiállításáról idealizált portrékat. Helyettük kemény konstruktivizmust, merész szürrealizmust, neoavantgardot. új jelképteremtést látunk. Hiába keressük a nálunk mindent elárasztó kommersz tájakat — a tájképek is ihletettek, legyenek igényes posztimpresszionisták. kúbisztikusan határozottak vagy expresszíven indulatosak. Az okok? Talán megfejthetök. * Gondolom, a művészek egy csoportja — s mint kiderült, ók voltak többen — képes volt kikerülni a terror kötelező penzumait mondván, képtelen az ábrázoló jellegű művészetre, s vigyázó szemüket az európai élvonalra vetették. így nemcsak hogy megmenekültek a kondukátordiktálta hamis szocreáltól. de a hivatalos kultúrpolitikának még jól is jött a Nyugat előtti igazolójelentéseknél, hogy lám. milyen úttörő kisérlelek, merész, néoavantgard törekvések is születnek a meglehetősen elzárt Romániában. A másik ok. melyet balgaság volna figyelmen kívül hagyni az, hogy Romániában az elmúlt évtizedékben nem nagyon volt fizetőképes kereslete a képzőművészeti alkotásoknak. így aztán a közönség igénye, a piaci kényszer nem fokozta le a műalkotásokat a sorozatban gyártott termékek szintjére. Aki tehát művésznek tudta magát, aki belső indíttatásból és személyiségének megvalósítása szándékából fogott ecsetet. mintázófát. vésőt, rajztollat. metszökést. az ha szűkölködve, mellőzve, rettegve is (alán, de legalábbis önmagát igyekezett megvalósítani. Vagy befelé figyelt. vagy tágasabb horizontokat fürkészett. Ezek a kényszerből született erények hitelesítik e mostani kiállítást, ez az őszinteség. emberi tartás, megszenvedett múlt. átvirrasztott két évtized ad külön is búkét tiszteletteljes csodálkozásunknak. Mert — s ezt nem szívesen írom le. de kötelességem — úgy tűnik, minket kikerülve Európa közelebb merészkedett Temesvárhoz. * Ám nincs értelme a hasonlítgatásoknak. nézzük a medvét. Azaz ezután az általános elmélkedés után a konkrét müveket. Számomra a legnagyobb élmény a humánum megnyilatkozásának sokfélesége és mélysége, a szabadság érintése. Szakács Béla Sebzett sziluettjei a kiszolgáltatott ember emlékmüvei. Az emberjelek végsókig letisztult formái, tükröződő. fényezett felületei és ..sebzett" részletei optikai játékaik segítségével egyszer élesen rajzolódnak ki a térben, más nézetben eltűnnek a feloldó fényben. Felületalakítása tartalmi üzenetet is hordoz — a durva horzsolások, föltepések. kötések a kegyetlenség és tehetetlenség hordozói, ugyanakkor a kiszolgáltatottság méltósága! is kifejezik. Egyik igazodási pontja Szakács művészete a kiállításnak. A rendezés jóvoltából — a munkát Szekernyés János művészettörténész végezte intuíciókkal igazolt tudatossággal — a szobrok hátterében került Nóvák Nóra két nagyméretű eníléknybrnáta. a Véres karácsony I —II. Szintén a megalázott, testében és szellemében meggyalázott emberért szól megejtő együttérzéssel, reménykedő szomorúsággal. Pompás alkotás Beloescn Daniela három temperaképe. Tematikája örök emberi problémákat feszeget — Herkules harca a kentaurral. Levétel a keresztről —, ám nem lehetnek kétségeink, saját megélt élményeit és hitét fogalmazta meg festöileg is eredeti és nagyvonalú müveiben. A XX. századi esendő és hajszolt ember mindennapjainak naplószerú feljegyzéséveljelentkezik Popa Gábriel sokféle technikai lehetőséget fölhasználó nagyigényű vásznain, a Doomsday-sorozat darabjain. Expresszívebb, színesebb, de hasonlóan napjaink problémáit kutatja Nutiu Simona groteszk felhangokkal is színezett Helyzet-sorozatában. Oláriu Dana hamissága, hogy tervrajzot kínál elsó látásra, holott Az EK-tér figyelmes szemlélése után kiderül, ö a „lélek mérnöke". Cingliita lőttel szobrászi és emberi problémáit a repülés köré csoportosítja. Egyszerre a szabadság és leselkedő veszély élménye, a madarak tiszta szárnyalása és gépek embertelen mélyrepülése izgalmas plasztikai feladatokat is jelent számára, nemcsak intellektuális megközelítést. Jecza Péter erőteljes, tömbös formái kemény emberi tartásról, makacs • következetességről árulkodnak. Kiforrott plasztikai világ az övé. a kubizmus legtartalmasabb áramlataihoz kapcsolódik. Körülkötözött kubusa anyagi és szellemi erők küzdelmére is utal. Kiemelkedően igényes és szellemi magaslatokba röpítő müveket mutat be Fantanafiu Sttzane. Elsó látásra tusöntvényeknek tetszik, kalligrafikus futamokra emlékeztet három ősi ..papirusztekercse", melyre mintha titkos üzenetként fölírta volna eleink krónikása népe-nemzete históriáját. Aztán kiderül, a nagyméretű lapokon fametszetek láthatók. A párkák munkáját idéző aszketikus metszés izgékonysága. fakturális gazdagsága és üzeneteinek sűrűsödése-ritkulása, árnyékvetése valócli történelmi krónika. Mumifikáció című fametszete pedig a halálban, az elmúlásban is a megőrzés reménye. Igazi szellemi csemege Ftondor Constantái négy festménye. Érzékeny fezdülések. emlékekből elevenedő, megvillanó színek, finom tónusok/ mégis izgékony faktúrák szerveződése a disztingvált gondolat és a szeizmográ fként működő lélek tiszta találkozásai. S a Felhő és a Kert motorizált, savas esőkkel, zajártalmakkal. benzingőzzel és erkölcsi szennyekkel terhelt világunk menedéke — a múltból, az álmok Édenéböl. Ehhez az intellektuális alkotói világhoz kötődik Tttlcun Doni szitanyomat-sorozata. a Helyszín egy cselekményhez. Bibliai utalásai nyilvánvalóak, szemlélete korszerű, egyéni és roppant igényes szellemi találkozásra invitáló. Mint egy régészeti leletszekrénybe. úgy heiyezi el rajzi-morfológiai motívumait Tulcait Eiena. Kazinczy Gábor kiforrott fekete-fehér akrilljai határozott festói programot igazolnak. Európa nagy mítoszai és a helyi szellemi folklór kincsei azonos töröl fakadnak, miért ne lehetne azonos alkotói megközelítéssel felidézni őket. Hisz testvérek ók — a Kalevala és a Cantata Profana — az időtlen időben. Nagyvonalú és remek ötletre épülöek Cosor K/ore/pasztelljei, a Visszatükröződések sorozat darabjai. Felszabadult vonalvezetés, eszköztelenség jellemzi, gondosan kiemelt motívumaiból szerveződik test és lélek kapcsolata. * Nutiu Romul, ha átnéz az ószi fák ágai között, olyan kaleidoszkópot lát. mely