Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-05 / 223. szám

1990. szeptember 5..szerda Kultúra 5 Egy hét Hollandiában Az iskolák a nyár elején csak látszólag zárják be ka­puikat. Igen, látszólag, mert a szünidő alatt is akadnak bőven sulis programok; uta­zások, táborok, túrák, me­lyek persze szerves részei le­hetnek az iskolai munkák­nak. A tarjáni IV. számú Ál­talános Iskola 32 tanulója nyolc kísérővel utazott a nyári szünidőben a hollan­diai Zwolle városba. A két évvel ezelőtt kialakult kap­csolat nyomán itt a De Rid­derspoor' angol tagozatos is­kola tanulói várták a ma­gyar gyerekeket. Az egyhe­tes hollandiai tartózkodás alatt — amint az nálunk is bevált szokás — családok látták vendégül a nem is annyira váratlan látogató­kat, hiszen a tarjáni IV. is­kola már tavaly ősszel meg­kezdte az út szervezését. Ez idő alatt pedig több levél­váltás is volt a diákok kő­zett. A kiutazás nem kevés pénzbe került, e*$r holland újság szerint a magyar szü­lőknek jócskán a zsebük mélyére kellett nyúlniuk. Hogy megérte-e vagy sem, errö! azt hiszem, a vendég­látók változatos program­ajánlata mindent elárul. Be­járták Észak-Hollandiát, az Ijssel-tói poldereket, és ter­mészetesen Amszterdam lát­ványosságai sem maradhat­tak ki. Zwolle belvárosában is akadt látnivaló, fürödtek a Kampenban, s ezt este barbecue követte. Sportver­seny és a nélkülözhetetlen táncmulatság — ismertebb nevén disco — színesítette még a programot. P. Sz. Jogvédelem, kalózkiadások A szerzői jog védelme a kulturális fejlődés előfelté­tele, nem egyszerűen az al­kotók érdekeit képviseli, ha­nem legfontosabb garanciá­ja egy egészségesen kibon­takozó polgári jellegű kul­turális piacnak; az alkotások új fajtáinak — videó-, szá­mitógépprogram — úgyne­vezett kalózkodási, vagyis az engedély nélküli sokszo­rosításai elleni szabályozás a közönség érdekeit szolgál­ja — hangsúlyozta dr. Boy­tha György, a Szerzői Jogvé­dő Hivatal — Artisjus — fő­igazgatója keddi sajtótájé­koztatóján, a Magyar Sajtó Házában. A tájékoztató ap­ropóját az adta, hogy 60 év után, ez év októberében is­mét Magyarország lesz a há­zigazdája a szerzők és zene­szerzők világkongresszusá­nak. Koncertkalauz Rock, csak nekünk? Prágába beköszöntött a Rolling Stones. Állítólag jó koncert volt, Jagger tépte magát, mint mindig, csak a közönség volt langyos, meg a szervezés. Pedig a 60-as, 70-es években hányszor fel­röppent itthon is a hír, hogy jönnek a sztárok, és persze, mindig kiderült, csak kacsát röppentettek. Pedig mond­hatni, rocklázban égett a fél civilizáció, leszámítva a bennszülötteket. Ettől az időtől Isten válasszon el és a harag. A lázas fiatalok­ból papák meg mamák let­tek, fejüket még a nosztal­giára alapozva fel-felkapják a nevek hallatán, de elpu­hult izomzatuk és konszoli­dálódásuk nem teszi lehető­vé a csápolást. Persze, nem­csak ók haladtak előre az időben, Jagger arcán, szeme körül is megjelentek a szarkalábak. És igen, a rock­sztárok csak „öregkorukra" értek el hozzánk, amire gondolkodva se találnék jobb hasonlatot, mint az operasztárok esetét, akin szintúgy életük végére tar­togatják a Kárpát-medencé­be vezető utat. Tegnap este Dávid Bowie vitte tökélyre műsorát az MTK-pályán majd ugyanitt 6-án a rocl nagymamája, Tina Turné; fog lázas perceket okozni. A további sztárparádéból: Ian Gillan (a Deep Purple volk énekese) szeptembei 26-án, Soul II Soul októbei 22-én, The Mission október 26-án, Laurie Anderson ok tóber 30-án, IMXS novem­ber l-jén, Iron Maidén é£ Anthrax november 17-én koncertezik a Budapest Sportcsarnokban. Az Olim­piai Csarnokban november 22-én a nagy múltú Black Sabbath, november 24-én pedig Suzanne Vega lép színpadra. Decemberben nem lesz koncert, készül­jünk a karácsonyra Remél­hetőleg sem a koncertek, sem az élmények nem ma­radnak el. Koncertjegyek az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodában (Kígyó u. 3.) rendelhetők, illetve a Jegyexpressnél (Budapest, 1921). P. Sz. Szabadegyetem A jövő hét elejétől két héten át iratkozhatnak be az érdeklődők TIT budapes­ti József Attila Szabadegye­temének tanfolyamaira. Az idén 91 kurzust indítanak, amelyeknek mintegy fele új témakört tárgyalt. A társa­dalomtudományokkal foglal­kozó sorozatban így először kap helyet a tehetség és a tehetséggondozás, továbbá a társadalombiztosítás több aktuális kérdése. Ugyancsak első alkalommal indítanak a pszichikum titokzatos je­lenségeit taglaló előadáso­kat, valamint — az irodal­mi-nyelvtudományi fakultás részeként — a két világhá­ború közötti magyar irodal­mi életet elemző kurzust. Ebben az esztendőben is folytatják a speciális kollé­giumi rendszert. A mene­dzserképző, a titkárnőképző mellett e tanévtől először indítanak felsőfokú újság­írói szaktanfolyamot,, s ti­zenhárom-féle ügyviteli kur­zust js szerveznek Karnevál a Várban Bicentenáríum és néhány talány Elvetnek minden titokzatosságot Somogyi Károlyivé felvétele Rektori kocsi? Konferencia a Bibliáról A korszerű értelmezésért • A szegedi Hittudományi Főiskola háromnapos konfe­renciát rendez, melynek té­mája a Szentírás korszerű értelmezése. Hazai és külföl­di (Izrael, USA, Kanada,­Bécs, Nagyvárad, Kijev, Csehszlovákia) szakemberek tartanak a szélesebb érdek­lődésre is számot tartó előadá­sokat a jövendő korszerűbb Szentírás-kommentárának megalapozása érdekében. A konferencia nyilvános elő­adásai: csütörtök 15.30; Ró­zsa Huba — Az izraelita hon­foglalás az utolsó két évtized biblikus kutatásainak fényé­ben; 16.30: Sulyok Elemér bencés tanár — a Hegyi be­széd értelmezési kísérletei; 17.30: Schmatovich János győri teológiai tanár — Isten országa az Újszövetségben Pénteken: 15.30: Jakubinyi György nagyváradi püspök Lisieux-i Szent Teréz és a Szentírás; 16.30: dr. Liptay György bécsi professzor — Bibliai tulajdonnevek ma­gyar átírása; 17.30: dr. Tar­jányi Béla — A Biblia tár­sulat tevékenysége. A konferencia védnökei Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Ka­tolikus püspöki konferencia helyettes elnöke, Dankó László kalocsai érsek és vá­rosunk szülötte: Valentiny Géza prelátus, aki Bécsből érkezik, A konferencián ott lesz Huzsvár László nagy­becskereki püspök is — Ju­goszláviából Bevallom, a honvédség helyőrségi klubját úgy kép­zeltem el, mint valamiféle tiszti kaszinót, szabad beiá­rással csak honvédségi állo­mányban lévőknek. Tóth Já­nos, a klub igazgatója azzal kezdte a beszélgetést, hogy megmosolyogta elképzelése­met. — Kinyitottuk kapuinkat, úgy működünk, mint bárme­lyik művelődési központ. Szeretnénk elvetni minden titokzatosságot, ami minket körülvett, itt egy töltényhü­velyt nem találna senki, és egv katonát sem. Én is föld­rajz szakos tanár vagyok. Mint mindenütt, a Honvédel­mi Minisztériumnál is a leg­kevesebb pénz jut a kultúrá­ra. Bár a minisztérium tá­mogat bennünket egy bizo­nyos összeggel, az azonban kevés volna a fennmaradás­hoz. Ha netán nem akarjuk, akkor is nyitnunk kellett volna. így akár éttermünkbe, akár rendezvényeinkre kö­töttség nélkül bemehet bárki — Csinos ismertetőt tartok a kezemben, gazdag prog­ramajánlattal összejön-e a fennmaradáshoz szükséges pénz? — Ügy számoltunk, hogy elkerüljük a ráfizetést, s egy­ben nyújtunk is valamit Vannak szakkörök, amiket nem is tervezünk nyereséges­nek. Elsősorban, mert a kul­túrát nem szabad magai árakkal megölni. Itt van pél­dául a képzőművészeti stú­diónk. A résztvevők jelképez tagdíjat fizetnek, de modellt is kell szerződtetni. Egy akt­modell óránként 200 forintba kerül, ezt a kiadást pedig nem fedezi a tagdíj. Van dí­szítőművészeti szakkörünk, s a népdalkör is. Hogy a ki­esést fedezni tudjuk, az idén is számitógép- és nyelvtan­folyamokat indítunk. — Közeledik szeptember 29-e, a magyar jegyveres erők napja. A Szegedi Nem­zeti Színházban pedig pa­rasztbecsület és Bajazzók ... — Hatvanezer forintért megvettük az aznapi házat Mindkét előadásra várjuk s közönséget. A Parasztbecsü­let felújítás lesz. Egyébként úgy hírlik, a pákozdi csata évfordulója ezentúl nem a fegyveres erők napja lesz hanem csak a honvédségé. — Június 27-i számunkban egy felkérés szerepelt, Máso­dik világháborús áldozatok névsorának felállítása érde­kében a hozzátartozók je­lentkezését várták. Mi lett az eredmény? — Telefonhívások alap jár adatlapokat küldtünk ki, és kezdtek özönleni hozzánk az információk. Eddig Szegeden s a megyében egyedül az iz­raelita hitközség rendelkezett pontos nyilvántartással. Most mi összeírunk minden ma­gyar áldozatot, akár katona, akár polgári áldozat, vagy katonaszökevény volt az ille­tő. Szatymazról például ed­dig 83-at ismerünk, összesen pedig mintegy háromezret. És még csak az elején tar­tunk. Nagy segítséget jelent, hogy a falusi plébánosok sorra jelentkeznek az eleset­tek listáival. Hogy ki melyik oldalon harcolt, az mára el­évült, egyszer talán emlék­művet is állítunk nekik. Panek József Színház volt a Vár Budán — az igazi év­forduló, október 25-e előjátékaként. (1790. október 25-én mutatta be Kelemen László első magyar hivatásos színtársulata Brühe színmüvét, Igazházi, egy kegyes, jó atya címmel, .Simái Kristóf fordításában. Ez az első magyar nyelvű előadás jelenti a ma­gyar színészet születésnapját.) A bicente­náriumi eseménysorozat szervezői úgy gon­dolták: ha nyár, akkor karnevál! És létre­jött a nagy nap, Kadelka Lászlónakt a Nemzeti Színház főügyelöjének szervezésé­ben, számos szponzor támogatásávaL A rendezvény 24-én este fáklyás felvonulás­sal kezdődött, másnao a Budai Várban több helyszínen folytatódott, és az éjszakai színószbállal ért véget. Akik 25-én reggel belevetették magukat a Vár nyári forgatagába, olyan dolognak lehettek tanúi, amelyre még aligha volt példa. Karnevál volt a javából, káosz és rend furcsa keveréke. A kilenc színhely mindegyikének sajátos arculata-hangulata volt A Mátyás-templom környékén példá­ul három „műfaj" is képviseltette magát. Volt zajos, vérbő népi játék, csepűrágó mű­sorral fűszerezve. Közben a vár szokásos nyári látogatói, a külföldi turisták „tejóis­tenmifolyikitt" arckifejezéssel kattogtatták fényképezőgépeiket. Néhány méterrel távo­labb, a Film Színház Muzsika pavilonjánál Déri János beszélgetett színészvendégeivel. Asztaluk körül leginkább a pletykára min­dig éhes, pesti hölgyek füleltek, fáradha­tatlanul. A legnagyobb érdeklődést Bán János színész automatája keltette. Ha az ar­ra járók nem „kapcsoltak" volna, mit is jelent az üvegfülke, melynél „egy 20 fo. rtntos érme bedobásával és a megfelelő program kiválasztásával" rendelhető meg a műsor; Bán János egy-két perces életképei egyértelművé tették az utalást. A Dísz té­ren a tháliások és a vidéki társulatok szó­rakoztatták a közönséget, sok zenével. Volt sanzon, opera, operett, és megvalósult a karnevál valódi célja, a KÉZFOGAS is, amikor a színpad előtti gyepen ülve, a fia­talok együtt énekelték a Thália zenekarával a Let it Bét. A karmelitaudvar szinte ki­zárólag a musical helyszíne volt. A kiszű­rődő, népszerű dallamok a Padlásból, a dr. Herzból, a Godspellből folyamatosan meg töltötték a nézőteret. A Litea Könyvesbolt csendes szigetnek tűnt a karneváli kaval­kádban Itt egy csésze tea mellett az iro. dalom „ínyencei" hallgathatták hazai és a határokon túl élők művének előadását. A Korona cukrászdában Gór Nagy Mária szí­nitanodájának növendékei varázsoltak szo­katlanul bohókás hangulatot a pódiumra. Közben hol itt, hol ott bukkant fel a nosz­talgia-omnibusz mozgószínpada, a régi idők echós szekerére emlékeztetve. Tehát karnevál. Annak, aki véletlenül ar­ra csellengett, érdekes volt. Bepillantani ebbe-abba, beleütközni egy bohócba az utcán, aki a „200 éves a magyar színjátszás alapítvány" számára gyűjt. Verebes Istvánt kávézni látni a Korona teraszán, autogra­mot kérni Hegedűs D. Gézától, bámészkod­ni, megállni, továbbmenni, perecet, lég­gömböt venni. Csakhogy a közönség egy része a nagy hírverésnek, a jól szervezett propagandának köszönhetően, kifejezetten a karnevál kedvéért látogatott el aznap a Várba. Én is. És bár éreztem: itt valami van, néhány dolgot nem értettem. Nem az igazi. Miért nem lehet a színpadoknál meg­szerezni a pontos programot? (Egyórás ke­resgélés után ütköztem bele egy, Film Szín­ház Muzsikát áruló leányzóba; a lapból az­után végre megtudtam, hol lehet a Várban aznap—Film Színház Muzsikát kapni. Ez­után tudtam csak: hol. mikor és mit?) Mi­ért van kiírva mindenhová, hogy informá­ció a karmelitaudvarban? (Ha nincs is ott senki, aki információt adhatna; például ar_ ról, hogy hol van a karmelita, udvar.) Miért egyszerre van ebéd­szünet a legtöbb helyszínen? (Hiszen a várbéli éttermi árak miatt a lel­kes színházbarát így egyszerre esett el a valóságos és a szellemi tápláléktól.) Miért a nagyra becsült közönség füle hallatára beszéli meg néhány közkedvelt művész, hogy mit fognak húsz perc múlva „összeüt­ni"? (Ha már egyszer úgy alakult, hogy 200 éves a magyar Thália.) Miért maradt távol a rendezvénytől színházi életünk néhány prominens képviselője? (Tolnay Kláriról, az ünnepségsorozat elnökasszonyáról is csak annyit sikerült kideríteni, hogy már a reggeli nyitó menetben sem jelent meg.) No, de sebaj! Schubert Eva, Déri János műsorának egyik vendége úgy nyilatkozott: nincs ok a pesszimizmusra. Szerinte ugyan­is minden válságos helyzetből van kiút. Azt viszont, hogy a művésznő szerint mi lehet a gyógyír a mai magyar színjátszás beteg­ségére, a nagyérdemű, sajnos, már nem tud­hatta meg. Ugyanis a hangosítás is hagyott némi kívánnivalót maga után. Keczer Gabriella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents