Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-05 / 223. szám

2 Körkép 1030. szeptember 5.,szerda (Folytatás az 1. oldalról.) helyzetben levő megyei orgá­numokat. A Kisalföld eseté­ben például a kínált vételár az újság tavalyi nyereségénél is kevesebb. Az ártárgyalá­sokra ugyan még csak ez­után kerül sor, ám Máté László leszögezte: „bagóért nem adunk lapot". Az MSZP szilárd álláspontját az is erő­síti, hogy a párt a lapok vé­teláráról a közjó javára le­mondott, az elherdálás a tár­sadalmat rövidítené meg. Többen is firtatták a pályá­zat kiírását jogszerűtlennek tartó parlamenti bizottsági álláspont megítélését s Máté ezért is emlékeztetett; a szo­cialisták nem a lapokat, ha­nem csupán az értük kapha­tó pénzt ajánlották fel közös­ségi célokra. Amennyiben a politikai támadások anyagi veszteségeket okoznak, a párt az illetéktelen beavatkozás miatt bírósághoz fog fordul­ni. A még hátralévő kérdések tisztázása után a zsűri — 8 lap esetében — szeptember 10-én hirdeti ki a végered­ményt, ám ez csak a vétel­árak nagyságában okozhat meglepetést, hiszen lapon­ként már csak egy kérő van versenyben. (MTI) * A hír igaz, de kiegészítésre szorul. Az ugyanis helytálló, hogy a lapunkra és a ki­adónkra pályázó Délmagyar­ország Kft. pályázatát így nem fogadták el, ám az okot nem fejtette ki részletesen sem a pályázatot értékelő bi­zottság, sem a magyar hír­ügynökség. Az ok pedig a következő; a Délmagyaror­szág Kft. francia tulajdonosa nem látott biztosítékot arra, hogy a kaucióként előírt tíz­millió forintnak megfelelő valutát (910 000 frankot) az MSZP esetleges visszalépése esetén visszakapja. A pályá­zati kiírásból adódó félreér­tést — miután a nizzai part­ner a pénz bankba helyezé­sét igazolta — helyben, az MSZP székházában tisztáz­ták. A magyar—francia tár­saság nizzai ügyvezetője azonnal hazarepült és gon­doskodik a kaució magyar bankba történő átutalásáról. A történethez hozzátarto­zik, hogy a Délmagyarország Újságírói Egyesület és a dél­francia Nice Presse Invest által létrehozott társaság lap­vásárlási szándékához még a pályázat kiírása előtt hozzá­járult az MSZP. Ezért a pá­lyázatot rosszallással fogadta a francia fél, aki fenntartá­sait ügyvédje útján juttatta el a pályázat kiírójához. Ez azt is jelenti, hogy a Nice Presse Invest érdekei védel­mében vesz részt a pályáza­ton, ám a kiírással — az MSZP korábbi álláspontját tudva —,nem érthet egyet. Mi, a magyar fél annyit te­hetünk mindehhez, hogy a vitát kölcsönös kompromisz­szum támogatásával igyekez­tünk feloldani. Ezért az üz­let nagy valószínűséggel lét­re jön, tehát néhány napon belül a Délmagyarország Kft. lesz a tulajdonosa Sze­ged napilapjának és a lap­kiadó vállalatnak. Sevardnadze Tokióban Eduárd Sevardnadze szov­jet külügyminiszter kedden Tokióba érkezett, hogy Kai­fu Tosiki miniszterelnökkel és Nakajama Taro külügy­miniszterrel áttekintse a kö­zel-keleti válsággal, az ázsiai biztonsággal és a ja­pán—szovjet viszonnyal kapcsolatos kérdéseket. A szovjet diplomácia ve­zetője, aki Gorbacsov jövő évben esedékes japán láto­gatását készíti elő, négyna­pos tárgyalásai során, szer­dán és csütörtökön három alkalommal is tárgyal japán partnerével, csütörtökön pe­dig Kaifu miniszterelnökkel találkozik. Pénteken fogadja őt Akihito császár és fele­sége. Ugyanezen a napon közös sajtónyilatkozatot tesznek majd közzé a tár­gyalások befejeztével. Találkozó Szöulban Dél-Korea miniszterel­nöke melegen üdvözölte észak-koreai partnerét, amikor a héttagú észak-ko­reai kormányküldöttség élén kedden megérkezett Szöulba. Ilyen magas szintű találkozót még sohasem tartottak azóta, hogy 1948­han Phenjanban és Szöul­ban létrejött Észak- és Dél­Korea önálló kormánya. A két ország bizalmatlansága, ellenségeskedése mindmá­ig lehetetlenné tette a pár­beszéd beindítását a a Ko­reai-félszigeten. N/ofc — és még öt nulla Jönnek a törökök Kedden hajnalban a ma­gyar-román határszaka­szon, iLöikasháza mellett a magyar határőrök 41 török állampolgárt fogtak el, akik a zöld határon át jutottak el magyar területre — tájé­koztatta az MTI-t Zubek János, a BM Határőrség szó­vivője. Elmondta, hogy az idén már közel 600 török határ­sértőt, elsősorban mene­külő családokat tartóztattak fel, főként a román és az osztrák határszakaszon. Hamarosan megszigorítják a zöld határ őrizetét a ma­gyar—osztrák határszaka­szon is. A két ország határ­őrei összehangolt akciókkal kívánják kiszűrni az illegá­lis határátlépőket. Meg­állapodás született arról is, hogy a Magyarországról Ausztriába átszökőket az osztrák hatóságok 72 órán belül visszaküldhetik ma­gyar területre. Nem unatkoznak a balas­sagyarmati határőrkerület járőrei sem. Hétfőn éjszaka a parassapusztai határát­kelőhely térségében a hi­vatásos járőr egy nyugatné­met rendszámú lakókocsira lett figyelmes. A kései órán túl feltűnő volt a jármű igen lassú haladása isr A határőrök lámpakőrö­zéssel adtak jelt a megállás­ra, a lakókocsi azonban hir­telen hátramenetbe kap­csolt, és tolatással iparko­dott egérutat nyerni. A jár­őr követte a kocsit, mire az megállt. A lakókocsiban 19 török állampolgár zsúfoló­dott össze, valamennyien férfiak. Két héten belül egyébként ez a harmadik török cso­port, amely az NSZK felé tartva ezen a határszaka­szon fennakadt a határőr­ség hálóján. Úgy tűnik, ki­alakult csatornának, bejára­tott útvonalnak tekintik a magyar—csehszlovák ha­tárnak a balassagyarmati kerülethez tartozó részét. Mind több jel utal arra, hogy útjukat profi ember­csempészek szervezik, kilé­tük felderítésére a vizsgála­tot folytatják. (MTI) A bukaresti rádió A haza hangja című, külföldön élő románok számára sugárzott műsorában elhangzott, hogy ez év kezdetétói a Ro­mániából emigráltak száma meghaladta a 800 ezret. A híradás kihangsúlyoz­ta, hogy a kitelepülték zö­mében fiatalok, akik a jövő kilátás talansága miatt kényszerültek elhagyni ha­zájukat és nagy többségük magasan képzett. A fiatalok mélységesen elkeseredettek amiatt, ami az országban történik. Az ország jelenlegi vezetésének arra kellene tö; rekednie, hogy a fiatalok­nak biztos és vonzó jövőké­OMÉK '90 Csillogó kirakat Választási egyszeregy Á jelöltajánlás Kétszavazatos választási rendszerben (például Sze­geden) csak az állandó la­kóhely szerinti egyéni vá­lasztókerületben induló je löltre, vagy a település bármely egyéni választó­adható kerületi jelöltjére ajánlás? Csak a választópolgár ál­landó lakóhelye szerinti egyéni választókerületi je­löltre adható ajánlás. Képviselő és/vagy polgármester Lehet-e valaki valamely településen helyi önkor­mányzati képviselő, egy másik településen pedig polgármester? Nem, mert a polgármes­ter — tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e képviselőnek — tagja az önkormányzati képviselő­testületnek. (Azaz, ha szük­séges, a testület eredeti létszáma növekedhet.) A törvény szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző tele­pülés képviselő-testületé­nek. Természetesen egy­településen belül a polgár­mester és a helyi önkor­mányzati képviselő lehet ugyanaz a személy. pet biztosítson — szögezte le a bukaresti adó. Az ország vezetőjéről szóló romániai hírünk, 'hogy Brassó több helyén a falakra vörös fes­tékkel antiszemita felirato­kat mázoltak. Erről a Gaze­ta de Transilvanla című he­lyi napilap és a brassói la­pok számolnak be, elítélve a provokációt. A feliratok támadják Pet­re Román kormányfőt, s egyben távozását követelik a kormányból. Az ügyészség és a rendőrség külön cso­portot hozott létre annak ki­derítésére, hogy kik szer­vezték a provokációt. A Budapesten e napok­ban a BNV területén meg­tekinthető Országos Mező-' gazdasági. Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár mai for­májában talán az utolsó. Az ötévenként! reprezentatív bemutatkozás helyett Gödöl­lőn kívánnak létrehozni ál­landó élelmiszer-gazdasági centrumot, ahol a piaci, ter­mék- és üzleti információk folyamatos cseréje valósul­hat meg. Nagy szükség van e folyamatosságra, hisz át­alakulóban levó gazdasá­gunkban napról napra új cégek születnek, egy-egy szakterület gondjainak meg­oldására. Most, itt a pavilo­nokban se szeri, se száma az újonnan létesült társaságok­nak, elsősorban káeftéknek. A mezőgazdasági termelő­eszközöket is érintő import­liberalizáció egészséges ver­senyhelyzetet teremtett. Bár még a kereskedelmi, mar­ketingjellegű cégek vannak túlsúlyban, kevés a konk­rét termelési együttműkö­dés. Erre a gépkínálat adja a látványos példát. Mintha egy nagy „dollárbolt" lenne a szabad terület. Van itt ja­pán, német, osztrák, ame­rikai, olasz traktor és mun­kagép. Kicsi, nagy és kö­zepes. A márkanevek sem utolsók: Ford, Mercedes, Ferrari, Hitachi... A far­mergazdálkodáson spekuláló, az ezeken az 50—80 lóerós masinákon szereplő 1,5—3 millió forintos árakon igen­csak eltűnődhet. Ehhez vi­szonyítva a helyszínen elő­jegyezhető MTZ és Zetor tí­pusok négy-ötszázezer fo­rintért majdhogynem „olcsó­nak" tűnnek. Aki használt géppel is beéri, az többek kőzött egy vásárhelyi kft. standján is vásárt csinálhat. Akinek pénze van, s megfe­lel a keleti választék, igyek­szik megvenni a gépet. A dollárelszámolásra való át­térés után úgy hírlik, ha másban nem is. de árban nyugati színvonalúak lesz­nek. Az osztrák Steyr cég a magyarországi térnyeréshez egy marketing- és informá­ciós irodát létesített, amely hamarosan országos eladá­si és szolgáltató hálózatot épít ki. Tudják, nálunk nem olcsó a nyugati gép, de szerintük a tartóssága, takarékos üzemanyag-fo­gyasztása hosszabb távon megtérül. Az 1947 óta nagy szériában gyártott trakto­rokbői negyedmillió kelt el Ausztriában, s ezek nyolc­van százalékát ma is hasz­nálják a gazdák. Erről jut eszembe, hogy egy 1962­ben gyártott magyar Dutra traktort láttam az agrártör­téneti kiállításon. A földe­ken már írmagja sincs. A dorozsmai Tornádó Kft. a pótkocsijain kivül a füg­gesztett műtrágyaszórót ál­lította ki. Konkrét ered­mény is született, az utóbbi termékből száz darabot el­adtak egy NSZK-beli vevő­nek. A belföldi kereslettel nincsenek elragadtatva. A nagyüzemi gazdaságok már nem, a magántermelők még nem vásárolnak. A tulajdon­rendezés huzavonái, az egy­re szorítóbb közgazdasági környezet nem adnak opti­mista támpontot a befekteté­sekre. Gond ez a javából, de ez nem ronthatja e csillo­gó kirakat, a vásár vará­zsát. Aki úgy gondolja, a ser­tés- vagy marhatartás nem hoz elég hasznot, láthatja az „alternatív" megoldást. A Pomatia Kft. csiga tenyész­állományt és -technológiát kínál. A szórólap tanúsága szerint a második évben a befektetett összeg kétszere­se térül meg. Ennél már csak az a fokhagyma kel el jobb áron, amelyet kis kon­zervesüvegben kínálnak 90 forintért. Garantáltan szag­mentes, ami szinte „megfi­zethetetlen" előny. Egy magántermelő önma­ga szerkesztette sertésönete­tőket kínált, amely gumi­abroncsból és fémhordóból készült. Aki nem vett trak­tort, vásárfiának ezzel az 1600 forintos szerkezettel is beérhette. Bár nagy ennek Is a hibája. Kukoricát is kéne bele tenni. Az meg alig-alig van. T. Sz. L önkormányzati programvázlatok í. Népesség, gazdaság Az önkormányzati választások előtt la­punknak ezen a helyén sorozatban közöl­jük mindazon politikai szervezeteknek (Illetve, a támogatásukkal induló polgár­mesterjelölteknek) a programját (eseten­ként — terjedelmi okokból — ezek rész­leteit, amelyek (akik) megküldik ezeket szerkesztőségünkbe. A sorrendet a beér­kezés ideje határozza meg. Elsőként (már augusztus 20-án) dr. Lippai Pál, az SZDSZ és Fidesz polgármesterjelöltje juttatta el tanulmányát, amelyből rész­leteket közlünk. Mivel nem ismerek a közelmúltban ké­szült, átfogó szegedi településrendezési mun­kát, abból indulok ki, hogy a jelen kísérlet sok ponton vitatható, és. általában is igényli az ellentétes nézetekkel való szembesülést Jog CG kifogásként merülhet fel. hogy nem különítem el a hosszú, közép- és rövid tá­vú tervszakaszokat. A program felvázolá­sánál egy. általam reálisnak tartott jövő. képből indulok ki, amely a távlati tervezés hátterét képezheti. A távlati tervek rend­szerében készülhetnek majd el a közép- és rövid távú városfejlesztési tervek. Szeged földrajzi fekvését, a természeti adottságokat figyelembe vevő, koncepcio­nális fejlesztési elképzelést már volt mó­dom nyilvánossá tenni. Itt azt szeretném ismét hangsúlyozni, hogy mindezen körül­mények együttese olyan előnyös, hogy azt sugallja: megvannak az objektív adottságok, hogy utódainknak jómódú várost hagyjunk örökül, ahol a tudomány és a kultúra egy­aránt virágzik. Ez a város vezetőin és pol­gárain egyaránt rtvúlik. Nem elég ugyanis kiváló terveket készíteni, ha azokat már az előkészületi szakaszban nem egyeztetik a lakossággal. El kell tehát érni, hogy az an­tik görög városállamokhoz hasonlóan, a polgárok a sajátjuknak érezzék a város ügyeit, eredményeit és gondjait. Számítani kell a lakosság önszerveződő csoportjaira, azokra a kezdeményezésekre, amelyek egy. egy azonos érdekű szakmai, életkori, vagy bármilyen más csoport véleményét fejezik ki. Népesség: Eldöntendő, hogy megfelelő intézkedések­kel elősegítjük-e a lakosság további város­ba áramlását, illetve az ellenkező irányú tendenciát, a városból a környékre kitele­pülést Nézetünk szerint kerülendők az ad­minisztnativ intézkedések; mindazonáltal közelebb áll hozzánk, ha körülbelül a je­lenlegi lakosságszámmal képzeljük, el a jö­vőbeni Szegedet.. Gazdaság: a) IPAR. Az alacsony jövedelmezőség miatt a vállalatok szabad pénzeszközeiket jelenleg nem a termelésbe fektetik. A szovjet piacra alapozott élelmiszer- és. könnyűiparban értékesítési és foglalkoztatá. si gondok várhatók. Számolni kell az olaj­termelés csökkenésével is. Rövid távon nincs remény jelentős vo­lumenű új ipartelepítésre, ezért a hagyo­mányos iparszerkezet korszerűsítésére kell koncentrálni. A szükséges előzetes hírverés után, versenytárgyaláson kiválasztott, meg­bízható külföldi partnerekkel vegyes válla­latokat kell kialakítani, és mindezt a priva­tizációval összekötni... .., Az építőiparban a visszaesett keresle­tek miatt a csőd jelei mutatkoznak. Ké­sőbb kifejtendő kereskedelmi és idegenfor. galommal kapcsolatos beruházások, a városi infrastruktúra szükséges építési, szerelési munkálatai a jelenlegi helyzeten feltehető­en jelentősen javítanak. Az építőiparban azonban feltétlenül szükséges néhány ma­mutvállalat részegységiekre bontása, és tel­jes privatizálása (eltérően a jelenlegi, kez­deményezés szakaszában levő, pusztán a vállalati vagyont érintő, új jogi formát lét­rehozó látszatmegoldástól.) Az ipari termelés fejlesztésében számí­tani kell az egyetem szellemi kapacitására, amely eleddig szinte teljesen kihasználat­lan volt Olyan iparágak fejlesztése látszik célszerűnek ahol az egyetemi, főiskolai ku­tatások eredményei akár rövid időn belül átültethetek a gyakorlatba (például gyógy, szervegy észét). Az algyői olajkitermelés csökkenésével fokozatosan számolni kell az iparág vissza­szorulásával. A felszabaduló területen jól kiépített az infrastruktúra, és ez akár je­lentősebb külföldi beruházás számára is kí­vánatos lehet. Kellő előkészítés után olyan ipari körzetet lehetne itt kialakítani, amely (a vízközelségre is figyelemmel) a terület további felértékelődését eredményezné, ós számos munkalehetőséget biztosítana. Végül, speciális iparág fejlesztését szor­galmaznánk, éspedig egy nem környezet­szennyező, ugyanakkor óriási fejlődési le­hetőséget hordozó iparágét. Nézetünk sze­rint ugyanis az informatika, az informá­ciók összegyűjtése, feldolgozása, szolgálta­tása egyre inkább ipari jellegűvé válik. Sze­geden megfelelő alapok léteznek ennefk: az iparágnak a meghonosításához, amely rá­adásul jóval kevésbé beruházásigényes, mint bármelyik hagyományos iparág b) MEZŐGAZDASÁG. A kedvező termé­szeti és talajtani adottságok ellenére, csak: néhány nagyüzem és a háztáji gazdaságok; nagyobb köre életképes. Alapvetően köz­ponti feladat az oikok megszüntetése. Helyi szinten az országos jogszabályok által le­hetővé tett új megoldások elterjesztése és az agrárágazat érdekeiért való, országos; szintű lobbyzás szükséges. Amennyiben a helyi önkormányzat adókivetési lehetősé­get kap. ezt is a mezőgazdasági termelén és feldolgozás érdekében célszerű működ­tetni. Jól tudjuk ugyanis, hogy a mezőgaz­dasági termelés a legfejlettebb országokban is állami szubvenciót kap. Központi és helyi feladat egyszerre a ter. melók megismertetése azzal hogy a meg­felelő minőségű ós speciális feldolgozású termék (például a biotermékek) jelenleg is korlátlan exportlehetőséget élvez. A helyi önkormányzat feladata a nagy­bani és egyéb piacok helyének és működé­sének végleges és megfelelő szintű megol­dása. • Dr. Lippai Pál (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents