Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-04 / 222. szám

1990. szeptember 4.. kedd PdnOrátTlCl A gyilkos légy támadása A Karib-tenger térségében él egy félelmetes parazita, egy gyilkos légy, amely kissé nagyobb, mint a közönséges házi légy, teste kékeszöld, szeme narancsszínű. Virágnek­tárral táplálkozó, ártatlannak játszó állat, utódokat azon­ban csak más életek elpusztításával tud létrehozni. Nősténye három-négy na­pionként maximum 400 pe­tét rak. A friss vértől, vagy nyiroknedvektől csábítva emberen és állaton keresi a külső sebeket, rovarcsípést, karmolást, harapást, vagy a nyálkahártya rejtett sérülé­seit a szemen, az orrban. A háziállatokon sebet okoz a nyírás, a tüzes vassal való bélyegzés vagy a herélés. A sebekbe rakott peték­ből csavarhúzó alakú kuka­cok kélnek ki, amelyek mé­lyen beleeszik magukat az eleven húsba. A seb egyre nagyobb lesz, gyulladásba jön, és további nőstényeket vonz magához. Az áldozat egyre jobban legyengül, és kezelés hiányában többnyi­re elpusztul. A gyilkos légy eddig soha nem hagyta el szülőföldjét, a Karib-tenger térségét, Dél- és Közép-Amerika or­szágait. Észak felé egészen Texasig nyomult, ahol azonban nagyrészt kiirtot­ták. Most azonban — való­színűleg egy marhaszállít­mánnyal — átkelt az Atlan­ti-óceánon. Az elmúlt évben találtak rá első áldozataikra Líbiá­ban: marliák, juhok, tevék, kutyák, eddig 2000-nél több állat piusztult el. Líbia fő­városa, Tripolisz körül már nagy területet megfertőz­tek ezek a legyek, amelye­ket Amerikában is a legve­szélyesebb élősdiként tar­tanak számon. A gyilkos légy alig 200 ki­lométert tud csak repülni, de halászhajókon eljuthat az Övilágba is: Spanyolor­szágba, Görögországba, Itáliába, ahol az éghajlat még elég meleg a számára. A Szahara sorompóját megkerülve nyugat felé el­juthat Tunéziába, Algériába és Marokkóba, míg keletre terjedve eláraszthatja Egyiptomot, Izraelt, az arab államokat, sőt még Ázsiát is. Ezzel az emberek és haszonállatok milliói kerülnek veszélybe, de a nagyvadállományt is a tel­jes megsemmisülés fenye­geti. „Ha most nem sikerül ellenőrzés alá vennünk ezt a válságot, akkor soha" — mondja Edouard Souma, a FAO, az ENSZ Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Szer­vezetének vezérigazgatója. A FAO azonnal elindított egy programot, amelynek során kézikönyveket, vi­deoszalagokat, valamint a se­bek kezeléséhez szükséges rovarellenes szereket kül­dött a fenyegetett országok­ba. Tanfolyamokat szervez­tek, és felszólították az érin­tett kormányokat, hogy minden gyanús esetet a leg­pontosabban regisztrálja­nak. Elsősorban Líbiát és a ve­le szomszédos országokat fenyegeti leginkább az a ve­szély, hogy a legyek ellenőr­zése kicsúszik a kezükből. A katasztrófától való félel­met csak a legyek teljes ki­irtása oszlathatja el, és ez csak levegőből történhet. A FAO szakértői szerint minden héten 80-100 millió steril hímet kellene a fertő­zött területeken repülő­gépről szabadon engedni. Számuknak tíz-hússzoro­san felül kell múlni a ter­mékeny hímek számát. Mi­nél magasabb ez a faktor, annál nagyobb annak a va­lószínűsége, hogy a mono­gám nőstények steril hí­mekkel fognak párosodni. A nőstények ezután terméket­len pietéket ráknak, és ezzel a szapiorodási ciklus meg­szakad. Dél-Mexikóban van a vi­lágon az egyetlen gyár, amely steril hímeket állít elő. Kapacitása heti 500 millió rovar. Ezeknek az an ti-legyeknek a millióit kellene minden héten Lí­biába szállítani, ott kisebb repülőgépekre átrakni, és 2 éven át meghatározott rendszer szerint kibocsátani a fertőzött területek felett. A várható költségeket a FAO 84 millió dollárra be­csüli. A FAO néhány héttel ezelőtt Rómában tájékoztat­ta az érintett kormányokat és segélyszervezeteket a tervről. A helyzet annyira drámai, hogy az USA kormányzata, amely a mexikói üzem társ­tulajdonosa, ebben az eset­ben kész halálos ellensége, Kadhafi Líbiája elleni boj­kottját is felfüggeszteni. Hosszas vonakodás után márciusban egyeztek bele a steril legyek Líbia részére történő eladásába, miután többfelé biztosítékot kap­tak, hogy ez csak a veszé­lyeztetett embereknek és állatoknak lesz hasznára, de a líbiai rendszer nem ková­csolhat magának belőle po­litikai előnyöket. „Nincs más választásunk, ki kell őket irtanunk — mondta Brian Hursey FAO­szakértő. — A legyek, bár­melyik nap áttörhetnek va­lahol. Ha már elterjedték, akkor minden késő. Akkor olyan világméretű és állan­dó problémával kell szem­benéznünk, amely még a sáskaveszélynél is na­gyobb." G. A. Ellopott istenek A hírügynökségek világgá röpítették a hírt, a Korinto­szi Archeológiai Múzeumból elloptak két értékes szobrot, Aphrodité és Szerapisz szob­rait Kiket is ábrázolnak ezek a szobrok? Aphrodité a gö­rög mitológiában a szerelem és a női báj, a szépiség is­tennője. Tisztelete még a Homérosz előtti időkben ke­letről, Cipruson és Kithéra szigetén át, főként föníciai közvetítéssel jutott Görög­országba. Egyesek szerint Zeusz és Dioné lánya, más monda szerint a tenger hab­jaiból született. Már amikor szárazra lépett a tengerből, buján kizöldült lába alatt a fű, jöttére párosodtak a farkasok, medvék, oroszlá­nok. Nem állhat neki senki ellent, mert magában hord­ja a kellemet, a bájt, a rá­beszélést, a csevegő szerel­met. De a görögök eléggé korán különbséget tettek a házasságban kielégítést óhaj­tó szerelem és a puszta ne­mi ösztön istennője között; tiszteltek ugyanis egy Aph­rodité-Urániát és egy Aph­rodité-Pándémost. Az előb­bihez házasságok kötésével gyermekáldásért esdekel­tek, ő őrködött afölött is, hogy a házassági ígéreteket a szerelmesek beváltsák. Utóbbi védőasszonya volt a hetéráknak, s kultusza egész Görögországban elterjedt Athénben tiszteletére Solón templomot emelt, melyben a prostituáltak kénytelenek voltak bárkinek kedvére lenni. Aphroditének szentelt állat a veréb, a galamb, a hattyú, a nyúl és a delfin, a növények közül a rózsa, a mák és a hársfa. A monda szerint a bicegő kovácsisten­nek, Héphaisztosznak lett a csapodár felesége. A trójai Ankliszésztől született fia, Aeneas, a római nép legen­dás őse. Szerepét egyébként a rómaiaknál Venus töltöt­te be. Aphroditét előszeretettel ábrázolták a művészek. Ke­leten meztelenül, két kezé­vel a mellén ábrázolták. Görögországban az archai­kus korban ruhásán. Az egyik legismertebb ábrázo­lás a párizsi Louvre-ban őrzött milói Venus. A másik ellopott szobor Szerapisz egyiptomi isten­séget ábrázolja. Egyiptomi neve Oszár-Ápisz, aki már II. Ramses korában nagy tiszteletben állott. Tisztele­téhez különböző misztériu­mok fűződtek: templomai voltak egész Egyiptomban, fő szentélye azonban Mem­phisben volt, a Serapeum. Az alvilág királyának és a termékenység istenének te­kintették, de Rával azono­sítva napistenként is tisztel­ték. A Ptolemaiosz-dinasz­tia uralkodása idején a bi­rodalom főistene lett. Kultu­sza a hellenizmus korában Izisz kultuszával egyesítve terjedt el Görögországban, Itáliában és Germániában. A római kormány többször föllépett kultusza túltengése ellen. A MUZIKÁLIS KUTYUS. A zongoratanárnő szerint 12 •w. éves síuiiUer kutbruM a ^egtebetaégeaebb tanítványa" Divatjamúlt nevek Némely ország történel­mét utcatáblákon írják — véli egy francia újságíró, aki — bár választhatott volna hozzánk közelebbi példát is — szovjet forrásokra hivat­kozott. A moszkvai ifjúsági lap például azt közölte, hogy a főváros leghíresebb utcá­ját — ez 1932 óta a Gorkij utca volt — ezután Tversz­kajának nevezik. S ha már visszakapta egykori tábláját, vissza kell adni a névadónak is: ezentúl tehát létezik egy Tver nevű város is, mintegy 200 kilométerre Moszkvától, ott, ahol eddig Kalinyint je­lölték a térképek. A szovjet hadsereg lapja ugyanakkor azt jelentette, hogy az admi­ralitás a továbbiakban mél­tatlannak tartja, hogy a flotta egyik gyöngyszeme, a Riga repülőgép-anyahajó, a lázadó balti főváros nevét népszerűsítse. Ezentúl te­hát a Varjag mozgását fi­gyelik az amerikai kémhol­dak. További hajók sorsáról nincs döntés, bár a történe­lem ezt is sürgeti. így aztán a grúz fővárosról elnevezett anyahajó továbbra is az ak­tuálpolitikailag nem éppen jól hangzó Tbiliszi marad. Egyelőre. Egydolláros bűnhődés Heti egy dollár büntetés emberölésért, nos, ez kétség­kívül enyhe ítélet, és nincs is olyan bíróság, amely meg­hozná. Kevin Tunnell wa­shingtoni fiatalember peni­tenciája tehát nem csupán a jogtörténet, hanem a drá­mairodalom szempontjából is példaértékű. A történet: 1982 egyik éjszakáján, az akkor 18 esztendő Kevin ittasan vezette kocsiját eg> házibuli után. A kereszteződésben nem adott elsőbbséget, és összeütközött egy Volkswa­gennel, melyet egy 18 éves lány, Susan Herzeg veze­tett. A lány meghalt. A vád­lott a tárgyaláson elismerte bűnösségét, az ittasan, gon­datlanságból elkövetett em­berölést. A bíróság tulaj­donképpen enyhe ítéletet ho­zott: nem vezethet többé, és egy éven át a fiatalok előtt kellett beszélnie arról, hogy milyen veszélyeket rejt az alkohol. Az áldozat szülei másfél millió dollár kártérí­tést követeltek, meg is kap­hatták volna, azonban el­álltak a szándéktól. Megelé­gedtek azzal, hogy a bűnös minden pénteken — lányuk halála napján — adjon fel egy dollárt a lány nevére, a család címére. És ez a ve­zeklés 18 éven át tartson, vagyis addig, ahány évig él­hetett Susan. Az összeg lé­nyegesen kevesebb, mint a tervezett kártérítés — 936 ezer dollár — a teher azon­ban súlyosabbnak bizonyult. Egyszer ugyanis elmaradtak a csekkek, a szülők ismét bíróság elé citálták a tettest, aki sírva kérte, hogy változ­tassák meg az ítéletet. „Éj­szakákon át nem alszom, minden zajra fölriadok, rémlátomások gyötörnek, hogy Susan jön hozzám" — mondta a bíróság előtt. Hoz­zátette: azzal is próbálko­zott, hogy megfizet valakit, csak adja fel a csekkeket, de a kín így sem enyhült. Ezért, itt, a bíróság előtt fel­ajánlja, hogy egy összegben kifizeti az „adósságot" —és előhúzott a zsebéből egy ki­töltött csekk-köteget, amely 2000-ig, vagyis, 18 évre szó­lóan rendezte volna a tarto­zást. A szülők nem fogad­ták el. „Nekünk nem a pénz kell. hanem az a tudat, hosy minden héten kísért az ál­dozat. Ezért, ha elmaradnak a pénteki csekkek, ismét a bíróság elé idéztetjük a vét­kest, mindaddig, amíg csak kétezret nem mutat a nap­tár." A bíró megbocsátásra hi­vatkozott, az emberiesség nevében kért „kegyelmet" a fiatalember számára. Az apa mindössze ennyit mondott: „87 óta a másik lányunk is nyomorék, egy részeg autós miatt. Ezért egyetlen gyilkos könnyei sem érdekelnek bennünket. A pénteki csek­ket akarjuk, és vele a lelki­ismeret-furdalást és készt" Szemenszedett igazság „Tudjuk, mennyit hibáznak a számítógépek, így te­hát nyugodtan nevezhetjük őket a világ legdrágább hülyéinek." (S. Smith közgazda) — Asszonyom, jó hírt közölhetek önnel — mondta a nőgyógyász a vizsgálaton. — Pardon, kisasszony! — így a páciens. — Tehát: kisasszony, rossz hírem van a számá­ra. (Dr. W. J. körorvos feljegyzése) „M. olyan megfontoltan él, hogy ötven évre volt szüksége ahhoz, hogy a negyvenedik születésnapját megünnepelje." (Eulenspiegel) „A kacér asszonyok leginkább a középkori város­hoz: hasonlíthatók: könnyű őket bevenni, és nehéz) megtartani." (Az Eulenspiegelböl) „Ha az egyházak összefogtak volna az igazság és a béke érdekében, ha nagyobb elszántságot tanúsítottak! volna a természet védelmében, akkor, úgy vélem, nem lenne távoli az Isten országa De sajnos, távol van..." (Kim kardinális, Korea érseke) „Az Egyesült Államok mindig is európai nagyha­talom marad." (George Bush elnök) „Százezer amerikai művész közül talán tízezer dol. gazik. Tehát küzdenünk kell. De ha igaz, hogy fogam­záskor az 500 millió ondósejtból mindössze egy lesz a győztes, az, amelyik először érkezik, ez azt is jelenti, hogy mindegyikünk megnyert már egy nagy harcot." (Dustin Hoffman filmszínész) „A szerző, szerintem, nem tesz mást, mint önmagát meséli el, akkor Ls, ha a történet egy krokodil életéről szól." (Federico Fellini filmrendező) „Az elődeim azt adták el a legnagyobb mennyi­ségben a külföldieknek, amiből a legtöbb volt a fejük­ben: a fát." (P. D. Yako zaire-i miniszter) „Pillanatnyilag nem tudjuk emelni a Pravda pél­dányszámát, mert nyomdagépeinken gyors ütemben nyomtatják a Bibliát" (I. Frolov főszerkesztő) „Amikor kajakversenyen voltam, feltettem magam­ban a kérdést: Mi történne, ha egyetlen ember evezne, a többiek pedig csak az iramot diktálnák? Az történne, ami a politikában, ahol a többség mondja a maga szö­vegét, az elenyésző kisebbség pedig forgatja az evezőt." (Aldo Cammarota mexikói publicista) „Brigitte Bárdot csodálatos nő. Inkább egy beteg kutyát sirat, mint a rég eltűnt szépségét." (Joan Colling amerikai színésznő) „Nagyon hasznos dolog, ha megváltoztatjuk az ál­lam nevét. A polgárok ugyanis nem szidják, amiért nincs rizs, mert még nem szokták meg az új nevét." (Egy burmai politikus szövege) „Hogy mi a szerelem? Két válás közötti, csodálatosi idő." (Brigitte Nielsen manöken) „Ha valamilyen módon megfertőznénk a politiku­sokat az AIDS-szeL szerintem a betegség gyógyításában azonnal ugrásszerű változás következne be." (J. M. Lichtenberger francia kutató) „Világfi az, akit szívesen fogadnál el fiadnak, de mindent elkövetnél, hogy ne ismerje meg a lányodat" (A Los Angeles Times szövege) „Akkor vesszük észre, hogy megöregedtünk, ami­kor rádöbbenünk, hogy többe kerül a születésnapi gyertya, mint a torta." (Egy nyugdíjas véleménye) „A magabiztos1 ember úgy viseli a kopaszságát mintha méregdrága kalapot hordana; mintha megalázó volna számára, ha néki is ugyanolyan lenne a feje. mint a többieké." (Glonria Swanson feljegyzése) Veterán delfinek Ha a delfinek beszélni tudnának, verset mondaná­nak az amerikai állatvédők dicséretére. De nem tudnak 'beszélni, így nyilván ma­gukba fojtják örömüket, és értetlenül szemlélik a tétlen­séget, amely egyik pillanat­tói a másikra rájuk szakadt a San Diego-i Haditengeré­szeli Központ utasítása nyo­mán. Leállították ugyanis a delfinkiképzést. Az USA ezentúl nem kívánja „gyil­kos" delfinekkel védeni tá­maszpontjait és tengeralatt­járóit. Mint a Washington Pest megírta, szó sincs a fegyvernem elavulásáról — a delfinek okos szolgálat­készsége az ember folyton korszerűsödő ölési szándéká­hoz naprakészen igazítható —, a tény a civilek számára örvendetes: az US Navy, a haditengerészet csatát vesz­tett az állatvédőkkel szem­ben. Az ütközet régóta tar­tott, gyakorlatilag azóta, hogy kísérletezni kezdtek a tanulékony delfinekkel; ele­inte élő torpedóként vetet­ték be őket, hiszen óránként 5C kilométeres sebességgel ls képesek úszni a cél felé. Az­tán a kísérlet olyan jól si­került, hogy a vietnami há­borúban már delfinek is védték a tengeralattjárókat. Ezek óvták később, az iráni —iraki háború idején a Per­zsa-öböl egyik helikopter bá­zisát. Hogy eközben mennyi pusztult el közülük, nem tudni. Az viszont már biztos, hogy a jelenleg hadra fog­ható 141 delfin — megúszta. Mitől féltek a tábornokok? Mostanában, hogy a világ szembenállásban érintett tá­bornokaira rossz idők jár­nak, megkezdődött a hadi­számlák revíziója is. Eddig­elé tudhatta, aki nagyon akarta — Amerikában —, hogy mennyit kell fizetnie adófizetőként egy repülőgé­pért, egy harckocsiért, vagy éppen egy pár bakancsért. Mostantól már egvéb. még titkosabb költségvetési téte­lek is nyilvánosak, hála az enyhülés átható erejének. A Párizsban megjelenő Evene­ment du Jeudi legutóbb a túiélés érdekében kifejlesz­tett eszközök költségvetési tételeiről referált, az ame­rikai kongresszus néhány tagjának vizsgálatot követe­lő kijelentése nyomán. Esze­iint a légierő darabonként 668 ezer dollárt fizetett táv­másolókért (az alaptípus áránál hatszázszor többet) lévén a megrendelt beren­dezés speciális igényeknek is megfelelő: mind a 173 ki­bírja az első atomcsapást. Mi több, ezt követően, még a víz alatt is képes másol­ni. A víz alatti másolás lét­fontosságú. tényét még úgy ahogy értelmezték a hon­atyák, de nem tudtak mit kezdeni azzal a stratégiai feladvánnyal, hogy mi lehet a megkülönböztetett szerepe vészhelyzetben, az 1863 dol­lárért rendelt bombabiztos vécéfedeleknek

Next

/
Thumbnails
Contents