Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-04 / 222. szám

1990. szeptember 4., kedd A helyzet 3 Rettenetesen sok gondunk van Elfásult lemezüzem Még az Ipari Vásáron találkoztam egy nagv jugoszláv bútorgyártó cég vezetőivel. A beszélgetés során szó esett arról, hogy kapcsolataikat magyar vállalatokkal is erősíteni szeretnék. Megkérdeztem, vonatkozik-e ez a DEFAG Falemezüzemére, mint alapanyaggyártóra is? Kérdőn néztek vissza rám. Az üzemnek még csak hírét sem hallották. Mi lehet az oka? — gondolkodtam akkor. Valószínűleg lekötött az összes kapacitás, a piackutatás nagyszerű eredményeként. E gondolatok ulán meghökkentő volt az üzemvezető. Gölll Mihály első mondata. — Rettenetesen sok gondunk van. Az elsó fél évet a lemezgyár veszteséggel zárta, de maga a vállalat, a DEFAG is csak negyvenszázalékos nyeréséget tervez a tavalyihoz képest. Ennek oka éppen a fafeldolgozás vesztesége. Ez egy erősen alapanyag-igenyes gyártási mód. s azok árának megemelkedését nem tudjuk termékeink árába beépíteni. A bútorgyárak ugyanis visszafogták a termelést, hiszen az ismert honi pénzügyi helyzet miatt a bútorokat kevesebben vásárolják, ritkábban cserélik, mint ezelőtt. így kénytelenek vagyunk a termelés mennyiségét csökkenteni, s ez főleg a bútorlap és az enyvezett lemez esetében okoz nagy veszteséget. Ugyanakkor nem gyárthatjuk azt. ami nekünk a legkedvezőbb. a legnyereségesebb termék lehetne, kénytelenek vagyunk a kevésbé jövedelmező, vagv éppen veszteséges. megrendelt készárut előállítani. Azt is csak olyannak, aki biztosan fizet, de ilyen egyre kevesebb található az országban. Ezért egyetlen reményünk az export növelése lehet. főleg az NSZK piacait szeretnénk megcélozni. Helyzetünk fonákságát azt hiszem, ez a példa jól szemlélteti. Az exota fafajokért (különleges minőségű, fóleg afrikai fajták, mint például a mahagóni C. J.) előre kell fizetni, de nem biztos, hogy a belőle előállított színfurnért azonnal el is tudjuk adni. Csak ez évi 120-130 millió forint értékű alapanyag. És akkor még nem beszéltem a nyugatról származó gépeinkről, amiknek alkatrész-utánpótlását szintén előre fizetéssel lehet csak biztosítani. Nem csoda ebben a helyzetben. hogy az első félévi bankkölcsöneink kamata meghaladta a 8 millió forintot. - Az Ön által lefestett kép meglehetősen sötét. A gazdasági felvirágzás korszaka még távol, mit gondol, hogyan vészelik át ezt az átmeneti időszakot? - Ha a vállalat, a DEFAG egységes marad, akkor biztosan. Az erdészetek ugyanis nagyon megemelték a kitermelt gömbía árát. Ezért vállalati szinten kompenzálni tudják az üzem veszteségeit. Régebben ez épp fordítva volt. a lemezüzem nyeresége éltette a céget. - Ügy hallottam, hogy a gondok és a perspektíva hiánya miatt sok vezető szakemberük hagyta el az üzemet. A folyamat Végállomás — a lakótelep szívében A Tisza Volán környezetvédelmi főmérnöke. Rácz Zoltán az augusztus 8-ai észrevételre reagálva kért szót a Zöld sarokban. „Ha már B T. mérnök ur egy korábbi cikk nyomán hadjáratot indított a rendbontók ellen, egy megjegyzésével külön szeretnék foglalkozni.azzal ugyanis nem értek egyet. Kifogásolja. és rendbontónak minősíti a Tarján városrészben dolgozó buszok üzemkezdeti zajosságát. s mint a cím hirdeti, hadat üzen nekik. Kérem kollégámat, hogy ez esetben egy kicsit óvatosan kezdjen a támadáshoz. Kérdem én ugyanis, hogy a gépkocsivezető az oka az ott lakók zavarásának? Úgy gondolom, a többi lakótelepi végállomáson lakók is beláthatják, hogy nem. Alapvetően az az elhibázott közlekedési megoldás okolható. mely a lakótelep szívébe, egy magasházakkal körülzárt' katlanba jelölte ki a végállomás helyét. Ilyen vonatkozásban nem jobb a helyzet Makkosházán sem. csak ott a tanács a volános buszok részére még normális fordulót sem alakított ki. Az ott lakókkal mélységesen egyetértek: a buszok melegítő járatása olyan üzemi feladat, melyre a lakók nem kíváncsiak. Mi tehát a megoldás? No nem az egymás elleni háborúzás, hanem a korábbi Ötlialmi úti végállomáshoz hasonlóak kiépítése. Ennek lényege, hogy a lakóterületen kívül, lehetőleg természetes zajvédővel óvott helyen lehessen elvégezni a közlekedesi üzem szükséges eljárásait. a környezetet szenynvezö jármű csak a minimális időt töltse otthonunk körül. Az Öthalmi üti végállomásnál ezek mind fellelhetőek: a körtöltésen kívül, szabad téren helyezkedik el és a közeli lakótelep zajvédelme a töltés árnyékoló hatásával megoldott. Hasonlóan jó megoldású talán csak a repülőtéri buszforduló. Sajnos, hogy a tanács a 2-es busz végállomását egy megállóval előbb jelölte ki. Úgy gondolom: a városfelújítást újragondoló új önkormányzatra vár. hogy közlekedésünk és környezetünk kapcsolatát kedvezően alakítsa, s a mai gyakorlaton, ha szükséges, alaposan változtasson mindannviunk érdekében. A raktárak tömve Nagv László felvétele a regresszió időszakában tovább tarthat. Mit tudnak tenni ennek megakadályozására? — A vállalat erejéhez mérten biztosít bérfejlesztést a szakmunkásoknak, megőrzésük érdekében. Ennek mértéke az idén kb. 10 százalék lesz, s étkezési hozzájárulással is próbálunk segíteni. Az üzemvezetővel tortént beszélgetés után kisebb szemleútra indulok a csarnokba. Kísérőm Kaszai Pál. a lemezüzem vezetője. — A művezetők és a munkások is várakozó állásponton vannak — feleli a hangulatot tudakoló kérdésemre. — Ma már nem lehet ügy távlatokban gondolkodni, mint régen, egyik napról a másikra élünk. A lemezcsarnokban furcsa kép fogad. A közlekedóutak tele furnérhalmokkal, a vezérgépek. a szalagok állnak. — Nagyon sok hámozott furnér vár még szárításra — felel kérdő pillantásomra kísérőm —, ezért állnak a szalagok. Bozsó Antal „régi bútordarab" a cégnél. Nála kezdem a tudakozódást afelől, mennyire érzik a dolgozók az üzem gyengülő helyzetét. — En nem a tiszta keresetből élek. domaszéki vagyok, gazdálkodással egészítem ki a jövedelmemet. De az biztos, hogy volt. amikor kevesebb munkával, jobban meg lehetett élni. Tóth Mihályné, hámozó ollóvezető, 30 éves törzsgárdatag is hasonlóan nyilatkozik. — A megkeresett pénz kevés a mai árakhoz viszonyítva. Azt sem szeretem, hogy gyakran ide-oda tesznek bennünket. de hát mit tegyünk, el kell viselni. Az óriási prést övező hőségből néhány szó erejéig kihívott Mikle Péterné már átfogóbb magyarázatot keres a bajokra. — A kereset jobb is lehetne, de legalább az adó mértékét csökkentenék! Nem ezt ígérte nekünk a kormány! Atballagunk a korszerű színfurnér késelöbe. Az olasz gépsort ma Demeter Lajos hasítógépkezelő vezényli. O is „régi motoros". 21 éve váltogatja egy helyen a műszakot. — Pillanatnyilag kilátástalan a helyzetünk — tér rá kertelés nélkül a lényegre. — Három műszakban a nyolcezer forintos fizetés nagyon kevés. Talán. ha a kanadaiak megvásárolnának bennünket, az hozna igazi változást. Ismét kérdőn nézek a művezetőre. Külföldi kapcsolatfelvételről eddig szó sem esett. — Nincs is szó róla igazán — magyarázkodik — .ez még csak pletyka szintjén létezik. Töprengve sétálok az üzem kapuja felé. Mögöttem panaszosan felsír a ládaüzem körfűrésze... C/cgenv Ittzsef A Kisgazdapárt A kormánykoalíció leggyengébb láncszeme? — A kormány lejáratása a célja annak a kisgazdák ellen indított újabb ellenzéki kampánynak, aminek a sajtó is teret ad — mondta Molnár Róbert, a Független Kisgazdapárt Csongrád megyei szóvivője, amikor kérésére arról kérdeztem, hogyan vélekednek itt. vidéken a budapesti pártvezető, Torgyán József legutóbbi (botrányt keltő) kijelentéseiről. — Minden irányból támadják a Kisgazdapártot. A két „leggyengébb láncszem" Torgyán József parlamenti frakcióvezető és Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter, mert a föld visszaadását és a privatizációt sürgetik. — Talán elhamarkodott kijelentéseik, pontatlan megnyilatkozásaik teszik őket a két ..leggyengébbláncszemmé". .. — Eddig egyikük se tett olyan kijelentést, amit később cáfolni kellett volna. Inkább arról van szó. hogy a régebben kommunista befolyású sajtó most SZDSZ és Fidesz párti lett. a kormánykoalíciót folyamatosan támadja, szítja az ellentéteket. — Az állampárti időkből ismerős az érvelés: a problémákért a sajtó a felelős. — Mi szeretnénk a sajtóval a baráti viszonyt. — A különböző, úgynevezett ..sajtóbeli támadásokért" pártjának vezetőit semmiféle felelősség se terheli? — Sajnálatosan több felelőtlen kijelentés hangzott el. A főtitkár. Szabó László számos visszaélést is elkövetett. Hiába akarjuk mi megnyerni a közvéleményt, ha ilyen vezetőink vannak. De ilyen problémák más szervezeteken belül is vannak. Ennek oka. hogy szinte minden párton belül hatalmi harc folyik. Am csak a Független Kisgazdapárt „veszekedéseiről" számol be a sajtó. Az október 12-ére kitűzött nagyválasztmányi illés ezeknek a belső problémáknak a végére pontot tesz. — Elképzelhető, hogy a kompromittálódott vezetőktől megvonják a bizalmat? — Szabó László főtitkártól — mivel a párt lejáratására törekszik — már megvonták a bizalmat, csak éppen nem veszi tudomásul. Torgyán Józsefnek — bár néha élesen fogalmaz, és ez sértődésre ad okot, de — igaza van: a nép türelmetlen, azt látja, hogy ugyanazok az emberek irányítanak, akik a műit rendszerben is vezetők voltak. A parasztság érdekeit képviseli, amikor agrárprogramunk elfogadtatásáért harcol. — A Kisgazdapárt földprogramjára illik-e a „leggyengébb láncszem" kifejezés? — Nem vagyok arról meggyőződve. hogy a koncepciónk gyenge. Nem tudom, az SZDSZ-nek miért nem érdeke, hogy elfogadja ezt a földprogramot, de az biztos, hogy a parasztságnak, amely az elmúlt rendszert leginkább megsínylette, a fájdalomérzetén enyhít a mi földprogramunk. — Ám az ország mezőgazdaságának működőképességét is figyelembe kéne venni. Márpedig a földtörvény körüli huzavona veszélyezteti a jövő évi termést, mert senki nem tudja: aki ma vet. jövőre arat-e. S a vita eldöntésére se tűnik a legjobb módszernek a parasztok és a traktorok Parlament elé rendelése. azaz a nyomásgyakorlás. — Tagságunk akarja kifejezni így egyetértését a párt földprogramjával. Ez nem jelenti a Parlament megfélemlítését. Ez az „értelmezés" hasonló félremagyarázás, mint az, hogy a „Független Kisgazdapárt szét akarja verni a téeszeket". Szó sincs erről! Mi nem akarjuk szétverni a téeszeket. hanem jobb életkörülményeket szeretnénk teremteni az embereknek. Ezért képviseljük a parasztság és a vállalkozók érdekeit. (újszászi) Jót akar a Hypo Tatabányán igen, Szegeden nem? Huszár Imre neve a közelmúltban többször szerepelt lapunkban. Emlékezetes ajánlatot tett az akkor még működő Cserepes sori piac rendbe hozatalára, ám a körülmények nem kedveztek ennek az üzletnek. Mint ahogy egy másiknak sem. így Huszár Imre Szolgáltató Kfl.-je Szeged helyett most Tatahányán, Veszprémben és Budapesten takarítja többek között a közterületeket is. A komniundhs szolgáltatásokat végző vállalkozás vezetője készséggel válaszolt arra a kérdésre. hogy Szeged helyett miért az ország más városaiban takarít, hiszen itthon is lennének tennivalók. Elmondta, hogy a tavasszal kiírt versenytárgyaláson más kapott megbízást a város egyes zöldterületeinek gondozására. A feltételrendszerben nem volt szó más közterületek takarításáról. az megmaradt a városgazdálkodási vállalatnak. Huszár Imre azonban Tatabányán és másutt olyan ötletei valósított meg. amit eredetileg Szegeden szándékozott keresztülvinni. Kibérelte az ottani városgazdálkodási vállalat néhány munkagépét — kezelöszemélyzettel együtt —, és elvállalta egy városrész tisztán tartását. Nemcsak a parkokat tartja rendben. hanem az utcákat, járdákat is. És nem akármilyen ajánlattal lepte meg a tatabányaiakat: az ottani VGV 25 forint/négyzetméteres áron tudja végezni azt a munkát, amit az Ultra Kommunális Szolgáltató Gazdásági Munkaközösség (amely a Hypo Kommunális Szolgáltató Kft. mellett Huszár Imre másik vállalkozása), 6,20-ért négyzetméterenként! Úgy látszik, ennek nem tudtak ellenállni Tatabányán. Saját gépei is vannak, leértékelt. de még használható úttakarító gépeket.vásárolt, ezeket egészítik ki az 5-600 forintos óradíjért bérelt gépek. A meghatározott területeket az előre megszabott gyakorisággal takarítja, bár a konkurenciaharc időnként nehezíti a munkáját. Elbeszélése szerint előfordult, hogy a VGV szeméthordó autói nem vitték el területéről a hulladékot — ilyenkor ó maga rendelt oda egy teherautót. .4 nagy árkülönbség ellenére természetesen nyereséggel dolgozik Ráadásul nemcsak Tatabányán tett ilyen kísérletet. Talán, Veszprémben, Budapesten és Miskolcon is takarít zöldterületeket és irodaházakat. Szegeden a Demász irodaházát tartja tisztán úgy, hogy saját nyeresége mellett a megbízója is jelentós összegeket takarít meg a korábbi állapothoz képest. Még érdekesebbé teszi szegedi törekvéseit. hogy elképzelései vannak a legelesettebbek közétkeztetésének megoldására is. s ez szorosan összefügg a város takarításával. Hárommillió forintot ajánlott föl egy konyha létesítésére, ahol 5—8Ő00 ember számura főznének - olcsón. A legrászorultabbak ingyen kapnának ennivalót, de ezt elbírná az egyébként veszteseg nélkül működő kifőzés. A konyha beindításához csak elfogadható épület kellett volna — ilyet nem tudott adni a tanács. A takarítással olt függ össze a dolog, hogy a további konyhák nyitása, kiosztóhelyek létesítese a város takarításának hasznából lenne lehetséges. Huszár Imre jotékony céllal támogat egy olyan alapítványt, amely azok megsegítésére jött létre, akiket nem véd a szociális háló. De a takarításból származó nyereség 20— 30 százalékát is fölajánlaná ilyen célokra. A rászorulóknak munkát biztosítana. sót a csökkent munkaképességűek számára is találna otthoni elfoglaltságot. Amikor arról kérdeztem, mi mozgatja jótékony szándékú terveit. így válaszolt: „egyéni céljaim már nincsenek, mindenem megvan, ami kell. jó érzéssel tölt el. ha segíthetek valakinek." Ehhez már csak az kell. hogy a tervek valóra valjanak. Nvilas Péter MEDIÁTOK KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT A Délmagyarország közületi és vállalkozói hirdetéseinek felvételét a MEDIATOR Iroda is végzi. Kérjük, jelezze igényét a Dugonics tér 12. szám alatti irodában, személyesen, vagy a 24-326-os telefonszámon, 9-16 óra között. Kívánságára munkatársunk felkeresi Önt. Hirdetését telefaxon is leadhatja a fenti számon. Állunk rendelkezésére ! MEDIÁTOR