Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-30 / 248. szám

4 Olvasópróba 1990. szeptember 30., vasárnap Ünnep Zágonban 300 éve született Mikes Kelemen A kis háromszéki falu. Zá­gon határában egy majd ötszáz éves tölgyfa áll. mely egyike a magyar irodalomtörténet híres fáinak Rodostói magányából, mint honvágya és sziilöföldszc­retete szimbólumát. Mikes Ke­lemen tette híressé; a helybeli székelyek ma is Mikes-tólgv­ként emlegetik. Amszterdam­tól Budapestig aligha lehetett volna jobb helyet találni, ahol a 300 éve született magyar íróra méltó ünnepléssel emlékezni lehetne. Mikes talán az egyetlen ko­rabeli magyar nyelven (és mi­lyen szép magyar nyelven) író művész-utazó, aki az elmúlt évtizedek Romániájában nem. lett erőszakkal elfeledtetve. Müve egyszerűen kikezdhetet­len Amikor 1987-ben a Krite­rion kiadó gondozásában teljes román nyelvű fordítás jelent meg müveiből, a fordító. Gelu Pateanu előszavában meg is jegyzi: „soha nála élesebb szemű utazó addig meg nem látogatta Moldvai és Havasal­földet. Ha valaki hiteles képet kíván kapni a román nép életé­ről. nyugodtan forduljon Mikes Kelemen leírásához• Érdek­lődő és megértő, eközben saját népéről írt vallomásait, haza­szeretetét is belopja a mi szí­vünkbe. " A Rodostói levelek elismert világirodalmi értékén túl egy másik nagy szolgálatot tett Er­délynek. Diákok, akik külföldi egyetemekre mentek tanulni. Nyugat-Európában is elter­jesztették. sót le is fordították. Sokan ezekből az ..ösfordítvá­nyokból" szerezhettek tudo­mást II Rákóczi Ferenc sza­badságharcáról, s egyáltalán az erdélyi emberekről, a csodála­tos vidékről, amit addig csak a Drakula-legendák romanti­kus. eltorzított változataiból is­mertek. A levelek vágyako­zása segített az ismeretlen Er­délyt Bethlen Gábor után újra felfedezni. Mikes igazi, a legjobb érte­lemben vett lokálpatrióta volt. Ha nem fejedelmét, s vele a magyar szabadságszeretetet kí­séri el a rodostói száműze­tésbe. talán képtelen lett volna szülőföldjétől örökre búcsút venni. Zágonban most ezt a Mikest ünnepeltél; A refor­mátus templom szűknek is bi­zonyult hozzá, a megemléke­zéseket és az ökumenikus is­tentiszteletet a templomkert­ben és a falu főterén összegyúlt ezrekhez csak hangszórókon keresztül lehetett közvetíteni. A házból, melyben született, mára semmi nem maradt, csu­pán a helyét ismerjük. Egy ár­nyas kert közepén, ahol vala­mikor a szülőház állott, most emlékoszlopot avattak, a tölgyfa pedig védett természeti emlékké nyilváníttatott. A megmaradni vágyás emlékévé. (panek) Ultitörténet 3 lebontásban I. A máriás Az ulti az egyszerűbb játékokhoz képest (mint például a zsírozás vagy a rörni). annyira sokoldalú és összetett hogy kész csodának tűnik, hogy egyáltalán létrejött, és ennyire elterjedt. A rendelkezésűnkre álló adatok azt valószínűsítik, hogy az ulti itt alakult ki Magyarországon, a huszadik század elsó negyedében. Ennek a nagyszerű játéknak az elődje egy a hatvanhathoz hasonló, még ma sem teljesen elfeledett játék, a máriás. A máriásnak nincs semmi köze a szép Mária névhez, sem a húszkrajcáros váltópénzhez. Az elnevezés onnan származik, hogy ebben az eredetileg francia kártyával játszott játékban mnriage-nak (ejtsd: máriázsnak). vagyis házasságnak hívták azt. ha valaki egy király mellé egy kézbe kapta annak feleségét, a királlyal azonos színű dámát is. A máriáshoz 32 lapos kártyacso­mag kell. így hát játszható magyar kártyával is; Magyarországon mindig is azzal játszották. Minthogy a magyar kártyában dáma nincs, azt a felsó helyettesíti, de természetesen nem házastársi minőségben. Mint minden játéknak, a máriásnak is több változata volt. Eredetileg csak kettesben játszották, de még ez a kétszemélyes változat sem volt egységes. Ismertetésemben elsősorban a Siomaházy István által szerkesztett Kártya-kódex (Athcnaeum. Budapest. 1898.) leírását követem. Kettesben az osztó 5—5 lapot ad játékostársának-és magá­nak. Ezt általában két részletben teszi: elóször 3—3. majd 2 — 2 lapot oszt. Az első ütéshez az osztó ellenfele hív ki. a továbbiak­hoz mindigaz. aki az előzőt hazavitte. A kártyák rangsora ász, 10. király, felső. alsó. 9. 8. 7. Minden egyes ütés után húznak a csomagból, hogy újra 5—5 lapjuk legyen. Mindig az húz elóbb. aki ütött. A játékban minden egyes hazavitt ászért és 10-esért 10—10 pont jár. Ugyancsak 10 pont jár az utolsó ütés elviteléért. Ezeken az ún. elviteli pontokon kívül még úgy is lehet pontot szerezni, ha valaki azonos színű királyt és felsót. azaz máriást tart a kezében, és azt bemondja. Máriást azonban csak az mondhat be. aki már legalább egy ászt vagy 10-eSt hazavitt. Amíg egyik játékos sem jelentett máriást, addig adu nélkül játszanak. Az elsőként bemondott máriás 40 pontot ér. és a színe adu lesz. A többi máriás 20—20 pontot ér. Amíg van kártya a csomagban, addig a kihívott lapra tetszés szerinti kártyát lehet tenni. Ahogy azonban elfogytak a csomagból a lapok, színre szint kell adni és kötelező felülütni. színhiány esetén aduval ütni. A játékot az nyeri, akt tobb pontot gyújt össze. Négyesben az osztó 8—8 lapot ad mindenkinek két részlet­ben: A keresztmáriásban a szemben úlók játszanak együtt, párt alkotnak, a segítőhívóban pedig az. akinek elsőként osztottak, megnevez egy nála nem lévó kártyát, és annak tulajdonosával kerül össze. A hármasban játszott változatból az uh: fejlődött ki. dc azt a változatot majd a második ..leosztásban", jövó vasárnapi szá­munkban fogjuk ismertetni. Zsigri Gyula Kudarcok és remények Marosvásárhelyen Szeptember 15. elmúlt, ná­lunk is megkezdődött a tanítás, lássuk mit hozott az új tanév a Maros-parti iskolavárosban. Jót is. rosszat is. Beteljesült reményeket és lehangoló ku­darcokat. fájó csalódásokat. Az utóbbiakból lényegesen többet. Megsem annyit, hogy bénítóan hasson a továbbiak­ban. Akkor sem. ha túlzottan optimisták voltunk a kezdet kezdetén, s azt hittűk minden lehetséges. Minden? Na nem! Amit a romániai magyarság a decemberi fordulat után az ok­tatás terén elérni kívánt, igazán nem tekinthető maximális kö­vetelménynek. Túl sok volt a pótolnivaló ahhoz, hogy bárki is kiváltságnak képzelje mind­azt. amit meg szerettünk volna valósítani. Mégis azok. akik a társadalmi bajokról, a vissza­rendezési manipulációkról pró­bálták elterelni a figyelmet, a román nacionalizmust meglo­vagolva, gyűlölködésre, ma­gyarellenes hisztéria szítására használták föl oktatási elképze­léseinket. És nem is sikertele­nül. Noha egyre többen kezdik észrevenni, hogy • kilóg a lóláb. Ami azonban sajnos a ténye­ken. az újabb megszorító intéz­kedéseken. felsőbb utasításo­kon mit sem változtat. A leg­frissebben se. amelyről a ma­gyarországi mass média is hírt adott. Ez többlépcsős huza­vona után tanügyminiszteri rendelettel tiltja meg. hogy az érettségi utáni technikumokba magyarul lehessen felvételizni. A még érvényben lévő törvé­nyes előírást semmibe vevő döntés ellen az RMDSZ tilta­kozott. parlamenti interpelláci­ójára azonban e sorok írásakor még nem válaszolt a kormány. A felvételiző magyar fiatalok pedig maradtak a hátrányos megkülönböztetéssel. Érthető, hogy a város magyar lakossága körében nagy volt a felháboro­dás. Mégsem tüntetett, nem vonult ki az utcára. Volt annyi önuralma. megfontoltsága. hogy ne dőljön be az újabb provokációnak. így ellenfele­ink megint tévedtek, nem vált be az előzetes forgatókönyv, elszámították magukat. De az oktatás terén újra veszítettünk. Különösen a vátrás urak ve­zette egészségügyi iskolaháló­zatban, ahol már a nyáron meg­akadályozták, hogy magyar nyelvű IX. osztály is induljon. Mi nem vált még valóra? El­maradt — és nemcsak nemzeti­ségi vonatkozásban — az okta­tás általánosan ígért megúju­lása. reformja. Mesének bizo­nyult az iskolák autonómiája is. A döntések továbbra is Buka­restben születnek. Persíeolyan is van. különösen, ha a magya­rokra nézve kedvező egy hatá­rozat. hogy helyben fúrják meg. Sötét erők aztán kijárják, hogy a fúrás eredménye hivata­lossá váljék. Az említett fel vé­teliügy is így alakult. Példákat még sorolhatnék, de fölösle­ges. Tény az. hogy a koratava­szi határozat ellenére a Bolyai nem lett magyar líceum. Sót több román osztályt létesí­tettek benne, mint korábban. Önálló magyar tanintézet nem működik a városban. A Bolyai Egyetem se alakult meg Ko­lozsváron. tehát a Marosvásár­helyi Orvosi és Gyógyszeré­szeti Intézetben sem lesz önál­lósuló magyar tagozat. A nyári felvételin azonban már össze­hasonlíthatatlanul több magyar diák jutott be az I. évre, mint az eltelt években. A gyógyszeré­szeti szakon meg nagyobb számban sikerült magyaroknak a felvételi, mint a románoknak. Jelentősen nó ezáltal az inté­zetben magyarul tanuló hallga­tók száma. A most létesült mű­szaki egyetem, mérnökképző főiskola négy szakán is jó a magyar bejutók részaránya. Az ősztől a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben ma­gyar nyelvű rendezői szak kezdi meg működését, a szí­nészképzésre szánt helyeket pedig megháromszorozzák. Ez is valami. Középiskolai, gimná­ziumi vonatkozásban is ha­sonló a helyzet. Sokkal több magyar osztály létesült a korábbinál. Ami per­sze súlyosbítja a krónikus tane­röhiány problémáját. Most je­lentkeznek csak igazán a mes­terségesen elsorvasztott ma­gyar tanító-, óvónő- és tanár­képzés szomorú állapotának a következményei. Az utánpót­lás biztosítása évekbe telik. Csak Maros megyében még mintegy 180 tanítóra lenne szükség. A tanárok tekintetében sem rózsás a helyzet. A nyugdíjazá­sok mellett továbbra is vészes veszteségeket okoz a megállít­hatatlannak tetsző kivándor­lás. áttelepülés. Igaz. a kolozs­vári egyetemen az idén már a vártnál több magyar hallgatója lesz a filológia fakultásnak, a biológia, földrajz, matematika, fizika, szociológia, lélektan stb. karoknak, s még sokkal több lenne, ha annyi tehetséges fiatal nem Magyarországon folytatná egyetemi, főiskolai tanulmányait. De ez is csak hosszabb távon javítja majd a tényállást. Országszerte több­felé alakultak tanító- és óvónő­képző osztályok, létrehozták az érettségi utáni kétéves taní­tóképzést is. (Itt azonban meg sem közelítik az igényeket. Marosvásárhelyen 30 helyet engedélyeztek mintegy 300 ma­gyar jelentkezőnek.) Újabb kezdeményezések is besegít­hetnek. az egyházi iskolák, magánegyetemek például, me­lyek alapítására szintén számí­tunk. Az elsó református kö­zépfokú iskola meg is alakult Kolozsváron. Tehát van re­mény. csak éppen ki kell tarta­nunk valahogy. Ehhez talán lélekben min­denkinek át kell állnia, el kell. fogadnia a kis lépések politiká­ját. Ami nem könnyű, nem fel­emeló, szívderítő valami. De a romániai magyarságnak zakla­tott történelme folyamán már annyiszor kellett a realitások­hoz igazodnia, miért ne tehetné most is. amikor valóban kilá­tása lehet a gyökeres válto­zásra. Addig is. amíg az idó jobbra fordul, élnünk kell a jelenlegi lehetőségekkel, olyan oktatásban részesítve gyerme­keinket, amely nagyobb tu­dást, alaposabb felkészülést biztosít számukra, és így teszi versenyképessé őket az iskola­rendszer minden fokán, a szak­mai, társadalmi érvényesülés minden területén. Nagy Miklós Kund Amerikai Továbbtanulási Információs Központ a JATE Központi Könyvtárában Az MTA Soros Alapítvány és az USIS (az Egyesült Államok Tájékoz­tató Szolgálata) támogatásával 1990 nyarától az amerikai nagykövetség mel­lett már hét magyarországi helyszínen működnek amerikai továbbtanulási ta­nácsadó központok, hogy információk­kal és tanácsokkal lássák el azokat a magyar diákokat, szakembereket, kuta­tókat. akik a középiskola vagy az egye­tem elvégzése után tanulmányi vagy kutatómunkájukat az Egyesült Álla­mokban szeretnék folytatni. Az Alapítvány azonos számítógépes eszközökkel, adatbázisokkal és köny­vékkel látta el ezeket a központokat. így az érdeklődök az általuk Itgköny­nyebben elérhető irodákban azonos in­formációkhoz juthatnak az ország min­den területén. Az Alföld régiójának ta­nácsadó irodája Szegeden, a József. At­tila Tudományegyetem Központi Könyvtárának elsó emeletén található. A központok feladatuknak tekintik az információszolgáltatást az amerikai felsőoktatás egészéről, ezen belül a tájé­koztatást az intézmények által nyújtott tanulmányi programokról. az ott szerez­hető tudományos fokozatokról, a felvé­teli követelményekről, az ezzel kapcso­latos előzetes általános-, szakmai és nyelvvizsgák letételének módjáról, he­lyéről. idejéről (jelentkezési lapok is a pályázók rendelkezésére állnak), a vár­ható költségekről és sok egyéb olyan adatról, amely a jelentkező segítségére lehet a megfelelő iskola, intézmény ki­választásában. Ez egyben magában fog­lalja a jelentkezés és pályázás egész, megközelítőleg egy-másfél éves folya­matában a segítségnyújtást és tanács­adást az éppen aktuális teendőket ille­tően. Az információs kozporvtok működési területe tehát az információszolgáltatás — az előzetes tájékozódási igények ki­elégítésétől kezdve a jelentkezési folya­mat során felmerülő kérdések megvála­szolásáig —. valamint a tanácsadás, amely azonban nem terjed ki az intéz­mény kiválasztásának befolyásolására. Célunk azoknak az adatoknak a rendel­kezésre bocsátása, amelyek alapján a pályázó önmaga dönthet a számára opti­mális intézmény megválasztásáról. E két alapvető tevékenységi kört kettő, a pályázók szempontjából nem kevésbé jelentős egészíti ki. Mivel az amerikai felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéskor a jelentkezési lap­hoz az adott intézmény által megállapí­tott jelentkezési díjat is mellékelni kell. az Alapítvány minden pályázó számára 100 dolláros keretet biztosít. Ez azt je­lenti. hogv az arra rászoruló és azt igénybe venni szándékozó pályázó a tanácsadó irodákban a jelentkezési díjat forintban befizetheti, s ezért megfelelő értékű dollárcsekket kap, amelyet pá­lyázatához csatolhat. Remélhetőleg szintén a külföldi továbbtanulás lehető­ségének megnövelését szolgálja az is, hogy a központok vállalták az amerikai és európai egyetemekről érkező ösztön­díjlehetóségek propagálását is. Az Egyesült Államokban nagyon drága a felsőoktatás. A pályázóknak maguknak kell fedezniük továbbtanulá­suk költségeit, ami meglehetősen nagy­feladat elé állítja óket. A tanuláshoz szükséges összeg nem csekély, de előte­remtésének forrásai a magánerőn kívül lehetnek hazai és amerikai alapítvá­nyok, intézetek s nem utolsósorban a megcélzott egyetem által nyújtott ösz­töndíjak, és a választott tanszéken el­nyert asszisztensi, instruktori állások. A szegedi információs központban a nyitvatartási órákban (hétfó: 9—11; kedd 9-11: 14—16; csütörtök: 9-11, 14—16 óra) személyesen vagy telefonon (24-022/57) tájékozódhatnak az érdek­lődők az iroda által nyújtott szolgáltatá­sokról, illetve igényelhetnek jelentke­zési lapot az MTA Soros Alapítvány meghirdetett külföldi ösztöndíjaira. B. Ficzkó Ildikó a szegedi központ munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents