Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-29 / 247. szám

ÍV7I 80. évfolyam, 247. szám 1990. szeptember 29. szombat Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára: 5,30 forint Holnaptól: új időszámítás „Isten hozta, elnök úr!" — Á honvédelem napján — Egyetemi csatározások — Hosszúra nyúlt vita a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról M

ától kampánycsend — holnaptól talán új időszámítás. A közéletben, a helyi politikában legalábbis. Ami az óránkat illeti, biztosan, ugyanis vasárnap, szeptember 30-án hajnali három órakor zárul a nyári időszámítás, tehát vissza kell igazítani időmérő szerkezeteinket egy órával korábbi időpontra: 3-ról 2 órára. Tegnap országszerte megemlékeztek a pákozdi csata évfordulójáról, s a honvédelem napján kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. A Belügyminisztérium ünnepségén megjelent dr. Kopácsi Sándor nyugállományú rendőr vezérőrnagy, Budapest volt rendőrfőkapitánya is. Horváth Balázs belügyminiszter 178 főnek adott át elismeréseket. A Miniszterelnöki Sajtóiroda válaszolt a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatóinak levelére. Még mindig nem értek véget azok a magyar—szovjet tárgyalások, amelyek hétfőn kezdődtek a két ország gazdasági kapcsolatainak aktuális kérdéseiről. A napirenden két fő téma szerepel: a szovjet csapatok kivonásával öszszefüggő pénzügyi kérdések, valamint a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok jövőbeni alakulásának megvitatása. Á kormányszóvivő mondja A vállalkozók tulajdonhoz jutását segítő új hitelkonstrukciót, az egzisztenciaalapot, a német kormánnyal közösen hozza létre a magyar kormány. Az induláskor 100 millió német márka értékben kapunk hitelt, ezt ugyancsak az induláskor 4 milliárd forinttal egészíti ki a Magyar Nemzeti Bank a refinanszírozási hitelkeretből. Az alapból nyújtott hitel segítségével a vállalkozók nyilvános pályázaton vásárolhatják meg az állami vagyontárgyakat. A privatizációból származó bevétel az 1300 milliárd forintos államadósság csökkentésére szolgál — jelentette ki a kormány heti ülését követő szokásos pénteki szóvivői tájékoztató meghívott vendége, Matolcsy György, a miniszterelnökség politikai államtitkára. A szóvivői tájékoztató másik vendége Ferencz Csaba, a miniszterelnöki tanácsadó testület tagja, a hároméves kormányprogram mellett érvelve, annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány az ország, a lakosság számára a lehető legkisebb megrázkódtatással végrehajtható programot dolgozott ki. László Balázs szóvivő a kormányülésen szereplő témákat részletezve elmondta: változik az illetékek szabályozása. Az öröklés és az ajándékozás után a jelenlegihez képest mintegy 30-40 százalékkal csökken az örökösök, illetve a megajándékozottak illetékterhe. A gépjármű után a jövőben az átruházásnál, eladásnál nem a hengerűrtartalom szerint számított átírási illetéket, hanem egységesen 500 forintot kellene fizetni. Az útlevél első kiállítása vagy hosszabbítása egyaránt ezer forint lenne. A kormány a bős—nagymarosi vízlépcső helyzetét megvitatva foglalkozott a csehszlovák féllel folytatott tárgyalások jövőjéről. Jóváhagyta, hogy létrejöjjön egy közös magyar—csehszlovák kormányközi bizottság, amely a vízlépcső létesítésére vonatkozó államközi szerződés újratárgyalásához dolgozna ki javaslatokat. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a kormányülésen bejelentette: hazánk kikerül a COCOMországok által megkülönböztetett országok sorából. A szóvivő közölte, hogy a kormány egységes elvek alapján szabályozta a Magyar Köztársaság új rendjeleit, kitüntető jeleit és díjait. Felújítja az 1764-ben alapított Szent István-rendet, az 1946-ban alapított Magyar Köztársasági Érdemrendet és Érdemkeresztet, továbbá az 1930-ban alapított Magyar Corvin Koszorút, és több más régi érdemrendet, illetve kitüntetést, mint például a köztársasági elnök elismerésének koszorúját és az életmentő kitüntetést, amit ismét Bátorsági Eremnek fognak nevezni. A kormány az elmúlt rendszer kitüntetéseit — a Kossuth- és a Széchenyi-díj kivételével — megszünteti. A felújított kitüntetések közül csak a Bátorsági Éremmel jár pénzjutalom, a Kossuth- és a Széchenyi-díjak pénzjutalmának összegét külön szabályozzák majd. A törvényjavaslat szerint a hatályba lépéstől kezdődően nem viselhetők az előzőleg adományozott állami kitüntetések közül például az 1956— 57-ben adományozott, és a forradalom leverésében szerzett „érdemekért" adományozott Munkás-Paraszt Hatalomért, illetve a Szabadság Érdemérem kitüntetések. (MTI) Elnök-író írók között Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos ukrajnai látogatásának második napján, pénteken ukrán írókkal, költőkkel találkozott a köztársaság írószövetségében. Az írókkal folytatott párbeszéd után Göncz rövid látogatást tett a kijevi főkonzulátuson, majd az ukrán államfő különrepülőgépén Ungvárra utazott. A magyar államfőt meleg fogadtatásban részesítették a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének képviselői. Göncz Árpád fogadtatására megjelentek a terület és a város vezetői. A repülőtéren összegyűlt lelkes tömeg „Isten hozta, elnök úr!" transzparenst emelt a magasba. A repülőtéri fogadtatás után a területi tanács székházában Kárpátalja és Ungvár vezetőivel találkozott a magyar köztársasági elnök. A megbeszélés után Göncz Árpád Ungvár nevezetességeivel ismerkedett, majd ellátogatott az ungvári egyetemen működő hungarológiai intézetbe. Göncz Árpád szombaton, hivatalos ukrajnai látogatásának zárónapján Beregszászra látogat. Útközben megtekinti a munkácsi várat. Hazautazása előtt Ungváron részt vesz Petőfi emlékművének felavatásán. Ismét szabadon választhatunk A

z elmúlt égy esztendőben számos alkalommal járultunk az urnákhoz, hogy kifejezzük szabad akaratunkat — immár a többpártrendszer viszonyai között. Két népszavazás, sok választókerületben kétfordulós képviselőválasztás áll mögöttünk, melynek következtében Magyarországnak új, legitim törvényhozó testülete — a Parlament — és új kormánya lett. A rendszerváltás első két fázisa lezajlott, előttünk áll azonban még a sokak által a legfontosabbnak tartott harmadik: a helyhatósági választás. Ennek tétje: mindenütt, minden településen új önkormányzati testület alakuljon, amelybe az állampolgárok a saját helyi érdekeiket a legjobban képviselni tudó személyeket juttathatnak szavazataikkal. Igen fontos tehát, hogy ismételten éljünk mindannyian választójogunkkal, hiszen nem mindegy: a helyi önkormányzatban kik irányítják az elkövetkezendő négy esztendőben lakóhelyünket. Elvégre a helyi hatalom intézkedéseit közvetlenül érezzük a bőrünkön;míg a Parlament döntéseit csak áttételesen. H

olnap két szavazólapot kapunk. A szegedi lakosok az egyik lapon azoknak a névsorát olvashatják, akik körzetükben képviselőjelöltként indulnak. Közülük egy személy nevét kell megjelölni a már jól ismert módon, „+" vagy „X" jellel. Azét, akit legszívesebben látnánk képviseletünkben az 53 fős szegedi önkormányzati testületben. Pontosan 27 helyet töltenek igy be (valószínű, hogy számos helyen csak a második forduló dönt, hiszen meglehetősen sok a jelöltek száma a legtöbb kerületben), a fennmaradó 26 helyet pedig listás szavazással. A második szavazólapon 14 politikai párt, illetve társadalmi szervezet szerepel; közülük azt az egyet kell megjelölni, amely a legszimpatikusabb, amely politikai érdekeinket a leginkább megtestesíti. Attól függően, hogy milyen arányban oszlanak meg a listákra leadott szavazatok, a pártok, illetve szervezetek annyi személyt küldhetnek listájukról az önkormányzat eme 26 helyére. Fontos dolog, hogy a szavazás érvényes legyen, hiszen gondoljuk el: milyen régóta van Szegeden helyi hatalmi interregnum; minden polgárnak érdeke, hogy minél előbb új, döntésképes önkormányzat alakuljon. Szegeden polgármesterre közvetlenül nem szavazunk; e személyt majd; megalakulása után az 53 testületi tag választja meg. A Szeged környéki községekben, illetve Kisteleken és Mórahalmon szintén két szavazólapot kap mindenki, ám nem kell pártlistára szavazni. Az egyik lapon a polgármester jelöltek névsorát találjuk: közülük egyet, az e posztra általunk legmegfelelőbbnek tartottat jelöljük meg. A másik lapon a képviselőjelöltek névsora olvasható; közülük 5, 7, 9 vagy 11 személyt jelöljünk meg, attól függően, hogy hány fős lesz a helyi testület. U

" jabb választás áll tehát előttünk, s bár számosan úgy érezhetik, hogy a közelmúltban egy kicsit sok is volt belőle, érdemes elmennünk. Erre buzdít az összes számottevő politikai erő, és ezt követeli saját érdekünk is. Hz év szegedi zenésze A Szegedi Szimfonikus Zenekarnál minden évben titkos szavazással megválasztják az év legjobb zenészét. Nem is akárhogyan. Kétfordulós, szabályszerű választáson, akár a Francia Köztársaság elnökét. Az idén öt jelölt közül Király István kürtművésf lett az „elnök". Egy délelőtti zenekari próba szünetében erről, és a mindennapi munkájáról beszélgettünk. — Mit jelent önnek az év zenésze cím? — Nagyon rangos megtiszteltetés, mert saját kollégáim döntöttek így, akikkel nap mint nap együtt dolgozom. Körülbelül hetvenen vagyunk a zenekarban, jóleső érzés, hogy többségük rám szavazott. — Hogyan lesz valaki kürtművész, miért épp ezt a hangszert választotta annak idején? — A magam példáját mondva: véletlenül. Ütős hangszereken tanultam, de abban az időben a győri iskolában kevés volt a kürtös növendék, kötéllel fogdosták a jelentkezőket Én pedig átálltam. Megnézték, épek-e a fogaim, van-e adottságom hozzá, így lettem kürtös. 1958-ban nem vettek fel a Műegyetemre, mert a bencéseknél érettségiztem, de a győri konzervatóriumba már bekerültem. '65 áprilisában jöttem Szegedre, a színház zenekarához. '69 óta. vagyis alapításától a Szegedi Szimfonikus Zenekarnál dolgozom. — Nem fárasztó a hangszer? — Edzésben kell lenni, az igaz, de ebben a szakmában nincs igazi nyaralás, muszáj állandóan gyakorolni. Inkább szellemileg fárasztó, mert a zenekarban figyelni kell a karmesterre, a többiekre, és a saját szólamomra is. — Ügy tudom, tanít is ... — Igen, a konzervatórium kiirt szakát vezetem, ezenkívül a Szeged fúvósötös alapító tagia is vagyok. A jövőben is úgy szeretnék a szimfonikus zenekarban dolgozni, ahogy azt a legjobb zenész cím megkívánja. (panek) Nyitásra vár a Cserepes sori piac Az elmúlt napok egyikén dr. Tóth László vb-titkár egyeztető tárgyalásra hívta össze mindazokat, akik érdekeltek a sokat megélt Cserepes sori piac ügyében. A Piac Kft., a bezárást elrendelő szakhatóságok, a kiskereskedők és szövetségi képviselőjük, valamint a pártok képviselőinek megbeszélése azzal az eredménnyel zárult, hogy a jogi, közegészségügyi és közbiztonsági feltételek teljesítése esetén nincs akadálya az ismételt nyitásnak. A Köjál a múlt héten már kiadta a saját engedélyét, a végső döntést a megyei tanács termelési és ellátási osztálya hozza meg. Ami bizonyos: külföldiek nem árusíthatnak, és tilos a használtcikk-kereSkedés is. Nagybani és napi élelmiszerpiac, virágés (külön e célra kialakított helyen) használt gépkocsipiac működhet majd a Cserepes soron. Ny. P. VASARNAP IS A TARTALOMBÓL: — Próba-hafárátkelö Tiszaszigetnél — Utószezoni emlékezés forró nyárnapokra — Egérfogó — A marosvásárhelyi Bolyai iskoláról — IHF kézilabda kupavisszavágó — Az orvosok védőszentjei — Zsidóünnep i