Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-28 / 246. szám

1990, szeptember 28., péntek Település — Politika 3 Városrészek Királica álmai Izabella királynő birtokát, amely Szegeddel átellenben, a Tisza túlpartján terült el, az 1550-es években Királi­cának nevezték. Adottságait tekintve akkor sem lehetett megvetendő terület, amely­re néhány évszázad múltán a város is szemet vetett, mígnem 1880-ban Üjszeged néven részévé is vált A forgalmas-mozgalmas belvá­ros mellett ez a térség min­dig is a kert szerepét töl­tötte be: zöldje, csöndje, tiszta levegője azokat is ide vonzotta, akiknek pénzéből, ha családi házra nem is, de úszásra, csónakázásra, a Vi­gadóban fölhajtott sörre azért futotta; Újszegedet tna is e kettősség jellemzi: több ezer család szűkebb élettere éj zöld szabadidő- és üdü­lőközpont is egyben Hogy a hajdanvolt Királica miről álmodik most a közelgő ön­kormányzati választások előtt, azt néhány itt élő em­berrel beszélgetve tudtam meg. Földút meg derítő Ahogy terjeszkedett ez a városrész, a népi lelemény az egyes egységeknek külön nevet adott Így beszélünk ma már madárrészről, mil­liomosnegyedről és Maros­tői városrészről. Valameny­nyinek közös gondot okoz azonban a gáz-, a csatorna­és az úthálózat — többnyi­re, mert nincs. De feszültsé­gek forrása volt az elmúlt évtizedekben az is, hogy néhol bevezették a gázt építettek utat, csatornát, közpénzekből — lásd Trak­tor utca —, ám akkor arra­fc-é laknia kellett Valaki­nek. Ilyen helyzeti előnyben volt f-észe a Szövő utcának is: az ott élők aligha feddik mtg prominens szomszédu­kat azért, mert a Kossuth Lajos sugárút fölbontása után a hozott anyagból k'­köveztette az utat s lett ott csatorna, meg később asz­falt is, akkor, amikor a környéken még sárba ra­gadtak az autók. A baj az, hogy a teljes közművesítés Üjszeged nagy részén elma­radott: a legkülső és a bel­ső, Marostői városrész közti te; ület igen mostoha, példá­ul a Tiszavirág, a Túzok utcában még földúton köz­lekednek. A kertvárosnak hihetetlenül kevés utcája csatornázott, a 20-30 száza­lékot zömmel a panelházas negyedek teszik ki. Nem véletlen, ha bűzlik a Holt­Maros .... Az emberek nem akar­nak belenyugodni a nincs­bt. A Traktor utcai gázve­zetés láttán is önerős gázbe­kötésekre vállalkoztak. Föl­hördültek a Marostői város­rész lakói is, amikor a Ró­zsa Ferenc sugárúton fek­tették a főcsatornát, mond­ván, miért nem ágaztatják el a szomszédos utcákba. Fórumokon vitatták: gravi­tációs rendszerrel vagy gé­pek segítségével működő Prescan-rendszerrel oldják rr eg ezt. így segítettek ma­gukon a Túzok utcaiak, és próbálkoztak ezzel 1987-ben az Asztalos és a Torockói utca lakói. Három év után, a napokban jutottak el ad­dig, hogy megtartották tár­su'ati alakuló ülésüket, és tanácsi támogatással, víz­úgji alapból, valamint az érdekeltek fejenkénti 45 ezer forintjából még az idén megépülhet a csatornájuk. Tudomásunk szerint a Har­gitai utcaiak sem csak ál­modoznak a csatornáról: hozzáláttak ők is a szerve­zéshez. Persze, kérdéses, sok száz, szennyvizét derítő­be engedő család számít­hat-e az önkormányzat se­gítségére is, ha ő maga haj­la.idó kinyírni ezután is egyre apadó pénztárcáját. üzletre, trolira várva Hogy miről álmodoznak még Királica nem éppen ki­rályi módon ellátott lakói? Az új híd közelében élők jobb, igényesebb ellátású, udvarias, leleményes keres­kedőket alkalmazó ABC-ról, amely pénzbe se kerülne, hiszen a kiváló helyen épült, jó adottságú épület már megvan a 17 emeletes ház tövében. Ugyanitt szolgálta­tó decentrum kialakítására is kínálkozik lehetőség. Ügy érzik az újszegediek, őket is megilleti az az ellátás, mint a tarjániakat. Kertvá­ros lévén, bő kínálatú ker­tészeti áruház nyitását jó ötletnek tartanák, ahol a vetőmagok, szerszámok, per­metezőszerek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges be­rendezések, eszközök is ve­vőkre találnának. Volt, aki azt mondta, kiskertjének terményeit is szívesen le­adná egy ilyen üzletben. Más meg, gondolom, szíve­sen megvenné, merthogy a kertváros egyes üzleteiben igen szegényes a zöldség­gyümölcs kínálat. Az odesszaiak elégedet­tebbek lehetnek a közleke­déssel, mióta arra jár a tro­li, a 71-es busszal utazók­nak azonban hiányérzetük van. Emlékeznek ugyanis arra a középtávú közleke­désfejlesztési koncepcióra, amely szerint o 12-es troli a Bérkert utcán közlekedik majd. A vezetékek tartóosz­lopai állnak is. Hiányzik a megígért 13-as is, amely az új szegedi állomást és a nagyállomást kötné össze. Az újszegedieket sújtja az is, hogy nincs körjárat a nagykörúton Újszeged lelke Üjszeged azonban ném­csak az újszegedieké: köz­kincs is, adottságai ma sem szegényebbek, mint hajdan. A strandok, az uszodák vonzzák is az embereket, s hasonlóan tömegeket kelle­ne, hogy idecsaljanak , a sportpályák is. Nem meg­nyugtató a volt KISZ-tábor sorsa sem: egész nyáron üre­sen tátongtak a szép park és a töltés ölelésében meg­épített pályák, miközben te­niszezni, focizni vágyó gye­rekek és fölnőttek nem ta­lálnak helyet erre a célra a városban. Lehetne ez a sokat hirdetett egészséges életmód színtere is. A Fü­vészkert szívéhez nőtt mind­annyiunknak, de többnyire az ínyencek látogatják, o liget azonban mintha vesz­tett volna régi varázsából és népszerűségéből. Van, aki azt mondta, ez Üjszeged tü­deje, van, aki költőibben Üjszeged lelkének nevezte. Pénzhiányra hivatkozva nem szabad hagyni, hogy bokrai, fái elpusztuljanak! Sőt: ötletekkel vonzóbbá kellene tenni idősek és fia­talok számára, hogy ünnepe­ken, hétvégeken erőt me­ríthessen itt a városlakó a hétköznapi megpróbáltatá­sokhoz. Chikán Ágnes Polgármesterjelöltek Röszkén Röszkét körülbelül 3 ezer 100-an, prakti­kus gondolkozású, gyakorlatias emberek lakják. Ez nemcsak a buszmegállóban meg­telepedett lángossütő feliratából — „Ital és kávé soron kívül kapható" — látszik. A fa­lu terjeszkedésének gátat szab ugyan a Holt-Tisza és az árvízvédelmi töltés, na és a határ is. de a röszkeiek minden talpalat­nyi helyet kihasználnak, szívesen kertész­kednek, nem egy portának kétharmad ré­szét is elfoglalják a fóliasátrak. Fő pénzadó növényük a fűszerpaprika, emellett még vöröshagymát termelnek nagyban, a fólia alól retket, sárgarépát visznek — főként a Bosnyák téri piacra. Munkalehetőség, a té­eszeket és a paprikafeldolgozó üzemegysé­get leszámítva, nincs a faluban, a röszkei emberek kénytelenek a városba elszegődni — az állás kiválasztásánál az időbeosztás érdekli őket elsősorban: a két műszakos és a 12 + 36-os helyek a kelendők —, így tud­nak csak kellő gondot fordítani a háztájira is. A külterületen (400 tanya, mintegy 800 lélek) villany van, gáz és viz még nincs. Az itt élők sorsát megkeseríti a vadkem­pingező, tolvajló kelet-európai áradat, ám ettől függetlenül a tanyai élet ezen a vidé­ken újra reneszánszát éli — látszik ez a megnövekedett építési kedvből. A helyhatósági választásokat három pol­gármesterjelöltjük várja reménykedve. Az alábbiakban ők szólalnak meg. MAGYARI LÁSZLÓ füg­getlen jelölt: — 1985-ben, kettős jelölés után választottak meg a helyi tanács elnökévé. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a polgárok jól érezzék magukat Röszkén. Emelni kell az áruellátás és a szol­gáltatások színvonalát. Röszke — egy határátkelő­hely esetében ez kissé ta­lán furcsán hat — célállo­más. Nincs átmenő forgal­ma. ez hátrányosan hat, bár a/, utóbbi időben nagyot léptünk előre: telefont és gázt kapott a falu, és fo­lyamatban van egy luxus­igény kielégítése is, hama­rosan elkészül a kábeltévé­rendszer. Nagyon hiányzik községünkből a szennyvíz­hálózat. Egyelőre házi derí­tők szolgálják a lakosságot, de ez hosszú távon, a rösz­kei talajviszonyok miatt tarthatatlan: a föld telítő­dik és tönkremegy. Kérdés persze, hogy az önkormány­zat pusztán saját erőforrá­saira támaszkodva tud-e ezen változtatni, A röszkeiek hagyományo­san jó gazdálkodók, ám egyénileg csak háztáji ke­retek között vannak önálló tapasztalataik, a tsz-ekben szakmai irányítást kapnak. Ha tömegesen igénylik vissza a földet, s kialakul egy új típusú szövetkezet, és elterjed a magántulajdo­nosi forma is, feltétlenül meg kell indítani a gazda­képzést a faluban, s szá­mukrö a megfelelő szolgál­tatásokat (gépek stb.) bizto­sítani. Vállalkozók, vagy a szövetkezetek elégíthetik ki az ilyen — például aratás­kor fellépő — igényeket. Jó volna visszakapni a Holt­Tisza Röszkét megillető ré­szét is. A miénk a múltban halászfalu volt, de a mos­taniak is boldogulnának. Az önkormányzat tulajdonába kerülne még a tsz-nek mintegy 40 hektárnyi álla­mi tartalék földje, ezt ls ügyesen kellene hasznosí­tani. Szükséges, hogy segítse a leendő önkormányzat a fa­luban letelepedni szándéko­zókat. Kedvező feltételrend­szert: segélyek és hitelek megfelelő formáit kell ki­dolgozni a lakásépítésre — magánházakra tudok csak gondolni, hogy Röszke megtarthassa falusi arcula­tát — emberléptékű mére­tekkel, megfelelő nagyságú lelkekkel, hogy a helyi gaz­dálkodási rend folyamatos­sága megőrződjön. Szemé­lyes meggyőződésem, hogy a telket a fiataloknak előbb meg kell kapniuk, s időt kell nékik hagyni, míg ké­pesek lesznek beépíteni azt. Ideális lenne, ha az it­teni emberek többsége hely­ben dolgozhatna. A munka­helyek megteremtése egye­lőre vágyálom csupán, de azt el tudom képzelni, hogy a remélhetőleg hamarosan megélénkülő vállalkozások némileg enyhítenek e gon­dokon. Mindenki élhessen ott, ahol az leginkább kedvére való. A magam részéről a tanyasi életforma nagy tá­mogatója vagyok. IORRÓ VINCE független jelölt: — 1972-ben, a Déry Mik­sa Szakközépiskolában vé­geztem a gépipari techniku­mot. A röszkei határátkelő­helyen, az Áfor egyik cso­portvezetője vagyok. Rösz­kén élek, két általános is­kolás gyermekem van. — Nem önjelölt vagyok, sokan kerestek meg a fa­luból, hogy vállaljam. A legnagyobb probléma az volt nálunk, hogy a téesz és a tanács vezetése na­gyon szorosan összefonódott, majdhogynem egy család kezében összpontosult. Az emberek talán bennem lát­ják a változást. A leendő önkormányzat kezdő lépé­sek igen problematikusnak ítélem. Általában az or­szágban, s a mi községünk sem kivétel ez alól, kevés az anyagi erő. A helyi adók nem elégségesek az önfenn­tartásra, állami támogatásra szorulna a röszkei önkor­mányzat. Hosszú távon er­re nem lehet alapozni. Elő­relépést csak a lakosság megmozgatása hozhat: vál­lalkozni kell, nemcsák a falu, de kinek-ltinek saját, jól felfogott érdekében is. Néhány szót szólnék a legbosszantóbb problémák­ról, s a fontosabb felada­tokról. A községi szeméttá­roló közel van a házaikhoz is, ha begyullad, szinte el­viselhetetlen a bűz; de kö­zel van a falu ivóvizforrá­sóhoz is: beleesik a mély­fúrású kút vízgyűjtő terü­letébe, s a kidobott vegyi­és permetanyagok, egyálta­lán a szennyes lé, mind itt szivárog be a földbe, a kút szomszédságában A falu­ba"" vannak magánfuvaro­zók. Miért ne lenne vállal­kozó a szemét szállítására? Én ebben látom a meg­oldást. Alacsony színvonalú az áruellátás. Szegedtől 12 ki­lométerre a napi közszük­ségleti cikkeken kívül szin­te semmi nincs. RöszScér. szorgalmas -em­berek élnek. Minden lakos termel — értékesítési lehe­tőség viszont nincs. Buda­pestre, Pécsre, Kecskemét­re, Miskolcra járnak, hogy piacot találjanak. Aki nem tud szállítani, annak marad a helyi felvásárló: alacsony áraival (a Bosnyák térinek felével), késedelmes kifize­téseivel. Ide is elkelne a magánvállalkozói konku­rencia. Hogy az oktatás szomorú helyzetén változtatni tud­jon, kívánatos volna, ha a két-három pedagógusjelölt­ből legalább egy bekerülne az önkormányzati testület­be. El kell érni, hogy gyer­mekeink ne legyenek hát­rányban a középiskolákban. A kitűzött célok elérésé­hez saját erőinket kell jól megszerveznünk, s akkor külső segítség nélkül is boldogulunk. FEHÉR MIHÁLY KDNP— FKGP: — 1928-ban Szeged-Feke­te szél tanyavilágában, 6 gyermekes földműves szü­lők családjóban születtem. Tizenöt éves koromtól va­gyok családfenntartó. A KDNP és az FKGP röszkei szervezeteinek felkérésére vállaltam a polgármesterje­löltséget. 1943-ban a KÁ­LÓT (Katolikus Agrár Le­gényegyletek Országos Ta­nácsa) eszméivel köteleztem el magam, ott végeztem a népfőiskolát, ott voltam 1948-ig ifjúsági elnök, és ennek következtében tar­tóztattak le, majd tartottak a későbbiekben rendőri fel­ügyelet alatt. 1956-ban a Szeged Városi Munkásta­nács tagja voltam, ezért 1957-ben fél évre internál­tak A bélyeg rajtam ma­radt, mint segédmunkás, betanított munkás, később mint csoportvezető és rak­táros dolgoztam, 1985-ben az élelmiszeripari főiskolán kaptam gondnoki áliást. Ma mát nyugdíjas vagyok, pártoknak tagja sohasem voltam. Megalakulásakor kapcsolódtam be a KDNP szegedi szervezetének mun­kájába, ahol városi, majd megyei vezetőségi tag let­tem Részt veszek a KÁ­LÓT újjászervezésében is. — Nagyon röviden prog­ramomról: a röszkeiek min­dig nagyon dolgos gazdák voltak. Itt is vissza kell ál­lítani a magántulajdont, és a kisvállalkozások támoga­tásán alapuló szektorsemle­ges szociális piacgazdaságot kell létrehozni. Két társadalmi réteg helyzetéről tennék még em­lítést: kiemelkedően fontos­nak tartom az ifjúság haza­fias és embertársaik meg­becsülésére irányuló nevelé­sét. A fiataloknak és az idő­sebbeknek egyaránt ember­hez méltó életkörülménye­ket kell teremtenünk. ODOR JÓZSEF »

Next

/
Thumbnails
Contents