Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-28 / 246. szám

1990, szeptember 28., péntek Település — Politika 3 Városrészek Királica álmai Izabella királynő birtokát, amely Szegeddel átellenben, a Tisza túlpartján terült el, az 1550-es években Királicának nevezték. Adottságait tekintve akkor sem lehetett megvetendő terület, amelyre néhány évszázad múltán a város is szemet vetett, mígnem 1880-ban Üjszeged néven részévé is vált A forgalmas-mozgalmas belváros mellett ez a térség mindig is a kert szerepét töltötte be: zöldje, csöndje, tiszta levegője azokat is ide vonzotta, akiknek pénzéből, ha családi házra nem is, de úszásra, csónakázásra, a Vigadóban fölhajtott sörre azért futotta; Újszegedet tna is e kettősség jellemzi: több ezer család szűkebb élettere éj zöld szabadidő- és üdülőközpont is egyben Hogy a hajdanvolt Királica miről álmodik most a közelgő önkormányzati választások előtt, azt néhány itt élő emberrel beszélgetve tudtam meg. Földút meg derítő Ahogy terjeszkedett ez a városrész, a népi lelemény az egyes egységeknek külön nevet adott Így beszélünk ma már madárrészről, milliomosnegyedről és Marostői városrészről. Valamenynyinek közös gondot okoz azonban a gáz-, a csatornaés az úthálózat — többnyire, mert nincs. De feszültségek forrása volt az elmúlt évtizedekben az is, hogy néhol bevezették a gázt építettek utat, csatornát, közpénzekből — lásd Traktor utca —, ám akkor arrafc-é laknia kellett Valakinek. Ilyen helyzeti előnyben volt f-észe a Szövő utcának is: az ott élők aligha feddik mtg prominens szomszédukat azért, mert a Kossuth Lajos sugárút fölbontása után a hozott anyagból k'köveztette az utat s lett ott csatorna, meg később aszfalt is, akkor, amikor a környéken még sárba ragadtak az autók. A baj az, hogy a teljes közművesítés Üjszeged nagy részén elmaradott: a legkülső és a belső, Marostői városrész közti te; ület igen mostoha, például a Tiszavirág, a Túzok utcában még földúton közlekednek. A kertvárosnak hihetetlenül kevés utcája csatornázott, a 20-30 százalékot zömmel a panelházas negyedek teszik ki. Nem véletlen, ha bűzlik a HoltMaros .... Az emberek nem akarnak belenyugodni a nincsbt. A Traktor utcai gázvezetés láttán is önerős gázbekötésekre vállalkoztak. Fölhördültek a Marostői városrész lakói is, amikor a Rózsa Ferenc sugárúton fektették a főcsatornát, mondván, miért nem ágaztatják el a szomszédos utcákba. Fórumokon vitatták: gravitációs rendszerrel vagy gépek segítségével működő Prescan-rendszerrel oldják rr eg ezt. így segítettek magukon a Túzok utcaiak, és próbálkoztak ezzel 1987-ben az Asztalos és a Torockói utca lakói. Három év után, a napokban jutottak el addig, hogy megtartották társu'ati alakuló ülésüket, és tanácsi támogatással, vízúgji alapból, valamint az érdekeltek fejenkénti 45 ezer forintjából még az idén megépülhet a csatornájuk. Tudomásunk szerint a Hargitai utcaiak sem csak álmodoznak a csatornáról: hozzáláttak ők is a szervezéshez. Persze, kérdéses, sok száz, szennyvizét derítőbe engedő család számíthat-e az önkormányzat segítségére is, ha ő maga hajla.idó kinyírni ezután is egyre apadó pénztárcáját. üzletre, trolira várva Hogy miről álmodoznak még Királica nem éppen királyi módon ellátott lakói? Az új híd közelében élők jobb, igényesebb ellátású, udvarias, leleményes kereskedőket alkalmazó ABC-ról, amely pénzbe se kerülne, hiszen a kiváló helyen épült, jó adottságú épület már megvan a 17 emeletes ház tövében. Ugyanitt szolgáltató decentrum kialakítására is kínálkozik lehetőség. Ügy érzik az újszegediek, őket is megilleti az az ellátás, mint a tarjániakat. Kertváros lévén, bő kínálatú kertészeti áruház nyitását jó ötletnek tartanák, ahol a vetőmagok, szerszámok, permetezőszerek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges berendezések, eszközök is vevőkre találnának. Volt, aki azt mondta, kiskertjének terményeit is szívesen leadná egy ilyen üzletben. Más meg, gondolom, szívesen megvenné, merthogy a kertváros egyes üzleteiben igen szegényes a zöldséggyümölcs kínálat. Az odesszaiak elégedettebbek lehetnek a közlekedéssel, mióta arra jár a troli, a 71-es busszal utazóknak azonban hiányérzetük van. Emlékeznek ugyanis arra a középtávú közlekedésfejlesztési koncepcióra, amely szerint o 12-es troli a Bérkert utcán közlekedik majd. A vezetékek tartóoszlopai állnak is. Hiányzik a megígért 13-as is, amely az új szegedi állomást és a nagyállomást kötné össze. Az újszegedieket sújtja az is, hogy nincs körjárat a nagykörúton Újszeged lelke Üjszeged azonban némcsak az újszegedieké: közkincs is, adottságai ma sem szegényebbek, mint hajdan. A strandok, az uszodák vonzzák is az embereket, s hasonlóan tömegeket kellene, hogy idecsaljanak , a sportpályák is. Nem megnyugtató a volt KISZ-tábor sorsa sem: egész nyáron üresen tátongtak a szép park és a töltés ölelésében megépített pályák, miközben teniszezni, focizni vágyó gyerekek és fölnőttek nem találnak helyet erre a célra a városban. Lehetne ez a sokat hirdetett egészséges életmód színtere is. A Füvészkert szívéhez nőtt mindannyiunknak, de többnyire az ínyencek látogatják, o liget azonban mintha vesztett volna régi varázsából és népszerűségéből. Van, aki azt mondta, ez Üjszeged tüdeje, van, aki költőibben Üjszeged lelkének nevezte. Pénzhiányra hivatkozva nem szabad hagyni, hogy bokrai, fái elpusztuljanak! Sőt: ötletekkel vonzóbbá kellene tenni idősek és fiatalok számára, hogy ünnepeken, hétvégeken erőt meríthessen itt a városlakó a hétköznapi megpróbáltatásokhoz. Chikán Ágnes Polgármesterjelöltek Röszkén Röszkét körülbelül 3 ezer 100-an, praktikus gondolkozású, gyakorlatias emberek lakják. Ez nemcsak a buszmegállóban megtelepedett lángossütő feliratából — „Ital és kávé soron kívül kapható" — látszik. A falu terjeszkedésének gátat szab ugyan a Holt-Tisza és az árvízvédelmi töltés, na és a határ is. de a röszkeiek minden talpalatnyi helyet kihasználnak, szívesen kertészkednek, nem egy portának kétharmad részét is elfoglalják a fóliasátrak. Fő pénzadó növényük a fűszerpaprika, emellett még vöröshagymát termelnek nagyban, a fólia alól retket, sárgarépát visznek — főként a Bosnyák téri piacra. Munkalehetőség, a téeszeket és a paprikafeldolgozó üzemegységet leszámítva, nincs a faluban, a röszkei emberek kénytelenek a városba elszegődni — az állás kiválasztásánál az időbeosztás érdekli őket elsősorban: a két műszakos és a 12 + 36-os helyek a kelendők —, így tudnak csak kellő gondot fordítani a háztájira is. A külterületen (400 tanya, mintegy 800 lélek) villany van, gáz és viz még nincs. Az itt élők sorsát megkeseríti a vadkempingező, tolvajló kelet-európai áradat, ám ettől függetlenül a tanyai élet ezen a vidéken újra reneszánszát éli — látszik ez a megnövekedett építési kedvből. A helyhatósági választásokat három polgármesterjelöltjük várja reménykedve. Az alábbiakban ők szólalnak meg. MAGYARI LÁSZLÓ független jelölt: — 1985-ben, kettős jelölés után választottak meg a helyi tanács elnökévé. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a polgárok jól érezzék magukat Röszkén. Emelni kell az áruellátás és a szolgáltatások színvonalát. Röszke — egy határátkelőhely esetében ez kissé talán furcsán hat — célállomás. Nincs átmenő forgalma. ez hátrányosan hat, bár a/, utóbbi időben nagyot léptünk előre: telefont és gázt kapott a falu, és folyamatban van egy luxusigény kielégítése is, hamarosan elkészül a kábeltévérendszer. Nagyon hiányzik községünkből a szennyvízhálózat. Egyelőre házi derítők szolgálják a lakosságot, de ez hosszú távon, a röszkei talajviszonyok miatt tarthatatlan: a föld telítődik és tönkremegy. Kérdés persze, hogy az önkormányzat pusztán saját erőforrásaira támaszkodva tud-e ezen változtatni, A röszkeiek hagyományosan jó gazdálkodók, ám egyénileg csak háztáji keretek között vannak önálló tapasztalataik, a tsz-ekben szakmai irányítást kapnak. Ha tömegesen igénylik vissza a földet, s kialakul egy új típusú szövetkezet, és elterjed a magántulajdonosi forma is, feltétlenül meg kell indítani a gazdaképzést a faluban, s számukrö a megfelelő szolgáltatásokat (gépek stb.) biztosítani. Vállalkozók, vagy a szövetkezetek elégíthetik ki az ilyen — például aratáskor fellépő — igényeket. Jó volna visszakapni a HoltTisza Röszkét megillető részét is. A miénk a múltban halászfalu volt, de a mostaniak is boldogulnának. Az önkormányzat tulajdonába kerülne még a tsz-nek mintegy 40 hektárnyi állami tartalék földje, ezt ls ügyesen kellene hasznosítani. Szükséges, hogy segítse a leendő önkormányzat a faluban letelepedni szándékozókat. Kedvező feltételrendszert: segélyek és hitelek megfelelő formáit kell kidolgozni a lakásépítésre — magánházakra tudok csak gondolni, hogy Röszke megtarthassa falusi arculatát — emberléptékű méretekkel, megfelelő nagyságú lelkekkel, hogy a helyi gazdálkodási rend folyamatossága megőrződjön. Személyes meggyőződésem, hogy a telket a fiataloknak előbb meg kell kapniuk, s időt kell nékik hagyni, míg képesek lesznek beépíteni azt. Ideális lenne, ha az itteni emberek többsége helyben dolgozhatna. A munkahelyek megteremtése egyelőre vágyálom csupán, de azt el tudom képzelni, hogy a remélhetőleg hamarosan megélénkülő vállalkozások némileg enyhítenek e gondokon. Mindenki élhessen ott, ahol az leginkább kedvére való. A magam részéről a tanyasi életforma nagy támogatója vagyok. IORRÓ VINCE független jelölt: — 1972-ben, a Déry Miksa Szakközépiskolában végeztem a gépipari technikumot. A röszkei határátkelőhelyen, az Áfor egyik csoportvezetője vagyok. Röszkén élek, két általános iskolás gyermekem van. — Nem önjelölt vagyok, sokan kerestek meg a faluból, hogy vállaljam. A legnagyobb probléma az volt nálunk, hogy a téesz és a tanács vezetése nagyon szorosan összefonódott, majdhogynem egy család kezében összpontosult. Az emberek talán bennem látják a változást. A leendő önkormányzat kezdő lépések igen problematikusnak ítélem. Általában az országban, s a mi községünk sem kivétel ez alól, kevés az anyagi erő. A helyi adók nem elégségesek az önfenntartásra, állami támogatásra szorulna a röszkei önkormányzat. Hosszú távon erre nem lehet alapozni. Előrelépést csak a lakosság megmozgatása hozhat: vállalkozni kell, nemcsák a falu, de kinek-ltinek saját, jól felfogott érdekében is. Néhány szót szólnék a legbosszantóbb problémákról, s a fontosabb feladatokról. A községi szeméttároló közel van a házaikhoz is, ha begyullad, szinte elviselhetetlen a bűz; de közel van a falu ivóvizforrásóhoz is: beleesik a mélyfúrású kút vízgyűjtő területébe, s a kidobott vegyiés permetanyagok, egyáltalán a szennyes lé, mind itt szivárog be a földbe, a kút szomszédságában A faluba"" vannak magánfuvarozók. Miért ne lenne vállalkozó a szemét szállítására? Én ebben látom a megoldást. Alacsony színvonalú az áruellátás. Szegedtől 12 kilométerre a napi közszükségleti cikkeken kívül szinte semmi nincs. RöszScér. szorgalmas -emberek élnek. Minden lakos termel — értékesítési lehetőség viszont nincs. Budapestre, Pécsre, Kecskemétre, Miskolcra járnak, hogy piacot találjanak. Aki nem tud szállítani, annak marad a helyi felvásárló: alacsony áraival (a Bosnyák térinek felével), késedelmes kifizetéseivel. Ide is elkelne a magánvállalkozói konkurencia. Hogy az oktatás szomorú helyzetén változtatni tudjon, kívánatos volna, ha a két-három pedagógusjelöltből legalább egy bekerülne az önkormányzati testületbe. El kell érni, hogy gyermekeink ne legyenek hátrányban a középiskolákban. A kitűzött célok eléréséhez saját erőinket kell jól megszerveznünk, s akkor külső segítség nélkül is boldogulunk. FEHÉR MIHÁLY KDNP— FKGP: — 1928-ban Szeged-Fekete szél tanyavilágában, 6 gyermekes földműves szülők családjóban születtem. Tizenöt éves koromtól vagyok családfenntartó. A KDNP és az FKGP röszkei szervezeteinek felkérésére vállaltam a polgármesterjelöltséget. 1943-ban a KÁLÓT (Katolikus Agrár Legényegyletek Országos Tanácsa) eszméivel köteleztem el magam, ott végeztem a népfőiskolát, ott voltam 1948-ig ifjúsági elnök, és ennek következtében tartóztattak le, majd tartottak a későbbiekben rendőri felügyelet alatt. 1956-ban a Szeged Városi Munkástanács tagja voltam, ezért 1957-ben fél évre internáltak A bélyeg rajtam maradt, mint segédmunkás, betanított munkás, később mint csoportvezető és raktáros dolgoztam, 1985-ben az élelmiszeripari főiskolán kaptam gondnoki áliást. Ma mát nyugdíjas vagyok, pártoknak tagja sohasem voltam. Megalakulásakor kapcsolódtam be a KDNP szegedi szervezetének munkájába, ahol városi, majd megyei vezetőségi tag lettem Részt veszek a KÁLÓT újjászervezésében is. — Nagyon röviden programomról: a röszkeiek mindig nagyon dolgos gazdák voltak. Itt is vissza kell állítani a magántulajdont, és a kisvállalkozások támogatásán alapuló szektorsemleges szociális piacgazdaságot kell létrehozni. Két társadalmi réteg helyzetéről tennék még említést: kiemelkedően fontosnak tartom az ifjúság hazafias és embertársaik megbecsülésére irányuló nevelését. A fiataloknak és az idősebbeknek egyaránt emberhez méltó életkörülményeket kell teremtenünk. ODOR JÓZSEF »