Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-25 / 243. szám

WMKWö 80. évfolyam, 243. szám 1990. szeptember 25. kedd ORSZÁG Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Már olajra sem léphetünk Antall József Párizsban vacsorázott — Levélváltások, pengecsaták — Kampányhullám Egyetemi mozgolódások — Kézilabdasiker Szegeden N em panaszkodhatnak a szerkesztők, anyagbőségben fuldokolnak. Elárasztják a lapokat a távirati iro­dák, a belföldi tudósítók, és a pártok, szervezetek. Teljes intenzitással folyik a helyhatósági választások előtti utolsó hét kampánya, pártok, politikusok feszülnek egy­másnak érvekkel és övön aluli ütésekkel. Gyűlések, ülés­szakok, választási rendezvények váltják egymást. És szó, szó, szó... A tettek előtti utolsó lehetőségek. De a leg­utolsók. Közben New Yorkban megkezdődött az ENSZ-közgyű­lés idei ülésszakának általános vitája, melyen elsőként a külügyminiszterek fejtették ki kormányuk álláspontját. Sok vezető diplomata, így a marvar külügyminiszter is kétoldalú tárgyalásokat is lebonyolít. Antall József, aki vacsorára Párizsba utazott, interjút adott a Le Figarónak Magyarország varsói szerződésbeli tagságáról, a magyar—szovjet viszonyról, külpolitikai ter­vekről, a magyar—francia együttműködésről és saját po­litikai elképzeléseiről. Az úgynevezett Csurka-ügyről is említést tett a Jediot Ahronot című izraeli héber lap háromhasábos cikke, mely szerint a magyar zsidó szervezetek tiltakoznak egy olyan esetleges, Antall-vezette látogatás ellen, melyben elkísérné a miniszterelnököt Csurka István is. Az író ezt a hírt cáfolta. Miniszterelnökünk párizsi vacsorája szovjet fél még nem nyitotta ki az olajcsapot. Szeptem­berben eddig 220 ezer tonna szovjet kőolaj érkezett, s a szerződés szerint ebben a hónapban még 76 ezer tonna szállítása esedékes. Az igazgató azt is elmond­ta, hogy az OKGT megbízá­sára a Mineralimpex mint­egy 40 cégtől kért ajánlatot 450 ezer tonna kőolaj, és 33 ezer tonna motorbenzin sza­bad piacon való megvásárlá­sára, amit a kormány jóvá­hagyott. Kis Jánoshoz és Orbán Viktorhoz Antall József levele Antall József miniszterel­nök hétfőn a következő, azonos szövegű levelet küld­te Kis Jánosnak, az SZDSZ elnökének és Orbán Viktor­nak, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjé­nek a két párt hétvégi kö­zös választási nagygyűlésén történtekkel kapcsolatosan: „Örömmel értesültem ró­la, hogy az SZDSZ és a Fi­desz XI. kerületi nagygyű­lésén körözési röplapot ter­jesztettek ellenem, egymillió dolláros jutalom kitűzésével. Bár az összeget keveslem, de ezúton önként jelentke­zem. A kitűzött összeget a hat parlamenti párt között javaslom felosztani. Értesítem arról is, hogy a pódiumon be is mutatták a röplapot. Amennyiben et­től elnökségük elhatárolja magát — gondolom — a .provokátorokat' azonosítot­ták." Hétfőn délután nem hiva­talos látogatásra Párizsba érkezett Antall József mi­niszterelnök. A kormányfő a magyar demokratikus jogok védel­mére alakított bizottság meghívására hétfőn este több száz vezető francia üz­letember és a politikai körök számos képviselője előtt mondott beszédet, amelyben főként Magyarország gazda­sági kérdéseivel, a gazdasá­gi kapcsolatok lehetőségeivel foglalkozott. A vacsorán Nicholas Sárközy, a Tömö­rülés a Köztársaságért Párt (RPR) helyettes főtitkára, Neuilly-sur-Seire polgármes­tere köszöntötte a vendéget. Az összejövetelt Párizs egyik legszebb pontján, a Défense negyedben tavaly átadott hatalmas épület, a Grandé Arche tetején lévő étterem­ben tartották meg. Tavaly itt rendezték meg a hét vezető gazdasági nagyhatalom csúcstalálkozóját. A magyar kormányfő ked­den délelőtt megbeszélést folytat Michel Rocard fran­cia miniszterelnökkel. Az MDF elnökének minőségé­ben párizsi látogatása során találkozik Jacques Chrac­kal, az RPR, és Valery Giscard d'Estaing-nel, az Unió a Francia Demokráciá­ért Pártszövetség (UDF) el­nökével. Kis János válasza Antall Józsefnek Kis János, az SZDSZ elnö­ke hétfőn délután az alábbi nyílt levéllel válaszolt An­tall József hozzá intézett le­velére : „Tisztelt Miniszterelnök Űr! Mint azt szegedi választási gyűlésén is tapasztalhatta, a pártok nyilvános rendezvé­nyein nemcsak tagjaik és hí­veik jelennek meg. Az ön fényképét tartalmazó körö­zési röplapot gyűlésünk szín­helyén kívül, az utcán osz­togatták. Aki a röplapot a teremben felmutatta, ezt ép­pen azért tette, hogy a je­lenlevők tudomására hozza: az SZDSZ-nek semmi köze hozzá. Ezt az elhatárolódást csak megerősíthetem. örültem volna, ha ön, mint az MDF elnöke ugyan­így jár el az előző választási kampány idején, amikor az országot elárasztotta az Apák és fiúk című röplap, amelynek MDF-es szerzője és kiadója ellen az SZDSZ megrágalmazott vezetői pe­res eljárást voltak kénytele­nek kezdeményezni, ön ezt nem tette meg, annak elle­(Folytatás a 2. oldalon.) Leállt a szovjet kőolajszállítás Hat napja szünetel a szov­jet kőolaj szállítása a Barát­ság-vezetéken. Antal Lajos, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt kereskedelmi igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy folyamato­san sürgetik a szállítások újraindítását, mert fogytán vannak a készletek, de a Információk múltról, jelenről A város helyzetéről dr. Miiller Józsefné megbízott ta­nácselnök és az osztályvezetők tájékoztatják a szegedi egyéni választókerületek képviselőjelöltjeit. A megbeszé­lésen — holnap, szerdán, 16—18 óra között a városháza el­ső emeleti tárgyalótermében — válaszolnak a megjelentek kérdéseire. Női kézilabda: Ennyivel jobbak vagyunk... Magyarország—Jugoszlávia 27-19 (15-8) Ritka felemelő érzés Sze­geden válogatottak mérkőzé­sét végigszurkolni. Tegnap az. újszegedi Sportcsarnok­ban a magyar és a jugo­szláv női kézilabda-váloga­tott jóvoltából ezt megtehet­tük. Hát, mit mondjak, a Tisza-parti sportbarátok nem özönlötték el a csarnokot. Szerencsére, ez, mit sem vont le az esemény ünnepélyessé, géből és nagyságából. A két himnusz elhangzása után Radnai László, a Magyar Kézilabda Szövetség elnök­ségi tagja, valamint dr. Gyöngyösi József, a Délte­rületi Kézilabda Szövetség gazdasági elnökhelyettese ap­ró figyelmességgel kedves­kedett a 75-szörös váloga­tott Dörnerné Csapó Eriká­nak, a 25-szörös Szabó Me­lindának és az: első váloga­tottságát ünneplő Gát Klá­rának. A találkozó a maevaroknak szlávok szinte kissé rosszul kezdődött, a alulmaradnak a második percben Szabó Me­linda egy átlövésnél „balul" fogott talajt, megütötte a fejét, amitől kissé szédült Még ugyanebben a percben Kitics 7 méteresét védte Hang, s ez felbátorította a társakat. A 6. percben Hochrajter büntetőjéből 2-1 lett az eredmény. Három; perccel később egy gvors magyar támadás — Hang, Gát, Szilágyi — futott, s máris 4-1-re vezettek a mieink. Dörnerné a magya­ő Pesics pedig a plávik 2. gólját szerezte. Az addig is kitűnő — mintha mór többször játszott volna a cí­meres mezben — teljesít­ményt nyújtó Gát a 14. percben lőtt először a válo­gatottban gólt. Később aztán kétszer is megismételte. Már akkor látszott, hogy az olim­pai és világbajnok jugo­mindenben előtti utolsó magyar gólt bizonyítás Hochrajter bombázta a ven­által fűtött magyar váloga- dégek kapujába, tóttal szemben. A félidő (Folytatás a 6. oldalon.) Kálmán felvétele Gát kapura takarásban F ecseg a felszín, hallgat a mély — figyelmeztetnek hónapok óta a politikai elemzők. Hiába A heti ügyeletes szenzáció menetrendszerűen robban a magyar belpolitikában, mi tagadás, újságírók hadának hatékony segédletével. A médiában hullámzó botrány­áradat kétségtelenül fönntartja a2 érdeklődést — ko­rántsem a leglényegesebb politikai témák iránt. S hogy közben a mélyebb régiókban mi folyik, azt csak ke­vesen tudják. Legutóbb az elmúlt hét végén a mi kis városunk­ban robbant egy petárda. Kollégáim a DM szerkesztő­ségében — és hasábjain — annak minősítették, ami. Ám mások, többen, az immár bevált tűzszerészmodor­ban, meggyújtották a zsinór végét, világgá kürtölték: provokálták a diákok a miniszterelnököt az egyetemen. Nosza, már másnap ott volt a kormányfőnek az alka­lom (MDF-nagygyűlés, Pesten), hogy kikérje magának: őbelé aztán nem lehet csak úgy a szót beléfojtani, kü­lönösen nem holmi radikális kis csoport (értsd: nagy hangú, hőzöngő, izgága, meggondolatlan, befolyásolható eszközemberkék) fölhasználásával. És ott volt számára a ragyogó alkalom (A Hét című tévéműsorban), amikor­is egyetlen rántással azonos szintre sikerült lehúznia egy nagyvadat a kis mitugrászokkal; nyugodt, erőteljes mondatokban megértésről biztosítani az életkori sajá­tosságot mutató diákokat, egyszersmind súlyosan figyel, mentetni: Göncz Árpád köztársasági elnök nem föl­használható (értsd: pedig valakik akarják) ugyanúgy, mint a gyerekek az egyetemen. Nesze neked, petárda! Az ember alig tudja elfoj­tani a gyanúját, hogy az amúgy is sokat szidott sajtó oly ügyesen irányított manapság, mihez képest a kézi vezérlés smafu, kisstílű, manufakturális módszer volt Ám de muszáj elfojtani a gyanút. Mert ezúttal leg­alábbis pusztán az igazolható, hogy Antall József pom­pásan lecsapta az egynémely médiumban neki föladott labdákat. Ezúttal testközelből tapasztalhattuk meg, mi­ként van az, ha — szakmailag megmagyarázhatatlan okokból — némely kollégák petárdákat robbantgatnak, s miközben mindenki arra figyel — fényénél a kor­mányfő kivág egy adu ászt; plusz: senki sem törődik valódi, lényeges mondanivalójával. Azzal a demagógiá­val ugyanis, amivel az egyként szegény társadalmi cso­portokat lazán egymásnak lehet ugrasztani, hadd ci­vódjanak, addig megint lesz nyugodt idő bizonyos cél­szerű és fontos tevékenységekre. Amelyekről nemigen tudunk semmit. Hiszen bámuljuk a tűzijátékot, mint bornyú az új kaput! Azt mondta reggel a rádiótudósító: a tüntető francia parasztok kitessékeltek egy minisztert a francia nemzeti autóipar büszkeségének számító, formás-pampás, mé­regdrága és hivatalból használt gépkocsiból, majd szét­verték, ós fölgyújtották azt. A dolog egyáltalán nem rázta meg — azt az országot; az a közvélemény unot­tan siklik át a hasonló híreken, még választási kam­pány idején is. Mi több, ott az újságírók viselkedése dettó, mint a népé: legföljebb fotó (színes!) jelenik meg az égő kocsironcsról, és korrekt aláírás a történtekről. A " ltalam (is) igen nagyra becsült kollégám úgy két esztendővel ezelőtt azon kesergett, hová süllyedt ez a szakma... Mármint az újságírás. A minap fölhívott, és közölte, úgy látja, hogy szakmáról itt már egyáltalán nem lehet beszélni. Tisztelet a kivételnek — tette hozzá, mert világéletében amolyan mérlegelős tí­pus volt. Azért is, mert adok a szavára, akkor — so­kadszor — újra megerősítettem magamban a pislákoló hitet, azt a micimackósat: ami nem látható, az a lé­nyeg. Azt kéne megírni! Szakmai ártalom, hogy a pa­tétikának még a látszatát is kerülni érdemes, ezért ma­gamban virgonc képzavarral szoktam mondani: ha a szenzációhajsza keze beteszi a lábát, elmegy a szép­eszünk. Sulyok Erzsébet Egészen pontosan... Az MTI Csongrád megyei szerkesztőségének veze­tője, Honti Katalin az alábbiak közlésére kérte meg szerkesztőségünket: A Magyar Demokrata Fó­rum vasárnapi országos vá­lasztási nagygyűlésének egyik előadója, Antall Jó­zsef kitért arra az epizódra, „miszerint a rádió és az MTI állítólag arról tudósí­tott, hogy ó Szegeden nem juthatott szóhoz, illetőleg beléfojtották a szót". A szombati MTI-tudósítás­ban ez az állítás nem sze­repel, a szöveg egészen pon­tosan így hangzik: „Egyete­misták egy csoportja tragi­kus anyagi helyzetüket ér­zékeltető plakátokat lenget­ve, hosszan tartó tapssal próbálta megakadályozni szombaton az MDF szegedi nagygyűlésén Antall Józse­fet beszéde elkezdésében. A miniszterelnök ezért egy ideig csak hozzájuk szólt".

Next

/
Thumbnails
Contents