Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-23 / 241. szám

2 Heti tévé- és rádióműsor 1990. szeptember 23., vasárnap J^^k. ti (Ím^ t • • m ...KRÓNIKÁJA. Antall József magyar miniszterelnök Olaszországban, s a pápánál: Göncz Árpád köztársasági elnök az Egyesült Államokban, Margaret Thatcher brit miniszterelnök, valamint Habsburg Ottó Budapesten — nagy forgalmat bonyolított le az elmúlt héten a magyar diplomácia. Göncz Árpádról sok jót írtak az amerikai lapok, bár emlékezzünk vissza: annak idején Grósz Károlyx6\ is áradoztak... Thatcher asszony Prágából érkezett hozzánk, óket is dicsérte, bennünket is dicsért, támogatásáról biztosította Magyarországot az Európai Közösségbe való felvétel ügyében, sót, a sajtó azt is megszellőztette, hogy a brit miniszterelnöknek Antall úr a kedvence Kelet-Európában (minthogy e térségben csak Magyarország „rendelkezik" konzervatív miniszterelnökkel). Ugyanakkor jelezte: gyorsítani kell a szabadpiaci gazdaságpolitika bevezetését, mert addig számottevő nyugatitöke-beáramlást nem remélhetünk. A Varsói Szerződésben jó az esélye a cseh—magyar—lengyel „lobbinak" arra, hogy akaratát keresztülvigye — derült ki a szervezet szófiai értekezletén. Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa kezdeményezte a szovjet kormány lemondását. Minthogy Rizskov kormányfő egyértelműen Gorbacsov „embere", nem csoda, hogy a szovjet államfő igyekezett egyensúlyozni Jelcinék, és a lassú átalakítást szorgalmazó gazdasági programjával meglehetősen népszerűtlen szövetségi kormányfő között. Közben Jelein Volgája egy fehér Zsigulival ütközött; mint a moszkvai rendőrség hangsúlyozta, sima közlekedési balesetről volt csak szó... Ha támadás éri az országot, Irak minden öbölbeli olajmezőt elpusztít — jelentette ki az iraki tájékoztatási miniszter. Öbölügyben hármas arab csúcstalálkozót tartottak Marokkóban; a vendéglátó II. Hasszán király, valamint Algéria és Jordánia első emberének részvételével. E tény azért is jelentós, mert e három ország között „Irak-párti" és „Irak-ellenes" egyaránt található. A hét híre: ismét győzött a pénz hatalma az európai erkölcs fölött, amidőn a NOB úgy döntött, hogy az 1996-os centenáriumi olimpiát nem Athénban, hanem az USA-beli Atlantában rendezik. Sajnos, a NOB magyar tagja, Schmitt Pál (aki európai) is az amerikai metropolisz mellett szavazott... ...SZENZÁCIÓJA. Gyakorlatilag az egész szovjet zsidóság távozni készül a birodalomból — jelentette ki Ariel Sáron, a nem épp' mérsékelt nézeteiről híres izraeli építésügyi miniszter, miután hazatért a Szovjetunióból. Egyelőre egymilliós bevándorlással szAmolnak az elkövetkezendő öt évben, minthogy a szovjet zsidók túlnyomó többségének végcélja Izrael. Eközben Jichak Samir izraeli miniszterelnök biztosította Gorbacsovot, hogy a megszállt területeken nem telepítenek le szovjet bevándorló zsidókat. (Emiatt halogatta ugyanis a Moszkva—Tel-Aviv légijárat beindítását a birodalom.) Ugyancsak nagy feltűnést keltett az a késve nyilvánosságra hozott információ, mely szerint Tarik Aziz iraki külügyminisztert moszkvai látogatásakor arra intette Gorbacsov: Irak rte indítson háborút Izrael ellen, mert ha ezt tenné, a Szovjetunió katonai eszközökkel védené meg a zsidó államot. A legtekintélyesebb zsidó nagytőkések közös beruházó csoportot alakítottak, hogy finanszírozhassák az izraeli—szovjet gazdasági kapcsolatokat. E vállalkozásban többek közt ilyen „nagy nevek" vesznek részt, mint Róbert Maxwell, Armand Hammer, Saul Eisenberg és a Reichmann-livérek. Hogy, hogy s nem, amidón a Magyar Távirati Iroda e hírról tudósított, nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a Reichmann-fivérek egy dunántúli faluban születtek, Róbert Maxwell pedig — aki a magyar sajtó privatizálásában is, mint ismeretes, tevékeny részt vállal — a felvidéki Aknaszlatinán látta meg a napvilágot. A nemzetközi zsidóság igen fontos szerepet tölt be nemcsak a nyugati, har.em a keleti birodalom életében is, csak ez utóbbi sokáig nem beszélt erről. És — függetlenül attól. hogy érzelmileg különbözőképpen, néha egészen szélsőségesen viszonyulunk hazánkban is e kérdéshez — Magyarország sorsának alakulásában is fontos szerepet tölt be a zsidóság: nem csupán a magyar állampolgárságúakra, a politikában és a sajtóban kulcspozíciókat betöltőkre gondolok, hanem a magyar vagy magyarországi származású zsidókra is, akik a nemzetközi pénzügyi életben, illetve a gazdaság más területein jeleskednek. Ne csodálkozzunk hát. ha a tönk szélén álló országok — még ha birodalmak is — szükségszerűen nyitnak a zsidó állam felé. ...KOMMENTÁRJA. Ha három magyar összehajol, akkor két eset történhet: vagy egy negyediket pocskondiáznak, vagy iszonyatos módon összevesznek. Miért történne ez másként a jelenleg Szlovákiában élő magyarokkal? A szlovákiai Losoncon a hét elején ülést tartott az Együttélés Politikai Mozgalom ügyvivői testülete. Duray Miklós, a lengyeleket és más nemzetiségieket is képviselő mozgalom elnöke beszámolt arról, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a szlovák nyelv kizárólagos használatát szorgalmazza Szlovákia területén (a közigazgatásban), söt a vegyes lakosságú területeken a kisebbségben éló szlovákok akaratával ellenkező döntést tiltó törvényjavaslatot is előterjesztett. A magyar kereszténydemokrata mozgalom pozsonyi közgyűlésén ugyanakkor sokan nem értettek egyet azzal, hogy szervezetük választási koalícióban maradjon az Együttéléssel. A kölcsönös vádaskodásoktól sem mentes vita gyökere a következő elvi dilemmából eredt: a nemzeti együvé tartozás, vagy pedig a közös ideológia alapján szerveződjenek a szlovákiai magyarok. A liberális elveket valló Független Magyar Kezdeményezés a polgári demokratikus szempontokat tartja elsődlegesnek, az Együttélés a nemzeti kisebbségek jogvédelméből indul ki. Köztük próbálnak egyensúlyozni a kereszténydemokraták, akiknek ezen gyűlésén Durayék nem képviseltették magukat, s itt jön a kisiskolás sértődékenység: szerintük azért nem, mert nem is kaptak meghívót, a kereszténydemokraták szerint pedig azért nem kaptak meghívót, mert korábban már két gyűlésükre is meghívták óket, de a másik fél nem viszonozta e gesztust. Természetes, hogy a szlovákiai magyarság — mint ahogy az itthoni — is pluralizálódik, ám helyzetük nem olyan rózsás, hogy megengedhetnék maguknak az ilyen mértékű széthúzást. Mint ahogy Dobos László író, volt szlovák művelődési miniszter elmondotta: a korábbi 19 csehszlovákiai magyar nyelvű lap helyett immár csak hét jelenik meg, s jövő év január elsejével ezek sorsa is kétségessé válik. Mint ahogy a szlovákiai magyaroké. Magunknak kell megvédeni hazánkat - mondta Für Lajos Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhelyen. a Bercsényi Miklós laktanyában mintegy hétszáz újonc tett esküt szombaton a csapatzászlóra. Az alföldi város laktanyájában képezték ki katonai szolgálatra a teológiai főiskola 70 elófelvételis hallgatóját is. Ók még további négy hétig teljesítenek szolgálatot, majd megkezdik tanulmányaikat a főiskolán. Az ünnepség szónoka Für Lajos honvédelmi miniszter volt. Beszédében utalt arra, hogy korszakos jelentőségű politikai és történelmi fordulat ment végbe Kelet-Közép-Európában, s ez a fordulat nemcsak egy nemzet, egy népcsoport érdeme. Kijelentette, hogy hamarosan el kell jönnie a haza belső békéjének és nyugalmának is. A szovjet csapatok távozóban vannak az országból, s Magyarország a következő év végén ki kíván lépni a Varsói Szerződésből. Nemzeti szuverenitásunk a haza megvédésének kötelességével jár — mondotta —, magunknak, a szolgálatot teljesítő katonáknak kell vállalni ezt a kötelességet. Szólt arról továbbá, hogy a katonai szolgálat idejét 12 hónapra csökkentették, ez egyrészt örvendetes, másrészt viszont az eddiginél nagyobb figyelmet kíván a kiképzésben. (MTI) Király Károly megírta levelét Király Károly, a román parlament szenátusának alelnöke levelet intézett Petre Román kormányfőhöz. Ebben felhívja a miniszterelnök figyelmét arra, hogy erdélyi városokban a helyi szervek a Vatra Romaneasca szövetség nyomásának engedve nem tartják tiszteletben a kormány és az oktatásügyi minisztérium rendelkezéseit a magyar kisebbség anyanyelvű oktatására vonatkozóan. Levelében utal arra. hogy több helyütt rendre megsértették a magyar anyanyelvi felvételi vizsgákra vonatkozó utasításokat, ami egyes helyeken etnikumközi feszültségeket teremtett. Sajnálattal állapítja meg, hogy a Vatra Romaneasca szövetség mesterségesen szítja a magyar nemzeti kisebbségnek biztosított állítólagos előjogokkal kapcsolatos kampányt, és ezzel destabilizálja az így kialakult helyzetet. „Tudunk arról — írja Király Károly —, hogy a Vatra Romaneasca képviselői nyomást gyakorolnak a kormányra és a minisztériumokra, és az RMDSZ képviselőitől eltérően nagy megértésre találnak a kormánynál. Változatlanul úgy véljük, hogy az etnikumközi kapcsolatoknak ezeket a rendkívül fontos vetületeit nem bízhatjuk politikai alakulatokra, mivel ez a kormány hatáskörébe tartozó állami feladat, tulajdonképpen alkotmányjogi probléma." (MTI) Egy szlovén kivált Janez Drnovsek, a jugoszláv államelnökség szlovén tagja lemondott tisztségéről, tiltakozásul amiatt, hogy a testület elítélte a Koszovóban elfogadott úgynevezett köztársasági alkotmányt — közölte szombaton a Politika című belgrádi lap. Drnovsek a ljubljanai televíziónak péntek este adott nyilatkozatában leszögezte: nem kívánok részt venni olyan testület ülésein, amely mások, péiNémeth Miklós titkai A határnyitás előtörténete Németh Miklós 1989 nyarán titokban tájékoztatta Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt a magyar kormánynak arTól a döntéséről, hogy távozni engedi Nyugatra az akkor Magyarországon várakozó keletnémetek ezreit. Ezt a volt miniszterelnök mondta pénteken kétszáz főnyi hallgatóság előtt az Oxford környéki Blenheim kastélyban, és szavait szombaton idézte az AP amerikai hírügynökség. Eszerint Németh Miklós annak idején titokban jutott el a Bonn környéki gymnichi kastélyba, s ott azért tájékoztatta minderről a kancellárt és Genscher külügyminisztert, hogy azok felkészülhessenek a vasfüggöny első megnyitásából fakadó elkerülhetetlen politikai változásokra. Soha nem fogom elfelejteni Kohl reagálását. Szemmel láthatóan meghatódott, és így szólt: a német nép soha nem fogja elfelejteni azt, amit önök e döntésükkel cselekedtek — idézi az amerikai hírügynökség Németh Miklóst. Amikor (a kancellár) azt kérdezte, hogy mit akarok cserébe mindezért, azt feleltem: el kell kerülnünk, hogy bármivel is összekapcsoljuk a döntést — mondta a volt miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy ennek megfelelően el is halasztottak egy olyan hitelcsomagot, amelyről korábban már megállapodtak. A titkos utazás részleteiről szólva Németh Miklós így beszélt: Amikor Németországba utaztam erre a találkozóra, azt teljesen titokban kellett tartanunk. Bizonyos jelzések érkeztek hozzánk arról, hogy a keletnémet sajtó megneszelt valamit — folytatta. Németh Miklós elbeszélése szerint elóször egy amerikai légi támaszpontra érkezett — onnan ki lenetett zárni a sajtót —, majd innen utazott tovább a gymnichi kastélyba. Az előadó nem fedte fel, hogy melyik támaszpontról volt szó, s nem mondta meg azt sem, hogy mikor történt pontosan az említett titkos találkozó. Németh Miklós az AP-nek elmondta: „a döntés fél óra alatt született meg azon a kormányülésen, melyen hatan vettek részt. Csak Horváth István akkori belügyminiszter ellenezte azt- Tudatában voltunk annak, hogy e döntésünk révén a nyugatnémet kormány szövetségesévé válunk. Ebből fakadóan biztos voltam abban, hogy éles támadásoknak leszünk kitéve Kelet-Berlin részérói, akárcsak Prága és Bukarest részéről" — mondta a volt magyar kormányfő. (MTI/AP) Rádiótelex dául Szerbia politikájának hivatalos fedezésére szolgál, s amelyet csak akkor vesznek igénybe, ha arra van szükség, hogy megnyilatkozzon, vagy elítéljen valamit. Nincs lehetőségünk arra, hogy Koszovóval kapcsolatban hivatalos kezdeményezést tegyünk, mert minden megjegyzést és javaslatot úgy tekintenek, mint beavatkozást Szerbia belügyeibe, s mint az albán fél támogatását — mondotta Drnovsek. BUSH IRAKRÓL. Az Egyesült Államok változatlanul az Öböl-válság békés megoldására törekszik, de nyitva tart minden lehetőséget — jelentette ki pénteken George Bush. Az amerikai elnök rögtönzött sajtóértekezleten cáfolta a törvényhozóktól származó értesüléseket, hogy kormánya közelebb került volna a döntéshez az Irak elleni katonai lépésekről. Erről nincs szó, de változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy Irak feltétel nélkül vonuljon ki Kuvaitból — mondotta Busn, aki egyúttal aggodalmát fejezte ki a közel-keleti terrorizmus lehetséges megélénkülése miatt. (A Fehér Ház pénteken emlékeztetett arra, hogy több szélsőséges palesztin szervezetnek Bagdadban van a központja.) UDMURT SZUVERENITÁS. Az Udmurt Autonóm Szövetségi Köztársaság parlamentje most véget ért ülésszakán nyilatkozatot fogadott el Udmurtia szuverenitásáról. Az Oroszországi Föderációhoz tartozó autonóm köztársaság szuverenitását az OSZSZSZK keretein belül igyekszik érvényesíteni. (MTI) ALPERES A JAPÁN KORMÁNY. Mintegy ezer oszakai állampolgár beperelte a japán kormányzatot, amiért az közpénzeket használ föl a császár novemberi beiktatási ceremóniájára. Ez szerintük alkotmányellenes, mert az ország alaptörvénye rögzíti az állam és az egyház különállását. A városi bíróságnál benyújtott keresetükben a felperes állampolgárok egyidejűleg fejenként 10 ezer jen kártérítést is követelnek, amiért az állam „lelki fájdalmat" okozott nekik a koronázásról szóló döntéssel. (MTI) SandI István SZOMSZÉDOLÓ .. és itt van a miniszterelnököm is H Duray Miklóssal, az Együttélés nevű szlovákiai politikai mozgalom tflnökével készített interjú jelent meg pénteken a Narodna Obroda című pozsonyi lapban. A szlovák kormányhoz közel álló újság terjedelmes anyaga igencsak rendhagyónak tekinthető, mert Duray — akit szinte napi rendszerességei támadtak a különböző szlovák sajtótermékek — eddig vajmi kevés lehetőséget kapott arra, hogy ismertesse mozgalma politikai platformját a szlovák közvéleménnyel. A Narodna Obroda most annak nyomán szánta rá magát az interjúra, hogy nemrégiben Jan Carnogursky kereszténydemokrata szlovák miniszterelnök-helyettesnél járt az Együttélés küldöttsége, és elpanaszolta neki, hogy a mozgalom el van zárva a szlovákság közvetlen tájékoztatásának a lehetőségétől. Durayt többször minősítették már irredentának, sőt, Vitazoslav Móric, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke nemrég azt mondta róla, hogy a „szlovák nemzet első számú ellensége'*. Az interjúban Duray határozottan elutasította a vádat, és leszögezte: Szlovákiában kíván élni. „Tetszik, nem tetszik, együtt a szlovákokkal, hiszen ez az állapot több évszázados fejlődés következménye." A kisebbségi igények megfogalmazása a nemzeti azonosságtudat megőrzését és sértetlenségét célozza, s az anyanyelvet a nemzeti kultúra elsődleges hordozójának tekinti — fejtette ki az Együttélés elnöke. A nyelv és a kultúra megőrzésének a feltételeiben látja Duray annak garanciáját, hogy a szlovákiai magyarság hűséges legyen Szlovákiához. A lap tudósítójának azon kérdésére, hogy saját miniszterelnökének tekinti-e Antall Józsefet, Duray határozott nemmel válaszolt. „Sem mint választópolgár, sem mint a parlament tagja nem nyilvánítottam véleményt Antall úr tisztségével kapcsolatban. Én a csehszlovák parlament képviselője vagyok. Nekem, mint csehszlovák állampolgárnak, Csehszlovákia keretein belül vannak kötelességeim, és itt van a miniszterelnököm is" — mondta Duray. A politikus szerint Antall József dolga, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti-e magát. A beszélgetésben szó esett a nemrégiben lezajlott „himnusz-boirányról", valamint arról, hogy miként értékeli Duray Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök nemzetiségi politikáját. Duray szerint a kormányfő néhány kijelentése nem a valóságnak megfelelően jellemzi a dél-szlovákiai helyzetet, és ez bizalmatlanságot kelt a magyar kisebbség soraiban. „A szlovákiai magyarok fontosnak tartják, milyen a kapcsolat Szlovákia és Magyarország között" — hangsúlyozta az Együttélés vezetője. A készülő szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban úgy vélekedett Duray Miklós, hogy az semmiképpen sem lehet egyoldalú, és mellette szükség van olyan törvényre is, amely biztosítja a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát, nyelvének és kultúrájának védelmét. (MTI)