Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-14 / 232. szám

l/l IQ/pPV V'fi DEIMA6VAR0RSZA6 SrS:^ II ALAPÍTVA: 1910-BEN II Szombati magazinunkban — újabb „filozófiai képeslapot" olvashatnak; — továbbá Darvasi László „hosszú versét"; — egy új film .fiatal" rendezőjének portréját, — valamint a családoknak szóló összeállítást ajánljuk figyelmükbe. (újszászi) Elnökünk az USA-ban, miniszterelnökünk Olaszországban Felhívások, tiltakozások, állásfoglalások napja — Hiért elvetendő a Maty-éri pálya? — Habsburg Ottó fogja kezünket G öncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke elutazott, az Egyesült Államokba. A Központ a Demokráciá­ért elnevezésű intézet vendégeként, díszelóadóként vesz részt az amerikai alkotmány 200. évfordulója alkal­mából t3rtandó ünnepségeken. Antall József miniszterel­nök ma érkezik hivatalos kormányfői látogatásra Rómába, Andreotti olasz kormányfő meghívására, A miniszterelnök találkozik Cossiga köztársasági elnökkel, és fogadja II. János Pál pápa is. A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a csü­törtöki kormányülésen megállapították, hogy hazánk és az egységes német állam viszonya jogilag rendezetté vált. El­fogadták azt a javaslatot, miszerint a különleges eljárás­sal megállapított és a kitüntetésekhez kapcsolódó nyugdí­jak ügyét törvényben kell szabályozni. Lapunkat, a Délmagyarországot 56 millió forintért megvásárolta a Délmagyarország Kft. Ezzel végérvényesen pont került a megyei napilapok értékesítési akciójára. Tegnap Polgár Viktor, az MSZP szóvivője adott, tájékoz­tatást az utolsónak maradt három vidéki napilap — a Délmagyarország, a kecskeméti Petőfi Népe és a Békés Megyei Népújság — sorsáról. Az utóbbi kettőt az osztrák Standard cég vette meg, 40—10 millió forintért. Európai Parlament: szabad jelzés Az Európai Parlament csütörtökön Magyarországról elfogadott határozatának cí­me: „Határozat a magyaror­szági helyzet politikai vo­natkozásairól és Magyaror­szágnak az Európai Gazda­sági Közösséggel váló kap­csolatairól", A dokumentum a testület motivációit tartalmazó beve­zetőből és a 14 pontban megfogalmazott tulajdon­képpeni határozatból áll. Üdvözli azt, hogy Magyar­országon a politikai átmenet békés és a magyar társada­lom konszenzusára alapozott szakasza után szabad, de­mokratikus és pluralista po­litikai rendszer jött létre, és ezt szabad választás, majd a 45 évé első 6zabad kormány megalakulása szentesítette. Méltatja, hogy az emberi jo­gokat ismét tiszteletben tart­ják az országban. Üdvözli a Szovjet csapatok kivonásá­nak megkezdését és azt, hogy Magyarország már ta­núságot tett függetlenségé­ről, kérve a Varsói Szerző­désből való kilépését. Mél­tatja a Magyarországon a kisebbségek javára folyta­tott politikát, kifejezi elége­dettségét a vallásszabadság kérdésében a magyar kor­mány által folytatott politi­kával, és az egyházakkal va­ló megbeszélések töretlen folytatására szólítja fel an­nak érdekében, hogy azok ismét teljes mértékben fel­adatuk betöltésére összpon­tosíthassák erőfeszítéseiket. Elismeri, hogy az ország sú­lyos problémákkal szembe­sül a gazdaság különböző te­rületein, ugyanakkor érzé­kelteti a testület egyetértését a kormány által kitűzött cé­lok tekintetében. Üdvözli, hogy az új magyar Ország­gyűlés egyhangúlag állást foglalt az Európához való közeledés mellett, és az új kormány elsőrendű felada­tának tekinti az Európai Kö­zösséggel való kapcsolat­építést. A határozat első pontjá­ban arra szólít ja fél a tagál­lamok parlamentjeit és kor­mányait, hogy támogassák Magyarország felvételi ké­relmét az Európa Tanácsba. A közösség miniszteri taná­csát és bizottságát a Ma­gyarországgal való társulási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólítja fel. Az Európai Parlament — így végződik a határozat — úgy értékeli, hogy az európai közösségek és Magyarország közötti szolidaritás a legjobb eszköz a folyamat végcéljá­nak, Magyarország Európai Közösségi csatlakozásának eléréséhez. * A Magyarországról szóló határozat kidolgozását az Európai Parlament politikai bizottsága 1989. december 13-án kezdeményezte, s az Európai Parlament elnöke április 2-án jelentette be, hogy a bizottság megkapta erre a felhatalmazást. A po­litikai bizottság április 26-i ülésén Habsburg Ottó NSZK-beli CSU-képviselőt nevezte ki a téma előadójá­vá. Az Európai parlament ha­tározata ugyan nem kötelező érvényű dokumentum, de olyan tekintélyes vélemény, amelyet a közösség javas­lattevő szerve; bizottsága, és a döntéseket meghozó mi­niszteri tanács általában fi­gyelembe vész. Minden eladó! Vásárolnak autósok és gyalogosok, öregek és fiatalok, kövérek és sová­nyok — sajnos, inkább csak a külföl­diek. Nekik még mi „olcsók" vagyunk — mi pedig csak kerülgetjük őket, olykor sorban állunk kenyérért és te­jért —, mert viszik ezt is, sőt még a krumplit is... Somogyi Kárólynó felvételei megállapítások zöme csúsztatás A beszélgetés közben kiderül, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a kiszabott határidőig, 1989. december 31-éig nem jelentkezett az 1995-ös világbajnokság rendezési jogá­ért. Lehetne ez az információ pletyka, ha nem dr. Ke­reszty Béla, az MKKSZ elnökségi tagja, a fegyelmi bi­zottság elnöke mondaná, aki „mellesleg" Csongrád megye főügyésze. Ezekután pedig kezdem elhinni azokat a törté­neteket, amelyeket a kulisszák mögött terjesztenek: az MKKSZ olyan helyszínt választott — történetesen Fadd­Domborit —, amely nem nyerhette meg az ICF-tagok tet­szését. Ezt nagyon jól tudhatták azok is, akik részt vettek azon az ominózus ülésen, melyen Szegedet 9:3 arányban leszavazták a magyar elnökség tagjai. Ha tisztában voltak a nemzetközi követelményekkel, akkor miért így voksol­tak? Ha pedig nem ismerik az előírásokat, akkor miért pont ők az elnökség tagjai? Igazán — szegedi létemre — sajnálom Fadd-Domborit, hisz az ottani vezetők, a Paksi Atomerőművel kar­öltve, illetve annak pénzé­vel, mindent megtettek azért, hogy jóformán inf­rastruktúra nélküli üdülő­hellyel — mely ráadásul a kotrási anyag partra terme­lését igencsak megsínylette — nevezzen a szövetség. Mindenesetre drága árat fi­zetett a Tolna megyei köz­ség a jóhiszeműségéért... Dr. Simády Béla, az Ati­kövizig igazgatója, a MOB elnökségi tagja, a szegedi evezőspálya főnöke, annak ellenére, hogy a Gróf Szé­chenyi István víztározót le­minősítette a szövetség, egy­általán nem örül az ICF­döntésnek: — Sajnos, ez a döntés elő­relátható volt — mondja, majd így folytatja: — Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a szegedi pálya ugyanolyan értéke a magyar sportnak, mint a Budapest Sportcsarnok. Az ICF vezetői már 1983-ban Szegeden jártak, és az ak­kori információs és propa­gandabizottság belga elnöke, Andre Vandeput a szemre­vételezés után a Maty-éri pályát a világ három ilyen jellegű létesítménye közé sorolta. Az igen kritikus szemű, mindenben hibát ta­láló Thomas Keller, a Nem­zetközi Evezős Szövetség az­óta elhunyt elnöke jó pár éve kijelentette, hogy 1995­ben itt felnőtt evezős vb-t lehet rendezni. Carl-Heinz Grosse, az NSZK evezős­szövetségének tagja éppen erős szélben járt nálunk, s azon csodálkozott, hogy en­nek ellenére egyik pálya sincs hátrányban. — Az 1989-es ifjúsági evezős-vb nullszaldós volt, ebből következtetve egy felnőtt kajak-kenu vb csak nyereséges lehet. Mégis, mit gondol, az MKKSZ miért viszolyog a vb ren­dezésétől? — Annak idején, amikor a Maty-éri víztározó elké­szült, az egyik szövetségi ember megmondta: „Nem örülünk ennek a pályának, s azért sem használjuk ed­zőtábornak, mert jobb ne­künk elmenni Kubába, ahol külföldi napidíjat kapunk, Szegeden pedig 81 forintot, és még el kell hozni a fe­leségünket is." Érdekes, a külföldieknek megfelel, mint edzőtábor, ez a pálya ... — Elképzelhető, hogy a < magyar kajakosokat és kenusokat nem eléggé szolgálják ki, s éppen ezért nem szeretnek Szegedre jönni. Talán ebben hibás a vízügyi igazgatóság is ... — Megmondom őszintén, nem rajongok a bankette­kért, ezért nem is szoktam ilyen jellegű evés-iváson részt venni. Lehet, hogy Fü­leky Andrisék ezért harag­szanak rám. Nem tehetek róla ... Azt hiszem, az sem az én hibám, hogy a forró vizes tusolókat a kajakosok, nem használják, mert a szö­vetség vezetői képtelenek erre felhívni figyelmüket. Már a múlt év szeptembe­rében világos volt előttem, hogy el akarnak menni in­nen a kajak-kenusok. A fő­titkár úr elkezdett-- nyilat­kozatözönt megjelentetni az újságokban a szegedi pálya ellen, mely megállapítások zöme olyan, amit ma úgy neveznek, hogy csúsztatás. Két oka lehet annak, hogy Szegedről elmentek Fadd­Domboriba. Az első: az MKKSZ nem akar Magyar­országon vb-t rendezni, ért­hető, hiszen sokkal kelle­mesebb vendégeskedni, mint itthon nagy szervezőmunkát végezni. — És a másik? — Erről nem szeretnék szólni, mert ha az igaz len­ne, akkor . . . Mivel nem tu­dom bizonyítani, ezért nem mondom. Szóval, Füleky nyilatkozatain nem csodál­kozom. De annál • inkább Serényi Péter írásain, aki a tavalyi ifi evezős vb után dicshimnuszt zengett a pá­lyáról, egy évre rá pedig a sárba tiporta ... No com­ment. — Véleménye szerint a közeljövőben lehet Ma­gyarországon kajak-kenu vb? — Mindig is világos volt az MKKSZ előtt, hogy vagy Szeged, vagy nem Magyar­ország, amelyet Orsi úr, az ICF elnöke egyértelműen ki­nyilatkoztatott. És ameddig az lesz a legfőbb problémá­ja a szövetségnek, hogy a befutónál nem cél,, hanem finis van kiírva, bizony, sok jóra nem lehet számítani... E sportdiplomáciai kudarc után pedig legjobb lesz, ha lemondanak a vezetők! (Folytatás lapunk holnapi, 4. oldalán) Cs. Gát László

Next

/
Thumbnails
Contents