Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-13 / 231. szám

1990. szeptember 13., csütörtök Kultúra 5 Egri filmnapló (1) Az egri filmművészeti ben hármas tendenciát munyári egyetem kisebb egye- tattak. Az egyik tendencia netlensége ellenére is — biz- még mindig az 1956-os forton állíthatjuk — a legran- radalom „kibeszélése'. A gosabb kurzus hazánkban, két film — Mészáros Márta• Ez nemcsak annak köszön- Napló apámnak és anyámhető, hogy a magyar, illetve nak és Zsombolyai János.- A a kelet-európai filmek iránt halálraítélt című alkotása legalább a '60-as, '70-es közös abban, hogy szigorúan évekhez hasonló mértékben az emberi szubjektum oldamegnőtt az érdeklődés, ha- láről közelíti meg az '50-es nem annak is, hogy Eger, e évek légkörének, s a forrapatinás kisváros ad otthont dalomnak a bemutatását, és — immár 17 éve — a ren- mindkét alkotó fokozott íidezvénynek. A folytonos gyeimet szentel a halálramegújulásra törekvő nyári ítélt állapotának, utolsó peregyetem három éve tért át cei ábrázolásának. Nyoma egy új formára. Eszerint a sincs filmjeikben az elmúlt kurzus gerincét egy temati- évek „történelmi tabló'' stíkus szál alkotja előadások- lusának. Emberközelibb, kai és szemináriumokkal zaklatottabb, súlyosabb fel(1988: A magyar falu; 1989: dolgozásai születtek a korA magyar értelmiség hely- nak, mint korábban. zete; az idén: A magyar fii- NaDióban ímelv eevben mek látványvilága). Ezen A ( ./„ÍS^S? túl minden évben bemutat- a Napló-tn ógm zarodarabják az elmúlt időszak óta Ja's az aelteményekzakkészült dokumentum- és já- latottf,ga luktet'.. E/ys^ tékfilmeket. Végül - szintójára kerül sor. Ez utóbbit pillanatokat is teremt a idén Erdős Pál; Homo no- vásznon. Az egyik ilyen pilvus című alkotása képvisel- ianat a bírósági tárgyalás, te ahol ezt halljuk a főhős, Mindezek ellenére az idei jános szájából- ilyenek volesztendő nem kedvezett a . . , .„„ . ,„ • Fn x. nyári egyetemnek. Mint tetak '38-ban, 48-ban, 58-ban, Hernádi Ferenctől, a kurzus s ilyenek lesztek '68-ban szervezőjétől megtudtam, a '78-ban '88-ban, 98-ban. A szűkös költségvetés miatt másik a szilveszteréji tánc, nem tudtak szemináriumo- , . haláltánc ielleka t szervezni, s a korábbi melynek haláltánc Jeüe évekhez képest kevesebb a get kölcsönöz éles résztvevő is. Bizonyára a lenciája' A m€gtorlá* kez" nyomasztó és egymást sű- detén' hóhérok áldozatok , .. ,..., . ,, közösen táncolnak az orosz run koveto politikai valtozasok miatt jött kevesebb ven- dallamra. Zsombolyai filmdég szűkebb régiónkból, de jében ~ cime szerint us ~ .„,,.,, _ ... szinte egyetlen lényeges tovabbra is nagy az erdek,-j., . .. _ . ,, . elem található: „belülről" lodok szama Nyugatról. A németeken túl franciák, bel- láttatni a halálraítéltét. Az gák, hollandok, finnek, ola- 5 agyának szok is felkeresték Egert ez el hoZZarlk 3 kÜlv,llag kep" alkalomból. 50131 is' A sz°melyes mo" mentumok, mint a szétesettA jövő évtől kezdve újabb ^ az egészséges életösztön, formai változtatást tervez- halálféleiem, a rettegés nek a szervezők (Magyar felnagyítása azonban túl ki. Filmintézet és TIT). Eddig szamítottan) átlátsz6 forga. csupán a magyar filmek tókönyvi sterilségben történt, „fesztiváljaként" emleget- s így nem is ragadott magáhettük e rendezvény-soroza- val igazán. Nem sikerült töt, ezentúl azonban helyet tóbbet mutatni a fnmes közkapnak a programban olyan helyeknéi (pi. az őrrel vakülföldi alkotások, melyek ló beszélgetéSi vagy a külviaz adott évben jelentősen ]ág ^jam^ tompa beszűrőbefolyásolták a hazai közön- dése) Természetesen nem a ségízlést, tipikusak vagy ép- vásárhelyi Miklós személyes pen atipikusak az adott or- vaiiomásán alapuló momenszág filmgyártása szempont- tumok és állapotok kétségbe iából. A szervezők ezzel is vonásaról van szó, hanem növelni kívánják a kurzus arróli hogy ennek hiteles vonzerejét a külföldi és a iiesszenciáját" elmulasztotta hazai hallgatók számára megteremteni a rendező. egyaránt. Deák Krisztina EszterrFilmművészetünk elmúlt könyve szintén a főhős szeli úsz évét ölelik föl azok a mélyén keresztül feldolgosajátos alkotások, melyek- zott történetek sorába illeszben a vizualitás a gondolat kedik. Eszter a zsidóüldözélegföbb kifejezőeszköze. E sek idején elveszti biztontémakörben láthattunk ai- ságban hitt lányát, akire így kotásokat mind a rövidfilm, a koncentrációs táborbeli mind a játékfilm kategóriá- halál vár. A hősnő szerelmei, ban. Az olvasó számára bi- érzései körül forgó alkotás zonyára ismert filmekből azonban nem válik igazán nyertek áttekintést a hallga- sokoldalúvá, izgalmassá, tők filmjeinek vizuális „kon- erőteljessé, ugyanúgy figudícióiról". A rövidfilmek rái sem elég konzekvensek közül Huszárik; Elégia, ahhoz, hogy igazán komoTisztelet az öregasszonyok- lyan vehessük a lélek vívónak; Szirtes András; Haj- dósait. Emlékszem Enyedi nal, Gravitáció; Tímár pé- Ildikó filmjére: ő mindvéter: Freskó című alkotásait gig annyi iróniát, sőt öniróláthatták a résztvevők. E niát zsúfol az Én XX. százafilmek fókuszában egyértel- dómba, hogy meg sem forműen a kép- és hangmon- dul a fejünkben elnézően tázs áll, a kép által „körül- mosolyogni a beszélő csillaírt" gondolatok, hangulatok gocskákon. Az Eszterkönyvélménye. ben azonban komolyságot A játékfilm kategóriában koU költetnünk magunkra a pedie olvan — már már lelek suta boncolgatasi Szindbádja, Jancsó A zsar- tank Z/ P S n/u nok szíve című alkotása, Naoy-Kálózy Esztert láttuk Makk Károly Macskajátéka] ^rnS atol 'egysrertGothár Megáll az idője, KePerny°Jen. ano1 egyszerű vagy Jeles András Kis Va- en „csak" egy szép de rendlent innia kivul pontos tevefumben sikerült árnyaltan, finoman Az elmúlt év filmtermésé- bemutatni a női lélek apró bői született válogatások az rezdüléseit. (Folytatása köfilkotói szándék tekinteté- vetkezik.} Kakukkfészek-bemutató a Nagyszínházban Elkészült a diliház A McMurphy nevű, harmincöt éves, nőtlen, fekete gyapjúsapkát viselő elítélt-beteg előélete meglehetősen ellentmondásos. A háború alatt fogságba esik, ahonnan nagy bátorságról téve tanúbizonyságot, látványosan megszökik. Szépen kitüntetik. Ám de jönnek a sorozatos kihágások, a csendháborítástól a garázdaságig, verekedésektől a már súlyosabb fajsúlyú nemi erőszakig. Ez utóbbi bűnt McMurphy tagadja, a kislány hazudott, nem tudhatta, hogy csak tizenöt éves. Lendületes, vibráló, érzékeny figura, nagy színészi feladat, nagy lehetőség, éppen ezért nagyot is lehet bukni vele. Láttuk Gáti Oszkárt a szerdai főpróbán. aki úgy játszotta be a színpadot, olyan nyeglén és harsányan, bájos pofátlansággal, hogy az bizony komoly színészi teljesítményt ígér. Sikerelöérzet? Azért ne kiabáljuk el. McMurphy az amerikaiak trágár, modortalan, rágógumit osztogató és budikefés megváltója. A nyomorult kisember, akit mégsem lehet uniformizálni, sorba állítani, elhallgattatni. Esendő és nagyszerű, és persze őrült is. mint a kor, amelybe beleszületett. Mert ez a század maga a dili. ház. Hiszen tudjuk jól, egyik botrányból a másikba botlunk. Őrület, hogy az őrültek semmivel sem őrültebbek; mint az egészségesek, legfeljebb gyávábbak, hitetlenebbek és krónikus kisebbrendűségben szenvednek. Ismerős jól nekünk ez a kedves főnővér is. Ismerősek az érvei, a mozdulatai, a mimikója. Úgy lehet, mindenki ismerős nekünk ebben a darabban, amit, bár Amerikában írtak, többet bemutatott az élet itt, a világnak ebben a régiójában. Szegeden is elkészült tehát a diliház, vagyis bemutató előtt a Kakukkfészek, Korcsmáros György rendezésében. (Nagy László próbariportja.) Dal. Aetas—önismeretf áron alul Megváltozott külsővel (kisebb formátum, szép zöldarany borító, veretes betűk) jelent meg az Aetas ez évi 1—2. összevont száma. Az eddigi diákfolyóiratot professzionista történészlappá alakítani, s főleg fiatal történészek munkáit bemutatni — ez a negyedévenként megjelenő lap régi-új, 26 év átlagéletkorú szerkesztőségének szándéka. Nos, ezt a célt már az első „új" számban sikerült elérni. A Tanulmányok részben Deák Ágnes, a JATE fiatal oktatója A magyar nemzet jövője cultura kérdése című írásában, ahogy az alcím jelzi, Eötvös József nemzetiségpolitikai koncepcióját vizsgálja. Kitér Eötvös elképzeléseinek gyenge pontjaira is, így például arra, hogy Eötvös elutasítja: „... azt, hogy a nemzetiségeknek államhatalmi biztosítékai legyenek, szabad kifejlődésük biztosítására". (24. old.) Ugyanebben a rovatban olvashatjuk Békés Csabának, a Budapesti OSZK munkatársának írását is (Á békét a győztesek kötik), mely a magyar kormány 1945—46os béke-elökészítő tevékenységének „egy mindmáig feldolgozatlan része, az úgynevezett békepropaganda" (29. old.) kérdésével foglalkozik. Egy idézet a tanulmányból: ,^mire az adott helyzetben esély volt (a csehszlovákiai magyarok kitelepítésének megakadályozása), azt elérte a magyar kormány. A határok Magyarország javára történő módosítására azonban semrrii esély nem volt, így az erre irányuló törekvések lényegében eleve hiábavalónak bizonyultak. (50. old.) A Múltidézőben az 1848—49-es délvidéki szerb mozgalom „egyik legérdekesebb egyéniségének, katonai vezetőjének" (57. old.), Djordje Stratimirovicnak 1911-ben németül megjelent visszaemlékezéseiből a szabadságharcra vonatkozó, Pingiczer Klára fordította részleteket adja közre a JATE tanára, Pelyach István, majd Molnár Imrének, a Budapesti Magyarságkutató Intézet tudományos kutatójának izgalmas beszélgetését — mely egyben tisztelgés is az időközben elhunyt politikus emléke előtt — olvashatjuk Szabó Károlytyal, a pozsonyi magyar meghatalmazott volt helyettesével. Címe: tartózkodása államérdekből nem kívánatos", témája pedig a csehszlovák—magyar lakosságcsere „Az alábbiakban pusztán hipotéziseket lesz módomban felvázolni. A népies—urbánus konfliktus ugyanis attól lesz súlyos társadalmi probléma, hogy még az sem bizonyítható kielégítően, hogy létezik-e egyáltalán." (106. old.) Így kezdi az Eszmecsere rovatban Eltérő és azonos érdekek a népi—urbánus viszonyban című, figyelemreméltó írását Balog Iván, a JATE szociológusa, melyben a magyar értelmiséget szinte már átokként megosztó viszály rövid történetét vázolja fel, majd a mának szóló figyelmeztetéssel zárja — még a választások előtt /írt soraival — a rövid eszmefuttatást „Ha netán sikerülne elkerülni, hogy várható választási győzelmük (mármint a népieké — P. L.) után a pluralista reneszánsz egy korporativ, bonapartista-perónista rendszer kiépülésébe torkolljon (...), megjelenhetnének azok a fölérendelt célok, amelyek a szociálpszichológia tanulsága szerint — amint azt 1956ban már láthattuk — csökkenthetik a csoportközi előítéleteket." 110. old.) Nemzet és nemzetiség KözépEurópában — ez a címe a folyóirat öt pontból álló körkérdésének. Talán ez a lapnak azon része, amely leginkább számot tarthat a nagyközönség érdeklődésére, hiszen napjaink Közép-Európájának talán legégetőbb problémája a nemzetiségek egymáshoz való viszonya. A legérdekesebb rész az öt magyarországi szlovák értelmiségi levele Chrudinák Alajoshoz című dokumentum, amely eddig nem jelenhetett meg teljes terjedelmében a magyar sajtóban. A rendkívül kemény hangú levelet mindenkinek a figyelmébe ajánljuk, aki elfeledkezik arról, hogy nemcsak a határainkon túl élő magyarok sorsával kell foglalkoznunk, hanem az itt élő nemzetiségek máig megoldatlan gondjaival is. A záró részben, a Figyelőben öt recenziót olvashatunk. Balog Iván Braham könyvéről (A magyar Holocaust I— II.), Pászka Imre szegedi szociológus Tamás Gáspár Miklós párizsi kiadású könyvéről, az Idola Tribusról, Vajda Zoltán ötödéves szegedi egyetemi hallgató Gábor Vermes: István Tisza című könyvéről, Bellavics István, a lap főszerkesztője a Limes (Nemzetpolitikai Szemle) 1989. 1. számáról, míg Tóth Péter, a JATE ötödéves hallgatója a Regio (Kisebbségtudományi Szemle) 1990. januári számáról ír. Az Aetas, amely az MTA Soros Alapítvány Bizottság és a szegedi József Attila Tudományegyetem közművelődési bizottságának támogatásával jelenik meg, ez évi 1—2. száma a nagyobb szegedi könyvesboltokban kapható, ára 60 forint. Fövik László