Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-12 / 230. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 230. szám 1990. szeptember 12. szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Az ellenzék bizalmatlan a külügyminiszter iránt Unokáival is találkozik Amerikában az elnök — Megválaszolatlan kérdések — Pál Tamás lemondásának okairól — Ismét áll a Zsuzsi-kút N

ehéz pillanatokat élt át a kormánykoalíció tegnap a Parlamentben. A délutáni órákban kishíján félbeszakadt a plenáris ülés. Bossártyi Katalin interpellációkan magyarázatot kért Jeszenszky Géza külügyminisztertől a Magyar Nemzet augusztus 27-i számában megjelent nyílt leveléről. A miniszteri válasz közben az ellenzéki képviselők többsége elhagyta az üléstermet, s csak jóval később folytatódhatott a munka. Akkor sem csillapodtak a kedélyek, amikor a független kisgazdapárti képviselő, Borz Miklós azzal vádolta az ellenzéket, hogy azért nyújtják be kilószámra a módosító javaslatokat, hogy ezzel húzzák az időt. Az indulatok elszabadultak, hosszú ügyrendi vitát követően állt helyre a rend. A tanulóidő egyre hosszabb, az erkölcsi tanulópénz egyre több... Sokat írunk mostanában — elsősorban elmarasztaló sorokat — a lapterjesztés anomáliáiról. Most az Országos Sajtószolgálaton keresztül a Hírlapterjesztők Szakmai Szövetsége kér védelmet, s javasolja: kezdeményezzenek jogszabályalkotást a szabad piac tisztességes használatának feltételrendszeréről. Az MTI megerősítette: Antall József miniszterelnök Giulio Andreotti kormányfő meghívására szeptember 14. és 17. között hivatalos látogatást tesz Olaszországban. Antall Józsefet fogadja II. János Pál pápa. Á polgármesterek munkaviszonyáról tok tagsága és szavazótábora vállalja. Jeszenszky Géza azzal kezdte válaszát, hogy a levelet nem külügyminiszteri minőségében, hanem magánemberként írta abban a reményben, hogy megőrizhető lesz a Magyar Nemzet minden szép hagyománya és függetlensége. Jeszenszky Géza ezután ideológiai síkra terelte mondandóját. A lap 1938-as alapító vezércikkére utalva kijelentette: a Magyar Nemzet akkori programja nem az, amit a mai MSZP vagy bármely más baloldali párt vagy irányzat magáénak vallhat. Jeszenszky Géza válaszában lehetségesnek tartotta ugyan a régi párttagok pálfordulását, „a damaszkuszi csúcsforgalomban". Ám szerinte a kormánykoalíció pártjai jóval hitelesebben képviselik a nyugati civilizáció, a nemrég még lekicsinylően polgárinak nevezett demokrácia, a mind a maradisággal, mind a radikalizmussal, mind a szocializmussal szemben álló, szabadelvűnek nevezett politikai eszmék, s nem utolsósorban a magyarság nemzeti értékei és érdekei iránti elkötelezettséget, mint az ellenzék sok tagja. A külügyminiszter ezen megnyilatkozása az ellenzéket csaknem egységes fellépésre késztette: az SZDSZ és a Fidesz parlamenti csoportjának valamennyi tagja, illetve több MSZP-s képviselő is elhagyta az üléstermet a kormánypárti képviselők ütemes tapsa közepette. Jeszenszky Gézát különösebben nem zavarta, hogy „fél ház" előtt fejezte be válaszát azzal: magánlevelével nem kívánt beavatkozni a nagy múltú űjság privatizációjába. Mivel az ellenzéki képviselők távozásával a plénum határozatképtelenné vált, s úgy tűnt, hogy az ellenzéki oldalon levők egyáltalán nem kívánnak visszatérni az ülésterembe, Kónya Imre (MDF) azt javasolta: napolják el az ülést. Szabad György, az Országgyűlés elnöke ezt az álláspontot finomította, mint mondta: nem szabad megengedni, hogy a politikai vita idáig fajuljon, s egy ilyen felelősségteljes időszakban, mint a mostani, alkotóképtelenné váljék a Parlament. Szünetet javasolt, amelyet az elnöklő Vörös Vince azonmód el is rendelt. Ismételt — öncélúnak és személyeskedőnek tűnő vita után — az elnöklő Dornbach Alajos újabb szünetet rendelt el, s ez jótékony hatással volt a képviselőkre. Néhány perc múltán — immár az alkotmányügyi, valamint az önkormányzati bizottság. illetve a kormány támogatásával — szavazhattak a polgármesteri javaslatról. A plénum a beterjesztett módosításokkal 248 igen, 1 nem szavazattal, és 10 tartózkodással elfogadta a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A rendkívüli ülésszak jövő hétfőn folytatja munkáját. Tegnap délelőtt a Parlament több változtatással elfogadta az átalakulási törvény módosítására benyújtott előterjesztést. Mindöszsze két percet vett igénybe az államtitkári előterjesztés a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosításával összefüggésben. Ismeretes, hogy az Országgyűlés éppen egy hete fogadta el ezt a törvényt, ám alapvető hibával: két eltérő koncepciójú, egymást jogilag kizáró passzust szavaztak meg elsősorban a kormánykoalíció képviselői. Az említett passzusok a polgármesterek korábbi munkaviszonyával kapcsolatban rendelkeznek. A kormány a két ellentmondó változat közül módosító törvényjavaslatával azt támogatta, hogy a polgármesterek megbízatásuk idején — az összeférhetetlenség törvényben felsorolt eseteit kivéve — munkaviszonyban állhatnak, keresőfoglalkozást folytathatnak. Az interpellációk „békés menete" mindaddig tartott, amíg Bossányi Katalin (MSZP) el nem mondta interpellációját, amelyet a Magyar Nemzet 1990. augusztus 27-i számában megjelent nyílt levél tárgyában annak szerzőjéhez, Jeszenszky Géza külügyminiszterhez intézett, kifogásolva az írás politikai minősítéseit. A képviselő arra kérte a külügyminisztert, hogy érvekkel, tényekkel igazolja: minek alapján jelentette ki, hogy az európaiságot, a nemzeti elkötelezettséget, a szociális érzékenységet, a szabadelvű demokratizmust, a kereszt által képviselt emberközpontú moralitást összességében kizárólag csak ,a jelenleg kormányzó párÁ külügyminiszter stílusáról Jeszenszky Géza külügyminiszter lemondását kezdeményezi a parlamenti ellenzék három pártja — jelentették be az Országgyűlés délutáni szünetében megtartott sajtótájékoztatón, annak okán, hogy az SZDSZ- és a Fidesz-frakció teljes létszámban, valamint a Magyar Szocialista Párt több képviselője kivonult, hallván a külügyminiszternek egy interpellációra adott válaszát. Tölgyessy Péter, az SZDSZ-frakció vezetője hangsúlyozta: megdöbbentő, elképesztő volt, amit a külügyminisztertől a Ház falai között hallhattak. „Már nem is az 1920-as évek Horthy-korszaka szólalt meg, hanem a '30-as évek harcos, támadó, a nemzet fogalmát kirekesztő értelemben használó Gömbös-időszak nyelvezetén hallottunk a külügyminiszter úrtól kijelentéseket" — mondotta. A Magyar Köztársaság alkotmányára emlékeztetve, alkotmányellenesnek minősítette a Jeszenszky Gézától hallottakat, amelyek szerint olyan értékek, mint a kereszténység, a nemzet, a hazaszeretet a három kormánykoalíciós párt (és támogatóik) privilégiuma. Ám ezen a körön kívül a Parlamentben megjelenő három másik pártnak semmi köze nincs ezekhez az értékekhez, ezek ateista, nemzetellenes pártok, olyanok, amelyek a magyar közéletben csak szűk lehetőséget kaphatnak. Vitányi Iván a Magyar Szocialista Párt képviseletében csatlakozott mindahhoz, amit Tölgyessy Péter kifejtett. Utalt arra: az utóbbi időben a parlamenti ellenzék nem csekély megpróbáltatásnak volt kitéve. Hallgatnia kellett, hogy Magyarország igazságos háborút viselt nemcsak a Szovjetunió, hanem szövetségesei ellen is a második világháborúban, tehát a fasizmus mellett — és egyenes választ nem kapott. Hallgatnia kellett, és egyben tudomásul vennie, hogy a trianoni emlékmű váXtozatlan visszaállításáról egyáltalán szó lehet, a Mussolini- és Horlhy-idézetekkel egyetemben. Ám mára valamennyire betelt a mérték. Ezért történt, hogy az ellenzék legnagyobb része, minden különösebb rábeszélés, egyeztetés nélkül, kivonult az ülésteremből. A szocialista párti képviselő kiemelte: a Jeszenszky Géza által hangoztatott nézetek olyan diszkriminációt jelentenek, amely eszköz arra, hogy kirekesszék a nemzet testéből az ateistákat a szabadgondolkodókat a marxistákat: egyáltalán, különbséget tegyenek a nemzethez tartozó magyar és magyar, állampolgár és állampolgár között Olyan nézetek hangzottak el tehát a Ház falai között, amelyeket nem lehetett szakítópróba nélkül elviselni. Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőié a két véleményt kiegészítve hangsúlyozta: fájdalommal tapasztalták, hogy az MDF folytatta azt a gondolatsorát, amely az elmúlt alig több mint 100 na óban iellemezte (s amiért az ellenzék már oly sokat bírálta). Ahelyett, hogy a konkrétan felvetett ügyre konkrét választ adott volna miniszterén keresztül, ezt az interpellációt Ls ideológiai vitára használta fel. Az MDF régóta szándékosan szítja ezeket az ideológiai vitákat, mert így nem. vagy kevéssé kell szembenéznie a mindennapok problémáival — han. goztatta. Mindebből az következik, hogy az MDF nem pragmatikus oárt, hanem valami egészen más. Végezetül az ellenzéki képviselők leszögezték: az esemény a diszkrimináció volt. nem pedig a kivonulás. Tehát visszatérnek az ülésterembe, és folytatják a munkát. A felelősség ugvanis nem a kivonulóké, hanem a diszkriminálóké. (MTI) Az Oltcitból már nem lesz autó Baleset csúcsidőben az 5-ösön Déli csúcsidőben valósággal leállt a forgalom tegnap, kedden, az E5-ös út Szegedről kivezető szakaszán. Az összetorlódott autókonvojok csak lépésben haladtak, a bátrabbak fölugrattak a járdára. Aki csak tehette, kifordult a sorból, másfelé vette az irányt. Mi történt? Egy pótkocsis IFA teherautó a külső sávban haladt Budapest felől, ám mikor a Volán-gáztelep magasságába ért, ismeretlen okból — feltehetően fékhiba játszott közre — besodródott a belső, majd átvágódott a szemközti közlekedési sávba. Ott, a féknyomok tanúsága szerint, szabályosan autózott két sofőr: egy piros Zsigulival Simon Attila, meg egy román, Oltcit típusú gépkocsi. Az ütközés következtében a román autó szabályosan összegyűrődött, a GI 86-74-es rendszámú Zsigulinak az eleje tört össze. Simon Attila: — Láttam, baj lesz, fékeztem. Ennyit tudtam. Csak azt nem értem, hátul mi okozta a kocsin a sérülést. Látja, nekem úgyszólván a hajam szála sem görbült, de a románok! Nem tudom, mi lett velük. — Szegedi? — Zsanán lakom. Illetve, most Szegeden vagyok, az erdészetiben technikusminősítőn tanulok. — A kocsi? — Az a szüléimé. Biztosítás van, csak tudja, nem hiányzott... Jól megtermett, farmeröltözetű fiatalember is ott téblábolt a helyszínelést végző rendőrök közelében. Mint kiderült, ő a másik román kocsis: — Bukarestiek vagyunk — mesélte szép magyarsággal —, én előttük mentem. Már jó messzire eltávolodtam. Nem jönnek, csak nem. Visszafordultam hát, akkorra megtörtént. Fiatal házaspár ült a kocsiban. Pestre mentünk volna. Most telefonálok haza a szüleiknek, ebből a roncsból meg ... sosem lesz autó. Borostás, fáradt arccal jön-megy Kollár István szegedi hivatásos gépkocsivezető: — Reggel indultunk Pestre áruért. Acélszalagokat hozunk. A munkahelyem? Magyar Kábelmúvek. — Mióta vezet? — 36 éve. Valamikor, nagyon régen volt egy kis koccanásom, soha " több. Nem tudok mit mondani, mint hogy fékhiba. — Hajnalban, indulás előtt megnézték-e a teherautót? Hibátlan volt, amikor elindultak? — Az. A baleset okának kiderítésébe szakértőt vontak be. Eltelik pár nap, mire a szakvélemény elkészül. A Il-es kórház baleseti sebészetének főorvosa arról tájékoztatott, hogy a román házaspár — csodával határos módon — „csak" súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedett. A sérültekkel nehezen tudnak szót érteni a kórházban, ugyanis egyikük sem beszél magyarul, a férj egy keveset tud angolul. Hátha olvassa lapunkat a másik kocsis, a magyarul tudó fiatalember. Arra kérjük, honfitársai látogatásakor legyen a kórháziak segítségére is, amennyiben igényelnék. (A képet Komáromi István készítette.) M. E. MEDIÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT Hirdetésfelvétel közületek és vállalkozók részére a Délmagyarországba Szegeden* a Dugonics tér 12* szám alatt Bejelentkezés telefonon, munkatársunk felkeresi Önt Munkanapokon 9-16 óra között Telefon és fax: 24-326. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR