Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-12 / 230. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 230. szám 1990. szeptember 12. szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Az ellenzék bizalmatlan a külügyminiszter iránt Unokáival is találkozik Amerikában az elnök — Megválaszolatlan kérdések — Pál Tamás lemondásának okairól — Ismét áll a Zsuzsi-kút N ehéz pillanatokat élt át a kormánykoalíció tegnap a Parlamentben. A délutáni órákban kishíján félbe­szakadt a plenáris ülés. Bossártyi Katalin interpel­lációkan magyarázatot kért Jeszenszky Géza külügymi­nisztertől a Magyar Nemzet augusztus 27-i számában meg­jelent nyílt leveléről. A miniszteri válasz közben az ellen­zéki képviselők többsége elhagyta az üléstermet, s csak jóval később folytatódhatott a munka. Akkor sem csilla­podtak a kedélyek, amikor a független kisgazdapárti kép­viselő, Borz Miklós azzal vádolta az ellenzéket, hogy azért nyújtják be kilószámra a módosító javaslatokat, hogy ez­zel húzzák az időt. Az indulatok elszabadultak, hosszú ügyrendi vitát követően állt helyre a rend. A tanulóidő egyre hosszabb, az erkölcsi tanulópénz egyre több... Sokat írunk mostanában — elsősorban elmarasztaló sorokat — a lapterjesztés anomáliáiról. Most az Országos Sajtószolgálaton keresztül a Hírlapterjesztők Szakmai Szö­vetsége kér védelmet, s javasolja: kezdeményezzenek jog­szabályalkotást a szabad piac tisztességes használatának feltételrendszeréről. Az MTI megerősítette: Antall József miniszterelnök Giulio Andreotti kormányfő meghívására szeptember 14. és 17. között hivatalos látogatást tesz Olaszországban. An­tall Józsefet fogadja II. János Pál pápa. Á polgármesterek munkaviszonyáról tok tagsága és szavazótábo­ra vállalja. Jeszenszky Géza azzal kezdte válaszát, hogy a le­velet nem külügyminiszteri minőségében, hanem ma­gánemberként írta abban a reményben, hogy megőriz­hető lesz a Magyar Nemzet minden szép hagyománya és függetlensége. Jeszenszky Géza ezután ideológiai síkra terelte mondandóját. A lap 1938-as alapító vezércikkére utalva kijelentette: a Ma­gyar Nemzet akkori prog­ramja nem az, amit a mai MSZP vagy bármely más baloldali párt vagy irány­zat magáénak vallhat. Je­szenszky Géza válaszában lehetségesnek tartotta ugyan a régi párttagok pálfordulá­sát, „a damaszkuszi csúcs­forgalomban". Ám szerinte a kormánykoalíció pártjai jóval hitelesebben képvise­lik a nyugati civilizáció, a nemrég még lekicsinylően polgárinak nevezett demok­rácia, a mind a maradiság­gal, mind a radikalizmussal, mind a szocializmussal szemben álló, szabadelvűnek nevezett politikai eszmék, s nem utolsósorban a magyar­ság nemzeti értékei és ér­dekei iránti elkötelezettsé­get, mint az ellenzék sok tagja. A külügyminiszter ezen megnyilatkozása az ellen­zéket csaknem egységes fel­lépésre késztette: az SZDSZ és a Fidesz parlamenti cso­portjának valamennyi tagja, illetve több MSZP-s kép­viselő is elhagyta az ülés­termet a kormánypárti kép­viselők ütemes tapsa köze­pette. Jeszenszky Gézát kü­lönösebben nem zavarta, hogy „fél ház" előtt fejezte be válaszát azzal: magánle­velével nem kívánt beavat­kozni a nagy múltú űjság privatizációjába. Mivel az ellenzéki képvi­selők távozásával a plénum határozatképtelenné vált, s úgy tűnt, hogy az ellenzéki oldalon levők egyáltalán nem kívánnak visszatérni az ülésterembe, Kónya Imre (MDF) azt javasolta: na­polják el az ülést. Szabad György, az Országgyűlés el­nöke ezt az álláspontot fi­nomította, mint mondta: nem szabad megengedni, hogy a politikai vita idáig fajuljon, s egy ilyen felelős­ségteljes időszakban, mint a mostani, alkotóképtelenné váljék a Parlament. Szüne­tet javasolt, amelyet az el­nöklő Vörös Vince azonmód el is rendelt. Ismételt — öncélúnak és személyeskedőnek tűnő vita után — az elnöklő Dorn­bach Alajos újabb szünetet rendelt el, s ez jótékony ha­tással volt a képviselőkre. Néhány perc múltán — im­már az alkotmányügyi, va­lamint az önkormányzati bi­zottság. illetve a kormány támogatásával — szavazhat­tak a polgármesteri javas­latról. A plénum a beter­jesztett módosításokkal 248 igen, 1 nem szavazattal, és 10 tartózkodással elfogadta a polgármesteri tisztség el­látásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A rendkívüli ülésszak jövő hétfőn folytatja munká­ját. Tegnap délelőtt a Parla­ment több változtatással el­fogadta az átalakulási tör­vény módosítására benyúj­tott előterjesztést. Mindösz­sze két percet vett igénybe az államtitkári előterjesztés a polgármesterek jogállásá­ról szóló törvény módosítá­sával összefüggésben. Isme­retes, hogy az Országgyűlés éppen egy hete fogadta el ezt a törvényt, ám alapve­tő hibával: két eltérő kon­cepciójú, egymást jogilag ki­záró passzust szavaztak meg elsősorban a kormánykoalí­ció képviselői. Az említett passzusok a polgármesterek korábbi munkaviszonyával kapcso­latban rendelkeznek. A kor­mány a két ellentmondó változat közül módosító tör­vényjavaslatával azt támo­gatta, hogy a polgármeste­rek megbízatásuk idején — az összeférhetetlenség tör­vényben felsorolt eseteit ki­véve — munkaviszonyban állhatnak, keresőfoglalkozást folytathatnak. Az interpellációk „békés menete" mindaddig tartott, amíg Bossányi Katalin (MSZP) el nem mondta in­terpellációját, amelyet a Magyar Nemzet 1990. au­gusztus 27-i számában meg­jelent nyílt levél tárgyában annak szerzőjéhez, Jeszensz­ky Géza külügyminiszterhez intézett, kifogásolva az írás politikai minősítéseit. A képviselő arra kérte a kül­ügyminisztert, hogy érvek­kel, tényekkel igazolja: mi­nek alapján jelentette ki, hogy az európaiságot, a nemzeti elkötelezettséget, a szociális érzékenységet, a szabadelvű demokratizmust, a kereszt által képviselt emberközpontú moralitást összességében kizárólag csak ,a jelenleg kormányzó pár­Á külügyminiszter stílusáról Jeszenszky Géza külügyminiszter lemondását kezde­ményezi a parlamenti ellenzék három pártja — jelentet­ték be az Országgyűlés délutáni szünetében megtartott sajtótájékoztatón, annak okán, hogy az SZDSZ- és a Fi­desz-frakció teljes létszámban, valamint a Magyar Szo­cialista Párt több képviselője kivonult, hallván a külügy­miniszternek egy interpellációra adott válaszát. Tölgyessy Péter, az SZDSZ-frakció vezetője hangsú­lyozta: megdöbbentő, elképesztő volt, amit a külügymi­nisztertől a Ház falai között hallhattak. „Már nem is az 1920-as évek Horthy-korszaka szólalt meg, hanem a '30-as évek harcos, támadó, a nemzet fogalmát kirekesztő érte­lemben használó Gömbös-időszak nyelvezetén hallottunk a külügyminiszter úrtól kijelentéseket" — mondotta. A Magyar Köztársaság alkotmányára emlékeztetve, alkot­mányellenesnek minősítette a Jeszenszky Gézától hallotta­kat, amelyek szerint olyan értékek, mint a kereszténység, a nemzet, a hazaszeretet a három kormánykoalíciós párt (és támogatóik) privilégiuma. Ám ezen a körön kívül a Parlamentben megjelenő három másik pártnak semmi kö­ze nincs ezekhez az értékekhez, ezek ateista, nemzetelle­nes pártok, olyanok, amelyek a magyar közéletben csak szűk lehetőséget kaphatnak. Vitányi Iván a Magyar Szocialista Párt képviseleté­ben csatlakozott mindahhoz, amit Tölgyessy Péter kifej­tett. Utalt arra: az utóbbi időben a parlamenti ellenzék nem csekély megpróbáltatásnak volt kitéve. Hallgatnia kellett, hogy Magyarország igazságos háborút viselt nem­csak a Szovjetunió, hanem szövetségesei ellen is a máso­dik világháborúban, tehát a fasizmus mellett — és egye­nes választ nem kapott. Hallgatnia kellett, és egyben tu­domásul vennie, hogy a trianoni emlékmű váXtozatlan visszaállításáról egyáltalán szó lehet, a Mussolini- és Horlhy-idézetekkel egyetemben. Ám mára valamennyire betelt a mérték. Ezért történt, hogy az ellenzék legna­gyobb része, minden különösebb rábeszélés, egyeztetés nél­kül, kivonult az ülésteremből. A szocialista párti képviselő kiemelte: a Jeszenszky Géza által hangoztatott nézetek olyan diszkriminációt je­lentenek, amely eszköz arra, hogy kirekesszék a nemzet testéből az ateistákat a szabadgondolkodókat a marxis­tákat: egyáltalán, különbséget tegyenek a nemzethez tar­tozó magyar és magyar, állampolgár és állampolgár kö­zött Olyan nézetek hangzottak el tehát a Ház falai kö­zött, amelyeket nem lehetett szakítópróba nélkül elviselni. Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőié a két véleményt kiegészítve hangsúlyozta: fájdalommal ta­pasztalták, hogy az MDF folytatta azt a gondolatsorát, amely az elmúlt alig több mint 100 na óban iellemezte (s amiért az ellenzék már oly sokat bírálta). Ahelyett, hogy a konkrétan felvetett ügyre konkrét választ adott volna miniszterén keresztül, ezt az interpellációt Ls ideológiai vitára használta fel. Az MDF régóta szándékosan szítja ezeket az ideológiai vitákat, mert így nem. vagy kevéssé kell szembenéznie a mindennapok problémáival — han. goztatta. Mindebből az következik, hogy az MDF nem pragmatikus oárt, hanem valami egészen más. Végezetül az ellenzéki képviselők leszögezték: az ese­mény a diszkrimináció volt. nem pedig a kivonulás. Tehát visszatérnek az ülésterembe, és folytatják a munkát. A felelősség ugvanis nem a kivonulóké, hanem a diszkrimi­nálóké. (MTI) Az Oltcitból már nem lesz autó Baleset csúcsidőben az 5-ösön Déli csúcsidőben valóság­gal leállt a forgalom tegnap, kedden, az E5-ös út Szeged­ről kivezető szakaszán. Az összetorlódott autókonvojok csak lépésben haladtak, a bátrabbak fölugrattak a jár­dára. Aki csak tehette, ki­fordult a sorból, másfelé vette az irányt. Mi történt? Egy pótkocsis IFA teherautó a külső sáv­ban haladt Budapest felől, ám mikor a Volán-gáztelep magasságába ért, ismeret­len okból — feltehetően fék­hiba játszott közre — be­sodródott a belső, majd át­vágódott a szemközti közle­kedési sávba. Ott, a féknyo­mok tanúsága szerint, sza­bályosan autózott két sofőr: egy piros Zsigulival Simon Attila, meg egy román, Olt­cit típusú gépkocsi. Az üt­közés következtében a ro­mán autó szabályosan össze­gyűrődött, a GI 86-74-es rendszámú Zsigulinak az eleje tört össze. Simon Attila: — Láttam, baj lesz, fé­keztem. Ennyit tudtam. Csak azt nem értem, hátul mi okozta a kocsin a sérülést. Látja, nekem úgyszólván a hajam szála sem görbült, de a románok! Nem tudom, mi lett velük. — Szegedi? — Zsanán lakom. Illetve, most Szegeden vagyok, az erdészetiben technikusmi­nősítőn tanulok. — A kocsi? — Az a szüléimé. Bizto­sítás van, csak tudja, nem hiányzott... Jól megtermett, farmer­öltözetű fiatalember is ott téblábolt a helyszínelést végző rendőrök közelében. Mint kiderült, ő a másik ro­mán kocsis: — Bukarestiek vagyunk — mesélte szép magyarság­gal —, én előttük mentem. Már jó messzire eltávolod­tam. Nem jönnek, csak nem. Visszafordultam hát, akkor­ra megtörtént. Fiatal házas­pár ült a kocsiban. Pestre mentünk volna. Most tele­fonálok haza a szüleiknek, ebből a roncsból meg ... so­sem lesz autó. Borostás, fáradt arccal jön-megy Kollár István sze­gedi hivatásos gépkocsiveze­tő: — Reggel indultunk Pest­re áruért. Acélszalagokat hozunk. A munkahelyem? Magyar Kábelmúvek. — Mióta vezet? — 36 éve. Valamikor, na­gyon régen volt egy kis koc­canásom, soha " több. Nem tudok mit mondani, mint hogy fékhiba. — Hajnalban, indulás előtt megnézték-e a teher­autót? Hibátlan volt, amikor elindultak? — Az. A baleset okának kiderí­tésébe szakértőt vontak be. Eltelik pár nap, mire a szakvélemény elkészül. A Il-es kórház baleseti sebé­szetének főorvosa arról tá­jékoztatott, hogy a román házaspár — csodával hatá­ros módon — „csak" súlyos, de nem életveszélyes sérü­léseket szenvedett. A sérül­tekkel nehezen tudnak szót érteni a kórházban, ugyan­is egyikük sem beszél ma­gyarul, a férj egy keveset tud angolul. Hátha olvassa lapunkat a másik kocsis, a magyarul tudó fiatalember. Arra kér­jük, honfitársai látogatása­kor legyen a kórháziak se­gítségére is, amennyiben igényelnék. (A képet Komá­romi István készítette.) M. E. MEDIÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT Hirdetésfelvétel közületek és vállalkozók részére a Délmagyarországba Szegeden* a Dugonics tér 12* szám alatt Bejelentkezés telefonon, munkatársunk felkeresi Önt Munkanapokon 9-16 óra között Telefon és fax: 24-326. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR

Next

/
Thumbnails
Contents