Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-10 / 198. szám

1990. augusztus 10., péntek Táncra magyar 5 y tz«c«a tZAMCTUH JÁTtVOK v®/ Látnivalók Magyar rapszódia. A Magyar Állami Népi Együttes bemutatója. Dóm tér, este fél 9. A Móra Ferenc Múzeum kiállításai (Roosevelt tér 1—3.): Lucs-képgyújtemény, Patikakiállítás, Móra-emlékszoba, Természettudományi gyűjteményünk legszebb darabjai, Vinkler László grafikái. Fekete Ház (Somogyi u. 13.): Céhek, céhenjíékek Csongrád megyében, Bálint Sándor-emlékkiállítás, Vihart aratva.... Buday György élete és művei. Szegedi Vár (Móra-park): Szeged múltja, jelene, jövője. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása (Bécsi krt. . 1 l/A). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé. Vártóu.4.). Kass Galéria (Vár u. 7.): Kass János grafikái, John Halas kiállítása. Horváth Mihály utcai Képtár: Szegedi Képzőművészek Nyári Tárlata. JATE-aula (Dugonics tér egyetem): A szocialista irrealizmus gyöngyszemei II., avagy, talált tárgyak egy letűnt korból. Bartók Művelődési Központ, B Galéria:' • Kalmár Márton szobrászművész kiállítása. Könyvkiállítás az 1989. évi országos verseny díjnyertes termékeiből az MTESZ székház előcsarnokában (Kígyó u.4.). Ma és holnap este fél 9-kor a Magyar Állami Népi Együttes lép fel a Dóm téren. Műsoruk címe: Magyar rapszódia. A részletes program: Daróczi —Timár Tímár Timár Liszt Timár Berki —Timár I. rész Kalocsavidéki táncok Gyermekjátékok Kalotaszegi táncok II. Magy ar rapszódia Tvukodi táncok Sóvidéki táncok II. rész Timár Csongrádi táncok Székely — Timár Vajdakamarási páros Timár Tolnai üvegestánc Timár Méhkeréki tapsostánc Lajtha Soproni képek Budai —Béres—Varga Hortobágyi pásztortáncok Daróczi—Timár Zempléni karikázó Berki—Timár Szatmári táncok Közreműködik: a Szeged Táncegyüttes Tánc és politika Beszélgetés Timár Sándorral boldog nép" koncepciónak megfeleljen. Ennek ellenére — és crról kevesen beszélnek — a Rábai-korszakban nemcsak Ecseri lakodalmasok, hanem nagyon komoly balladafeldolgozások is voltak. De sajnos ennek a koncepciónak kialakult egy formai háttere is: nagy zenekar, többszólamú kórus, ami az autentikus folklórtól igen távol esik. az énekesek olyan kóristák, akik nyugat-európai koncertstíluson nevelkedtek. Tíz éve. amikor átvettem az együttes vezetését, az volt a célom, hogy ezt lehetőség szerint átalakítsam, leépítsem. Ez kemény hét évembe került. Sajnos, akkor igen komoly nézeteltérés alakult köztem és Zsü'rdfszky Zoltánék között, akik egy másik, egy új Bartók Együttest vártak, s így csalódtak. Sokkal drasztikusabban akarták a leépítést véghezvinni, figyelmen kívül hagyva sokféle érzékenységet. — Szóba hoztad többször is a Barlök Együttest. Ha jól tudom, ez a csoport is fekete bárány volt az akkori politikai érában. — Ez tökéletesen így van, hisz az első perctől kezdve arra törekedtünk, hogy igazat mondjunk a folklór nyelvén. Utána rögtön revizionizmussal. nacionalizmussal és egyéb ilyen szép jelzőkkel illettek bennünket, aminek következtében megdöbbentünk, hogy: „jé. ez tényleg így lenne?" Akkoriban történt a kővetkező, azóta már inkább csak érdekességként számontartható epizód. Varga Zoltánnal, az asszisztensemmel beszélgettünk a műsortervről, szereposztásról, mikor is megszólított bennünket egy rendőr alezredes. Felmutatta igazolványát, s kérdezte, hogy miről beszélünk, miért erról beszélünk stb. Mint Timár Sándor is elmondta, a produkcióban szegedi táncosok is közreműködnek. De kik? Dalkó Beával sikerült beszélgetni, mielőtt még az eső áztatta színpadra lépett volna. — Miként választották ki a szegedi táncosokat? — Azok közül választottak, akik nem táncolnak az Istvánban. Az állami együttestói jöttek le táncosok tanítani, majd ezek után választották ki azt a hat párt, aki a produkcióban is táncolhat. Ez nem volt igazán fair dolog, hisz jóval többen gürizték végig a próbákat, akiknek most csak az énekkarban jut hely. No persze, ez is felfogás kérdése, hisz egy táncos számára az is nagyon sokat kell hogy jelentsen, hogy a Magyar Állami Népi Együttes produkciójában, még ha énekesigenjei ként is, de közreműködhet. — Érdekes lehet egy amatőr táhcos számára a legprofibb profikkal együtt dolgozni. — Kezdetben annyira megijedtem, hogy azt se tudtam, merre szaladjak. De szerencsére Szappanos Tamásék, akik itt tanítottak, mindenben segítettek, így rendkívül gördülékenyen zajlqttak a nem kis feszültséggel várt próbák. Érdekes volt belecsöppenni egy ilyen abszolút profi mentalitással dolgozó társaság hétköznapjaiba. Messze nem tudunk, nem tudhatunk technikailag, szakmailag annyit, mint ók. Nekem például komoly lelki terhet és félelmet jelent, hogy a Délalföldi táncban az első sorban táncolok. Szerencsére nagyon segítőkészek. így a görcsösség lassan kezd feloldódni. — Sokan mondták, hogy te is egy kiszemelt vagy, aki a későbbiekben esetleg az Államiban folytatná táncos pályafutását... — Erről nagyon korai lenne beszélni, nem is tudom, honnan hallottad, jelen pillanatban úgy érzem, hogy technikailag messze nem vagyok azon a szinten, ami ehhez az együtteshez szükséges. Mindenesetre arra törekszem, hogy itt. Szegeden amatőr körülmények között a néptánc szeretetével párhuzamosan elsajátítsam azokat a technikai ismereteket, amiket esetleg később kamatoztatni tudok. • Kilenc kérdés Juronics Tamáshoz Juró, őrült vagy? Timár Sándor. Neve fogalommá vált a szakmában. Elég pusztán két együttessel fémjelezni: Bartók Együttes, Állami Népi Együttes. Tíz évvel ezelőtt vette át az utóbbi vezetését, s kezdte el szélmalomharcát a politikával, a pártirányítással szemben. — Nem. Miért? • — Mert a XX. század végén láncra adtad a fejed. — Akkor őrült vagyok. Aki ebben a helyzetben manapság tánccal foglalkozik, az csak örült lehet. — Hogy kerültél a szegedi baletthez? — Az Állami Balettintézetben végeztem néptánctagozaton, de végzés után csak a balett érdekelt. Imre Zoltán akkor szervezte a szegedi balettkart, habozás nélkül igent mondtam neki. O az az ember, akit Mesterünként követünk bárhová, hiszen egészen fantasztikus dolgokat csinál. Most is összehozott egy nagyon jó társaságod? akik a termen kívül is összetartanak, igazi barátok. — Néptánc után balett, két eléggé eltérő műfaj... — Tudod, kezdetben én is olyan voltam, mint annyian az országban, hogy csak a néptánc érdekelt, csak az eredeti. Késóbb rájöttem, hogy ennél sokkal több van bennem, sokkal többrétübb dolgokra vagyok képes. — Mit jelent neked Szeged? — Mindent. Szabadságot, függetlenséget, munkát. Az életemet. Nagyon hasznosak az itteni tanulóévek a későbbi terveimhez. — Érezhető, hogy nem alakult ki jó kapcsolat a balettkar és a szegedi közönség között. Terveztek-e valamilyen váltást, hisz az Imre Zoltán állal képviselt „intellektuális-balettet " nemigen fogadta be az itteni publikum? — Igen, ez sajnos így van. A következő évad egyik fö terve az, hogy egy kicsit populárisabbat adjunk, de művészi autonómiánkat megtartva próbáljunk közeledni a közönséghez. Ehhez nagyon jó propaganda kell, amit most a saját erőnkből próbálunk megvalósítani. Magunk által tervezett, nyomtatott plakátokkal, egyebekkel. A másik ilyen törekvés az úgynevezett „workshop"ok kiszélesítése, amivel szeretnénk az érdeklődő fiatalokkal megismertetni a próbafolyamatokat, kötetlenül elbeszélgetni a balettról. S ha jól tudom, akkor a prózai tagozat után, nálunk is beindulna egy stúdió. — Hol látod a szegedi társulatot a mai magyar balettmezónyben? — Itt egy rendkívül heterogén csapat dolgozik. Mind technikailag, mind alkatilag. A százötven centistói, a hozzá hasonló kétméteresekig. Ez rossz is, meg jó is. Bizonyos kötöttségek mellett ugyanis hihetetlenül nagy és tág lehetőségeket biztosít a koreográfusoknak. Messze nern olyan egységes ez a gárda, mint mondjuk a Gyóri Balett. De ez nem biztos, hogy baj. — Említetted a színpadi táncok megalkotóját, a koreográfust. A beszélgetésből számomra teljesen világos, hogy Juronics Tamás, a huszonegy esztendős balett-táncos nem akar e szerepkörnél megállni. Vannak-e koreográfusi elképzeléseid? — Nagyon is. Olyannyira, hogy most fogok debütálni, hisz a 200 éves Színház találkozójára meghívták a kart, ahol Imre Zoltán'tánca mellett az általam készített koreográfiát is bemutatjuk. — Kezdetnek nem rossz megmérettetés. .. — Egyenest a mély vízbe. De remélem sikerül... Csűri Ákos Hét óra, Dóm tér. A színpad felázott, csúszik, táncra látszólag alkalmatlan. Mindenki fejvesztetten rohangál, hogy a próba így elmarad, meg úgy; nem szerelik fel a hangosítást, és mi lesz így, hisz a főpróba és az előadások előtt akkor már csak egyetlen lehetőség marad arra. hogy megismerkedjenek a színpaddal. Teljes káosz. És akkor megérkezik Timár. Nyugodt, kiegyensúlyozott, pillanatok alatt felméri a helyzetet, és dönt. A próba mellett. Nagyon kevés koreográfus, művészeti vezető van a (nép)táncos berkekben, akik ilyen belsó feszültségek ellenére is egyetlen hangos szó nélkül levezeti a kétórás színpadbejárást. Este 10-kor sűrű elnézéskéresek közepette a Délmagyarország rendelkezésére áll, és jó másfél órát beszélgetünk a szabadtéri büféjében. — Tudod, ez az ötvenes években megalakult együttes kezdettől fogva pártirányítás alatt állt, és ez óriási nyűgként nehezedett és nehezedik reá mind a mai napig. Azzal a céllal jött létre ugyanis, hogy a „boldog haza, Nagyon sokszor próbálták az együttes működését lehetetlenné tenni, de szakmai nimbusza miatt beszüntetni nem lehetett. — Miként változik, változik-e egyáltalán a helyzeted, illetőleg az együttesed helyzete azzal, hogy Andrásfalvv Bertalan személyében egy folklorista lett a kultuszminiszter. — Andrásfalvy úr többször kijelentette. s ezért támadta is a sajtó, hogy nem szeretné az elit kultúrát túltámogatni a szélesebb rétegeket érintő kultúrával szemben. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy nem valószínű együttesünk tüliámogatása, külön kezelése az amatőr mozgalom hátrányára. Érdekes történet Andrásfalvy val való első találkozásom. Valamelyik nyugatnémet városban tanítottam egy tanfolyamon, ó ugyanott tartott előadást, de lejött, a próbámra és. ugyanúgy végigtáncolta, mint a német táncosok. — Az elmúlt tíz évben menynyire változott az együttes stílusa, arculata? — Én úgy érzem, az arcunk teljesen átváltozott, s ez már addigra befejeződött, mikor a politikai élet is elkezdett változni. Ebből kifolyólag nincsen fáradtságérzetem. Külön öröm. hogy Szegeden ekkora bázisa van a táncmozgalomnak, szerepelnek is a műsorban. Most az Állami Népi Együttes létszáma kicsi ehhez a színpadhoz, s ezért nagyon nagy segítség a lelkes szegedi táncosok közreműködése. — Melyek az együttes további tervei? — Nagyon régóta foglalkoztat egy kompozíció terve: kortárs zenére — Bartókéra — és folklórra alapozódó tánc. A másik terv egy önálló nemzetiségi műsor létrehozása, mely tartalmazná többek között a cigány, szlovák, német, magyar táncokat. Ez az amerikai egyesült államokbeli turnénkon is hasznos lenne, hisz a Kárpátmedence népeinek táncait bizonyára nagv létszámú közönség várná és nézné érdeklődéssel, szeretettel. Ehhez a tervhez nagy segítségét nyújt a nemzetiségi politika más fénybe való helyezése, amelyet most már nemcsak a hagyományőrző együttesek, hanem végre valahára a profi táncosok is ápolhatnának. Csűri Ákos Nagy László felvételei Próbanézőben Teuáiy ZMM felvétele Hogy mit tud a zene, ez a zene a szereplőkből és a hallgatóságból szabad téren elővarázsolni, rögtön kiderült. Először is elkezdett menni minden, mint a karikacsapás. A színészeket nem is nagyon kellett állítgatni; a Hallelujja ütemére hamar megtalálták helyüket, amikor pedig Varga Miki énekelni kezdett, a fiatalok ujjongva köszöntötték. Megkezdődtek az István, a király próbái. A kolozsvári színház legendás főrendezője, Harag György mondogatta volt próbáin: Gyerekek, ha úgy érzitek, el fogjátok rontani valahol, azt most tegyétek. Hadd készüljek fel rá én is. Koltay Gábor is valahogy így próbál: biztosra megy. Á biztos sikerre. (panck) A.