Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-08 / 196. szám

10 Röviden 1990. augusztus 8., szerda ROSSZ HIR A tűzoltóság ügyeletén az egyre szaporodó avartüzekre panaszkodtak. Az avar magától ritkán gyullad ki; a felelőtlenek, akik — mondjuk — kidobják a járművekből a csikket, túlterhelik a tűzoltókat és kárt okoznak a környezetben. Vasárnap nyolc, hétfőn kilenc alkalommal kellett avartüzeíket oltani a környéken. Az ügyeletes tűzoltók tegnap délután is vonulásra készültek, hiszen mint mondták, délután mennek ki a legtöbben kiskertjeikbe és ott — a múlt heti tűzgyújtási tilalom ellenére — belobbantják a kiszáradt füvet. * A Csongrád Megye Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt büntetőeljárást indított az őrizetben lévő id. Fülöp József ellen, aki — a rendelkezésre álló adatok szerint — augusztus 7-ére virradó éjszaka fejszével agyonütötte a Dóc, Bodorszék 13 alatti tanyán bérlőként ott tartózkodó Kónya Józsefet. ' * Hétfőn délben a 75-ös úton halálos kimenetelű baleset történt a Postakocsi csárda közelében. A balesetet az okozta, hogy a' Budapest felől Szegedre tartó, német rendszámú BMW 318as vezetője nem tudta időben befejezni a megkezdett előzést, így egy kanyarodó Ifa hátuljával ütközött, és a 100 kilométeres sebesség miatt elvesztette uralmát járműve felett. A gépkocsi végül az árokban kötött ki. A borulás következtében a vezető mellett ülő 23 éves NDK állampolgárságú aszszony a kórházba szttlitás közben belehalt sérüléseibe, míg a hátsó ülésen ülő két kisgyermek szintén sűlyős, de r.em életveszélyes sérülést szenvedett. Hétfőn éjszaka kísértetiesen hasonló baleset történt Deszk és Klárafalva között, ám ott az ütközés frontális volt. A Makó felől Szeged felé tartó NSZK rendszámú BMW vezetője hosszú előzésbe kezdett egy nehezen belátható, enyhén ívelő útszakaszon, így későn vette észre a vele szemben szabályosan közlekedő FIAT Regattát. Az erőteljes fékezés ellenére az ütközés elkerülhetetlenné vált, azonban nem járt halálos, áldozattal. A gépkocsiban ülők megúszták 8 napon túl; s azon belül gyógyuló sérülésekkel. V, I. Esőjóslat Szinte alig ismerjük, hiszen mind. össze néhány évtizede jelent meg. Kifejlődött az elődökből. A tudomány megállapította elődjéről, hogy eredetileg bizonyos állatfajtaként élt, majd az évmilliók során lemászott a fáról, és eljutott a panelig. Altalános ismertetés szerint gondolkodó, de eleddig számos .tény ennek ellenkezőjét bizonyította. Sőt ma is. Azért szólunk róla, hogy tudományunkat kiegészítsük. Emberszabású előd A panellakó első látásra pontosan olyan, mint elődje, a homo sapiens, amelynek két lába, két keze, két füle. két szeme van, na és feje is. Már amelyiknek, tényleg. Voltaképpen nem valami dicső utat futott be, amióta Földünkön megjelent: kőbalta — sorozatlövő puska — atomfegyver — panel. Csupa rettenetesség. S közben szüntelenül szajkózta, hogy békét akar. Valamely vallási felekezet papjaként, áldását adta erre is; mint háborúk során a fegyverekre. Ez is — akár a panel — jel. zi: hatalmas hajlamú a kompromiszszumra. De azért ember szabását — legalábbis külsőleg — eléggé megőrizte. Hidegvérét nem, mivel az, nem is volt neki soha. Panellakó utódok így alakult ki az új lény. a homo sapiens panellakó. Közte és elődje között a különbség annyi, amennyi az igézi emberi hajlék, valamint a betonpanel között kimutatható. A A panel lény minduntalan háborúzó ember kitalálta a beton bunkert, majd békésebb viszonyokra alkalmazta. Ez ai panellakás rövid története. A háborúkban használt bunkert egymás tetejére rakta, így emelt öt-tíz emeletes panelházakat, amelyekben a lakás ugyan elkülönít, de valójában sem az igazi háborús viszonyokra, sem az igazi békére nem emlékeztet, bár vannak hadiállapotot idéző jelek. Ilyen például a félelmetes lárma és a csend váratlan váltakozása aszerint, ki, mit kapcsol be vagy ki, éjjel vagy nappal. Vagy az örökös kísérő: a csótány, amely Brehm szerint még az Északi 6arkon is elő. fordul, ha az ember arra jár. Továbbá, a hadivilágban jól ismert volt a lapostetű, a panelvilágban pedig az örökké beázó lapostető. (Iskolákban. beszélik, hogy amaz is előfordul.) A csótányról még anynyit, hogy noha szárnyas lény, csak: akkor repül, ha kihajítják az ablakon. Állítólag ez az emberhez való ragaszkodásával függ össze. Kettőjük között, persze, van különbség: a csótány akkor is maradna a panelban, ha valami csoda folytán pénzhez jutna. A panelgyerek A legújabb természeti jelenség Állítólag szintén a gondolkodó ember származéka. Erre azonban egyelőre kevés a bizonyíték. Némi hasonlóságot csak az jelez, hogy a panelgyereknek. is van feje, keze, lába. Idősebb panellakók legszívesebben kicserélnék csótányra, mert az legalább nem ordibál örökké, nem futballozik a ház előtt, nem töri össze a házat, a parkbeli padokat, nem pusztítja el a fákat, a zöldet, nem motorozik a járdán, nem biciklizik, akár egy őrült. Plusz: a csótány ellen lehet védekezni. Megfigyelők szerint, a panelgyereknek tán anyja sincs, de ezt cáfolja, ahogy a másik gyerek anyját emlegeti olyan jelzővel, ami kissé félrevezető: a panelváros mégsem nyilvánosház. Azt viszont elfogadom, hogy nevelője, tényleg sok panelgyereknek nincsen. Ezért vált jellemzővé a bandázás, vagy a sáska jelenség: amerre a gyerekbanda elhalad, utána semmi sem marad. (Épen.) Szülője azonban kétségtelenül van a panelgyereknek is, bár arra sem sokban hasonlít. A szülők ugyanis többnyire munkába járnak. így olykor őket is látni lehet a házon kí_ vül. A nebulók viszont inkább csak! este hagyják el magnókkal, televideókkal, más hansogókkal teled uggatott otthonaikat. Ez főleg a tiz.enévesek tulajdonsága. Tízéves kora után a panelgyerek szokatlanul gyorsan felnő. Igen nagv arányban egyenesen a n ászágyig De semmi esetre sem vissza a fára, ahonnét az ember ered. Akkorra már aligha lesz fa a környéken. Kaczúr István Megalakult a Délmagyarország Kft. Tagjai: e lap újságírói, a szerkesztőség dolgozóiból szerveződött Délmagyarország Újságíró Egyesület és a Dél-Francia Nlce-Presse-Invest. (x) Díjnyertes könyvek Várható időjárás ma estig: megnövekszik a felhőzet, és sokfelé lesz eső, zivatar, helyenként jégeső. Az északnyugati szél a Dunántúlon tovább erősödik, viharos széllökések is lesznek. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 13—18, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 18— 23, délkeleten pedig 25—30 fok között. DÉIMAffifóRORSZáfi Fesztiválváros / Politikai napilap Főszerkesztő; D'.ucrtus Imre Főszerkesztő-helyettes: Sulyok Erzsébet Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kispál Antal. — Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácskörtársaság útja 10.. Sajtóház 6740. - Telefon: 24-633. Telex: 82-282. Telefax: 13130. — A lapot nyomja: Szegcdi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Surányi Tibor. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivatalokra! és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy "3-C2SXra t , « t/iuiitctnciu * puMdiinairMuuia: cs acóucsuuuíci. EAUiuvmi feszti va Ivaros r 5<>Mpra 101 Ft - • vasárnapi lapokkal együtt 121 Ft. ISSN 0133Egy könyv címlapján, bíz' sok múlik. Ha már távolról szembeszökő, ízléses és kívánatos, közelebb merészkedik áz emberfia, netán még bele is lapoz. Hogy milyen az említett jelzőkkel ellátott könyv borítója? Azt az MTESZ székházában látható könyvkiállításon megtudhatják. Az 1989. évi országos verseny díjnyertes, magyar és idegen nyelvű termékei alatt jó néhány nyomda, a Kossuth, Kner, Révai, Pátria, Pannon, Athenaeum, Franklin, Glóbus, Zalai, Dabasi, Szekszárdi, Zrínyi, Petőfi, Állami, Alföldi, Sylvester János neve szerepel és természetesen a Szegedi Nyomda is képviselteti imagát. Az eltéElavult egyezmény rő nyomdai profil miatt nem csupán színes könyveket láthatunk, hanem naptárakat, lemezborítókat, cigaretta és egyéb dobozokat is, egyszóval a nyomdák termékedt végig lehet skálázni. A kiállítás vendégkönyvének bejegyzései arról tanúskodnak, hogy végre van „külcsinje" a könyvnek, de többen sajnálattal jegyzik, hogy bizony milyen kár, nincs helyben árusítás. Egy Brassóból érkezett látogató abban reménykedik — beírása alapján —, hogy Erdélybe is eljut a kiállítás anyaga, melyet itt augusztus 11-éig tekinthetnek meg a szép és „dizájnos" könyvekre érzékenyek. P. Sz. Ki hajózhat a Tiszán? A Tiszát valaha fontos szállítási útvonalként tartották számon. Azóta a vízi út minősége javult — az Európai Gazdasági Bizottság besorolása szerint —, a 6zóke folyó Tokajig jó vízi útnak minősül, mivel a század elejei szabályozások, illetve áz azóta épült duzzasztók a biztonságosabb hajózást is szolgálják. A hajózás ugyan továbbra is a legolcsóbb teherszállítási forma, a Tiszán mégsem használják ki igazán. Az, hogy a Tisza, mint hajózást útvonal ennyire visszaszorult, főleg történelmi okokra vezethető vissza. Az első világháborút, Trianont követően, az addig egységesnek mondható víziút-rendszer az új határok miatt, felszabdalódott. így a tiszai flotta nem fejlődhetett, a hajópark elöregedett, a második világháború pedig tönkretette. Az ötvenes évek jugoszláv—magyar kapcsolatai, az új hajózástechnikai követelmények kilátástalan helyzetbe juttatták a tiszai folyami hajózást, így az gyakorlatilag elvesztette korábbi jelentőségét. 1956-ban ugyan megkötöttünk Jugoszláviával egy bilaterális hajózási egyezményt, amely a Tiszára vonatkozott, de ebből más országok kimaradtak, így ? Tiszának olyannyira nincs nemzetközi víziút-jellege, hogy csakis jugoszláv, illetve magyar zászlók alatt hajózható. Hogy az idejét múlt szerződést végre fel kellene már újítani, éppúgy kétségtelen, mint az, hogy a Tisza mint vízi út, kihasználatlan. Hathatós intézkedések nélkül a nyolc hónapja átadott új szegedi medencés kikötő áru nélkül maradhat, holott komoly forgalmat bonyolíthatna. A vízi út hiába a legolcsóbb, az idén a Magyar Hajózási Rt mindössze 23 ezer tonna fuvaroznivalót tudott biztosítani Csongrád megyében flottája számára. (varga) TOLNAINÉ-MÓDSZER A VÁROSI TELEVÍZIÓ Tolnai Gyuláné miskolci MŰSORA tanítónő programfallal történő olvasás- és írástanítási módszerét ismerteti, tanítja az érdeklődő nevelők számára a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet (Közép fasor 1—3.) 110. sz termében augusztus 13—15-ig, naponta 9—16 óráig. 20.00 órakor: — Filmhíradó — VTV-MOZI EZ A VILLA ELADÓ (magyar filmvígjáték). tteota tZA*áOTt*jár«KűK KSH Látnivalók A Móra Ferenc Múzeum kiállításai (Roosevelt tér 1—3.): Lucs-képgyűjtemény, Patikakiállítás, Móra-emlékszoba. Természettudományi gyűjteményünk legszebb darabjai, Vinkler László grafikái. Fekete Ház (Somogyi u. 13.): Céhek, céhemlékek Csongrád megyében, Bálint Sándor-emlékkiállítás, Vihart aratva..., Buday György élete és művei. Szegedi Vár (Móra-park): Szeged múltja, jelene, jövője .,. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása (Bécsi krt. 11/A). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé, Vártó u. 4.). Kass Galéria (Vár u. 7.): Kass János grafikái, John Halas kiállítása. Horváth Mihály utcai Képtár: Szegedi Képzőművészek Nyári Tárlata. Gulácsy-terem (Kárász u.): Zajácz Tamás bőriparművész kiállítása. JATE-aula (Dugonics téri egyetem): A szocialista irrealizmus gyöngyszemei II., avagy, talált tárgyak egy letűnt korból. Bartók Művelődési Központ, B Galéria: Kalmár Márton szobrászművész kiállítása. Könyvkiállítás az 1989. évi országos verseny díjnyertes termékeiből az MTESZ-székház előcsarnokában (Kígyó u. 4 ). i