Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-07 / 195. szám

2 Körkép 1990. augusztus 7., kedd (Folytatás az 1. oldalról.) csökkenése után az idén megélénkültek a tárgyalá­sok, a vállalatok közötti kapcsolatok. Az Irakba Irányuló ma­gyar export tavaly 26 mil­lió dollár körül alakult, ami jócskán elmarad ugyan a 80-as évek elején produkált 300 millió dolláros kivitel­tói, de az utóbbi fél, egy év alatt folytatott több kor­mányközi tárgyalás reményt nyújtott az exportlehetősé­gek bővítésére. Sikerült megegyezni a korábban ke­letkezett iraki adósságok törlesztéséről, így a május­ban vásárolt 210 ezer ton­na nyersolaj fele (15 millió dollár értékben) is e köte­lezettségek csökkentését szolgálta. Magyar árukból pedig annyi értékűt szállí­tottunk, amennyit az iraki partner követeléseinkből ki­fizetett. Most sajnos, kérdé­sessé vált, hogy kintlévősé­geinkhez — amelyeknek összege jelenleg 145 millió dollár — mikor és hogyan fogunk hozzájutni. Ezt az összeget egyébként Irak a megállapodások értelmében 1996-ig köteles vissza­fizetni. Folyamatosan bővülnek a gazdasági kapcsolataink Ku­vaittal is: az idén 40—45 millió dolláros exportot re­méltünk. Igaz, hogy ez is kevesebb mint a 10 évvel ezelőtti 50 millió dolláros kivitel, az előrehaladott tárgyalások viszont azzal bíztattak, hogy rövidesen megélénkül az együttműkö­dés az öböl menti emirátus­sal. A még nem teljesített ex­portszerződések értéke Irak­kal körülbelül 8—10 millió dollár, Kuvaittal 15 millió dollár értékű. Mivel az árqk egy része úton van, pilla­natnyilag az a legnagyobb gond, hogy célhoz érnek-e a kamionok. Kapcsos Ká­roly, a Hungarocamion ve­zérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy pillanatnyilag a tér­ségben öt kamion tartózko­dik. A Kuvaitba irányított szállítmányok közül egy még az utolsó pillanatban lerakodott, és visszafelé el is hagyta a területet, egy friss hússal megrakott hű­tőkocsit Irakban megállítot­tak és visszafordítottak, s ugyancsak visszafordult egy vegyes áruval megrakodott kamion, ez azonban már Törökországból. Pillanat­nyilag egy kamion tartóz­kodik Kuvaitban, már ki­rakodtak, a vállalatnál nem tudják, mikor sikerül visz­szaindulnia. Irakban három magyar kamion tartózkodik, kettő lerakodásra vár, egy azonban már elindult haza­felé. (MTI) Olajat vett az OKGT Az Országos Kőólaj- és Gázipari Tröszt 280 ezer ton­na algériai és líbiai olajat vásárolt a kieső szovjet szál­lítások részbeni pótlására — közölte az MTI érdeklődésé­re Antal Lajos, az OKGT ke­reskedelmi igazgatója. El­mondta, hogy a három tar­tályhajó közül az első már A kisiparosok nem érzik a változást A vállalkozás barát-pali ti­lka csak hangoztatott szólam, a kisiparosok nem érzik a változást, sót egyes intézke­dések kifejezetten nehezí­tik tevéikenysegüfket — mondotta az MTI munka­társának Kurucz Zsigmond, a iKiosz elnöke azzal kapcso­latban hogy az elmúlt na­pokban a (kisiparosok érdek­védelmi szervezetének ve­zetői igyekezték meggyőzni a kormányt követeléseik jo­Jönnek az új rendszámtáblák? A 'Magyar Közlöny sze­rint hétfőtől, a Merkúr szerint azonban csak au­gusztus közepétől jelen­nek meg az autókon az új rendszámtáblák. Hosszas huzavona után a hétfői Magyar Közlöny­ben megjelent — és ezzel hatályba lépett — a Bel­ügyminisztériumnak az a rendelete, amely többek között az új rendszám­táblák kiadását szabá­lyozza. A rendelet 'ki­mondja: a hatályba lépé­sét követően forgalomba helyezett új gépjárművek­re .már csak az új táblákat lehet felszerelni. Az MTI-nek a Merkúr­tól szerzett értesülései alapján azonban úgy lát­szik, erre mégsem kerül sor. A vállalat illetékese ugyanis elmondta: felké­születlenül érte őket a rendelet közzététele, hi­szen a néhány nappal ez­előtti nyilatkozatokból ar­ra lehetett következtetni, 'hogy csak a hónap végén várható a döntés. Az új táblákat egyébként az ere­deti tervek szerint már ez év január l-jén be kellett volna vezetni, ám ez a ha­táridő azóta folyamatosan módosult. A Merkúr mindezek ellenére ígéri, hogy szerdán már a rak­táraiban lesznek az új rendszámok, és előrelát­hatólag augusztus 15-étől már ezeket szerelik fel a gépkocsikra. (MTI) Rádiótelex megérkezett abba a jugo­szláviai kikötőbe, ahonnan az Adria-vezetéken keresztül eljut hazánkba a kőolaj. A nyersanyag pontos vé­telára még nem ismeretes, ez attól függ, hogy a következő napokban miként alakul a kőolaj világpiaci ára. nyolult adminisztráció, so­kan éppen emiatt szüntették meg iparukat. Követelik azt is, vezessék be ismét a ko­rábban jól bevált adóáta­lány intézményét, ez ugyan­csak a bürokráciát csökken­tené, és nem terhelné a kis­iparosokat fölösleges plusz­munkával. lEzt elsősorban az egyedül dolgozó iparosok sürgetik. Számuk meglehe­tősen nagy: a 170 ezer kis­iparos, mintegy 65-70 száza­léka működik alkalmazottak nélkül. Számos problémával küzdenek azok is, akik vi­szont több alkalmazottat foglalkoztatnak. Ok azt sze­retnék, ha vállalkozásuk bő­vítése érdekében adómente­sen tartalékolhatnák beru­házási célú jövedelmüket. Ez biztosíthatná, hogy a korszerűtlen kisüzemekből rövid időn belül modern kis- és középméretű magán­cégek fejlődhessenek ki. A kisiparosok javaslatai­kat — vállalkozásélénkítő csomagtervként — eljuttat­ták a kormányzatnak, és azt remélik, hogy rövidesen kézzel fogható, a kisiparo­sok helyzetét javító és a vállalkozásokat valóban fel­lendítő intézkedések szület­nek. (MTI) Szétszerelt rakéták szovjet katonáktól gösságáről. Ennek érdeké­ben felkeresték hivatalában a pénzügyminisztert és tár­tárgyaltak az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium he­lyettes államtitkáraival is. A kisiparosok „legfrissebb" gondja, hogy bevezették a nyugtaadási kötelezettsé­get Főként a kistelepülése­ken, a munkaviszonyuk, nyugdijuk mellett dolgozó mesterek tevékenységét visszaveti a számukra bo­Két szovjet sorkatona fémhulladékként 6-8 darab szétszedett RPG—7 típusú páncéltörő rakétát adott eJ augusztus l-jén Kiskunha­lason, a Szegedi úti lakta­nya mellett lakó polgári személyeknek — tájékoztat­ta Tikos László alezredes, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztály-vezetője az MTI-t A szétszedett rakétákat megvásárlóik ezután to­vábbadták egy fémhulladé­kok hasznosításával foglal­kozó magánszemélynek, aki megállapította, hogy azok lőszeralkatrészek. A veszélyes gránátdaraibokat ezután ó visszajuttatta azok­hoz, akiktói vette, majd az esetet jelentette a Kiskun­halasi Rendőrkapitánysá­gon; ennek munkatársai pénteken megkezdték az ügy kivizsgálását. A laktanya melletti bokorban eddig há­rom robbanófejet, négy haj­tóművet és hét stabilizátort találtak, melyeket szakértői vizsgálatra átadtak a Sze­gedi Katonai Ügyészségnek. A Honvédelmi Miniszté­rium kéri a lakosságot, hogy hasonló kereskedelmi ügyletektől, saját érdekük­ben tartsák magukat — és az utóbbi hetek tapasztala­tai alapján —, gyermekei­ket da távol. HIROSIMA ÉVFORDULÓJÁN. Az első atomtámadás napjainkig tartó, pusztító hatása figyelmeztető jel az em­beriség számára. Az akkor meghalt, megnyomorodott több százezer ember és az azóta is különböző betegségekben szenvedő utódok sorsa növeli az atomhatalmak felelősségét az emberiséggel szemben — hangzott el a Hirosimát ért atomtámadás 45. évfordulóján tartott emlékülésen hétfőn, Budapesten. Sztanyik B. Lászlónak, az Országos Béketa­nács elnökének megnyitó szavai után a meghívott szak*ir­tok katonai, nemzetközi politikai, orvosi, valamint peda­gógiai szempontból elemezték a szörnyű tragédia hatása­it (MTI) THATCHER: EURÓPAI MAGNA CARTA. „A kom­munizmus megtört, a hidegháborúnak vége, az új Szovjet­uniót nem tekintjük többé ellenségnek, hanem a szabadság felé utat keresó országnak" — jelentette ki Margaret Thatcher a nemzetközi kapcsolatok új korszakáról az egye­sült államokbeli Af> periben. (Colorado állam) vasárnap mondott beszédében, amelyet London jóelőre a brit kor­mányfő mértékadó hitvallásaként harangozott be. BHUTTO MENESZTÉSE. Ghulam Iszhák Hán pakisz­táni államfő hétfőn, alkotmányos jogával élve, menesztet­te Benazir Bhutto miniszterelnököt, feloszlatta a nemzet­gyűlést, és október 24-ére általános törvényhozási válasz­tásokat írt ki. LIBÉRIÁBÓL KÜLFÖLDIEKET MENEKÍTENEK. Va­sárnap estig 62 amerikait és 12 olasz, kanadai, francia és libériai állampolgárt menekítettek ki az amerikai tenge­részgyalogosok az ostromlott libériai fővárosból. Az akció végrehajtására 17 helikopterrel 225 tengerészgyalogos ér­kezett Monroviáha a már két hónapja a libériai partok közelében tartózkodó amerikai hadihajókról A monrovial amerikai nagykövetség védelmét 200 mesterlövésszel erősí­tették meg, de Washington továbbra is hangsúlyozza, hogy ezzel nem kíván beavatkozni a karácsony óta tartó libériai bejháborúba. Az amerikai tengerészgyalogosok azt köve­tően szálltak partra vasárnap reggel Libériában. hogy Prince Johnson, a Sámuel Doe elnök megdöntésére törő egyik felkelőcsoport vezetője szombaton letartóztatással fenyegette meg az országban tartózkodó külföldi állam­polgárokat. Johnson ezzel az amerikai csapatok fegyveres beavatkozását kívánta kikényszeríteni. (AP/Reuter/AFF) BOLGÁR NYITÁS. Elsőrendű feladatnak nevezte Bul­gária és a nyugati országok kapcsolatának javítását Zsel­jo Zselev, Bulgária új elnöke vasárnapi programbeszédé­ben. A múlt héten elnökké választott volt ellenzéki veze­tő a televízióban és a rádióban elhangzott beszédében ki­jelentette: „Elsőrendű feladat a Nyugat felé való nyitás, mert Bulgária ezektől az országoktól várhat technológiai és gazdasági támogatást, melynek segítségével az ország kilábalhat a súlyos gazdasági válságból." Zselev kifejtette: a bolgár—szovjet kapcsolatok megszabadultak a sztálini örökségtől, s a jövóben a két ország őszintébb, az egyen­lőségen és a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatokat hozhat létre. Az új államíő azt ís közölte, hogy a balkáni országokkal „baráti és jószomszédi viszonyt" szeretne ki­alakítani. (AFP/Reuter/TASZSZ) GÖNCZ ARPAD MEGHÍVTA NELvSON MANDELÁT. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg Nelson Mandelát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus alelnökét (MTI) AZ AUSTRIA LOTTÓ. A Lottó Unió Kft közlése sze­rint a 31. heti osztrák lottó nyereményei — az illeték le­vonása után — a következők: 6 találatos 1 darab, nyere­ménye 10 millió 272 ezer 144 schilling; 5 plusz 1 találatos 20 darab, nyereménye 171 ezer 202 schilling; 5 találatot 436 fogadó ért el, nyereménye 11 ezer 779'Schilling; 4 ta­lálatos 21 ezer 403 darab, nyereménye 319 schilling; 3 ta­lálatos 356 ezer 438 darab, nyereménye 24 schilling; a jokerszám: 2187 961 schilling Szeged új erőtérben Javaslat — szakértői testület létrehozására Egy korábbi írásomban felvetettem an­nak lehetőségét, hogy a Kék Szalag Bízott­ság, vagy a Híd Csoport mintájára, alakul­jon Szegeden egy. a pártoktól nem függet­len, hanem — inkább mondjuk így — pór­tok közötti szakértői testület, amelynek ke­retén belül a páitoic szakértői, illetve a pártok által felkért szakértők közösen dol­gosnak ki egy olyan várospolitikai koncep­ciót, ami az új önkormányzat működésének kiindulópontja lehet. Hogy ez a felvetés — amelyet «ennel javaslat formájában megismételek — meny­nyire nem volt alaptalan, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy a ko­moly polgármesterjelölteié ugyanabban a körben keresik szakértő munkatársaikat Ugyanazon személyeket kérik fel a prog­ramjuk kidolgozásában való részvételre, és ugyanazon forrásmunkákra, szaktanulmá­nyokra támaszkodnak. Ehhez, képest legalábbis furcsa, hogy né­mely pártok elzárkóztak a közös szakértői testület létrehozásától, de még a programok egyeztetésének gondolatától Is — holott történtek erre tárgyalásos kísérletek. E pár­tokat azért nem kívánom itt megnevezni, mert — mint Javíthatatlan optimista — még mindig nem mondtam le a pártok kö­zötti együttműködés gondolatáról, s szeret­ném azok számára is nyitva hagyni a le­hetőséget. akik eddig ezt elutasították: a nyilvánosság elótt ne kelljen kényszeredett önkritikával rászánniuk magukat e lépés­re. Egyébként pedig a jelen javaslatomra adott válaszból (vagy a hallgatásból) úgyis kl fog derülni, hogy mely pártok nyitottak egy, a város érdekében történő együttmű­ködésre, s mely pártok nem... Mindezek érdekében fogalmazom meg azokat a kérdéseket, amelyekre — vélemé­nyem szerint — egy politikai párt, vagy egy pártok közötti szakértői testület által ké­szített várospolitikai programnak, ha nem is válaszolni, de kitérni szükséges. Kérdések 1. Vannak-e olyan tényezők (s ha igen, melyek ezek), amelyek a város fejlődését dinamizálni képesek? Milyen mértékű éa ütemű lehet ez a dinamizmus? Mennyiben függ külső tényezőktől (kül- és belpolitikai helyzet, gazdasági és közigazgatási szabá­lyozók, törvények, központi fejlesztési kon­cepciók, hazai pénzpiaci viszonyok stb.). s mennyiben függetlenek ezektől? Mely .té­nyezők tartoznak a gazdasági (piaci) auto­matizmusok körébe, s melyek azok; melye­ket gerjeszteni, ösztönözni kell? 2. Várható-e, milyen mértékben és mikor a költségvetési források bővülése? Mennyi­re kalkulálhatók a bevételek — se kalku­lációra, illetve a kalkulált bevételekre épít. hetők-e olyan biztonságos hitelfelvételek, amelyek a szükséges költségvetési felada­tokat addig is finanszírozni képesek, amíg ama bevételek nem aktualizálódnak? 3.1. A nyugati tőke várható nagyarányú beruházásai esetén az önkormányzat milyen részesedési stratégiát folytasson (közvetlen — de nyilván csak kisebbrégi részt biztosító — részvétel a vállalkozásokban, csak adók formájában való részesedés, az ingatlanok, különösen a föld tulajdonba vagy bérletbe adása stb.)? Milyen preferenciákkal kom­penzálja az önkormányzat a beruházók szá­mára a hiányzó infrastruktúra kiépítésének terhéből adódó többletköltségeket? 3.2. Hogyan támogassa (és hogyan adóz­tassa!) az önkormányzat a kisvállalkozáso­kat? 4. Várhatók-e Szegeden kívül is az agg­lomeráció gazdaságföldrajzi szerkezetét je­lentősen befolyásoló változások (beruházá­sok)? 5. Hogyan változnak a munktM"ö-piaci vi­szonyok? Lesz-e Szegeden és a vonzáskör­zetben elegendő szakmunkaerő, vagy távo­labbi vidékekről való idevándorlássál is számolhatunk? Milyen ágazatokban várható munkaerő-felesleg, s melyekben hiány? Mi­lyen szakképzést alapprogramok, illetve át­képzési programok szükségesek? Várható-e a vonzáskörzetből való ingázás mértékének megváltozása, s milyen hatással lesz ez a város közlekedési rendjére? 6. Milyen, a városszerkezetet is alakító urbanizációs változások várhatók, s az ön­kormányzatnak milyen módon kell befo­lyással lennie e folyamatokra? Milyen költ­ségvetési (kommunális) beruházások szüksé­gesek — a szociális igazságosság és a har­monikus városszerkezet kialakítása érdeké­ben — az elmaradott városrészekben? Mi­lyen speciális és kiemelt feladatok vannak az egyes városrészekkel kapcsolatban? (Ezek összefüggése az önkormányzat saját lakás­koncepciójával. A város új általános ren­dezési tervének koncepciója.) A jelenlegi, illetve annak a Délterv által 1990-ben ké­szített felülvizsgálata nem számol jelentós kereskedelmi, idegenforgalmi ígvógvideeen­forgalmi) külföldi tőkeforrású beruházások­kal — sem ezek urbanizációs hatásávaL 7. Milyen tendenciák várhatók, a milyen beavatkozások szükségesek a város közle­kedési rendjének kialakításában? 8. Az egyes költségvetési területeken (ok­tatás, kultúra, egészségügy, szociálpolitika, lakáspolitika, városüzemeltetés, környezet­védelem) melyek a megoldásra váró fel. adatok, s milyen eszközökkel, mit kell ten­nie az önkormányzatnak? (Itt milyen, gaz­daságon kívüli szempontokat kell figye­lembe venni, illetve érvényesíteni?) Hogyan válhatnak a város tömegkommunikációs eszközei a város polgárainak, illetve közös­ségeiknek kommunikációs eszközévé? 9. Feladatai megoldásában milyen önszer­veződő csoportok, egyesületek stb. segítsé­gére számíthatnak — illetve, melyeket kell neki támogatnia? Hogyan alakulnak a helyi társadalom viszonyai, s milyen feladatai vannak az önkormányzatnak a társadalmi élet befolyásolásában? A közbiztonság és a -rend fenntartása milyen feladatokat ró az önkormányzatra ? 10. Milyen a város demográfiai szerkeze­te, milyen tendenciák várhatók, s mit je­lent ez az önkormányzat számára? 11. Milyen lenne a város (illetve a csatolt települések) optimális közigazgatási struk­túrája (egységes önkormányzat, önálló ön­kormányzatok társulása stb.)? 12. Hogyan működjön a képviselő-testü­let? Hogyan működjön az apparátus? Ho­gyan oldható meg a nyilvánosság folyama­ton kontrollja? A közvetlen demokráciának milyen intézményeit célszerű bevezetni? 13. Tulajdonképpen egy elkészítendő prog­ram egészében figyelemmel kell lenni ar­ra, amit itt csak a 8. pontnál emeltem ki: a gazdaságon kívüli (szociális, kulturális stb) szempontokra. Konkrétan, mtlyek ezek? * Egy várospolitikai program, a fentieken túl. természetesen még sok mindennel fog­lalkozhat, s a fenti kérdéseknek sem kell feltétlenül mindegyikével foglalkoznia. De egv komoly programnak koherens választ kell adnia e kérdések legtöbbjére, mert ép­pen ez biztosítja komolyságát; megalapo­zottságát Remélem, hogy lesz ilyen prog­ram ökrös Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents