Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-31 / 218. szám

ORSZÁG 80. évfolyam, 218. szám 1990. augusztus 31. péntek Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Újabb kenyérvágás Erdély nyugodt — Unió a földrész közepén — Fegyverszüret A Trabant, mint lövölde — Az illuminált bárány esete Fogalmam sincs, hogyan számolta ki, de a Világgazdaság című lap munkatársa szerint jövőre akár 50, azaz ötven forintot is elkérhetnek tőlünk a boltban egy kiló kenyérért. A gazdasági törvényalkotás vitáira árnyékot vetnek a rossz hírek a gazdaság jelenlegi állapotairól, dc félő, hogy nem a megfontolt döntéseket segíti elő a választási kampány megindulásával fölfokozódott politikai légkör sem. Tegnap megint gazdagabbak lettünk egy bizottsággal: a kormány javasolja a Politikai Felelősséget Vizsgáló Bizottság létrehozását, amely a múlt rendszer vezető állami, párt- és gazdasági tisztségviselőinek a felelősségét és vagyonát vizsgálja. Rájár a rúd az MSZP-re: bizottsági javaslat, hogy a tulajdonviszonyok rendezéséig is fizessen bérleti dijakat az általa használt Ingatlanokért; Pozsgay mentelmi jogának felfüggesztéséről nem döntöttek tegnap, de visszatérnek a témára: ügyészségi vizsgálatot javasolnak az MSZP lappályázatáról. Ái évszázad szárazsága tájékoztatóján nem lehetett hallani, ám az itt elhangzottak is nagy súllyal esnek latba akkor, amikor az idei aszályról kell majd az illetékeseknek dönteniük. A MOSZ beláthatatlan következményektől tart, hiszen az elmúlt években gazdaságiiig alaposan meggyengült tsz-eket szinte derékban kapta el a példátlan szárazság, amely, ha néhány napig így tart tovább, egyenesen az évszázad szárazsága lesz majd. (MTI) Antall Közép-kelet-európai uniót! Több mint tanulságos volt az újságírók számára is az a két sajtótájékoztató, amelyet a mezőgazdaságot sújtó aszállyal kapcsolatban csütörtökön szinte egy időben rendezett meg két érdekvédelmi-képviseleti szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a Magyár Agrárkamara. Mindenekelőtt az volt feltűnő, hogy amíg az egyik szervezet, a MOSZ részletes adatsorokat bocsátott a sajtó rendelkezésére az ország különböző vidékein mutatkozó terméskiesésről, és ezek öszszegét is hozzávetőlegesen meghatározta — országos szinten mintegy 50 ' milliárd forintra teszi —, addig a Kamara ilyen adategyüttest nem készített, ám dokumentálta, milyen erőfeszítéseket tett a termelők érdekében a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel folytatott tárgyalásokon a kiesések mérséklésére, a mostani vészhelyzet áthidalására. A MOSZ ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kormány tehetetlen az aszálykárok kezelésével kapcsolatban, és valamiféle ágazati csöndről beszélt, amely az egész kérdést körülveszi. Holott az Agrárkamara szakemberei a sajtónak átadták azt az iratot, amely a Földművelésügyi Minisztérium tételes és pontos javaslatait tartalmazza a •károk kezeléséről, azzal az utalással, hogy az elkészített dokumentumot rövidesen kormányzati szinten vitatják meg. A kamarai sajtótájékoztatón föltárt részletek szerint az FM tárgyalási alapként a kalászos gabona és a kukorica exportjának felülvizsgálatát, preferált célhitelek biztosítását, hitelátütemezést, a földadó november 30áig történő fölfüggesztését indítványozza és javasolt intézkedései közé sorolható még a társadalombiztosítási járulék büntetőkamat nélküli átütemezése. Még jó néhány igen konkrét intézkedés bizonyítja egvértelműen: a mezőgazdasági kormányzat nemcsak a szükséges elemzéseket végeztette el, hanem a helyzet komolyságához mérten alapos intézkedéssorozatot is javasolt, sürgetett. Minderről a MOSZ sajtóA Nyugat-európai Unióhoz hasonló katonai szövetségként egy közép-kelet-európai unió létrehozását javasolta Antall József magyar kormányfő az Európai Demokrata Szövetség csütörtökön Helsinkiben kezdődött 13. pártvezetői konferenciáján. Ez a VSZ katonai szervezetének megszűnése, illetve egyes tagjainak kiválása után válhatna szükségessé. Egy kelet-közép-európai unió a Szovjetunió és a NATO közötti térségben együttműködést biztosit olyan országokm^Miu t például Magyaróra, ág, Lengyelország, a Cseh- és Szlovák Köztársaság. Szorosan együtt tudunk működni a Nyugat-európai Unióval addig is, amíg a nemzetek és a nemzetiségek szabad társulásaként kialakul az új Európa, mutatott rá. * Az EDU-konferencia közben Antall József magyar, és Margaret Thatcher brit miniszterelnök rövid, kétoldalú megbeszélést folytatott a Finlandia palotában. A találkozón a brit politikus elsősorban aziránt érdeklődött, hogyan halad Magyarországon a kibontakozás, hogyan ítéli meg a magyar közvélemény a Szovjetunióban zajló folyamatokat. Szóba került az eszmecserén a brit kormányfő közeli, budrpesti látogatásával összefüggő számos kérdés. (Folytatás a 2. oldalon.) Szombati magazinunkban — különböző véleményeket olvashatnak a „szerette városról", arról, hogy valóban két Szeged létezik? — figyelmükbe ajánljuk Belányi György verseit és Kolozsi László novelláját; — továbbá a temesvári képzőművészek tárlatát méltató kritikát; — valamint a családoknak szóló összeállítást. (űjszászi) Szigorúan ellenőrzött húsok Arról, hogy mi mindenbe kell beletúrnia a vámtisztnek, mi sem tanúskodik jobban, mint egyikük kesztyűs keze: félreértés ne essék, nem finnyáskodik, csupán allergiát kapott. Az ellenőrzöttek közben mossák kezeiket. (Részletes tudósításunk a 3.- oldalon.) Samoeyi Kiárolyné felvételei Váltott Volánnal Á fűtőolaj jobban csúszik — Egy pótkocsis IFA havi foglalkoztatásának tarifája tízezer forint. Ennyi csúszópénz jár egy-egy nagyobb cég szállításvezetöjének. hogy a fuvarínségben szenvedő vállalkozó munkát kapjon. Mi 22 forintos gázolajjal járunk, és van, ugye, a fűtőolaj, ami fele ennyibe kerül. így nem csoda, hogy a magánfuvarozó 17 forintért is vállalja a kilométereket. miközben huszon-egynéhányat elszámolhat, csak költségátalányban. Szabálytalan a fuvarozási versenypiac — panaszolja Szeri István, a Tisza Volán nemrégiben kinevezett, új igazgatója. 1 A fuvarozás sehol a világon nem szabadpiaci, sót nagyon is kemény feltételeket szabnak mindenütt. Nálunk meg mindenki fuvarozik, aki egyszer megkapta a jogosítványt, és még fel tud mászni a vezetőfülkébe. Ügy nem versenyezhetünk, ha minden költségünket forintra igazolni kell. — Biztosan kényelmesebb volt, amíg csak a Volán szállított. — Tény. hogy az állami vállalatok nem tudták olyan mértékben csökkenteni költségeiket, hogy versenyképesek maradjanak, csökkent a piaci részesedésük. Persze, a csúszópénzekkel nem tudunk versenyezni. Külön érdekesség, hogy egyes megbízók még arra is ügyelnek, hogy az általuk helyesnek vélt arányban alkalmazzák a közületi és a magánerőt. — Nem csoda, ha nincs fuvar, alig van építkezés, beruházás, szinte áll az ország. — Közben pedig felborulnak a stabil értékrendek. Az iskolában is úgy tanítják, hogy legolcsóbb szállítás a vízi, ezután jön a vasút, majd legdrágább a közút. Az élet, legalábbis Magyarországon egészen más, a tehergépkocsi mindennél olcsóbb. Ma, már 100 kilométerekre is elgurulnak sóderért úgy, hogy odafelé üres az autó. Normális esetben ilyen kis fajlagos érték nem bírhat el ekkora szállítási távolságot. — A belföldi közúti szállítás tehát nem éppen gördülékeny, de hogy boldogultnak az autóbuszokkal? Ott nincs verseny. — Nincs, de lehet. Ügy néz ki, hogy a jövőben az önkormányzat dolga lesz a helyi közlekedés. Rendelkezésére áll majd egy keret, és annak adja a dotációt, akinek akarja, illetve, aki legolcsóbban szállítja az utasokat. — Maszek buszok lesznek a 10-es vonalon? — Miért ne, Budapesten, a helyközi járatokon már van példa erre, sőt nálunk is jelentkeztek már a Szeged—Hódmezővásárhely vonalra. — Ügy tűnik, nem tart a helyi közlekedéstől. — Korábban egy kicsit túlsírták ezt a közszolgáltatást. Ugyanakkor azt is elismerem, keveset keresnek gépkocsivezetőink, öregek az autóbuszok, s a dotációkból sem fogunk meggazdagodni. — önkormányzat és helyi közlekedés. Számtalanszor felröppent már az SZKV— Volán házasságkötés híre ... — Üzleti alapon, egy közös részvénytársaságban nyugodtan üzemeltethetné autóbuszait a két vállalat. — Nemzetközi fuvarozás. Nemrég egy tucat vadonatúj osztrák kamiont vásároltak. — Nem is csináltunk rossz boltot, ezen a területen tulajdonképpen a fuvarozási engedélyekért kell leginkább versenyezni. Évi 7 millió dolláros bevételünkre nem panaszkodunk, csak azt sajnáljuk, ebből egyetlen centet sem tarthatunk meg járművásárlásra. — Átszervezések, elbocsátások. 3~400 ember leépítéséről is beszélnek mostanában Szegeden. — Én egy 5 ezer 500 dolgozót foglalkoztató nagyvállalatnál kezdtem 13 éve, ma alig 3 ezren vagyunk. A szállítási igényeknek megfelelő optimális létszám 2 ezer 500-2 ezer 600 ember. A létszámleépítés folyamatos, eddig nagyon kevés dolgozónknak kellett felmondani. — Feltételezem, az élelmesebbje már az első felhők láttán keresett magának más munkahelyet. — Ezt nem tagadom, s az is valószínű, hogy később több lesz a felmondás. Minderre szükség van, hogy továbbra is nyereségesek legyünk. — Ezek szerint most jól megy. — Mindenesetre egyike vagyunk annak a két megyei Volán-vállalatnak, amelyik az első félévben nyereséges volt. Nem is fájna a fejünk, ha fizetnének az adósaink. Pedig csak az utolsó üzemanyag-áremelés 30 milliót vesz ki a zsebünkből. Kovács András Kényszerpályán a konzervgyár Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa tegnaptól államigazgatási hatáskörbe vonta többek között a Szegedi Konzervgyárat is. Rósa László igazgatótól anynyit tudtunk meg, inkább öröm ez a vállalatnak, mint bánat. Az állami beavatkozás ugyanis a jelek szerint a privatizáció gyors és zavartalan lebonyolítását hivatott elősegíteni. Hírek szerint a vagyonügynökség a jövő héten nemzetközi pályázatot ír ki a konzervgyárra. Addig minden bizonytalan. Így az igazgató sem tud most bővebb információt adni. Részletekkel szolgál majd lapunk olvasóinak, amint lehet.