Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-29 / 216. szám

1990. augusztus 29., szerda Önkormányzat — Gazdaság 3 Lyuk — a szociális háló helyén Mi van a városi segélyládában ? Az ország több megyéjében kiürült a segélyláda, azaz elfogyott a szociális támogatásra szánt pénz — adták hírül a lapok a közelmúltban. Bár a listán Csongrád megye egyetlen városa sem szerepelt, mégis kíváncsiak voltunk. hogy Szegeden — ahol 45 ezer nyugdíjas él — van-e, s elég lesz-e a pénz a szociális segélyekre, Illetve a szociális gondoskodás egyéb formáinak finanszírozására. Az egészségügyi osztály vezetőjétől, dr. Csergő Tibortól kapott tájékoztatás szerint Szegeden is van gond, de egyelőre még a pénzek átcsoportosításával lehetővé teszik, hogy a rászoruló kérelmezők részesülhessenek segélyben, és „élvezhessék" a támogatás más módjait. Munkanélküliek és munkára képtelenek Az elmúlt években javarészt nyugdíjasok kértek segélyt. Ma a segélyigénylők népes táborában — a kisnyugdíjasok mellé — felsorakoztak a munkanélküliek, a rehabilitáció,s eljárás során munkaképtelenné nyilvánítottak, s a közelmúltban amnesztiával szabadultak. Nemcsak a segélykérők számának emelkedése miatt — 1985—90 között számuk megduplázódott — jelent azonban nehézséget a szükséges összeg előteremtése. Az áremelések a létszámnövekedésnél lényegesen jobban sújtották a szociális segélykeretet, hiszen az úgynevezett központi kiegyenlítést nem kapták meg sem t

z élelmiszer, sem az üzemnyag árváltozására, sem pedig az ápolási díj összegének emelésére. Nevezetesen: a szociális étkeztetés — amelyben Szegeden 714 ember részesül — az alapanyagárak drasztikus emelése miatt 4,5 millió forinttal kerül többe, mint korábban. A gépkocsival rendelkező mozgáskorlátozottak üzemanyag-téri tése a benzináremelés miatt 800 ezer forint többletkiadást jelent. A rendszeres ápolási segélykeret — úgy szintén az árváltozások okán — havi 216 ezer forinttal kerül többe a korábbinál., Kíméletlen infláció Milliós nagyságrendű té' telek hiányoznak hát egyegy szociális területről. Pótlásuk csak a rendkívüli segélykeretből lehetséges, mégpedig oly módon, hogy az eredetileg évente hat al kalommal adható rendkívüli segély mindössze négyszer kérhető. Az e területen és ily módon felszabaduló öszszegekből pótolható a szociális étkeztetés, a benzintérítés és az ápolási díj fedezésére hiányzó pénz. Következésképpen mégsincs elég a rászorulók megsegítésére, mert hisz, aki ötödször vagy hatodszor fordulna rendkívüli segélyért a tanácshoz, ott kérése nem teljesíttetik, mert az előbb sorolt területekről hiányzó forintok pótlására fordít tátik. Tanácstalanság Az „akármelyik ujjam harapom, fáj" közkeletű mondásával jellemezhető e helyzet Hiszen, ha a rendkívüli segélykeret összegét érintetlenül hagyják, akkor nem elég a pénz a szociális étkeztetésre, az üzemanyagtérítésre stb. Ha ezek megnövekedett költségeit pótolják a rendkívüli segélyből, akkor nem tudnak elégszer fizetni a rászorulóknak, akik egyre többen, és egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy kérjenek. Félé, hogy a hónapok előre- és az árak felfelé híYladtával azon a bizonyos szociális védőhálón egyetlen nagy lyuk marad. Persze, kérdés, valóban szociális ügy-e mindaz, ami Magyarországon akként kezeltetik. K. K. A Kapós a hagyma Tavaly túl sok hagyma termett s mint az ilyenkor Jenni szokott, az export is döcögött. A hasonló helyzet elkerülésére, a termelési biztonság megteremtésére alakult meg a makói székhelyű Magyarországi Hagymatermesztők és Forgalmazók Egyesülése. Közösen döntenek az optimális területnagyságról, s egy külpiaci minimálárát is meghatároznak, nehogy a verseny az alulücitálás formáját öltse. Átlagos hozamot feltételezve az 5-6 ezer hektáron megtermelt hagyma számíthat biztos vevőkre. Belföldön évente 50-60 ezer tonna fogy e pörköltbevalóból, s körülbelül ugyanenynyit kérnek a hagyományos nyugat-európai forgalmazók. A dughagymáfól nevelt, makóiként emlegetett hagyma betakarítása finiséhez érkezett Az aszály megtette a hatását, csak 110 ezer tonna körüli mennyiségre számíthatunk. Az importőrök az elmúlt évinél lényegesen jobb árat kínálnak, ebből arra lehet következtetni, hogy Európában másutt is gondot okozott a szárazság. Ennél már csak a belföldi kereslet élénkebb. Az enyhe tél miatt hamar „kifújt" az ókészlet. Az áttelelő és a zöld vágott hagyma csak enyhített a hiányon, a készletek feltöltésére a most beérett termés szolgál. A szakemberek szerint az aszály miatt kiesett 30 ezer tonna is elkelne. város polgárai által megválasztott önkormányzati testület a különféle politikai pártok és más szervezetek jelöltjei közül választja majd meg Szeged polgármesterét. Jelenlegi ismereteink szerint négyen pályáznak a közjogi méltóságra. Borvendég Béla, dr. Lippai Pál, dr. Simor Ferenc és Takács János. Sorozatunkat, amelyben bemutatjuk őket, azzal a szándékkal közöljük, hogy kinek-kinek segítsünk választani: melyiküket támogatja? A neveket alfabetikus sorrendbe állítottuk, elsőként tehát Borvendég Béla építésszel, az MDF jelöltjével készített beszélgetést adtuk közre (DM, 19901 augusztus 27.), tegnap dr. Lippai Pál ügyvéd, az SZDSZ és a Fidesz által támogatott jelölt következett, most dr. Simor Ferenc nyugalmazott közgazdásszal a KDNP jelöltjével készült beszélgetést olvashatják. 55 A korrupció ellen" — Simor úr! önt és családját milyen szálak fűzik Szegedhez? — Tizenegy éves voltam, amikor' apám alezredesi rendfokozatban a Donnál elesett. Példája mindmáig sokszorosan ellensúlyozza előttem azt a hátrányt, amit miatta szánt nekem a hálás utókor. Embernek és magyarnak kiváló tanárok és igaz barátok között serdültem férfivá Szeged egyik büszke szellemi műhelyében, a Baross Gimnáziumban, amelyet fennállásának századak évfordulóján zúzott szét egykori iskolatársunknak, Rákosi Mátyásnak országlása. Regénybe illő évtized következett. Sokat próbáltam Alig van a városban olyan régebbi gyárüzem, amelyben valamilyen rakodómunkát ne végeztem volna. Versemet szavalták Juhász Gyula sírjánál a hivatalos ünnepségen halálának tizenötödik évfordulóján. Közben — fizika—matematikából — lehettem volna oktató, de eltanácsolt az egyetem fura ura. Előtte persze „elvitetett" a kor stílusának megfelelően. Katonaként maltert kevertem, bányacsillét toltam. Ott álltam a Takaréktár utcai sortűzben, valahol elöl. Hűtőgépápoló voltam a vágóhídon, amikor — pályatársainak nem kis megbotrán^ kozására — egy más reményekre jogosult zongorista lány jegyezkedett el velem, és a szürke szegénységgel. Istennek hála, azóta négy szép, egészséges, részben már felnőtt gyerekünk és — sajnos, most San Franciscóban élő — unokánk van. Tudatosan a köz szolgálatára készülődve lettem közgazdász. Világgazdaságtanból. gazdaságföldrajzból doktoráltam. Harminc évet szolgáltam le különféle, jórészt vezetői beosztásokban, ahonnan meg lehetett ismerni a gazdaság összes gondjait, és „tenni nem, de halni volt esély". Mindenütt kiváfó munkatársaim akadtak, többségükre csak hálával és szeretettel gondolok. Az MDF-fel indultam, de a „harmadik űt" nem az esetem, így a KDNP-nél kötöttem ki. Tavasszal majdnem olyan elsöprő képviselői sikereket arattam Szentesen, mint Szabadszálláson Petőfi. A régi Szegeden két anyai ükapám is viselt főbírói tisztet. Így szállhatna velem leányágra régi dicsőségük. — Miért akar polgármester lenni? Dr. Simor Ferenc „Ha a város gondjainak megoldásában rám ség ..." van szuk— Azért, és csakis azért, akkor és csakis akkor, ha a város gondjainak megoldásában rám van szükség, és csakis énrám. Amennyiben nincs rám szükség, nem akarok polgármester lenni. — Milyen polgármester akar ön lenni? — Az ország kibontakozásában aktívan részt vállaló város polgármestere szeretnék lenni. Amíg az új önkormányzatok tartalommal való megtöltésének részletei nem tisztázottak, s az űj föladatok országosan sem bontakoztak ki, amíg az új finanszírozási rend, s az egyéb jogszabályi háttér megalkotásra vár, addig Szegednek aktív szerepet kellene vállalnia ebben, s a rendelkezésére álló szellemi bázis alapján ezt meg is tehetné. Világos koncepció szükséges, és pontosan körvonalazott rövid és hosszú távú célok. — Ilyen tervek kidolgozására az önkormányzatoknak rendelkezésére áll-e majd a megfelelő anyagi háttér? — Hogy lesz-e elég nagy gezdasági alap, azt nem tudom megmondani, mert nem vagyok jós, de megvolna rá a mód, hogy legyen, méghozzá két különböző forrásból származtatva; az első az, hogy nem szabad defetizmusba esni, szerény igényekkel, költséghaszonelemzések alapján minden tevékenységet gazdaságossa és hatékonnyá téve kell elindulni a társadalmi szorgalmasság és célszerű szervezés útján, s ezzel sok erőforrás megtakarítására és tartalékok képzésére van mód A másik az a tulajdonképpeni finanszírozás rendje, amiben az én álláspontom a következő: nem a helyi adók bevezetése, illetve a központi adókból való részesedés képzése a döntő; a leglényegesebb a tulajdonreform. A helyhatóságoknak részarányt kell juttatni az akár részvényekben is elgondolható nemzeti vagyonból. Abban a közigazgatási egységben, ahol e rendelkezésre bocsátott tulajdonnal jól fjazdálkodnak, úgy fektetik be, olyan szektorokban működtetik, ahol ez jövedelmező, és nem a vezetők nepotista szempontjai alapján kontraszelektált helyi vezetőkre és végrehajtókra bízzák, hanem olyanokra, akik a legnagyobb szakszerűséggel, és a legnagyobb lelkiismeretességgel hozzák ki belőle a maximumot, ott az alapkövetelményeket meghaladó lehetőségek nyílnak meg, ott lehet színvonalas múzeumokat és színházakat üzemeltetni, nem gond a munkanélküliség. mert van elég munkahely, nincs szegénykérdés, mert biztonságos a szociális védőhá'ó. Ha ennek a tőkének a működése nem megfelelő, az önkormányzati alapfunkciók ellátása is veszélybe kerül. — Meddig lehet elmenni a privatizációban? Kié legyen a bérház, az üzem, az italmérés? — Nem volna szabad az önkormányzati vagyont ilyen naturáliákban elgondolni, mint vendéglő, bérház vagy nagykohó, hanem rendelkezésre álló tőkében kell gondolkodni, amit az önkormányzat úgy fektet be, ahogy a legcélszerűbb. Például a városi sütőipari vállalatot nem biztos, hogy teljes egészében birtokolnia kell, csak oly mértékben, amilyet ellátási felelőssége indokol, egyébként az egészet rábízhatja a pékmesterre. Ha van rá módja es rendelkezésre álló tökéjét befektetheti mondjuk egy híradás-technikai gyárba Ausztriában, akkor ott fektesse be, és onnan szedje be a jövedelmet. Ez az alapperspektíva. — Mi a véleménye arról, hogy a jelöltek pártszínekben indulnak? — Fogalomzavarnak tekintem az ekörül való toporgást. A közéletben való tevékenység az én szememben párttevékenység is egyben. Nem értem, miért féltik ettől a civil társadalmat. Azok az önszerveződések, érdekvédelmi egyesületek is, amelyek részt vesznek a politikában. pártszerűen működnek. Akik pedig pártként definiálják magukat, azoknál annyi többletet érzek, hogy valamilyen egyseges megoldásrendszerrel és ennek valamilyen eszmei hátterével azonosulnak. Akiknek viszont személyes programjuk van, azoknak nincs szükségük pártra, hat, ilyen nagyon kevés van. — Megválasztott polgármesterként mi lenne a legelső ténykedése? — A legfontosabb: minden sürgősen megoldandó feladatra, amelyek korrekten fölsorolhatók, és számba vehetők, létre kellene hozni olyan szakértői bizottságokat, amelyek mintegy azonnal megoldásokat képesek produkálni. — Kérem, mondjon két szót, amellyel leginkább jellemezni tudná jövendő vezetői működését. — CSak egyet mondok, de az minden tevékenységemben jelen lenne: korrupcióellenesség. (Odor) MEDIÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT Hirdetésfelvétel közületek és vállalkozók részére. A Délifiagyarországba, a Déli apróba, és a Danubius Rádióba Szegeden, a Dugonics tér 12. szám alatt. Telefon és fax: 24-326. Munkanapokon 9-16 óra között. Kívánságára munkatársunk felkeresi Önt, Állunk rendelkezésére ! MEDTÁTOR