Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-27 / 214. szám

1990. augusztus 27., hétfő i Sport — Panoráma 7 Tenisz Secotex Kupa „lövőre ismét jövünk ." ^ bajnok még mindig jobb ícv köszöntek el tee- delkezésiinkre a válvákat — w W ... így köszöntek el tegnap délután a III. szegedi nemzetközi veterán teniszverseny résztvevői egymástól és a rendezőktől. Megnyilvánulásiak nem holmi udvariassági gesztus volt csupán, a visszatérést a lehető legkomolyabban gondolták, mert — ahogyan mondták — ritkán adatik meg, hogy olyan baráti, családias, de mégis igazi versenyhangulatban vívjanak „vérre menő". csatákat, mint városunkban tehették. A szervezők-rendezők valóban mindent megtettek azért, hogy mindenki otthon érezze magát, erről hajókirándulással és halászlé vacsorával is gondoskodtak. A négynapos eseményen — az NSZK-ból, Ausztriából, Kanadából, Jugoszláviából, Romániából és hazánkból — 102 (!) teniszező (97 egyéniben és párosban, illetve 5 csak párosban) vett részt. Az alsó korhatár 35 év (férfiak) és 40 év (nők) volt, a felső pedig a csillagos ég! Hogy ez mennyire igaz, a 85 éves (!) topolyai Buchwald Béla a példa, aki hat mérkőzést játszott a négy nap során. — Kimondhatatlanul boldog vagyok, nagyon nagy dolognak tartom, hogy a sorrendben harmadik versenyünk végérvényesen bizonyította, érdemes volt létrehozni, létjogosultságot nyert! — sóhajtott fáradtan a verseny végén dr. Janka János, a rendezvény ötletgazdája és mindenese, aki Végh Ferenccel és Sárkány Lukaccsal igen sokat fáradózQ.tt azért, hogy minden a hfefyén legyen. — Aki kilátogatott a pályákra, akár versenyzőként, akár nézőként, láthatta, tapasztalhatta, igény van az ilyen sportbaráti találkozókra. Sikerét igazi teammunkának köszönhetjük, aki tudott — a SZÜV szponzorált, a JATE és a Móravárosi Kinizsi bérmentve bocsátotta rendelkezésünkre a pályákat — segített, hála érte. Eredmények. Nők 40+ (11 induló): 1. Gellén Mariann (Budapest, a döntőben: 6:4, 7:5), 2. Pap Katalin (NSZK), 3. Gleiser Ágnes (NSZK) és Fülöp Györgyi (Budapest). 50+ (6): 1. Alpár Gyuláné (Budapest, a döntőben: 6:2, 6:3), 2. Marosi Sarolta (Budapest). Páros (9): 1. Alpárné, Szelei (Budapest, Kecskemét, a döntőben: 6:3, 7:6), 2. Marosi, Gellén, 3. Gaál Éva, Fülöp (Budapest) és Faragó Mária, Verőczi Zsuzsanna (Budapest). Vegyes páros (18): 1. Gleiser, Kamerda (a döntőben: 2:6, 6:4, 6:4), 2. Alpárné, Szentkirályi P., 3. Péterffy Erzsébet, Szentkirályi I. (Debrecen) és Hollyné, Pintér (Budapest). Férfiak. 35+ (19): 1. Kanalas József (Szeged, a döntőben: 6:0, 6:4), 2. Huszár Károly (Nagyváradj, 3. Lehóczky Béla (Szeged) és Mátó Jenő (Makó). 45-j(32): 1. Kamerda Károly (Budapest, a döntőben: 5:7, 6:2, 6:1), 2. Pintér László (Budapest), 3. Tasnádi Sándor (Budapest) és Kádár Endre (Miskolc). 55+ (12): 1. Wébel József (Pécs, a döntőben: 6:2, 6:1), 2. Sebő János (Szarvas), 3. dr. Janka János (Szeged) és Várkonyi László (Budapest). 65+ (6): 1. Bezák Gáspár (Budapest, a döntőben: 7:5, 6:3), 2. Komarniczky Gábor (Budapest). 70+ (1): 1. Bari Ferenc (Kecskemét, a döntőben: 6:0, 6:2), 2. Schrei János (Budapest). Páros, 35—45 év (17): 1. Kádár, Kamerda (Budapest, a döntőben: 2:6, 6:2, 6:4), 2. Kanalas J„ Herczog fSzeged. NSZK), 3. Pintér, Szotonyi (Budapest) és Veres Gy., Sárkány L. (Szeged). 55 év fölött (11): 1. dr. Janka, Övári Gy. (Szeged, a döntőben: 6:4, 1:6, 6:3), 2. Sebő, Wébel, 3. Bezák, Komarniczky és Kende, Várkonyi (Budapest). (gyürki) Eredmény hirdetésénél a csapatok G yenes Káhnán teWétaOei Tegnap befejeződött Szegeden a háromnapos Secotex Kupa női nemzetközi kézilabdatorna, mely papírforma eredményeket hozott. A végső győzelmet, mint a várható volt a Secotex és a Hungalit dönthette el. A kettőjük mérkőzésén, azaz a döntőben, az első félidőben fej-fej mellett haladt a két együttes. A fordulást követő ötödik perctől azonban a szegediek helyzetkihasználása sok kívánni valót hagyott maga után, amit a fővárosi bajnokcsapat kegyetlenül kihasznált és pár perc alatt négy-, ötgólos előnyre tett szert. Ezt aztán a találkozó végéig meg is őrizte. A Secotex Kupa végeredménye. A döntőben: Hungalit— Secotex 24-20 (10-11) Űjszegedi sportcsarnok, 100 néző. Vezette: Lovas. Secotex: Hang — Utasi (5), Gát (1), Kispál, Keczkóné (2), Gyimesiné (2), Kovács (1). Csere: Bödör (kapus), Németh Kocsis, Mokosné (4), Szabó (5), Edző: Lesti István. A harmadik helyért: Békéscsaba—Veszprém 24-22 (12-10). Vezette: Keszthelyi, Wochner. Legjobb doljók: Szakái (7), Salamon (5), Hochrajter, Hankó (4-4), ill.: Sulyok (6), Szabóné (5). Az ötödik helyért: AKS Chorzow—Borsodi Bányász 25-21 (12-14). Vezette: Bergmann, Sziklai. Ld.: Bialas (9), Pietras (7), Piskorz (4), ill.: Vismeg, Furst (6-6), Tóth (4). A hetedik helyért: Alföldi Porcelán—Temesvár 27-17 (12-6). Vezette: Keszthelyi, Ladiszlai, Wochner. Ld.: Sipter (8), Veréczi Edit (Veszprém) lett, Caeglédi (5), Csábi (4), ill.: a gólkirály címet pedig Ionescu (13). lonescu (Temesvár) szerezte A torna legjobb kapusa meg. Keczkóné bevetődve 15 gólt • • N Magyar aranyérem a síroller EB-n Vasárnap rendezték meg a 3. síroller Európa-bajnokság utolsó futamát, a váltófutást, amelynek a Nógrád megyei Pásztó volt a színhelye. A felnőtt férfi kategóriában 9 csapat közül a svédek szerezték meg az EB-aranyérmet az olaszok és a nyugatnémetek előtt, úgy, hogy nyolc válogatott is ott tolongott a befutásnál. A férfi junioroknál az NSZK mögött Magyarországnak jutott az ezüstérem. A férfi ifjúsági kategóriában csak a videofelvétel döntötte el az első helyet az osztrákok és az olaszok között, centiméterekkel az előbbiek javára. A női felnőtt kategóriában a papírformának megfelelően az olasz csapat nyert, a nyugatnémet és a magyar csapat előtt. A házigazdáknál a legjobb eredményt az ifjúsági női csapat produkálta: az olasz és a román csapatot megelőzve, közel egyperces előnynyel lett Európa-bajnok. Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége — Marosvásárhelyről (5.) Bizottsági jelentés Ugyanakkor viszont bizonyítottan megfe. lel a valóságnak az -az állítás, miszerint a fenti gyógyszertár előtt összegyűlt románok tiltakoztak, amiért a gyógyszertár cégtábláján, a román nyelvű felirat mellett, magyarul is felfestették a „Gyógyszertár" szót. A magyar kiírás azonnali eltávolítását követelték, annak ellenére, hogy a korábbi, érvényben levő intézkedések már engedélyezték a két nyelvű feliratok visszaállítását minden, vegyes lakosságú településen. Ezt követően egyesek igen fenyegetően léptek fel, és behatoltak a gyógyszertárba. A gyógyszertár előtt csődület támadt. Az időben értesített rendőri erők, úgy tűnik, nem tettek különösebb sietségről tanúbizonyságot a beavatkozás és a rend visszaállítása érdekében. Mindez lehetőséget adott a két közösséget szembeállító, első összetűzésekre, melynek hírét aztán városszerte, széles körben és a valóságtól eltérő módon terjesztették, táplálva ezáltal az újabb konfliktusok kirobbantására alkalmas rémhíreket, C) AZ RMDSZ TAGJAIVAL SZEMBEN 1990. MÁRCIUS 19-ÉN ELKÖVETETT AGRESSZIÓ Március I9-én reggel, egy románok által szervesett tüntetés nyomása alatt KINCSES urat a magyar közösség egyik fontos vezető személyiségét a Maros megyei tanács elnökhelyettesét, hivatalából lemondatták. Késő délután néhány száz; főleg a kör. nyező falvakból, nevezetesen Hodákról és Libánfalváról érkezett személy, erőszakkal behatolt a politikai pártok számára fenntartott épületbe. Az agresszorok, miközben az RMDSZ he lyiségeit igyekeztek elérni, ahol e szervezetnek több vezetője barrikádozta el magát köztük SÜTŐ András író, a többi pártok irodáiban törtek-zúztak. A JÚDEA ezredes parancsnoksága alatt álló hadsereg beavatkozott az RMDSZ aktivistáinak kiszabadítása érdekében, akik a padlás belső részében rekedtek. A több mint 60 esztendős SÜTŐ András írónak a hadsereg kíséretében, s a román parasztok ütlegiei közepette kellett levonulnia a lépcsőkön. Ezt követően a hadsereg egyik, ponyvával letakart gépjárművén helyezték el, melyre a támadók felkapaszkodtak, és ott is tovább ütötték). Ütéseikkel az irót egyik szemére megvakították. Ennél az esetnél is meg kell jegyezni, hogy a katonai és rendőri szervek nem tették meg a szükséges óvintézkedéseket az ostromlók gyors visszaszorítása érdekében, és hogy kellőképpen biztosítsák a megtámadottak védelmét az épületből való távo. zásuk alkalmával. A fenti agresszió rendkívül fájdalmas volt a magyar közösség egésze számára, hiszen a támadók nem csak az RMDSZ tagjaival szemben követtek el agressziót, és dúlták fel annak helyiségeit, hanem azért is. mert SÜTŐ András író személyében olyan személyiségre emeltek kézét akinek alakja jelkép értékű minden magyar számára. Maga ILIESCU úr is kénytelen volt hangsúlyozni ennek a támadásnak a viszsza taszító voltát, és meg kellett jelennie az író betegágyánál a bukaresti kórházban, ahová a marosvásárhelyi kórházból szállították át még mielőtt Budapestre vitték volna. Tíz-tizenöt további személy könnyebb sérüléseket szenvedett. D) AZ 1990. MÁRCIUS 20-1 ÖSSZECSAPÁSOK Másnap reggel, válaszként az előző napi incidensekre, a marosvásárhelyi magyarok sztrájkba léptek, és egybegyűltek a város központi terén, hogy a területi tanács ab. lakai alatt követeljék KINCSES úr hivatalába történő visszahelyezését akit az előző nap menesztettek a tanács helyettes elnöki tisztéből. A tömeg 10-15 ezer emberből állt. akiknek többsége marosvásárhelyi illetőségű volt. A románok kora délután gyűltek egybe, de számuk, úgy tűnik, szerényebb volt. A két csoport egész délután farkasszemet nézett egymással, s a két tábort csupán egy vékony katonai kordon választotta el egymástól. A felek több órán át nyilvánították így ki véleményüket anélkül, hogy bármiféle erőszakos cselekményre sor került volna közöttük. A románok számát közben megnövelték a falvakból, nevezetesen HODÁKRÖL és LIBÁNFALVARÖL érkezők, akiket telefonon, riadószerűen mozgósítottak. A környező magyar és román településeken toriaszok akadályozták az ellentáborhoz tartozó csoportok áthaladását, melyeket rendre föl tartóztattak és zaklattak. Kora délután a különböző politikai csoportosulások vezetői mindhiába szólították föl a tüntetőket hogy térjenek haza ottho. naikba. és hasztalan kérték ILIESCU urat hogy jöjjön a helyszínre. Az első összetűzésekre 17.30 órától került sor, ezek aztán igen gyorsan elmérgesedtek. és durva összecsapásokká fajultak — úgy megközelítően 22 óráig —, és kiterjedtek a környező falvakra is. Megjegyzendő, hogy a cigányok igen erőteljesen közbeavatkoztak, a magyarok oldalán. Az erőszakos cselekményeknek ez az elszabadulása négv vagy öt halálesetet és megközelítően 300 sebesültet eredményezett; közülük mintegy százan kerültek kórházba. A marosvásárhelyi Irúrháa veaetőiv«4 letve személyzetével folytatott beszélgetések. valamint a kórházi lajstromok alapján kitűnik, hogy 1. a sebesüléseket döntő részben szálfegyverek (botok, kések, ólomgolyók vetésére al. kalmas parittyák, pikák ...) okozták; 2. a kórházba került sebesültek mintegy kétharmada román származású volt. Meg kelf azonban említeni, hogy azok közül sokan. akikkel a kórházban találkoztunk, és akik csaknem valamennyi sebesült fogadását és ellátását végezték, a VATRA elveihez közelálló személyiségek voltak. Annak a feltételezésnek a jogosságát, mely szerint a magyar sebesültek ebben a kórházban orvo6i ellátást nem szívesen keitek, aligha lehet vitatni, mint ahogy azt SÁTV, hogy a románok számára ugyanakkor mutatkoztak bizonyos könnyíf&sek a kórházi ellátást illetően. Meg kell jegyezni, hogy a különböző változatok március 20-ával kapcsolatban is meglehetősen ellentmondásosak. A románok által előadott változat szerint a jól felkészült ós felfegyverzett magvaroknak eleve szándékukban állt összetűzni velük. Ezzel szemben a magyarok azt állítják, hogy spontán tüntetésük kezdetben békés jellegű volt, és az is maradt egyébként órákon keresztül, egészen addig amis a környező falvak román parasztjainak megjelenése, akiket éppen ezzel p céllá' h.víaG oda. ki nem robbantotta az összetűzéseket Vannak bizonyos jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogv a marosvásárhelyi események, legalábbis részben, a bi_ zonyos románok réf ^-fa íö"ő ^-"-"'oulációk ér- nrovokációk számlájára írandók. Több dolog tisztázásával kapcsolatban tehetünk fel magunknak kérdéseket: 1. A hadsereg, noha kaoott tájékoztatást a tüntetés szervezéséről, és Marosvásárhely helyőrségi város, nem avatkoeott közbe annak érdekében, hogy a szembenálló közösségeket ténylegesen szétválassza eavmástól. Nevezeteden, a hadsereg lezárhatta volna a Marosvásárbeiv irányába vezető utakat amelyeken a környező teriiletekről érkező parasztok a városba jutottak. Fordította: Csernus Sándor ggyy§<* betetoó rész MtwttatiD ^jf