Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-26 / 213. szám

1990. augusztus 26., vasárnap Tetőablak 7 Árnyékok az egyház reménységén A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat óta egyre in­kább tekintenek reményforrás­ként az ún. harmadik világra. A „fiatal" kontinens (ahol az átlagéletkor az európainak két­harmada) egyházai a XX. szá­zadban soha nem látott pezs­gésnek indultak a zsinat után. A latin-amerikai Püspöki Ka­rok Konferenciája két jelentós találkozóján, Pueblában és Medellinben, örömmel konsta­tálhatta, hogy a zsinat által kí­vánt megújulás jelei egyértel­műen tapasztalhatók. A szer­zetesi és papi hivatásokban nincs hiány, a laikusok egyre komolyabban veszik az egyház épüléséért vállalandó felelőssé­güket. s egy új teológiai irány­zat is született, a felszabadítást teológia, mely elméletileg is megalapozza azt a döntést, hogy Isten után az egyháznak is előszeretettel kell viseltetnie a szegények iránt. Á megújulás azonban nem marad a Vatikán részéről nega­tívnak értelmezett vonásoktól mentes. A számtalan báziskö­zösség — öt évvel ezelőtt egy­millióra becsülték tagjaik szá­mát — egyre közelebb került baloldali körökhöz. Sok pap és szerzetes vállalt közvetlen poli­tikai szerepet, amely ellenke­zik az egyház jelenlegi belső rendjével. Nem kevés püspök emelte fel szavát amellett, hogy a Vatikánnak jobban tekin­tetbe kellene vennie a latin­amerikar sajátosságokat és megengednie, hogy ezek a részegyházban érvényesülhes­senek. A feszültségek a felszabadí­tási teológiával kapcsolatban kiadott két vatikáni instrukció körüli vitában és a legnagyobb brazil egyházmegyének négy részre osztása miatt csúcsosod­tak. Az egyházi vezetés nehe­zen nyúl szankciókhoz, mert azok a médiumok gyors reagá­lása révén azonnali világbot­ránnyá válnak, mégis egyéves hallgatásra ítélték az említett teológia egyik jeles, már-már szimbolikus alakját, Leonardo Boff ferences szerzetest. A szankciók tovább folyta­tódnak. A latin-amerikai egy­ház legnagyobb teológusai és egyházi pedagógusai egy öt évre tervezett Szentírás-olva­sási programot dolgoztak ki — a Vatikán hallgatólagos tudo­másulvételével. Amikor azon­ban az első kommentáló füze­tek megjelentek, a Vatikán a munka berekesztését követel­te, s nem adta meg a „nihil obstat"-ot. Tiltó intézkedésé­nek indoklásában azt hangsú­lyozta, hogy az elemzések túl­ságosan át vannak hatva a mar­xista társadalomképtől és egy bizonyos kapitalizmuskritiká­tól. A program kidolgozóinak vonakodására a Vatikán meg­fenyegette a Latin-amerikai Szerzetesközösségek Szövetsé­gét azzal, hogy azt feloszlatja. Az eszmék nagy csatájában, melyet külön súlyoz az, hogy 1992-ben ünnepelik Latin­Amerika felfedezésének és „megkeresztelkedésének" 500. évfordulóját, jelentós szerep jut a Hittani Kongregáció (a korábbi szent inkvizíció) ve­zetőjének. Josepli Ratzinger bí­borosnak. Ez év július végén 5 napos teológiai továbbképzést tartott Brazíliában, püspökök részére. A tanfolyam temati­kája világosan mutatta, hogy az egyház belső egységének megerősítése a cél. A 373 püs­pökből azonban csak 96 jelent meg az előadásokon. A távol­maradottak között ott van Sao Paolo bíboros-érseke, Paolo Evaristo Arns is, aki a íelszaba­dítási teológia és a szegények melletti elkötelezettség támo­gatója. Frei Betto ezt a bojkottot az­zal magyarázza, hogy a katoli­kus egyház vezetése — mélysé­gesen evangéliumi szociális en­ciklikái ellenére — eltávolodik a szegényektől és egy bizonyos értelmű apoliticitás érdekében feladja azokat a lehetséges esz­közöket, melyekkel hatéko­nyan szembe lehetne szállni az ún. intézményes bún. a szegé­nyeket nyomorban tartó társa­dalmi. politikai és gazdasági rendszerek ellen. „Ha ez a trend így folytatódik" — nyilat­kozta a nagy teológus — „ak­kor a bázisközösségek száma és elevensége egyre csökken és a minden hatalmat a saját kezé­ben tartani akaró klérus elve­szíti hitelét és bázisát". Máté-Tóth András Az UfTizi Múzeum látogatói újra csodálhatják a 15. századi olasz festészet kiemelkedő alakjának, Botticellinek „A szűz megkoronázása" című festményét, amelyet 1940­ben emeltek le a helyéről, hogy restaurálják. „Pásztor nélkül bolyog a nyáj" „Annak ellenére, hogy a moldvai csángó falvakban a la­kosok mind magyarok és római katolikusok, román papjaik vannak, a vallási szertartások nem anyanyelvükön, nem ma­gyarul folynak, és már két évti­zede megszüntették anyanyel­ven történő oktatásukat. Az utóbbi népszámláláson hivatal­ból románnak nyilvánították őket" — mondotta egy beszél­getés során Király Károly, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik ismert veze­tője. A közelmúltban tartott or­szágos közgyűlésének határo­zata értelmében a magyaror­szági Ifjúsági Demokrata Fó­rum — amely mint hangoztat­ja, független politikai és kultu­rális mozgalom (de szellemisé­gében közösséget vállal a Ma­gyar Demokrata Fórummal) — levéllel fordult a Vatikánhoz, hogy a Szentszék fordítson kü­lönös figyelmet a moldvai csángó magyarokra. Amit a le­vél sürget, a katolikus csángók régi, fájó gondjára kéri az or­voslást: küldjön a Vatikán hoz­zájuk magyar papokat, hogy ók is anyanyelvükön gyakorol­hassák vallásukat. Ilyen érte­lemben nyilatkozott Tőkés László református püspök is. Gyulay Endre szeged-csanádi püspöknél tett látogatása alkal­mával. A romániai változások során a Szentszék végre rendezhette a romániai egyházak helyzetét s valamennyi latin szertartású katolikus egyházmegye élére püspök került. Új püspököt ka­pott Petru Gherghel személyé­ben a Jasi (Jászvár) egyházme­gye is. ahová a moldvai csán­gók is tartoznak. Talán remélni leh^t. hogy a katolikus hitük­höz rendíthetetlenül ragasz­kodó csángó-magyar testvére­ink számára is elérkezik a lelki felszabadítás régóta várt ideje. (Eletünk — Az európai magyar katolikusok lapja, 1990. júli­us— augusztus.) Egyházi hírek TELEFONPÁPA. Aki a pápa, II. János Pál hangját a nap bármely szakában telefonon hallani kívánja, elég egy számot felhívnia és máris megszólal a milliók által számtalanszor hallott hang. A világ bármely országából. így Magyarországról is felhívható három szám, attól függően, hogy a hívó angolul, spanyolul avagy olaszul kívánja-e az' aznapra közvetített pápai üzenetei hallani. A szolgáltatást az angol „Global Telecom Ltd." állítja ingyen a Szentszék rendelkezésére. A telefonálás költségeinek egy része a szentatya missziós kiadásainak részbeni fedezését szolgálja. Ausztriából percenként 28 öS-be kerül a hívás. A számok pedig: angolul — 411—611. spanyolul — 411-612 és olaszul - 411-613. Az előhívó szám: 00-611. SZEKTÁK LATIN-AMERIKÁBAN. Venezuela és egész Latin-Amerika a kontinens újraevangelizálásával akarja vissza­szorítani a gombamódra elszaporodott szekták jelenlétét. Erről nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Valencia (Venezuela) érseke. Jorge Urosa. „Kevesebb nyafogást és több konkrét akciót" ajánl a kontinens katolikus egyházának a szek­tákkal kapcsolatosan. Véleménye szerint ezek a külföldről hatalmas pénzekkel támogatott vallási mozgalmak „jókor jöttek, csak helytelen választ adnak az emberek problémáira". El­terjedésük következtében ugyan csökken a kábítószerfo­gyasztás, a kriminalitás, ugyanakkor az a fajta társadalmi aktivi­tás is, melynek jelentősen hozzá kellene járulnia az igazságtalan rezsimek és intézkedések megdöntéséhez vagy megkérdőjelezé­séhez. Ha az egyház csak könnyeit hullajtja a szekták erőteljes terjedése láttán, akkor elszalasztja az Istentől adott pillanatot a valódi örömhír meghirdetésére. NEM KELL OSZTRÁK HADSEREG! Amennyiben egy Ausztriában végrehajtott népszavazás úgy döntene, hogy szerel­jék le az egész osztrák hadsereget, akkor a kormány nem tehetne mást. mint végrehajtja a nép ilyetén akaratát. A legkülönbözőbb polgári és egyházi szervezetek aláírásgyűjtésbe fogtak. Azt kérik áz osztrák parlamenttől, hogy írjon ki népszavazást az osztrák hadsereg feloszlatásának kérdéséről. A stratégiailag is kulcsfon­tosságú „kapu-ország" hadseregmentesítése az európai és a világbéke megszilárdítása melletti lépés lenne. Az aláírásakció szervezői a hadsereg fenntartására fordított éves 18 milliárd schillinget (1990-es adat) környezetvédelmi és szociális gondok enyhítésére akarják fordíttatni. (PuFo) BÉREMELÉS A VATIKÁNBAN. Érnek az elsó gyümöl­csei a vatikáni szakszervezetek tiltakozóakcióinak, mellyel a Vatikán alkalmazottjainak az olasz bérekhez viszonyított ala­csony fizetése ellen léptek fel. A első eredmény szerint a mintegy 3500 alkalmazott — csak civilekről, nem az ott élő papokról és püspökökről van szó — félévenként ellentételezést kap az infláció mértékében a végzett túlórákra vonatkozóan is. Eddig ugyanis csak az alapbért emelték ütemesen (PuFo) Morzsák a. Bibliából Megtisztelő feladatot kaptam e lapban megjelent írá­saim olvasóitól, hogy hasonló írásokban próbáljam meg sorozatba fűzni a keresztyén/keresztény hit és erkölcs örök forrásának, a Bibliának és a hozzá kapcsolódó hitnek ragyogó gyöngyszemeit. Mi sem gyönyörűbb és nehezebb, mint kimeríteni a tengerből egy cseppet és abból érzékel­tetni a tenger ízét. színét, zúgását, tornyosuló hullámait és csendjét. Más hasonlattal: ízleltetni az élet kenyerét, annak egy-egy morzsájából. Először mégis az egészről kell képet alkotnunk, amiből a morzsák származnak és amire mindig mutatnak. A Biblia (görög szó) könyveket jelent. Hatvanhat rövidebb-hosszabb írást, önálló könyvet. Miért éppen ennyi, nem több vagy kevesebb, azt önmaga és az élet igazolta. Éppeh ezért nem lehet úgy olvasni, mintha regény volna vagy életszabályok gyűjteménye, amiből válogatni lehet tetszés szerint. Teljességében van az ereje és hatása. „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cseleke­detre felkészített." (II. Timotheus 3:16-17.) Teljességét nem terjedelme jelenti, hanem az. amilyen csodálatosan beszél a több évezred eseményeiről szóló tudósításokban, emberek vallomásaiban arról az egy Istenről, aki az örökké­való bölcsesség, igazság és szeretet, és akivel kapcsolatba kerülhet minden ember a bizalom, hit és engedelmesség által. Az irodalom általában korokhoz kötődik, egy-egy kor jellemző politikai, gazdasági, szellemi irányzatai tükröződ­nek az írásokból. Ezért válhatnak elavultakká, még ha érdekesek, tanulságosak is a benne megírtak, de nem élnek már. az ember érzi a történelmi idő és kor távolságát, amitől elszigetelődött a mai élet. A Biblia könyveinek is megállapíthatók keletkezési koruk. Több. mint ezer év alatt írták a 66 könyvet és mégis olyan erőt, hatást hordoznak, melyek lelki és szellemi mozdulásokat, irányváltásokat idéznek elő azóta eltelt évezredekben, mert az emberi szóban és írásban nem csak emberi szellem, hanem az élő Isten beszél. „Az Istennek beszéde élő és ható, élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig és megítéli a gondolatokat és a szívnek indula­tait. És nincsen olyan teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek mezítelenek és leplezetlenek annak szemei elótt, akiről mi beszélünk." (Zsidókhoz írott lev. 4:12-13.) A múlt század végén egy finn paraszt szántott tehenei­vel a vasútvonal mellett. Elrobogott a nemzetközi gyorsvo­nat és utána egy papírlapot lebegtetett a szél. A Biblia egyetlen lapja volt. Felvette, elolvasta, hatására „paraszt­prófétává" lett, annak a finn lelki ébredésnek eszközévé, aminek gyümölcsei még ma is gazdagon teremnek, rokona­inkat magas erkölcsi szintre emelték. „ Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt. és Isten volt az Ige ... Minden Ó általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága ... és az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk és láttuk az Ó dicsőségét, mintáz Atya egyszülöttjének dicsősé­gét, aki teljes kegyelemmel és igazsággal. " (János ev. 1:1 — 4.14.) (Folytatjuk) Papp László református lelkész A 21. évközi vasárnapra A tanítványok így válaszol­tak: „van, aki Keresztelő Já­nosnak (tartja az Emberfiát); van, aki Illésnek, van, aki Je­remiásnak, vagy valamelyik prófétának." (Mt 16.14) Aki nem akarja megismerni Jézust, az nem is tudja. Legfel­jebb hasonlíthatja valakihez — ez tetszés dolga. Viszont nem változtat a lényegen: Jézus lé­nyegén. akárminek tartják. Jé­zus nem hasonlít. Ó Isten...! Megismeréséhez nekünk is tennünk kell: elhagyni a ha­sonlítások másodrangú s em­beri megnyilatkozások töb­bedrangú területeit. Nem „másolatait". Ót magát kell ismernünk. Az öröm tízparancsolata 1. Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömet! 2. Mosolyogj, és tanúsíts nyugalmat kelle­metlen helyzetben is! 3. Szívből ismételgesd: „Isten, aki engem sze­ret, mindig jelen van!" 4. Szüntelenül törekedj arra, hogy csak a jó oldalát lásd az embereknek! 5. Könyörtelenül űzd el magadtól a szomorú­ságot! 6. Kerüld a panaszkodást és a kritikát, mert ennél semmi sem nyomasztóbb! 7. Munkádat örömmel és vidáman végezd! 8. A látogatókat mindig szívesen, jóindulattal fogadd! 9. A szenvedőket vigasztald, magadról feled­kezz el! 10. Ha mindenütt az örömet terjeszted, biztos lehetsz benne, hogy magad is rátalálsz. (Gaston Courtois)

Next

/
Thumbnails
Contents