Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)
1990-08-26 / 213. szám
1990. augusztus 26., vasárnap Tetőablak 7 Árnyékok az egyház reménységén A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat óta egyre inkább tekintenek reményforrásként az ún. harmadik világra. A „fiatal" kontinens (ahol az átlagéletkor az európainak kétharmada) egyházai a XX. században soha nem látott pezsgésnek indultak a zsinat után. A latin-amerikai Püspöki Karok Konferenciája két jelentós találkozóján, Pueblában és Medellinben, örömmel konstatálhatta, hogy a zsinat által kívánt megújulás jelei egyértelműen tapasztalhatók. A szerzetesi és papi hivatásokban nincs hiány, a laikusok egyre komolyabban veszik az egyház épüléséért vállalandó felelősségüket. s egy új teológiai irányzat is született, a felszabadítást teológia, mely elméletileg is megalapozza azt a döntést, hogy Isten után az egyháznak is előszeretettel kell viseltetnie a szegények iránt. Á megújulás azonban nem marad a Vatikán részéről negatívnak értelmezett vonásoktól mentes. A számtalan bázisközösség — öt évvel ezelőtt egymillióra becsülték tagjaik számát — egyre közelebb került baloldali körökhöz. Sok pap és szerzetes vállalt közvetlen politikai szerepet, amely ellenkezik az egyház jelenlegi belső rendjével. Nem kevés püspök emelte fel szavát amellett, hogy a Vatikánnak jobban tekintetbe kellene vennie a latinamerikar sajátosságokat és megengednie, hogy ezek a részegyházban érvényesülhessenek. A feszültségek a felszabadítási teológiával kapcsolatban kiadott két vatikáni instrukció körüli vitában és a legnagyobb brazil egyházmegyének négy részre osztása miatt csúcsosodtak. Az egyházi vezetés nehezen nyúl szankciókhoz, mert azok a médiumok gyors reagálása révén azonnali világbotránnyá válnak, mégis egyéves hallgatásra ítélték az említett teológia egyik jeles, már-már szimbolikus alakját, Leonardo Boff ferences szerzetest. A szankciók tovább folytatódnak. A latin-amerikai egyház legnagyobb teológusai és egyházi pedagógusai egy öt évre tervezett Szentírás-olvasási programot dolgoztak ki — a Vatikán hallgatólagos tudomásulvételével. Amikor azonban az első kommentáló füzetek megjelentek, a Vatikán a munka berekesztését követelte, s nem adta meg a „nihil obstat"-ot. Tiltó intézkedésének indoklásában azt hangsúlyozta, hogy az elemzések túlságosan át vannak hatva a marxista társadalomképtől és egy bizonyos kapitalizmuskritikától. A program kidolgozóinak vonakodására a Vatikán megfenyegette a Latin-amerikai Szerzetesközösségek Szövetségét azzal, hogy azt feloszlatja. Az eszmék nagy csatájában, melyet külön súlyoz az, hogy 1992-ben ünnepelik LatinAmerika felfedezésének és „megkeresztelkedésének" 500. évfordulóját, jelentós szerep jut a Hittani Kongregáció (a korábbi szent inkvizíció) vezetőjének. Josepli Ratzinger bíborosnak. Ez év július végén 5 napos teológiai továbbképzést tartott Brazíliában, püspökök részére. A tanfolyam tematikája világosan mutatta, hogy az egyház belső egységének megerősítése a cél. A 373 püspökből azonban csak 96 jelent meg az előadásokon. A távolmaradottak között ott van Sao Paolo bíboros-érseke, Paolo Evaristo Arns is, aki a íelszabadítási teológia és a szegények melletti elkötelezettség támogatója. Frei Betto ezt a bojkottot azzal magyarázza, hogy a katolikus egyház vezetése — mélységesen evangéliumi szociális enciklikái ellenére — eltávolodik a szegényektől és egy bizonyos értelmű apoliticitás érdekében feladja azokat a lehetséges eszközöket, melyekkel hatékonyan szembe lehetne szállni az ún. intézményes bún. a szegényeket nyomorban tartó társadalmi. politikai és gazdasági rendszerek ellen. „Ha ez a trend így folytatódik" — nyilatkozta a nagy teológus — „akkor a bázisközösségek száma és elevensége egyre csökken és a minden hatalmat a saját kezében tartani akaró klérus elveszíti hitelét és bázisát". Máté-Tóth András Az UfTizi Múzeum látogatói újra csodálhatják a 15. századi olasz festészet kiemelkedő alakjának, Botticellinek „A szűz megkoronázása" című festményét, amelyet 1940ben emeltek le a helyéről, hogy restaurálják. „Pásztor nélkül bolyog a nyáj" „Annak ellenére, hogy a moldvai csángó falvakban a lakosok mind magyarok és római katolikusok, román papjaik vannak, a vallási szertartások nem anyanyelvükön, nem magyarul folynak, és már két évtizede megszüntették anyanyelven történő oktatásukat. Az utóbbi népszámláláson hivatalból románnak nyilvánították őket" — mondotta egy beszélgetés során Király Károly, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik ismert vezetője. A közelmúltban tartott országos közgyűlésének határozata értelmében a magyarországi Ifjúsági Demokrata Fórum — amely mint hangoztatja, független politikai és kulturális mozgalom (de szellemiségében közösséget vállal a Magyar Demokrata Fórummal) — levéllel fordult a Vatikánhoz, hogy a Szentszék fordítson különös figyelmet a moldvai csángó magyarokra. Amit a levél sürget, a katolikus csángók régi, fájó gondjára kéri az orvoslást: küldjön a Vatikán hozzájuk magyar papokat, hogy ók is anyanyelvükön gyakorolhassák vallásukat. Ilyen értelemben nyilatkozott Tőkés László református püspök is. Gyulay Endre szeged-csanádi püspöknél tett látogatása alkalmával. A romániai változások során a Szentszék végre rendezhette a romániai egyházak helyzetét s valamennyi latin szertartású katolikus egyházmegye élére püspök került. Új püspököt kapott Petru Gherghel személyében a Jasi (Jászvár) egyházmegye is. ahová a moldvai csángók is tartoznak. Talán remélni leh^t. hogy a katolikus hitükhöz rendíthetetlenül ragaszkodó csángó-magyar testvéreink számára is elérkezik a lelki felszabadítás régóta várt ideje. (Eletünk — Az európai magyar katolikusok lapja, 1990. július— augusztus.) Egyházi hírek TELEFONPÁPA. Aki a pápa, II. János Pál hangját a nap bármely szakában telefonon hallani kívánja, elég egy számot felhívnia és máris megszólal a milliók által számtalanszor hallott hang. A világ bármely országából. így Magyarországról is felhívható három szám, attól függően, hogy a hívó angolul, spanyolul avagy olaszul kívánja-e az' aznapra közvetített pápai üzenetei hallani. A szolgáltatást az angol „Global Telecom Ltd." állítja ingyen a Szentszék rendelkezésére. A telefonálás költségeinek egy része a szentatya missziós kiadásainak részbeni fedezését szolgálja. Ausztriából percenként 28 öS-be kerül a hívás. A számok pedig: angolul — 411—611. spanyolul — 411-612 és olaszul - 411-613. Az előhívó szám: 00-611. SZEKTÁK LATIN-AMERIKÁBAN. Venezuela és egész Latin-Amerika a kontinens újraevangelizálásával akarja visszaszorítani a gombamódra elszaporodott szekták jelenlétét. Erről nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Valencia (Venezuela) érseke. Jorge Urosa. „Kevesebb nyafogást és több konkrét akciót" ajánl a kontinens katolikus egyházának a szektákkal kapcsolatosan. Véleménye szerint ezek a külföldről hatalmas pénzekkel támogatott vallási mozgalmak „jókor jöttek, csak helytelen választ adnak az emberek problémáira". Elterjedésük következtében ugyan csökken a kábítószerfogyasztás, a kriminalitás, ugyanakkor az a fajta társadalmi aktivitás is, melynek jelentősen hozzá kellene járulnia az igazságtalan rezsimek és intézkedések megdöntéséhez vagy megkérdőjelezéséhez. Ha az egyház csak könnyeit hullajtja a szekták erőteljes terjedése láttán, akkor elszalasztja az Istentől adott pillanatot a valódi örömhír meghirdetésére. NEM KELL OSZTRÁK HADSEREG! Amennyiben egy Ausztriában végrehajtott népszavazás úgy döntene, hogy szereljék le az egész osztrák hadsereget, akkor a kormány nem tehetne mást. mint végrehajtja a nép ilyetén akaratát. A legkülönbözőbb polgári és egyházi szervezetek aláírásgyűjtésbe fogtak. Azt kérik áz osztrák parlamenttől, hogy írjon ki népszavazást az osztrák hadsereg feloszlatásának kérdéséről. A stratégiailag is kulcsfontosságú „kapu-ország" hadseregmentesítése az európai és a világbéke megszilárdítása melletti lépés lenne. Az aláírásakció szervezői a hadsereg fenntartására fordított éves 18 milliárd schillinget (1990-es adat) környezetvédelmi és szociális gondok enyhítésére akarják fordíttatni. (PuFo) BÉREMELÉS A VATIKÁNBAN. Érnek az elsó gyümölcsei a vatikáni szakszervezetek tiltakozóakcióinak, mellyel a Vatikán alkalmazottjainak az olasz bérekhez viszonyított alacsony fizetése ellen léptek fel. A első eredmény szerint a mintegy 3500 alkalmazott — csak civilekről, nem az ott élő papokról és püspökökről van szó — félévenként ellentételezést kap az infláció mértékében a végzett túlórákra vonatkozóan is. Eddig ugyanis csak az alapbért emelték ütemesen (PuFo) Morzsák a. Bibliából Megtisztelő feladatot kaptam e lapban megjelent írásaim olvasóitól, hogy hasonló írásokban próbáljam meg sorozatba fűzni a keresztyén/keresztény hit és erkölcs örök forrásának, a Bibliának és a hozzá kapcsolódó hitnek ragyogó gyöngyszemeit. Mi sem gyönyörűbb és nehezebb, mint kimeríteni a tengerből egy cseppet és abból érzékeltetni a tenger ízét. színét, zúgását, tornyosuló hullámait és csendjét. Más hasonlattal: ízleltetni az élet kenyerét, annak egy-egy morzsájából. Először mégis az egészről kell képet alkotnunk, amiből a morzsák származnak és amire mindig mutatnak. A Biblia (görög szó) könyveket jelent. Hatvanhat rövidebb-hosszabb írást, önálló könyvet. Miért éppen ennyi, nem több vagy kevesebb, azt önmaga és az élet igazolta. Éppeh ezért nem lehet úgy olvasni, mintha regény volna vagy életszabályok gyűjteménye, amiből válogatni lehet tetszés szerint. Teljességében van az ereje és hatása. „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." (II. Timotheus 3:16-17.) Teljességét nem terjedelme jelenti, hanem az. amilyen csodálatosan beszél a több évezred eseményeiről szóló tudósításokban, emberek vallomásaiban arról az egy Istenről, aki az örökkévaló bölcsesség, igazság és szeretet, és akivel kapcsolatba kerülhet minden ember a bizalom, hit és engedelmesség által. Az irodalom általában korokhoz kötődik, egy-egy kor jellemző politikai, gazdasági, szellemi irányzatai tükröződnek az írásokból. Ezért válhatnak elavultakká, még ha érdekesek, tanulságosak is a benne megírtak, de nem élnek már. az ember érzi a történelmi idő és kor távolságát, amitől elszigetelődött a mai élet. A Biblia könyveinek is megállapíthatók keletkezési koruk. Több. mint ezer év alatt írták a 66 könyvet és mégis olyan erőt, hatást hordoznak, melyek lelki és szellemi mozdulásokat, irányváltásokat idéznek elő azóta eltelt évezredekben, mert az emberi szóban és írásban nem csak emberi szellem, hanem az élő Isten beszél. „Az Istennek beszéde élő és ható, élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincsen olyan teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek mezítelenek és leplezetlenek annak szemei elótt, akiről mi beszélünk." (Zsidókhoz írott lev. 4:12-13.) A múlt század végén egy finn paraszt szántott teheneivel a vasútvonal mellett. Elrobogott a nemzetközi gyorsvonat és utána egy papírlapot lebegtetett a szél. A Biblia egyetlen lapja volt. Felvette, elolvasta, hatására „parasztprófétává" lett, annak a finn lelki ébredésnek eszközévé, aminek gyümölcsei még ma is gazdagon teremnek, rokonainkat magas erkölcsi szintre emelték. „ Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt. és Isten volt az Ige ... Minden Ó általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága ... és az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk és láttuk az Ó dicsőségét, mintáz Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes kegyelemmel és igazsággal. " (János ev. 1:1 — 4.14.) (Folytatjuk) Papp László református lelkész A 21. évközi vasárnapra A tanítványok így válaszoltak: „van, aki Keresztelő Jánosnak (tartja az Emberfiát); van, aki Illésnek, van, aki Jeremiásnak, vagy valamelyik prófétának." (Mt 16.14) Aki nem akarja megismerni Jézust, az nem is tudja. Legfeljebb hasonlíthatja valakihez — ez tetszés dolga. Viszont nem változtat a lényegen: Jézus lényegén. akárminek tartják. Jézus nem hasonlít. Ó Isten...! Megismeréséhez nekünk is tennünk kell: elhagyni a hasonlítások másodrangú s emberi megnyilatkozások többedrangú területeit. Nem „másolatait". Ót magát kell ismernünk. Az öröm tízparancsolata 1. Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömet! 2. Mosolyogj, és tanúsíts nyugalmat kellemetlen helyzetben is! 3. Szívből ismételgesd: „Isten, aki engem szeret, mindig jelen van!" 4. Szüntelenül törekedj arra, hogy csak a jó oldalát lásd az embereknek! 5. Könyörtelenül űzd el magadtól a szomorúságot! 6. Kerüld a panaszkodást és a kritikát, mert ennél semmi sem nyomasztóbb! 7. Munkádat örömmel és vidáman végezd! 8. A látogatókat mindig szívesen, jóindulattal fogadd! 9. A szenvedőket vigasztald, magadról feledkezz el! 10. Ha mindenütt az örömet terjeszted, biztos lehetsz benne, hogy magad is rátalálsz. (Gaston Courtois)