Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-21 / 208. szám

2990. augusztus 21., kedd Sport — Panoráma _——— 7 Súlyemelés Szekszárd csatát nyert Illés János (Szeged SC) második Jóllehet, Vasárnapra még öt súlycsopört küzdelmei maradtak, a szekszárdi Húsos Kupa nemzetközi súlyemelő verseny már „félidőben" csatát nyert. S hogy a „háborút" is győzelemmel zárják-e a tolnai főváros erőfesztiváljának házigazdái, vagyis hogy megkapják-e az 1992-es felnőtt férfi és női Európa-bajnokságot, arra még néhány hétig várni kell, bár az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezőek. Ezt erősítette meg Gottfried Schödl, az IWF, a nemzetközi szövetség osztrák elnöke, aki melegen dicsérte a vendéglátókat. De nem fukarkodott az elismeréssel Vladan Mihajlovics, az európai szövetség (EWF) jugoszláv főtitkára sem. A végső döntést megkönynyítendő vasárnap is hibátlanul, pergő ritmusban zajlottak le a kupa befejező versenyei. Délelőtt először a 82,5 kilósok álltak a közönség elé. E kategóriában nem volt nagy a hazaiak konkurenciája, hiszen a kilenc magyarnak csak egy-egy bolgár, csehszlovák és lengyel volt az ellenfele. Utóbbi kettő nem okozott „felfordulást", Rumén Sztojanov viszont nem adta alább az első helynél, még az őt követő korábbi magyar bajnok diósgyőri Kertész Attilára és a fiatal szekszárdi Mihályka Tiborra is húsz kg-ot vert rá. 82,5 kg: 1. Rumén Sztojanov (bolgár) 327,5 kg (142,5, 185), 2. Kertész Attila 307,5 (137,5, 170), 3. Mihályka Tibor 307,5 (142,5, 165). A 90 "kilósoknál — bár volt NDK-beli is a 14 induló között — magyar háziverseny zajlott az Erdélyből átkerült MTK-VM-es Szász András és a DVTK színeiben rajtoló olimpiai ötödik Buda Attila között. A szakításban egyikük sem tudott előnyt szerezni, a lökésben viszont Buda elhúzott, s ezzel a Húsos Kupa első magyar kategóriagyőztese is lett Mivel Szász a második fogásnemben gyengélkedett, még az ezüstérmes helyről is eggyel hátrébb csúszott. 90 kg: l. Buda Attila 330 kg (150, 180), 2. Kovács Gyula 320 (140, 180), 3. Szász András 320 (150, 170). Az igazi „nehézfiúk" közös műsorban léptek fel, merthogy késő délután egy csoportban vonultak fél a bemutatáshoz a 100, a 110 kilósok és az ólomsúlyú emelők. Azazhogy csak a mázsások „klubja" vonultatott fel féltucat versenyzőt eggyel följebb a lengyel Czeru) abszolút biztosra mehetett, mert egyes egyedül indult a súlycsoportban. Igaz, a plusz 110 kilósoknál is könnyű volt éremhez jutni, miután itt ketten mérlegeltek. A legnagyobb taps — amely a nemzetközi rangnak szólt — Petar Sztefanovnál csattant fel, a bolgárok múlt évi athéni világbajnoka a mázsások között próbálkozott. Igazi ellenfele nem lévén csakis a súlyzóval kellett „párbajoznia". Ezt aztán sikerrel is tette, mégha teljesítménye korántsem idézte tavalyi görögországi produkcióját... A záró program legnevesebb magyarja a szöuli ötkarikás játékokon negyedikként végzett Bökfi János volt. A békéscsabai versenyző azonban rendkívül rossz napot és még rosszabb formát fogott ki, mindhárom szakításgyakorlatát elrontotta, így helyezetlen maradt. Bökfi „tévedése" azt is jelentette, hogy az egyéni versenyben a legjobb magyar a diósgyőri Barsi László lett, aki a teljesítmények százalékos rangsorolásában négy külföldi mögött az ötödik legjobbnak bizonyult A Húsos Kupát és az ezzel járó 30 ezer forintot a romániai Czanka Attila érdemelte ki honfitársa, Andrei Socaci (20 ezer) és a bolgár Szevdalin Mincsev (10 ezer) előtt 100 kg: 1. Petar Sztefanov (bolgár) 335 kg (155, 180), 2. Illés János 327,5 (147,5, 180), 3. Burján Sándor 325 (155, 170). 110 kg: 1. Przemyslaw Czerw (lengyel) 280 kg (125, 155). +110 kg: 1. Oláh Imre 355 kg (155, 200). Teljes magyar siker öttusában Vasárnap Székesfehérvárott az ötödik számhoz; a lovagláshoz érkezett a 25. férfi junior öttusa-világbajnokság. Az Alba Volán felújított lovaspályáján 3 ezer ember szorongott és amikor az utolsó hat versenyző következett hol óriási volt a csend, hol üdvrivalgásba csapott át a közönség. Hamar kiderült, hogy a szovjetek közül csak Tideman lovagolt hibátlanul, a harmadik helyre esélyes Atrakevics három hibát vétett, és ekkor már tudni lehetett a korábban lovagló Csernokkal helyet aserélt, s így leszorult a dobogóról. Hanzély kitűnően lovagolt, és ugyanezt tette Katona is, aki azért ráijesztett a köeönségre, mert egy verőhibával kezdett, de utána már magabiztosan ment és újra, ezúttal másodszor, világbajnok lett A magyarok az öttusasport történetében 1983-ban értek el hasonló eredményt, akkor a Fábián, Demeter. Bárdi összetételű együttes csapatban világbajnok lett, és az első három helyet is ők szerezték meg. Lovaglás, egyéni: 1. Frontier (francia) 1:23.6 perc — 1100 pont; 2. Marshall (brit) 1:23.9 — 1100, 3. Sanchez (guatemalai) 1:24.4 — 1100, ... 7. Hanzély 1:29.8 — 1100, ... 19. Csernok 1:34.1 — 1070, ... 23. Katona 1:36.5 — 1070. Csapit: 1. Franciaország és Magyarország 3240—3240, 3. Kína 3230. Egyéni világbajnok: Katona Ferenc (Magyarország) 5652 pont, 2. Hanzély Akos (Magyarország) 5586, 3. Csernok László (Magyarország) 5519. Csapatvilágbajnok: Magyarország (Katona. Hanzély, Csernok) 16 ezer 757 pont, 2. Szovjetunió 16 ezer 48, 3. Lengyelország 15 ezer 646. Cappellini nyerte a vb-futamot Az olasz Guido Cappellini sikerével zárult a Forma— l-es motorcsónak világbajnokság budapesti futaima, amelyet hétfőn a Margit híd és Lánchíd közötti Duna-szakaszon bonyolítottak le. A versenyre 10 nemzet képviseletében 18 versenyző sorakozott fel, hogy 45 percen keresztül csatározzon a világbajnoki pontokért. Még csak az 5. körnél tartottak a résztvevők, amikor a svéd Thomas Eriksson bukott, s emiatt félbeszakították a futamot. A megismételt rajtnál már csak 15-en vágtak neki a hátralevő 50 körnek. Sokáig az olasz Cappellini haladt az élen, aztán a torit Jonathan Jones és honfitársa, John Hi.ll is élre állt, imajd a 21. körtől a leintésig újra Cappellini vezetett. A magyar színek képviselőjének, Csepregi Györgynek szereplését nem kísérte szerencse: az új rajt utáni 5. körben műszaki hiba miatt — a hatodik helyről — kiállásra kényszerült. A hazai siklóhajósoknak meghívásos versenyt rendeztek, az egyes kategóriákban a következők nyertek: O—350: Tubákos Iván (Bajai Vízügyi Spartacus) 1200 pont. O—500: 'Havas Attila (KVMSC) 925. O—700: Pintér József (Tápéi ESK) 1000 pont. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igaigatóság tájékoztatása szerint a totó 33. játékhetére 6137 425 darab szelvény érkezett be. 'A nyeremények: 13 plusz 1 találatos szelvény 2 db, nyereményük egyenként 2 215 785 forint, 13 találatos szelvény 5 db, nyereményük egyenként 1 millió 22 ezer 670 forint, 12 találatos szelvény 188 db, nyereményük egyenként 25 ezer 385 forint, 11 találatos szelvény 3046 darab, nyereményük egyenként 1567 forint, 10 találatos szelvény 26 ezer 931 db, nyereményük egyenként 266 forint. A kifizetés időpontja: 20 ezer forint alatt augusztus 29-étőL 20 ezer forint felett augusztus 25-étőL Csehszlovák intézkedések A csehszlovák határőrök hétfőn reggel közölték magyar kollégáikkal, hogy augusztus 20-ától további korlátozó intézkedéseket léptetett életbe a prágai kormány az országba beutazni szándékozó román állampolgárokkal szemben. Zubek János, a BM Határőrség szóvivője az MTI kérdésére elmondta: augusztus 16-a óta 729 román utast küldtek vissza magyar területre a csehszlovák határőrök, mert nem volt német vízumuk, illetve megfelelő 'mennyiségű valutájuk. Hétfőn 0 órától pedig már csak azok a román utasok utazhatnak be Csehszlovákiába, akik diplomata, szolgálati útlevéllel rendelkeznek. Gyászközlemények Megrendült seiwel tudatjuk, hogy a dnága férj, édesapa, nagyapa, testvér és roüccxn, BOTOS ANTAL 76 éves koráiban elhiunyit. Temetése augusztus 2S-én, u érakor lesz az AJöövárosi temető kápolnájából. A gyászoló családja. Mély megrendülésnél tudatlük, hogy szenetett édesanyánk, KISS ANDRASNfi Tóth Julianna életének 80. évében rövid szenvedés után tíHvurvyt. Ttemetése augusztus ai-án. na Ccaűoor lese családi körben a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló család. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik DR. BANSCHAK AGOSTONNE Szirányl Mária •búcsúataitásán megjélientek, és együttérzése kikel mély fiáldalimunkat enyhíteni igyeikeatek. A gyászoló csalód. Szeged a hazai lapokban 1990/34 1989. Sdtér István. 1913—1888 / Rév Mánia - FjJoIégiai Közlöny. — 3. sz. — (Pro memória). — Nekrológ az irodaílomtudóarbL 1390. Sömá, Jdszróéil! / Bélnmt B. András - Magyar Kireflc. — 1*. sz. : ÍM. — (Hazai körkép). — Beszélgetés Klein Mártonnal, a ZHimai^íiga gondnolk-fcán torával. Kulturális crnrendeOkeaés, kisebbségi Jogvédelem — román betépő ez Európa-HáZba : Sütő András az enckélLyi magyarság küadelimeiinől : Halálos fenyegetések az író címére / Lőkős Zoltán = Vasárnapi Híreik. — aus. 5, : iia. — sze«edi interjú. Nézők is szerkesztik az AgroItévé* : öt héten át próbaadás : Szeged körzetében 6eepbembertől / Kenéz Ferenc =•= Eati Kfctiap. — aug. 6. Módszertan az Egyesült Államokból : Az orosztan árok átképzése ás mceoiaivató Szegeden / Tárkány István - Magyár Nemzet. — aug. 7. — A Prokorttrol Kit. nyelvoktábisd vállalkozása. A túlbuzgó nenidiész esete : Egy ..sziyüetPB" körlevél : Szeged nem Mór belóle / Nej György 188 Qra. — aug. J«. : Ml. — BaszáOgBtés Póda Jenő képviselőivel és Koíia Róberttel, az MIJF városi szervezetének alelnölk)ével. az MXXF-es rendezőgárdák fölállításáról. Szorongás a délibábok orszáiZában : Rendszerváltás és deviancia / Lengyei Andmés György Magyar Hírlap. — autg. 15. — Beszélgetés a SZOTE-n Szilárd János professzorral. valamint Csík Vera és Temesvári Beáta adDunOotussaQ. Boftdogasszan y-loópzetefic / Rászlal Tibor = Reggeli Pesti Hírlap. — aug. 15. : ML — Kálmány Lajos szegedi gyűjtéséiből. Agránkamiacal esélyek Csongrádon / Bagi Aidáin =» Figyelő. — aug. 16. — A Magyar AgrárJoamána helyi szerveződéséről. Szegeden a helyzet változatlan ? : Tíz év alatt a negyedik próbálkozás az élvonalban / Thé0ö3 Isvárn =• Nemzeti (nép)Sport. — aug . 16. — (Labdarúgóé). — A Szeged SC csapatáról. István, a szíxjixli Dóm téren / (várhegyi) Népszava. — aug. 16. : ili. — Szerző: Várhegyi Andrea. — Előzetes Boldizsár— Szörényi—Beődy: István, a király e. rodköperájártak szabadtéri bemutatójáról. Csongrád — elpárolgott remények / soltész J. - számadás. — acig. 16. — (Aszálykörkép). Nincs többé Komócsin tér Szegeden I Odor József = Kurír. — aiug 117., délutáni Wad. — Az elnevezés története. — Régi nevét kapta vissza több ötoa a városi tanács döntése alapján. Ki tesz rendet a Balkán kapujában? : Szeged a csalók és szélhámosok íadáTkJozóbel ye / Halász Miklós - Magyar Nemzet. — aug. iá. Szabadtéri siker, új királlyal : Varga Miküós-show Szegedien / P. Horváth Gábor = Mái Nap. — aug. Iá. — Az István, a király c. rocüoopena Dóm tért bemutatójáról. Búcsú öpusataszeren / T. I. — Népszabadság. — aug. 1Í7. — Szerző: Tanács István. — Aug. 20-án. A seüzal menyegző / ülés Jenő - Film, Színház. Mnxzslllaa. — aug. 18. : ül. — (Zsöllye). — Kritika Sütő András drámájának Dóm tért előadásáról. Hétköznap délelőtt : Szeged '90 / Szamory György — Színházit Etet. — «UK. ÍR. : itt. — Riport a szabadtéri játékokról. Fénykép a tanítványoknak : Emlékeik Balázs Béláról : Részletek Hényi István filmjéből — Filmvilág. — 8. az. : itt. — IntenjúnésEfletók. jelentkezett, így az ősi kultúra ápolásával és a nyelv gyakorlásával, az anyanyelvi oktatással, és — különös tekintettel a felelős beosztásokra — a magyarok munkalehetőségeivel szemben támasztott akadályokat ... Hasonlóképpen, a falvak és lakóhelyek! lerombolását célzó és a mezőgazdasági népességet úgynevezett „agrár-ipari központokba" kényszerítő CEAUSESCU-féle politika a románokat is érintette, ugyanakkor valójában különösképpen a magyar szár. mazású lakosságot sújtotta. Egyébiránt a magyar közösség tagjai számára tilos volt bizonyos városokban megtelepedni, mivel a hatalom azt a célt tűzte maga elé, hogy valamennyi területen a román származású népesség kerüljön! többségbe, ideértve azokat a városokat is, ahol a magyar jelenlét eladdig dominánsnak bizonyult Az így kialakult helyzetre való tekintettel, továbbá a szabadságjogok teljes hiánya, a rettegés, valamint a besúgás légkörének megteremtése és a jelentős gazdasági és anyagi nehézségek következtében egyre nagyobb számban kerestek és találtak menedéket magvar származású sőt román vagy éppen német származású román állampolgárok Magyarország területén. II. AZ 1990. MÁRCIUSI ÖSSZETŰZÉSEK KÖZVETLEN ÖSSZEFÜGGÉSEI Az 1989-es decemberi forradalom ég CEAUSESCU bukása Románia-szerte mindenhol hatalmas reménységet keltett a népben a szabadságjogok idejének eljövetele, egy demokratikus rendszer bevezetése és az életszínvonal emelése tekintetében. Különösen a magyar kisebbség volt az, amely reménységét visszanyerve, gyorsan megszerveződött, és egy bizonyos számú jog azonnali elismerését követelte. Fordította: Csernus Sándor Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége — Marosvásárhelyről (1.) Bizottsági jelentés Két tagszervezetének — az Emberi ós Állampolgári Jogok Védelmének Magyar Ligája (Ligue Hongroise pour 1a Défense des Droits de l'Homme et du Citoyen) és a Liga az Emberi Jogok Védelméért Romá. niában (Ligue pour la Défense des Droits de l'Homme en Roumanie) — kérésére az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége (Féderation Internationale de Droits de l'Homme) egy bizottság kiküldését határozta el Romániába azzal a céllal, hogy a helyszínen folytasson vizsgálatot a magyar nemzetiség helyzetét illetően, valamint azokkal a „népcsoportok közötti" összetűzésekkel kapcsolatban, melyekre Erdélyben került sor. A kiküldött bizottság, melynek munkájában részt vett Patrick BAUDOUIN, az FIDH főtitkára, párizsi törvényszéki ügyvéd. Alain GIRORDET, a Párizsi Fellebbviteli Bíróság bírája és Nadine RANYAK. tanár, a Belga Emberi Jogok Ligájának tagja (Ligue Belge des Droits de l'Homme), 1990. április 21. és 26. között látogatott el Bukarestbe, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre. A bizottságot mindvégig elkísérte két további személy, egyiküket a Magyar Liga, másikukat a Román Liga delegálta, akik elősegítették, hogy a kiküldött bizottság teljesítse küldetését. A delegáció számos, a fenti ügyekben jól tájékozott személyt hallgatott meg. és sorrendben az alábbi személyiségek velene. nyét, illetve tanúvallomásait gyűjtötte egybe: — Doina CORNEA, — KÁNTOR Lajos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs Megyei Szervezetének alelnöke.. — Justinian PETRESCU, a VATRA ROMANEASCA kolozsvári elnöke, — Victor BANCU doktor, marosvásárhelyi sebészprofesszor, — JIMBOLEANU doktor. ugyanazon kórházban sebész, — Smaranda ENACHE, színházi rendező, — KIRÁLY István, az RMDSZ Marosvásárhelyi Szervezetének alelnöke, továbbá ugyanezen párt több más vezetöie. kezöttük MARKÖ Béla. aki egyben t> LÁTÓ című irodalmi folyóirat főszerkesztője, — POP úr. a VATRA ROMANEASCA marosvásárhelyi elnöke, s ugyanennek a szervezetnek egy másik helyi irányítója, — A Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt marosvásárhelyi vezetői, PASCA Viorel éa Ioan CHIOREAN doktor. — KIRÁLY Károly, az Ideiglenes Nemzeti Tanács alelnöke, a kisebbségi ügyek megbízottja. — HORVÁTH Andor, a kulturális ügyek miniszterhelyettese, — Gábriel ANDREESCU. a bukaresti Emberi Jogok Ligájának elnöke, a Társadalmi Dialógusért Csoport tagja. — MARCOVICI úr, a ROMANIA LIBERA újságírója, — Franciaország romániai nagykövete (LE BRETON úr) ós Magyarország romániai nagykövete (SZÜUS úr)... I. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A jelenlegi nehézségek jobb megértése érdekében elkerülhetetlennek látszik néhány történelmi tény felidézése. Valójában a megkérdezettek válaszaiban igen gyakoriak voltak a történelmi tényekre irányuló utalások. ERDÉLY, melyet napjainkban mintegy hatmilliós román és kétmilliós magyar származású népesség lakik, 1918-ig a Magyar Királyiság integráns részének számított. A magyarok és. románok egyaránt úgy tekintenek Erdélyre, mint olyan földre, ahonnan saját kultúrájuk gyökereinek jelentős részét származtatják. Az első világháború végén Erdély kikerült a legyőzött Ausztria-Magyarország fennhatósága alól, és Románia részévé lett, amely 1916-tól a győztesek oldalán harcolt 1940-ben, a hitleri rendszer nyomására a magyar többségű Észak-Erdélyt ismét visszacsatolták Magyarországhoz, és ez volt a helyzet egészen a második világháború végéig. A románok, úgy tűnik, rossz emlékeket őriznek a magyarok fenti időszakban tanúsított viselkedéséről. 1945 óta Erdélv egész területe ismét Romániához tartozik. Ha a CEAUSESCU-rendszer gyűlöletesnek bizonyult Románia egész népessége számára, azon túlmenően, a magyar kisebbséggel szemben egyébiránt más kisebbségekhez, pl. a cigányokhoz hasonlóan, különösen az utóbbi esztendőkben, rendkívül rossz bánásmódot tanúsított. A kisebbségek jogainak semmibevételét tetézte az erőszakos asszimilációs politika felgyorsítása, meiy különböző formákban i.i • i wl • •l.itMÍUm (Folytatjukj MllM iiíáÁiV' tiíf á