Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-19 / 207. szám

1990. augusztus 19., vasárnap Tetőablak 7 Az ismeretlen Bahá'í 1844 májusában egy 25 éves ifjú, Ali Muhammad, aki a vallás történetében a Báb, vagyis a Kapu néven lett ismert, szerte Perzsiában egy nála hatalmasabb próféta eljövetelét hirdette. A legenda szerint ó jövendölte meg s készítette elő a vallásalapító Mirza Husayn Ali eljövetelét, akit a Bahá'u'llahnak (Isten Dicsőségének) "neveztek. A hírnököt szülőföldjén üldözték, fogságba vetették, száműzték, végül 1850 júliusában Yabris főtérért kivégezték. Állítólag követői közül majd 20000 lelket gyilkoltak le olyan barbár módon, hogy az visszhangot keltett Európában is. Amint azt a Báb előre jelezte, Bahá'u'llah meg is érkezett. Mazindaran tartományból származott és hamar üldözni kezdték; elvetődött Teheránba is, ahol börtönbe vetették. A börtönévek száműzetésbe torkolltak, 1852-ben Bagdadba, majd Konstantinápolyba és Adrranopelba, végül egy Akka nevű börtönvárosba száműzték, ahol 24 évi fogvatartás után 1892-ben meghalt. Akkában tette közzé kinyilatkoztatásait és vallásának alapelveit, melyet kelet és nyugat uralkodói elé terjesztett. Tanításait fia, Abbas Effendi magyarázta, aki szintén jó pár évet élt fogságban, majd szabadulása után lakóhelyéül az izraeli Haifa kikötőt választotta, ahol a mai napig is Bahá'í központ van. Hogy ez a furcsa, egyetértést és világbékét hirdető vallás mennyire elterjedt a világban, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy soraiban mintegy 31 nemzet van képviselve, Bahá'u'llah művét, a Bahá'í írásokat pedig 48 nyelvre fordították le. A Bahá'í belsó hatósági renddel bír, amely által Világközösséggé szeretne szerveződni. Nem véletlenül neveztem a Bahá'ít furcsa vallásnak. Olyan tanokat hirdet, melyek enyhén szólva utópisztikusak. A Világközösség utópiája például így néz ki Bahá'ítanításként: „Egy Világközösség, melyben a gazdasági korlátozás örökre eltűnt/a tóke és a munka egymástól való függőség végleg felismerték; amelyben a vallási fanatizmus harca örökre elcsitult; amelyben létezik egy egyedülálló nemzetközi törvénykönyv, melyet szövetségi képviselők alkottak, felruházva rendelkezési joggal. A szövetségesek egyesített erői adott esetben azonnal és kényszerítő erővel beavatkozhatnak. Végeredményben egy olyan világközösség, melyben a szeszélyes nacionalizmus átfejlódik egy maradandó világpolgár-tudattá. így néz ki az a Rend, melyet a Bahá'u'llah előre látott, egy olyan rend. melyet űgy tekintünk majd, mint egy lassan érö kor legnemesebb gyümölcsét." A Bahá'í hatalmas gyűlésről álmodozik, amit az ENSZ szervezne számára, hogy a Föld minden lakójával tudassa az elóbb leírtakat. A vallási problémák tiszteletben tartására mindig kínosan vigyázó ember is néha vegyes érzelmekkel viseltetik a hasonló és világbéke nevében kinyilatkozó igazságokkal szemben: „a világparlamentet az országok népei választják, megválasztásukat az illető kormányoknak kell jóváhagyni és ugyanakkor egy Legfelsőbb Bíróságot is, melynek ítéletei kötelező érvényűek még akkor is, ha az érintett felek nem önként egyeznek bele, hogy ügyük a Legfelsőbb Bíróság elé kerüljön. " Bár a Bahá'í a különböző egyházak kibékítését akarja egy mindenre kiterjedő Bahá'í hatalom égisze alatt nem hiszem, hogy ez a diktatórikus szokásrend és a világpolgár gondolata összeegyeztethető lenne a kis egyházközösségek adta belső megnyugvás és melegség lehetőségével. Az egyesült világ víziója mellett, .mely bevallottan derűlátásuk forrása, Bahá'u'llah egész sor alaptételt. ír le. Kötelezi követóit az igazság mindenkori kutatására, elutasítja az előítéletet és a babonát, elismeri a tudományt, mint a legnagyobb, az emberiség szabályozott haladásához szükséges erőt. A Bahá'í-ban a férfi és a nó egyenjogú, rtiindenkinek kötelező jó nevelést kapnia. Megszünteti a túlzott szegénységet és gazdagságot (mintha ezt a mondatot hallottam volna már valahol), elveti a papság intézményét, tiltja a rabszolgaságot, az aszkétaságot, a koldulást és a szerzetességet. Előírja a monogám házasságot, elítéli a válást, és a kormányhoz való engedelmességre szólít fel. Bahá'u'llah nyomán mindenféle munkát istentiszteletnek tekint, sürgeti egy világnyelv alapítását s „előírja" a körvonalait azoknak az intézményeknek, amelyek majd1 a világbékét megállapítják és állandósítják. A Bahá'í az iszlámból születó ázsiai kultuszként, kétes-szektaként kezdte. Propagandaanyagainak tanúsága szerint jelenleg Izlandtól Chile déli részéig elterjedt, mint a Föld legfiatalabb vallása. Állítólag négymillió tagot számlálnak és terjeszkedő vallásként tartják magukat számon, azzal a céllal, melyet Bahá'u'llah egyetlen mondatban fogalmazott meg: ,','Ez a Föld csak egy Haza, tekintsétek ót egy egységként." Panek József „Áldjadén lelkem..." Aldiud.én !elkem.a dicso-ség ö-rök Ki - rá - lyát! Ö-né-ki meny-nve-i ka-rokkal egyuii zengihá - Iái! -h—I 1——1-+ Zii- gó ha - rang, É-nek és or - go-na - hang. Az ópusztaszeri Szent István-napi ökumenikus istentisztelet közös éneke Mind az ő szent ne - vét áld - iák! 2. Áldjad ót, mert az Ür mindent oly bölcsen jntézett: Sasszárnyon hordozott, vezérelt, sok bajban védett! Nagy irgalmát Naponként tölti reád. Áldását mindenütt érzed. 3. Áldjad őt, mert keze csodásan alkotott téged! Utadon elkísér, tőle van testi épséged. Sok baj között Erőd volt és örömöd. Szárnyával takarva védett. 4. Áldjad őt, mert az Ür megáldja minden munkádat! Hűsége, mint az ég harmatja, bőven rád árad. Lásd: mit tehet Jóságos Lelke vele, És hited tőle mit várhat! 5. Áldjad az Úr nevét, ót áldja minden énbennem! Áldjad ót, lelkem, és róla tégy hitvallást, nyelvem.' El ne feledd: Napfényed ó tenéked! Ót áldjad örökkél Ámen. A „Szent István harang Különleges esemény erősíti Szent István király ünnepét augusztus 20-ári a budapesti Szent István-bazilikában. Délután 17 órakor Paskai László, bíboros, prímás, esztergomi érsek tart szentmisét és szentbeszédet, majd ezt követően a „Neue BUdpost" ajándékát, a 90 mázsás „Szent István-harangot" szentelik fel. Az egyházközség régi vágya volt, hogy a Serédi Jusztinián hercegprímás által 1930 fehérvasárnapján felszentelt, és 1944. május 20-án a hadsereg kívánságára elhurcolt egykori,Szent Imrenagyharangot pótolni' tudják. A nyugatnémet „Neue Bildpost" szerkesztője tavaly ósszel járt Budapesten, s a bazilika plébánosával folytatott beszélgetése során Josef Mühlbauer elmondta, hogy újságjuk évente kétszeri gyűjtését valamilyen humanitárius célra fordítják, s az 1989 adventit a Budapest német megszállása alatt leszerelt nagyharang pótlására szánják. 1990. május 23-án Passauban valóban elkészítették a harangot, mely 8,5 tonnájával Európa legnagyobbjai közé tartozik. A harang hangzását egy ósi német család ináig titkos eljárása és alkalmazása során készítették. Ára 170 ezer DM márka. Passauból a Mozart utasszállító hajó hozta, melyet a Táncsics hajó kísért Budapestre. Divat a Biblia? Olvassák? Értik? Új római katolikus szeretetotthon 1989 májusában kezdték építeni, s 1990 júliusában átadták a római katolikus egyház XXIII. János Pápa szeretetotthon Emmausz részlegét Máriaremetén. Az építéshez szükséges pénzt egy NSZKban éló ismeretlen hölgy ajánlotta fel az egyház részére. Az otthon 22 lakrészében 34 idős embert tudnak elhelyezni, akiket az Assisi Szent Ferenc leánya szerzetesrend nővérei látnak el Többektől hallottam ezeket a kérdéseket. Nem közvélemény-kutatás eredményét, csak saját szerény válaszomat próbálom összefoglalni. A divat egy időszakban az emberek jellemző viselete és magatartása. Ha a Bibliára vonatkoztatjuk, kétségtelen igent nem mondhatunk rá. Mindenesetre felfokozódott a kereskedelme,1 tpegszaporodtak a modern fo/dításők, kivonatok, sót többféle „képregény" formában is megjelent a könyvpiacon borsos áron. És veszik. Miért? Több hiányérzetetjelez. Akik arra hivatkoznak, hogy kultúrember könyvtárából nem hiányozhat, és odateszik könyvtáruk nem olvasott kötetei közé — kifejezik azt, hogy sejtenek még valami többet és mást is létezni, ami a Bibliával kapcsolatos. Bibliát vesz gyermekének — aki a több évtizedes vallástalanság, ateizmus erőszakos hatása mellett nem ismert lelki, emberi értékek hiányát érzi, de megszpkottságán változtatni nem tud vagy nem akar —, hátha a gyermeke hasznát veszi. Bibliát vásárol a fiatal is. Jelezni akarva ezzel kritikáját az idősebbek gondolkodása és magatartása iránt: kifejezni valami mást, jobbat, igazabbat, tisztábbat érezni és tenni vágyását a talán másoknál látott-hallott lelki-szellemi öröm, testvéri közösség, őszinte barátság elérésére, érzelmi és gondolatvilága sivárságának ellensúlyozására. Bibliát vesznek a történelmi egyházak és templomok iránt okkal, vagy oktalanul idegenkedést, bizalmatlanságot érzők, akik a maguk, vagy mások elfogadott módján akarnak lelki értékekhez, nemesebb lélekhez jutni. Találkoztam több templomot megnéző, Bibliát is vásárló emberrel, aki azért nem akart részt venni istentiszteleten, mert nem tudja, mit kell ott csinálni és nem akar szégyenkezni emiatt vagy esetleg megsérteni mások áhítatát. Majd elolvassa a Bibliát. Valóban? Meg is érti? Ha divatból, ha nem, örülök a Biblia jelenlétének, mert ott van, és ezzel hatásának esélye is jelen van. Augustinus (Szent Ágoston) írja le „ Vallomás"-aibar\ a jelenlevő Bibliáról a „vedd föl, olvasd" szózat meghallására: „Kezembe kaptam, fölütöttem és csöndben olvastam azt a fejezetet amelyre először esett a szemem: Nem tobzódásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem civódásban és versengésben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisz tust és ne gondozzátok a testeteket a vágyakozásokra" (Róm. 13:13-14)... „E mondat végeztével tüstént a bizonyosság derűje ömlött el szí'vemben és a kétkedés minden homálya szertefoszlott." (VIII. könyv XII. fej. 29.) Az olvasás módjában rejlik az értés ajándéka. Sokan nekikezdtek olvasni a Bibliát, mint más könyvet és abbahagyták, mert nem értették. Valahogy másként olvasták azok, akik évszázadokon át különböző kultúrák és társadalmi formák között az emberi élet legnemesebb értékeinek hordozói lettek a bennük éló Jézus Krisztus által, aki így beszél nyájáról: „Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből." (János ev. 10:27 - 28.) A Bibliában több van képregény formájában megrajzolható eseményeknél: Isten be-, széde, kijelentése és válasza, ami szeretete, bölcsessége iránti vágy és igény, tisztelet, és imádat, lelki engedelmesség jelenlétében érthető. De érthetetlen, naiv mítosszá válik a büszkeség, elbizakodottság, kritika és tagadás előtt. Papp László ......református lelkész