Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-14 / 202. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 202. szám 1090. augusztus 14., kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint A humanizmus legyen napi érték! Van-e esélye a békének a Perzsa-öböl táján? — Deutsch Tamás exkluzív interjúja — Nagyüzem a szabadtérin — Még mindig támadásban az aszály A

legszebb, s emberhez legméltóbb eszme jegyében tartja világkongresszusát Budapesten a humanisták nemzetközi szervezete. S lám, mit ér tudósok, írók, művészek, közéleti személyiségek nagyszerű akciója, amikor a világ valamelyik pontján éppen az antibumanitás, az önös érdekek, a gazdaság farkastörvényei veszik semmibe az emberiség nemes szándékát. S persze, nemcsak az Arab-öbölben nincs béke az olajfák alatt, a mi kelet-közép-európai régiónkban is egyre élesebbek a villanások nemzetek, kisebbségek, nemzetiségek között. A kormányszóvivői iroda például közleményben juttatja kifejezésre, hogy Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök túrócszentmártoni beszédében tévesen idézte Antali József kijelentését — miszerint „minden magyar állampolgárnak, ennek a 10 milliós országnak kormányfőiéként, lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni —, melynek szándékos elferdítése, vagy félreérthető értelmezése nem szolgálja egyik nemzet valódi érdekeit sem. Iliescu, román államfő Is kitért televíziós beszédében a kisebbségek jogaira, így az erdélyi magyarság problémáira is. Az aszály immár természeti csapás méretét ölti, veszélybe kerültek az őszi termények, a gyümölcsök, konyhakerti növények. A természeti csapás mellett az erkölcsi lazulás csapása is nemzeti méreteket ölt — a rendőrségi közlemények kifogyhatatlanok. Humanista Világkongresszus A humanizmus eszmerendszerébe tartozó témakörök közül a világbéke, a terrorizmus és az emberi jogok kérdéscsoportjaival foglalkoztak a Humanista Világkongresszus résztvevői hétfőn, a konferencia nyitónapján a Duna-Intercontinental Szállóban. A kelet-európai térségben elsőként Budapesten megrendezett egyhetes rendezvénysorozatra 36 ország mintegy száz, a téma iránt elhivatott képviselője — zömében akadémikus, író, közéleti személyiség — jött el. Az ideológiai rendszerek és a politikai ellentétek konfliktusának oldódását elősegítő, valamint a humanizmus klasszikus eszméjét a mindennapi életben népszerűsíteni kívánó Humanista Világszövetséget 18 esztendeje hívták életre az Egyesült Államokban. Azóta a világ 47 országában dolgoznak szimpatizánsaik e célok eléréséért, elsősorban elméleti munkásságuk keretében. A szervezet egyik alapítója — jelenleg a szövetség ügyvezető elnöke — a magyar származású dr. Tarnői László jogászprofesszor szándéka szerint a magyar főváros lenne az európai régió — egyelőre — nem hivatalos központja. Ezért hamarosan megnyitják állandó képviseletüket Budapesten. Miután a testület az emberiesség eszméjén keresztül igyekszik a humanizmus történelmi folyamatosságát garantálni, ezért is ragaszkodnak ahhoz, hogy tiszteletadással is emlékezzenek a különböző korok kimagaslóan példaadó személyiségeire. Mostani kongresszusokon Mátyás király, s az odaadás egyik jelképének ismert Albert Schweitzer emléke előtt hajtanak fejet. A jelenkor iránt sem érzéketlenek a szervezők : Mihail Gorbacsovot az évszázad humanistájaként tisztelik, ezért meghívót postáztak az elnök-főtitkárnak. A kongresszus további napirendjén egyebek között szerepel a Humanizmus a szegénység ellen címet viselő előadás. A téma szakértője, a magyar származású egyesült államokbeli Bognár Béla egyetemi tanár, aki szeretné Magyarországon is létrehozni a szegényeket erkölcsileg támogató párizsi székhelyű Negyedik Világ Mozgalmát. (MTI) Az öbölbeli válság robbanásig feszült Az Egyesült Államok az igen modern fegyverek közé számitó Patriot és Stinger' rakétákat és F—15E jelzésű vadászgépeket küld az Öböl térségébe — közölték vasárnap az amerikai védelmi minisztérium részéről. Megfigyelők szerint a legújabb fejlemények azt jelzik, hogy az Egyesült Államok esetleg légitámadásokra készül fel. A Stinger rakéta az amerikai gyalogság legmodernebb légelhárító fegyvere. A Patriot rakéta egy közép- és hosszú táv közötti föld-levegő rakéta, amelyik a hang sebességének akár háromszorosával is képes haladni, hogy megsemmisítsen behatoló rakétákat, vagy repülőgépeket. Ez a rakéta képes „elfogni" Irak legújabb taktikai ballisztikus rakétáját is. Az amerikai haderők felvonulásával kapcsolatban Norman Schwarzkopf tábornok, az amerikai központi főparancsnokság vezetője vasárnap közölte, hogy az egységek érkezése és felállítása a tervezettnél gyorsabban halad. A tábornok elmondta azt is, hogy az iraki erők a kuvaiti határ közvetlen közelében vesznek fel védelmi pozíciókat. A tábornok szerint az iraki csapatoknál Kuvait augusztus 2-án történt lerohanása előtt is hasonló mozgást lehetett megfigyelni. A francia vezetőség katonai és diplomáciai vonalon egyaránt igyekszik elősegíteni az öbölbeli helyzet megoldását. Űtnak indította hétfőn az Öböl térségébe az erősítésnek szánt flottaalakulatát és ugyanezen a napon vált ismeretessé: Mitterrand államfő tizenegy küldötte huszonhárom országot fog felkeresni, hogy ott elmagyarázza a válsággal kapcsolatos francia külpolitika lényegét. Franciaország hétfőn viszszautasította azt az amerikai felhívást, hogy a nemzetközi erők akadályozzák meg az iraki kőolajat szállító hajók kijutását az Öbölből. Egy kormányszóvivő értékelése szerint az Irak elleni embargó nem foglalhatja magában a tartályhajók elfogását, s noha egy ilyen akcióban a térségben tartózkodó francia hajók is részt vennének, azzal Franciaország is hadviselő féllé válna Irakkal szemben. — A francia hajók a jövőben is csak megfigyelik és azonosítják az Öbölben haladó olajszállítókat, de nem fogják megállítani őket — jelentette ki. A holland kormány úgy döntött, hogy csatlakozik az öbölbeli nemzetközi erőkhöz — jelentette be a hágai külügyminisztérium. A kabinet hétfő reggeli rendkívüli ülésén hozott döntést délután terjesztik a parlament elé. A két fregatt, fedélzetén összesen 360 tengerészszel, legkorábban e hét végén indulhat útnak, s körülbelül két hét alatt érkezhet meg az Öbölbe. Bob Hawke ausztrál miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy országa is csatlakozik a multinacionális erőkhöz, s a két fregatt és az őket kísérő ellátóhajó hétfőn indult útnak. A török kormány vasárnap felhatalmazást kapott a parlamenttől, hogy kinyilvánítsa a háborús állapotot, és csapatokat küldjön külföldre — a kormánynak azonban erre csak akkor van lehetősége, ha támadás érné az országot. Szaúd-Arábiába vasárnap megérkezett 3000 egyiptomi katona, akik az Arab Liga mintegy 10 ezer fős kontingensének egyik oszlopát jelentik. Ebbe a nemzetközi arab erőbe Szíria és valószínűleg Marokkó küld még csapatokat. A tervek szerint újabb ezer egyiptomi katona hétfőn érkezik a szaúdi királyságba. * Az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezletéről visszatért Husszein jordániai király vasárnap parlamenti képviselők és miniszterek előtt kijelentette, hogy az öbölbeli válság robbanásig feszült, a maga részéről pedig még mindig a békés megoldáson dolgozik. Hangsúlyozta, hogy szerinte a Nyugat a közel-keleti olaj érdekei által vezérelve reagált Irak kuvaiti annexiójára, s nem a régiókban lakók iránti aggodalma miatt. Izraelben nyugtalanságot keltett Szaddám Húszéin iraki elnöknek az az erőfeszítése, hogy a konfliktusba, amely a Perzsa (Arab-) öböl mérhetetlen olajkincsének birtoklása miatt alakult ki, Izraelt is bevonja. Szaddam Húszéin elnök tudvalevőleg azt mondotta, hogy csapatai csak akkor vonulnak ki Kuvaitból, ha Izrael is kivonul a megszállt területekről. — Fel kell készülni egy esetleges iraki támadásra — figyelmeztetett a vezérkar főnöke. Ennek ellenére Izrael a hétfői napig nem mozgósított. A vezérkar csak anynyit közölt, hogy a légierőt készültségbe helyezte. Jurij Gremitszkih, a moszkvai külügyminisztérium szóvivője hétfőn kétségbe vonta azt, hogy a Kuvaitot megszállva tartó iraki erők kivonása összekapcsolható lenne a szíriai egységeknek Libanonból, illetve az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való egyidejű kivonásával, miként azt Szaddam Húszéin iraki elnök követelte. * A szaúdi—iraki feszültség újabb súlyos jeleként üresen volt kénytelen távozni hétfő reggel Janbu szaúdi kikötő(Folytatás a 2. oldalon.) Felelősségbiztosítás az egészségügyben Orvos téved Hungária fizet Egyes nyugat-európai országokban orvos nem praktizálhat felelősségbiztosítás nélkül. Maguk is igénylik ezt a lehetőséget, hiszen e nélkül — a még oly véletlen műhiba után — meginoghat az egész családjuk egzisztenciális helyzete. Hazánkban az Egészségügyi Minisztérium sugallatára kezdett foglalkozni a témával a Hungária Biztosító, a jogászok némi ellenállásába ütközve. Szerintük ugyanis Magyarországon olyan kevés a műhiba, hogy nem érdemes fölvetni ezt a kérdést. Az igazság inkább az lehet, hogy léteznek tévedések, csak nem tudunk róluk. A politika új szelei föltehetően megérintik az egészségügyet is, és a ma. gánpraxist, a vállalkozásokat serkentő világban a gyógyítóintézmények és az egészségügy dolgozói is igyekeznek megvédeni magukat a kockázatoktól. A Hungária Biztosító az idén új szolgáltatásként bevezette az egészségügyi felelősségbiztosítást. Erről beszélgettem Czombál Józseffel, a Hungária Biztosító Rt. Csongrád megyei igazgatóságának osztályvezetőjével. — Az egészségügyi intézményekben és a magánrendelőkben végzett gyógyító, megelőző, humán orvosi tevékenység során — a legnagyobb gondosság és szakmai felkészültség ellenére is — előfordulhatnak műhibák, amelyeknek következményeként a beteg anyagi kártérítést igényelhet. Mit vállal ebből magára a biztosító? — Az egészségügyi intézményekben, a magánpraxist folytató orvosok munkájában többféle jogcímen felmerült véletlen, váratlan formában bekövetkező személyi sérüléssel, elhalálozással kapcsolatos, vagyoni és nem vagyoni károkat egyaránt téríti a Hungária Biztosító. — Mi számít kárnak az önök szóhasználata szerint? — Kár, s ezen az alapon kártérítést kérhet a beteg, a téves diagnózis és az ebből adódó téves kezelés nyomán. Vagy ha az orvos nem az előírásoknak megfelelően gyógyította páciensét. Ugyancsak kártérítés iár akkor is, ha a gyógyítás feltételeit nem biztosították, azaz nem a megfelelő vizsgálati eljárást vagy eszközt használtak. Abból is kára származik a betegnek, ha a beavatkozás nagyobb kockázattal jár, mintha nem csináltak volna semmit. Amiatt is hátrányos helyzetbe kerülhet, hogy tévesen tájékoztatták, hogy nem megfelelő utasítást kapott a gyógykezeléshez, a gyógyszerek szedéséhez, vagy a kórismét hibásan állapították meg. A biztosító fizet akkor is, ha bebizonyosodott; az orvos késedelmes vagy jogosulatlan beavatkozása miatt érte kár a beteget. — Sok orvos megy ki külföldre tanulmányútra és ott is folytatnak esetleg gyógyító-kezelő tevékenységet. — A biztosítási fedezet csak a Magyarország területén keletkezett károkra terjed ki. — Az egészségügyi intézményekben nem csak orvosok dolgoznak, hanem karbantartók, nővérek, betegápolók. Miattuk is szenvedhet balesetet a beteg. Ilyenkor fizet-e kártérítést a biztosító? — Amikor a biztosítási feltételeket kidolgoztuk, erre is gondoltunk, és természetesen az így keletkező károkért is fizetünk. — Nem félnek attól, hogy olykor mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk? — Ez bármikor bekövetkezhet, benne van a biztosítási kockázatvállalásban. — A megyében van-e érdeklődés iránta? — Eddig — egy kivételével — valamennyi egészségügyi intézmény szerződést kötött velünk, és máris sok magánorvos keresett meg bennünket. — A magánpraxist folytató orvosok is ugyanolyan feltételekkel köthetik meg a biztosítást, mint az egészségügyi intézmények? — A vállalt kockázatok ugyanazok. A magánpraxist folytatók többsége azonban nem főállásban rendel, hanem az intézeti orvosi munka mellett. A Hungária Biztosító ezt a tevékenységet részmunkaidőnek tekinti, a magánorvosoknak ezért jelentős díjengedményt ad. — Az egészségügyi vállalkozók, úgy tudom, csak a felelősségbiztosítás birtokában •láthatnak munkához, számukra ez kötelező. Ha nem titok, nekik mennyit kell fizetniük? — A biztosítási díj az orvosok szaktevékenységétől függ. Más a biztosítási dija egy szemorvosnak és más egy nőgyógyásznak. Mivel ma már több konkurens biztosító intézet is van a piacon, a konkrét válasz maradjon a biztosító és a biztosítást kötő orvos titka. — Azt elárulhatja, hogy mennyit fizet a biztosító egy bizonyított kárt okozó tévedésért? — A kártérítés felső határát végül is egyezségi alapon érdemes meghatározni. A legkevesebb — a mi javaslatunk szerint — egy magánpraxist folytató orvos esetében személyi sérüléses károkra egymillió forint, a betegségből eredő anyagi veszteségre ötszázezer forint. Ezek az összegek azonban a szerződés kötésekor megtöbbszörözhetők természetesen ez a biztosítási díj növelésével jár. Chikán Ágnes MEDIÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT A Délmagyarország közületi és vállalkozói hirdetéseinek felvételét a MEDIÁTOR Iroda is végzi. Kérjük, jelezze igényét a Dugonics tér 12. szám alatti irodában, személyesen, vagy a 24-326-os telefonszámon, 9-16 óra között. Kívánságára munkatársunk felkeresi Önt Hirdetését telefaxon is leadhatja a fenti számon. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR