Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-12 / 200. szám

91 Közeledik Szent István ünnepe; az általa alapított püspökségek templomait a pécsi négytornyú székesegyház látványa alapján képzelhetjük legjobban magunk elé. Ez az egyetlen négytornyú templom KözépEurópában. 1990. augusztus 12., vasárnap Tetőablak Magyar nemzeti nyelvünk és létünk forrása Négyszáz éves a Károli Biblia Közelebbi és távolabbi múl- zik a Károli Bibliára, benne tatunkból annyi mindenre kell lálja nyelvének forrását és azzal emlékeznünk és emlékeink fá- fejezi ki nemzeti hitvallását jóak. könnyesek, vádlók. Ha éppúgy, ahogy a határainkon volt is szép. dicső kezdet, re- túli református templomok maménység — mások miatt pusz- gyar gyülekezetei a 90. Zsoltár tulásba, kudarcba hanyatlott. szavaival vallják hitüket és maOlyan emlékezésre hívom gyarságukat: „Tebenned bízolvasóimat. ahol az emlékezés 'unk eleitől fogva Uram..." tárgya örömre, hálára indító. Károli biblia-fordításához Nem esett áldozatul ellenséges egy csodálatos „elöljáró beerószaknak. Értékével, értéke- széd"-et írt. amivel olvasói elé lésével kapcsolatban magunk- tárja a szent könyv olvasásának ban találhatunk vádoló hiá- felelősségét, nyosságot. 400 évvel ezelőtt, „ Az egész Szentírás bizonysá1590-ben Vizsolyban nyomtat- got tesz arról, hogy Isten az ták ki Károli Gáspár gönci re- embert avégre teremtette az ó formátus lelkész fordításában és képére, hasonlatosságára, és szerkesztésében magyar nyel- avégre váltotta meg az ó szent ven a teljes Bibliát. Meghatá- Fia által, hogy ót és az örökkérozó jelentősége van ennek való voltát, bölcsességét, hatalminden magyar nyelven be- mas mindenhatóságát, igazsászéló és gondolkodó ember szá- gát és irgalmasságát az ember mára. Olyan könnyed termé- megismerné, és az ó teremtő szetességgel megyünk el mel- megváltó Urának szolgálna... lette, amilyen könnyeden belé- Annakokáért az embernek az ó legezzük a bennünket körül- életében azon kell mesterkedni, vevő levegőt, rá sem gondolva, hogy megtudva teremtésének és hogy nem élhetnénk nélküle. megváltásának végét (célját). Nem elfogultság és túlzás azt arra igyekezzék, mivégre teremállítani, hogy nemzeti nyelvünk tett és megváltatott.. mindazálés nemzeti létünk éltető forrása tal az oktalan állatoktól az ema Károli Biblia. A latin és né- ber semmit sem különbözik, ha met nyelv elnyomó és beol- teremtésének végét nem tudja és vasztó hatása alatt, a török hó- az ó termelésének végére nem doltság és állandó háborúk kö- igyekezik..." zött magyarnak a mindenható Bizony kiapadhatatlan életIsten akarata és annak eszköze és erőforrás tárul fel a Biblia — a magyar nyelvű Biblia tar- olvasói számára, akik Isten és totta meg nemzetünket. Ezt a önmaguk együttes megismerémegtartó erót próbálta volna sének vágyával, imádságos léelpusztítani a prédikátorokat lekkel mindennapi lelki keés tanítókat felségsértés vádjá- nyérként veszik kezükbe és szíval a Biblia megtagadására vükbe. kényszerítő pozsonyi vésztör- fgy váltak céltudatossá, vényszék és az ellenreformá- harcra késszé, de nem magukra ciójEz a szemlélet él ma is. A támaszkodva hitünk és nemzemagyar nemzeti kisebbséget tünk hósei, így találhatunk célt, beolvasztani igyekvő politika a bizodalmat és erót. mert Jézus Bibliát és a bibliás vallásossá- azt mondta: „Az ég és a föld got tartja legfóbb ellenségé- elmúlnak, de az én beszédeim nek. soha el nem múlnak." (Márk Vörösmarty. Kölcsey, Jókai. 13:31) Arany. Kossuth. Berzsenyi, Papp László Ady, Németh László hivatko- református lelkész KAROL WOJTYLA AZ ANYA A dal értelme Nem ismertem magam olyannak, ahogy megénekelnek. Éltem az emberek között, megosztva gondjaikat, egyszerű tetteimmel, asszonyos gondoskodással, amiről mindig fennhangon szólnak. És amikor kitört a dal, és körül zengett, minta harangszó, fölismertelek Téged a szavakban, bár rejtve kellett maradniuk, mint a gondolatok mélyén a fénynek — És amikor az ének megszakad, jobban meghallom maid a gondolataimat. Veled telnek-múlnak a napjaim, az emberek kőzött, és lüktet a vérem szabályos ritmusa. Nem adok neked más dalt. De azzal, ami elsőként újra csendül, bennem, lelkem legmélyén együtt zeng az egész létezés — ahogy megint e/suttogja ajkam, elsuttogja örökké, ilyen tisztán, ilyen egyszerűen. Balássy Péter fordítása A pápa látogatása elé II. János Pál pápa jövőre, szellemű irodalmi kört tartott 1991 augusztusának második fenn, ahol mindenki — mégha felében látogat Magyarország- nem is volt hívó — szabadon ra, és jelen lesz a Szent István- elmondhatta véleményét, és napi ünnepségeken is. Erre a így termékeny viták, eszmecsenagy jelentőségű eseményt rék alakultak ki. emlékeztetve szeretnénk be- Hogy pápaként ír-e verseket mutatni — műveinek tükrében vagy más irodalmi munkákat, - a Szentatyát, mint költőt. nem tudjuk. Föltételezhetően Karol Wojtyla költészete és igen, hiszen a költó, a művész, irodalmi munkássága immár vi- a Lélektől ihletetten, sohasem lágirodalmi viszonylatban is- tagadhatja meg küldetésének mert — és elismert. Amióta ezt a vonását — karizmáját. pappá szentelték, műveit kü- Karol Wojtyla (II. János Pál lönböző írói álneveken — pápa) válogatott irodalmi múAndrzej Jawien, A. J., Stanis- vei — a nagy versciklusok, drálaw Andrzej Gruda, Pjotr Ja- mák és a keresztútról szóló elsien — publikálja. Vagyis telje- mélkedései — ez év ószén, sen különválasztja önmagában 1990 októberében, a Zrínyi a papot — a lelkipásztort (ké- Nyomda Kiadójának gondozásóbbi krakkói segédpüspököt, sában kerülnek a magyarormajd érseket) — s a költőt és szági olvasók kezébe, A bendrámaírót. De mint krakkói ér- nem növekvő Ige címmel, Basek, igazi mecénása volt az arra lássy László összeállításában, érdemes írói-költói-tudósi te- Fordítók: Balássy László és Bavékenységeknek, a krakkói ér- lássy Péter. Ebből mutattuk be seki rezidencián egyetemes a fenti verset. Egyházi hírek LENGYEL HITTANTANÍTÁS. A lengyel ökumenikus tanács nyilatkozatban juttatta kifejezésre sajnálatát amiatt, hogy a hittantanítás világi iskolákban való bevezetéséről egyoldalúan csak a római katolikus egyház képviselőivel állapodott meg a kormány és a tárgyalásokból kihagyták a tanácsot, illetve az abban képviselt egyházakat. A tanács már két hónappal ezelőtt kifejezésre juttatta nyugtalanságát a problémák miatt, amelyek a hittantanítás nem megfelelő előkészítése miatt adódhatnak. A nyilatkozat szerint a kisebb egyházak remélik, hogy a hittantanulásjogát az oktatási minisztérium minden gyermeknek biztosítani fogja, de kifejezésre juttatják kétségeiket, rnivel mind láthatóbb jelei mutatkoznak a politikai kultúra hiányának, amelyek az intoleranciára vezethetők vissza. Az Anna Radziwill oktatási miniszterhelyettessel folytatott megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a tanácsban részt vevó hét egyház és a minisztérium közös bizottságot állít fel a hittantanításra vonatkozó különmegállapodás kidolgozására. Az egyházak képviselői hangsúlyozták: erre nem lett volna szükség, ha bevonták volna óket a kormány é,s a római katolikus egyház közti tárgyalásokba. (MTI) SZÁZHARMINC MILLIÓ HÍVŐ KÍNÁBAN. A Kínai Államtanács egyházügyi hivatalának szóvivője szerint az 1,1 milliárd lakosú Kínában körülbelül 130 millióra tehetó a különböző felekezetekhez tartozó hívók száma. A Kínai Népköztársaságban százmillió ember vallja magát buddhistának, közel húszmillió hisz az iszlám vallásban, ötmillió protestáns és több mint négymillió katolikus. Az ország nagyvárosaiban és tartományaiban több mint 40 000 szentély és templom található, s az imámok és a papok száma meghaladja a nyolcvanezret. A nyolcvanas évek eleje óta ismét engedélyezett vallási iskolákban és teológiákon ezrével képezik ki a fiatal papokat. Súlyos csapást mért a Kínában működő egyházakra a Mao Ce-tung által kezdeményezett és vezetett „kulturális forradalom". 1966 és 1976 között a vörösgárdisták sok szentélyt és templomot bezártak, megrongáltak, vagy teljesen leromboltak. A papokat, a szerzeteseket és az imámokat falura száműzték és parasztként dolgoztatták. Az 1978-ban bevezetett reform, illetve a külvilág felé nyitás politikája a vallási tevékenység rehabilitálásához vezetett az országban. A szentélyek és a templomok nagy részét újjáépítették, felújították és ismét megnyitották a hívók számára. (MTI) CSAK LASSAN A BEVÁNDORLÁSSAL! A Dél-afrikai Köztársaság püspöki kara egy levélben óva inti a kelet-európai püspöki karokat attól, hogy híveiket támogassák abbéli szándékukban, hogy Dél-Afrikába bevándoroljanak. A levél megfogalmazására az adott okot, hogy a Dél-afrikai Köztársaság püspöki kara értesült a kelet-európai „tömeges" bevándorlási kérelmekről. „A jelentós politikai könnyítések ellenére még nem érkezett el az idó arra, hogy ilyen lépésektói a híveket ne kellene felelősséggel eltanácsolni. Az apartheid ugyanis még nem tűnt el. Aki most fehér emberként az országba érkezik, azt a bennszülött helyi fekete lakosokkal szemben igazságtalan előnyökben részesítik. A fehérek iskolákat és lakásokat kapnak, rendes orvosi ellátást — mindezek a feketéknek nem állnak rendelkezésére." — így a Pretoriában nyilvánosságra hozott szöveg. Általánosságban véve a bevándorlási hullámmal kapcsolatban a püspököknek semmi kifogásuk nincsen. Most azonban az ilyen mozgás az apartheid megerősödéséhez járul hozzá. így kérik a kelet-európai püspöki karokat, hogy közvetítsék híveik felé ezeket a megfontolásokat, hogy azok ennek tudatában még egyszer meggondolhassák kivándorlással kapcsolatos döntéseiket és lelkiismeretük szerint határozhassanak. (KathPress) TÖBB SEGÍTSÉGET A SZEGÉNYEKNEK! Amerikai egyházi szervezetek ismét felemelték szavukat amellett, hogy az ország legszegényebb népessége több segítséget kapjon. A jelenleg is folyó költségvetési vitában kiemelten kell kezelni a leghátrányosabb helyzetben élőket és az esetleges adóemeléseket igazságosabban elosztani. A Washington Postban megjelent nyílt levélben a szervezetek megegyezést sürgetnek „a költségvetési deficit progresszívebb adóbevételekből és kiadáskorlátozásokból való csökkentéséről". Ezektől az intézkedésektói pénzeket remélnek, melyeket fontos munkaprogramokba lehetne befektetni. A 100 aláíró egyházi intézmény között található a „Catholic Charities" katolikus jótékonysági szervezet, a szociális pasztoráció jezsuita szervezetének nemzeti irodája, valamint az USA nemzeti egyháztanácsa. ELLENZÉKI PAPOK KUBÁBAN. Kubában ellenzéki csoport alakult, amely le kívánja váltani a kommunisták uralmát. A „Nemzeti Felszabadítási Mozgalom" nevű szervezet ebben az igyekezetében a keresztény szociális tanítástól hagyja magát lelkesíteni. New York-beli egyházi körök értesülése szerint a csoport arra buzdítja a kubaiakat, hogy éljenek a véleménynyilvánítás. az egyesülés, a sztrájk és a tüntetés elidegeníthetetlen szabadságjogaikkal. Hozzanak létre „felszabadítási szindikátusokat". s a fiatalok is szerveződjenek meg a városrészekben. A mozgalom felszólította Fidel Castrót. hogy támogassa az általuk kifejlesztett átmeneti megújulási programot és ismerje el a nép jogát arra vonatkozóan, hogy sorsáról maga dönthessen. Az információk szerint a csoportot kubai papok vezetik. „A Napbaöltözött Asszony" A ugusztus 15. Nagyboh n dogasszony ünnepe — olvassuk a katolikus naptárakban. Mit ünnepel ezen a napon a katolikus egyház? Jézus Krisztus édesanyjának, a Boldogságos Szúz Máriának mennybevitelét. Ezért is nevezi latinul „assumptio "-nak, azaz felvételnek ezt az ünnepet, megkülönböztetve Jézus mennybemenetelétől, ami „ascensio"-!'elmenetel. Jézus ugyanis, mint a második isteni személy, saját erejéből.ment fel" az égbe, — amint az evangéliumokban, sót az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk. Mária mennybeviteléről nincs szó a Szentírásban, de az efezusi zsinat idején, 325-ben még élénken élt az a szájhagyomány, hogy Mária testét megóvta az Isten az enyészettől és halála után testét is a mennybe vitte. Miként? Erről nem szól a hagyomány, csak arról, hogy miután Máriát eltemették az apostolok, Tamás nem volt ott. Mikor később megérkezett, szerette volna látni a Szúzanyát és kérte nyissák fel a sírt. Meglepetésükre üres volt és csak illatos rózsákat találtak benne. Ezért volta középkor szakrális művészetének kedvelt témája Mária halála és mennybevitele, ugyanakkor a triumfákj barokk kor Mária mennyei megdicsőülését és koronázását ünnepli és ábrázolja. Az ünnep az előbb említett efezusi zsinat óta él a keleti és a nyugati egyházban egyaránt. A keleti (ortodox és görögkatolikus) egyház azonban Mária elszenderülésének nevezi. Még ma is él Máriapócson az ősi hagyomány. hogy a búcsúsok temetői menettel és virrasztással ülik meg. Mi magyarok hamar megszerettük ezt az ünnepet, nemcsak azért, mert a kereszténységgel együtt ezt is át kellett venni. Árpád megkeresztelkedett nemzetsége az országot, vagyis önnön uraságát és a királyságot a Szúzanya szimbolikus örökségének érezte és vallotta. Ebben szerepet játszott még a pogány .Bódogasszony'-tisztelet, az archaikus Emese-hagyomány. Ezt az ünnepet Szent István királyunk Székesfehérvárott mindig nagy ünnepélyességgel üli meg. összegyűlnek az ország nagyjai. 1015-ben ezen a napon érkezik meg Gellért, a velencei bencés szerzetes, aki először fiának nevelője, majd 1030-ban csanádi püspök lesz, a mostani szeged-csanádi püspökség elsó püspöke. Ugyancsak 6 mondott egy alkalommal ezen a napon beszédet a királyi székvárosban a .Napbaöltözött Asszonyról", — utalván ezzel a Jelenések Könyvének 12. fejezetére, amit a liturgia, nem betú szerint Szúz Máriára vonatkoztat. így igen sok templom búcsúsünnepe lett hazánkban, hiszen fia halála után Szent István is ezen az ünnepen ajánlotta országunkat oltalmába és 1038-ban ezen a napon hunyt el. A katolikus egyházban ez ma is parancsolt ünnep és a Magyar Püspöki Kar is úgy rendelkezett, hogy ekként tartsa meg a nép, annak ellenére, hogy nem munkaszüneti nap. Jó lenne a lenti történelmi vonatkozások miatt, ezt is azzá tenni. (Á.I.)