Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-01 / 158. szám

1990. július 1., vasárnap Tetőablak 7 A keresztény kurzus réme Sajnos az utóbbi időben újabb Az állam és az egyház szétvápolitikai félelemmel ..gazdago- lasztása továbbra is váratott madott" társadalmunk. Megjelent gára. a keresztény kurzus réme. Külö- Fenyeget-e a fenti rendszer nősen időszerű, hogy a kereszté- visszatérése? A kérdés akár kölnyek is szembesüljenek ezzel a tói is lehetne, ha nem bukkanna ténnyel. föl egyre gyakrabban napjainkA Tanácsköztársaság bukását baválaszunk egyszerű és vilikövetően kialakult rendszer gos: ,|yen veszély nem fenyeget, „keresztény-nemzeti kurzus- |zekJarizált vi,igban élünk Az nak tartotta magat. Mar a ko- á„ampolgárok jefen,6s része körabel, szerzők sem értelmez ek zömbSs 6vagy J elutasító állásteljesen egysegesen e^tfejezes . he|yezkedik a kereszMast értett alatta Szekfu Gyula ^ , kapcsolatban. ^ vagy Undvat István Bangha ^ társad£mi Mo\yása Béla vagy Szabó Dezső - hogy £ ^ ^^ g vi)á háboni csak talalomra említsünk nehá- ^ szjmet Vé , »e nem nyat a nevesebbek kozuh A ke- utoIsósorban a ku*us visszaáI|f. reszténység nem csak.Krisztus tásának gondo|atá, maguk a ke. kővetőinek közösseget jelentet- reszté ®k sem tám6 ,ják. ánásfotdal'ásMs^Szemlwiál'lást ÓrÜ"séS lennc a ^mítógépek allastoglalas is. szembenállást és vjdeók vi|ágában kísérletet egy hanyatló korral es annak tennj ncoba*okk társada)om mtnden termekevei (l.beraltz- fe|építé%re. A keresztényekmus tnternac.onal.zmus stb), maj társada|om. roytden a nemze pusztító erok- ban ke|| ta¥álniuk helyüket kel szemben. Valtozo merteku, ésszerebüket de több-kevesebb antiszemitiz- ' Kerc£ténységró, alkotott ké. must is értettek alatta. A keres?- k korró]\*na módosu). A tény. nem zstdo. Jobboldal,sa- ^kereszté - kurzus t édiája got. konzervatív,zmust ,s hozzá- nem az vo,t h 5a kjf^. kapcsoltak a term,mishoz. jezésnek egy merőben új. polittHa a kereszténység lényege a kai jelentést kölcsönzött, hanem tekintély tisztelete, a hierarchia az is, hogy a kereszténységet és a rend lenne, akkor azt a hatalmi eszközökkel kísérelte társadalmat jogosan tekinthet- meg terjeszteni. Ma már nehéz nénk „kereszténynek". Neoba- lenne kétségbe vonni: a kereszrokk egyház és neobarokk társa- ténység nem fenyegetés, hanem dalom jól megfértek egymással. ígéret. „A dogmák az egyház kertjének kerítésoszlopai. Nem az a dolgunk, hogy a kerítésen egyensúlyozzunk, hanem, hogy éljünk a kertben. " (Jeleníts István) Szervezik a vallásoktatást Az iskolai (fakultatív) hittanoktatás bevezetésére fölkészülnek az egyházak. A katolikusok szervezömunkájáról — szegedi aktualitásokkal — nemrég tájékoztattunk, most a református és a zsidó vallásoktatásról adunk információkat. A miniszter úr bejelentését nagy örömmel fogadtuk — mondta Bóna Zoltán —, már csak azért is, mert az elmúlt években azok a szülők, akik gyermekeiket a fakultatív hitoktatásra beíratták, bizony nem kaptak ehhez bátorítást az állami szervektói és ez bizonytalanná tette helyzetük megítélését. Most a művelődési tárca a vallásszabadság kiteljesedését kínálja, azzal a hangsúllyal, hogy aki nem lát értéket a hitoktatásban, annak a meggyőződését éppoly becsben kell tartani, mint a gyermeküket hittanra beíratókét. Mi azt szeretnénk, ha a hitoktatásnak önmagához méltó tekintélye lenne a társadalomban, hiszen a hitre épített erkölcsi nevelés társadalmunk mai viszonyai között különösen fontos. Régóta fölismert és hirdetett igényünk teljesül most. s csak arra kell nagyon vigyáznunk, hogy valóban alternatív döntés lehetőségét kínáljuk, s ne egymás ellen, hanem egymással versengve igyekezzenek az egyházak, felekezetek, megnyerni maguknak a kis tanulókat. — Befogadnak vallás nélküli, vagy más valláshoz tartozókat is a tanórákra? — Örömmel, mint ahogy annak sincs semmi akadálya, hogy valaki egy idő múlva másik hitoktatásra járjon. Bár a dolog természete szerint ez mindig kivételnek fog számítani. — Kik végzik majd a református vallásoktatást? — Tudjuk, az induláskor nem leszünk könnyű helyzetben! Némely egyházközséghez 10 iskola és számos osztály is tartozhat. így hiány lesz pedagógusokból. A hitoktatók képzését mindenképpen meg kell oldanunk, hiszen korábban éppen amiatt panaszkodtunk, hogy' hitoktatásunk nem lehet elég kiterjedt körű — és most előttünk a kívánt lehetőség. A Református Teológiai Akadémián Budapesten szeptembertől pedagógiai és pszichológiai tanszék is lesz. a lelkészképzésnek pedig régen is integráns része volt a tanítóképzőbe járás és vizsgázás, ezt kellene újra föleleveníteni. Nem lesz könnyű a vidéki lelkészek helyzete, akik 10—15 faluban is szolgálnak, bár az iskolakörzetesítés — amíg fennmarad — e téren haszonnal is jár. Egyházmegyéinkben egyébként már szervezzük a felkészítő tanfolyamokat, s az induló állami oktatáshoz külföldi tapasztalatokat is hasznosítani igyekszünk, például a tankönyvek szerkesztésében, pedagógiai módszerek átvételében. — Mit várnak a kormányzattól? — A két legfontosabbat említem: kezelje a meghirdetett szándék szerinti tisztességgel a hitoktatás ügyét, beleértve a pedagógusok kellő megbecsülését, s az órarendbe épített tananyag jelentőségét pedig presztízsteremtó módon értékelje. — A mi helyzetünk némiképp eltér a katolikusokétól és a reformátusokétól, hiszen a zsidó oktatást továbbra is a zsinagógák körül a legcélszerűbb megszervezni, így kívánja diaszpóránk sajátos elterjedése — mondja Landeszman György. — Elvben persze nem zárkózunk el az iskolán belüli oktatástól sem,, sőt: beszámolhatok arról, hogy a budapesti Wesselényi utcában szeptembertói lesz általános iskolánk és van egy egyesületi iskola is. A hitoktatásunknak mégis a rabbik körül kialakult szerkezetben kell majd továbbra is folytatódnia. Azt el tudom képzelni, hogy kijelölt napokon egy-egy iskola körzetében összegyűjtjük oktatásra a gyerekeket, vagy vidéken esetleg vasárnapi oktatást tartunk. amelyre saját költségünkön beutaztatjuk a résztvevő gyerekekeket, de arra nem számítunk, hogy az általános iskolákban kiterjedten oktatni lehessen a hitünket. ez a magyar zsidóság demográfiai helyzetéből következik. — Zártkörű-e hitoktatásuk? — Nincs semmiféle olyan rendelkezés, szabály, aminek az alapján más valláshoz tartozók ne járhatnának Talmud Tóra tanfolyamainkra. Bizonyos szertartásainkon értelemszerűen nem vehetnek részt a felekezetünkön kívüliek. Gondolok itt például a 13 éves fiúk férfivá avatására. — Rabbiképzésük elismerten magas színvonalú, mégis megkérdem: az új helyzetben módosít]ák-e hitoktatóik felkészítését? — Mi is lépést szeretnénk tartani az idővel! Az Országos Rabbiképzó Intézet égisze alatt beindítottuk a pedagógusszakot. A kurzus időtartama két év és a hallgatók közül tizenketten éppen most indultak továbbképzésre Jeruzsálembe, ahonnan augusztus elején térnek haza. Schoffer Jenő Egyházi hírek AFRIKAI VATIKÁN. Különleges ajándékkal kedveskedett II. János Pál pápának a nyugat-afrikai Elefántcsontpart elnöke. Félix Houphouet-Biogny az egyházi államnál háromszor nagyobb „Vatikánnal" lepte meg a szentatyát. Már korábban híre jött annak, hogy az elefántcsontparti elnök szülővárosában, az afrikai szavanna kellős közepén egy 130 hektáros parkban a római Szent Péter-bazilika másolatát építik fel, és Yamoussoukroban a Béke Boldogasszonyának szentelt templom mérete jóval meghaladja a világ leghatalmasabb székesegyházának nagyságát. A megalomániás terv kivitelezése borzasztó összegeket emésztett fel, annál is inkább, mert a most elkészült elefántcsontparti „Vatikán" méretein kívül például még azzal is büszkélkedhet, hogy a szentegyházban és a környező konferenciatermekben hipermodern klímaberendezést szereltek fel. (DPA) * A ZSIDÓSÁGRÓL ÁLLÁSFOGLALÁS. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának nyilatkozatából idézünk: E reménység teszi kötelezővé számunkra, hogy kapcsolatunkat a zsidósággal tisztázzuk, s vallást tegyünk arról a gyökérről, amelybe mi, keresztyének oltattunk. A jelenlegi helyzet némely vonásai is szükségessé teszik állásfoglalásunkat, így az utóbbi idők elfojtott indulatai, a már nem létezőnek tartott kísértetek újra megjelennek és újra előtérbe állítják a nacionalizmust és faji gyűlölködést, szükségessé téve az ellenségképek elleni küzdelmet. Társadalmunk nagymértékben polarizálódik, s a nyugtalanító közérzet sokszor teret enged az antiszemitizmusnak is. Mélyen megráztak minket az antiszemita sírgyalázások és egyéb vandál tettek, amelyeket a leghatározottabban elítélünk." (ÓS) * ALBÁNIA ÉS A VALLÁS. Az európai kommunizmus utolsó bástyája, az albán rendszer is kezd omladozni. A kis balkáni ország sztalinista vezetői 1967-ben a világon egyedüliként — hazájukat ateistának titulálták. Mindenféle vallási tevékenységet tiltottak, a templomokat bezárták, s még a keresztény nevek használata is tilos volt. Most. hogy egész Kelet- és Közép-Európában megkfezdödött a demokratikus átalakulás, úgy tűnik, Albánia sem maradhat mozdulatlan változatlanságban. Az ENSZ főtitkára szerint — aki a közelmúltban tett hivatalos látogatást az országban — az albán kormány fontolgatja, hogy ismét megnyitja a hívek számára a mohamedán mecseteket és a keresztény templomokat. Perez de Cuellar tárgyalásai során azt tapasztalta, hogy a kormány kész az emberi jogok területén a pozitív változtatásokra. Az első jelek — artielyekröl a fótitkár beszámolt —, hogy az albán hatóságok kiutazási engedélyt adtak hat katolikus állampolgárnak. Keresztelő János A Jordán partján állt, amikor egyik tanítványa — egy Jézus nevű — előállt, hogy őt is merítené be. János tiltakozott. „Mi ismerjük egymást, mi együtt szólítjuk Jeruzsálem és egész Júdea népét a bűnbánatra. Te nem vagy való a bűnösök közé, te azok közé tartozol, akik egyenesen állnak az Úr rettentő tekintete előtt." De meg kellett tennie. Azt, akit magánál is nagyobbnak ismert a sokat böjtölt, aszketikus előhírnök, víz alá kellett nyomnia, mint mindazokat, akik a hűtlenség útjain önmaguk alá kerültek. A bűnösök félelmetes kritikusa, a megtérés rendíthetetlen hírnöke azt kereszteli meg, annak „megtisztulásánál" segédkezik, akinek nem „méltó, hogy saruszíját megoldja". A szolga, az útkészítő fölébe kerül az Úrnak, annak Aki az eljövendő. Ebbe beleremeg az ég, s mire a tanítvány feljön a víz alól, mesteréből a tanítványok közötti legnagyobb válik. Az asszonyok szülöttei között nincs ugyanis nagyobb annál, mint aki készíti az Úr útját, aki felismeri Benne a Megváltót. Bár János az elkövetkező ítélet fenyegetésével szólította a népet bűnbánatra, szemben Jézussal, aki a feltételek nélkül elközelgett boldogság-ország örömére fölhívott a gondolkodás és életgyakorlat átalakítására, egyben egyek maradtak: csak az Egyetlent ismerték-el tekintélynek. S így az előhírnök is és tanítványából lett mestere is áldozattá lett: felforgatóvá és ellenzékivé, eretnekké és kitaszítottá. Jánostól egyenes az út Jézusig. János Jézust hirdette, Jézus a Jánosénál is igazibb Messiás lett. S mi mind, akik komor arccal az eljövendőt készítjük, készülünk-e arra, hogy az helyünkre rendel minket. Mert nem a múltban van az igaz, hanem abban, ami eljövendő. S akkor elvégeztük, ami a dolgunk: ha az betelik, beteljesültünk. M. A. Szabad államban szabad egyházat Németh Miklós még a ta- tak szabadulni, az akkori püsvasz elején emelte ki törté- pöki karral egyetemben, a nelmi jelszavaink tárházából késő-josefinista egyházigazezt a ma szépen csengő, sokat gatás rabságából , az egyház ígérő parolát. Akik hallották, belső „alkotmányán" is újíolvasták akkor és azóta is, tani kívántak. A csak klérus, azt hallották ki belőle, hogy a sőt felső-klérus döntési jogposztsztalinizmus rabságából körét fel akarták váltani egymegszabadult államban az fajta „parlamentális katoliegyházak működése is legyen cizmussal". Az egyház döntételjesen szabad. Ez a jogos seit bizottságok hozzák meg, követelés a hívó és nem hívó melyben az egyház népessélakosság nagy részében ez gének arányában kétharmad elégedettség és az igenlés ér- laikus és egyharmad klerikus zését kelthette. Nem kétsé- voksolhat, ges, hogy az ország, s benne A mai jelszó tehát kissé az egyházak talán különösen más értelemben hangzott: is, sokat raboskodott. Meg- szabad egyházat — külsőleg érett tehát az idő a szabadság- és belsőleg szabadon mozgót ra. — a szabad államban. Arról általában mindenki Hosszú és kacifántos törtétud már néhány jellemzőt net a katolikus autonómiáé. akár félálomban is motyogni. A legradikálisabb csoportok hogy mit jelent a szabad ál- odáig mentek, hogy az egylarm Parlamentáris demokrá- ház legyen független Rómácia - szabad, csalás nélküli tói, demokratizálódjék és deválasztások — piacgazdaság centralizálódjék, töröljék el — pluralizmus — stb. S a a cölibátust stb.. nyilván tudNémeth Miklós-i értelemben juk, hogy ezek a követelések azt is tudhatják a jobban oda- akkor is, és ma is a Konstanfigyelők, hogy mit jelent a tin utáni egyház sarkkövét feszabad egyház: az állam kivo- szegetik. Akkor a pápai ténul az egyház belső ügyeinek vedhetetlenség dogmájának intézéséből, biztosítja szá- kihirdetése tette reménytemára a valódi, törvényes ke- lenné a katolikus autonómia retek közötti mozgást, a sek- bevezetését. Ma pedig a restye rabságából kiengedi a belső megújulásra vonatkozó kulturális intézményekbe, a hangok tétovák és halkak tömegkommunikációs eszkö- ilyen értelemben aggodazökbestb. lomra semmi ok. Ezen a ponton báró Eöt- Hermann Egyed katolikus vösre kell gondolnunk. A egyháztörténész így foglalja százötven évvel ezelőtti kul- össze szellemesen ezt az tztuszminiszter két vaskos kö- galmas történetet. 1871 óta tetet írt „A XIX. század ural- egyetlen komoly erő sem kíkodó eszméinek hatása az ál- van,a a katolikus autonómia ladalomra" címmel. Többek megvalósulását. A kormány között ez a mű is meglendí- nem akarta, mert nem akarta tetté az úgynevezett katoli- elveszíteni a katolikus javakus autonómia-törekvéseket dalmát. A király nem akarta, hazánkban. A mai társadalmi mert ném akarta elveszíteni és politikai „felszabadulás- fó kegyúri jogát. Róma nem hoz" meglehetősen hasonlító akarta. mert ellentétben állt liberális változások igézeté- az egyház hierarchikus rendben a katolikus egyház „hala- szerével dó" (értsd liberális) erői az Szabad államban szabad egyházon belül is követelték egyházat! Igen. de milyen éra hasonirányú változásokat, telemben? Nem mindegy. Azon kívül, hogy meg akar- Máté-Tóth András