Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-06 / 163. szám

1990. július 6., péntek Gazdaság — Politika 3 Á földkérdés és a környezetvédelem Folyik az indulatokkal telített vita a termőföld jövőjéről. Ebben a vitában mindegyik oldal számos képviselője szólalt meg javarészt érdekeiknek és politikai meggyőződésüknek megfelelően. Végre jó volna, ha a vita tárgya, maga a föld is megszólalhatna, és elmondhatná, hogy ő melyik oldal mellé állna. Szerencsére a földet vallató szakemberek már sok olyan adatot felderítettek kutatásaik során, melyek önmagukért beszélnek, nevezhetjük ezeket a tényeket a „föld szavának" is. A termőföldet sajnos sok betegség kínozza, és nem túl vidám újabban. Számos adat azt támasztja alá, hogy a föld állaga romlott az elmúlt évtizedek alatt, és bár a romlás folyamata nem visszafordíthatatlan, de ennek meggátolása sürgős cselekvést kíván. A legszembetűnőbb adat a termőfelület csökkenése. A statisztikusok szerint 1970 óta összesen 160 ezer hektárral csökkent országunk össztermöfelülete! Ez évi 8-10 ezer hektár csökkenésnek felel meg. Míg 195(Mjen az ország 7,8 százaléka nem állt mezőgazdasági művelés alatt, addig jelenleg ez a szám 11,4 százaiék. Az eddigi földtörvények ellenére nagy kiterjedésű, jó minőségű termő területet vontak ki a mezőgazdasági termelésből. De ez csak egy mutatója legfőbb természeti kincsünk romlásának. Terjed az erózió is, a humuszos termőréteg vékonyodik, főleg lejtős területeken a nem megfelelő vetésszerkezet következtében. A savanyodás szántén drámaian terjed. A 'Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint össztalajáink felében-harmadában jelentősen csökkent a mésztartalom. Ennek fő okai: a nagy adagú nitrogén, és a gyakran jelentős savmaradékokat tartalmazó szuper foszfát műtrágyák túlzott használata, de ezt egyéb környezeti ártalom — például a savas esők is — fokozza. Sajnos a modern öntözőrendszerek körzetében a nem túl előrelátó tervezés miatt gyakran sófelhalmozódás, azaz szikesedés következik be. így történt ez Tiszalök esetében, ahol 100 ezer hektáron másodlagos szikesedés 5 ezer hektáron láposodás lépett fel. Ugyancsak a nagyüzemekben alkalmazott komplex és nehéz erőgépek miatt a talajok fizikai állapota is romlik, ennek következménye a talaj vízháztartásának szélsőségessé válása a fokozódó belvízveszély és aszályérzékenység. De ezzel még nincs vége a talajromlást okozó tényezők felsorolásának. Csökken földjeink humusztartalma, amelynek okai: a tarlóégetések és a szervestrágyahiány. Az összkép nem túl rózsás. A termőföld mennyisége és minősége is csökken. Valamit tennünk kell, nem önös érdekeink miatt, hanem a nemzet jövőjének biztosítása végett. Olyan megoldást kell találnunk, amely véget vet a fentiekben csak felvázolt folyamatnak. A Nemzeti Kisgazdapárt felfogása szerint a megoldás kulcskérdése a tulajdonviszonyokban rejlik. Amíg nincs igazi gazdája a földnek, és azt továbbra is csak afféle élettelen termelőeszköznek tekintik, a káros folyamatok fokozódnak. Mi tehát a magántulajdon mellett vagyunk, de emberséges megoldást 'kell találnunk a társadalom minden rétege számára. Az „ellenség" itt nem az agrárértelmiség, hanem az a gazdasági rendszer, mely az élet minden területén lerombolta a magántulajdont és az egészséges piaci viszonyokat. Csak átfogó tulajdonreform keretében n<irmalizálódhat újra egy polgári társadalom, ahol a földek valódi tulajdonosai kevésbé környezetromboló technológiákkal fogják megtermelni a létfontosságú terményeket. t Dobay Ferenc kertészmérnök őszintén szólva, nem irigylem az élelmiszer-ipari kiállítókat. Hétköznapi, de „ennivaló" termékeik akkor jók, ha nem a fényűzést hanem a mindennapi fogyasztást szolgálják. Lehetőleg igényesen, de megfizethető áron. De hát a vásár az mutatvány is, itt nagy szerep jut a körítésnek is. A szalámigyárnak jól sikerült a stand kom. pozíciója. Nem egy szekérderék hústerméket ömlesztettek be a drágán mért négyzetmétereikre. Szorítottak helyet a virágoknak is. Ami viszont ehető, azt szépen elhelyezték. A friss hús. a jégpehelynek köszönhetően, eredeti színében pompázik. A két nagydíjuk közül az egyik ezt a külcsínt isnyerte el, a másik az új szalámikat. Mint megtudtam, a spanyolos Picador. Matador és Fiesta márkanév oka prózaian csak annyi, hogy marhahúsból készültek, választékot bővítenek. Új termékeikkel a kispénzűeket vagy az egészségesen táplálkozni óhajtók táborát célozták meg. A zsömlés véres hurka az előbbi kategóriaba illik, míg szójás készítményeik, a Vitái májas és húskrém mindkettőbe. A Szegedi Konzervgyár bemutatója tartalmában itt kapcsolódik. A busahalkonzerv, jeik közül akad Kiváló Áruk Fóruma- és vásári nagydíjas egyaránt. Mint Szécsi Lászióné kereskedelmi osztályvezető-helyettes elmondta, tavaly májusban egy budapesti üzletben kezdték az igényfelmérést. Az országos kereskedelmi „terítés" idejét most éljük. A busa köztudottan olcsó hal, a konzervek árán ez nem érződik. A szakember szerint a felhasználhatatlan nagy „busafej" és a filézés tetemes költsége drágítja meg a cardiomenű étlapját. A nagydíjas- élelmiszerek sorából nem illik kihagyni a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Bíbor paprikáját. Mint a fantázianév is mutatja, e különlegesség erénye a magas féstéktartalom. Üj termékeik a pacalpörkölt, az alföldi báránypörköltkonzerv és a magyaros tarhonyalevespor. Már e szavak hallatán öisszefut a nyál az ember szájában. S ezek után eldöntheti magában, most adja-e fel koleszterines étkezési szokását, vagy ráér még vele Esetleg egy ilyen ebéd után egy „busás"-vacsora helyretesz mindent? T. Sz. I. Hitoktatás Újmódi hitvita kerekedett a hitoktatás bevezetésének ténye kapcsán. Fölizzottak a vélemények az egyes pártok között éppúgy, mint a különböző egyházak berkeibe i. Sajtóvita és egyházakon belüli levélváltás, nyilatkozattétel és memorandum, széles körű szakmai véleménycsere és szigorúan magánelképzelés feszül egymásnak. Lapunkban az elmúlt napokban már helyt adtunk többféle megnyilatkozásnak: ismertettük a Szabad Demokraták Szövetsége állásfoglalását, a kis egyházak Andrásfalvy Bertalan miniszterhez írott nyílt levelét, alább közreadjuk a Magyar Demokrata Fórum alapállását. Paskay László bíborosnak az Országgyűlés elnökéhez intézett levelét, valamint ismertetjük a Kereszténydemokrata Néppárt nyilatkozatát. Lapunk ezzel természetesen nem zárja le a témát, hiszen ez a kérdés sokakat foglalkoztat. A közeljövőben szeretnénk e téma négy évtizedes társadalmi vetületét feltérképezni, és helyt adni egyházi, szakmai, politikai és olvasói véleményeknek is. Falra festett... A Magyar Demokrata Fórum állásfoglalása A keresztény szellemű (nem felekezeti) iskolakezdeményezések országosan megegyező tapasztalatai társadalmunk tartós betegségeit diagnosztizálják. A több mint egy esztendővel ezelőtt indult állampolgári törekvések, szinte m ndenütt csaknem áthatolhatatlan falakba ütköztek. Kezdetben ellenségesség, majd értetlenség, tanácsi időhúzások vasfüggönye volt az akadály. Később a „támogatjuk, de nem tesszük lehetővé" típusú kiszorítósdi, áltámogatások, vállonveregetések jöttek, majd az egészen durva, intoleráns ledorgálások. Miközben szülők ezrei várják saját iskoláik megszületését, felütötte fejét az az 1950-es évekre jellemző demagógia, amely azonnal „keresztény kurzust" kiált, mihelyt a hívó emberek a nézeteiknek megfelelő nevelési intézmények létrehozásán kezdenek dolgozni. A vitakultúra hiányáról tanúskodó hangon támadják az iskolaszervezési kísérleteket éppúgy, mint a hitoktatással kapcsolatban felmerült elképzeléseket. Ügyetlenségek, meggondolatlanságok. hirtelenségek történtek ugyan a keresztény iskolaszervezők részéről, s ez nem használt az ügynek. De az a megelőlegezett bizalmatlanság, ami körülveszi kezdeményezésünket, nem csupán indokolatlan és gyanúsítgatásokra épülő támadás a lelkiismereti szabadság ellen, hanem egyenesen a hívő emberek negyvenéves kisemmizésének és elnyomásának továbbélését jelenti. Ez vajon kinek az érdeke? Az egyik ideológiai hegemóniából a másik irányba való átlendülés falra festett ördöge szintén indokolatlan félelmet sejtet. Ettől a rémtől csak azok tarthatnak, akik nem hisznek a demokráciában. Mi hiszünk! A nem hívők hátrányos helyzetbe kerülése az iskolákban — ismerve a pedagógustársadalom összetételét, és évtizedes sulykolását — szintén oktalan riogatás. Valójában csak arra jó, hogy szembeállítson különböző világnézetű embereket, és nem segíti elő a nagyon is kívánatos párbeszédet. Márpedig e kérdések megoldásának nincs más útja. Elutasítunk tehát minden intoleráns és hangulatkeltő megszólalást, és visszautasítjuk a „keresztény kurzus" vádját. Ugyanakkor kifejezzük készségünket egy olyan társadalmi vitában való részvételre, amely a kölcsönösség és a tisztelet értékei mentén zajlik. Nincs diszkrimináció Dr. Paskci László levele Szabad Györgyhöz Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek a következő levelet juttatta el Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének a hitoktatással kapcsolatos SZDSZ-ja vaslattal kapcsolatban. Igen tisztelt Elnök Úr! Megdöbbenéssel értesültem a sajtóból (Magyar Nemzet, 1990. július 2.), hogy a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsa „az Országgyűlés hétfői ülésén az egyházi törvény kiegészítéséről javaslatot terjeszt be" az iskolai hitoktatással kapcsolatban. A közölt módosítási javaslatok pártvonalon, az egyházak megkérdezése nélkül jöttek létre, sértik az egyházak jogait, működésük szabadságát. Az állam és az egyház szétválasztása nem jelentheti az egyházak működésének a visszaszorítását. Az iskolai hitoktatással kapcsolatban határozottan kifejezésre jutott, hogy az semmiféle diszkriminációt nem hozhat magával. Veszélyes, ha a pluralizmust diszkriminációnak értelmezik. A hittan helyettesítése „a zsidó—keresztény hagyományokról, a nagy vallásokról szóló kulturális tantárgy mindenki számára kötelező felvétele" ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadsággal. Az ilyen tantárgy a vallás relativizálását, laicizálását eredményezi, amely akadályozza a hitoktatói munkát, és a tanulókban megzavarja a hitoktatáson hallottakat. Andrásfalvy Bertalan miG

iszter úrral korrekt megolás jött létre az egyházak bevonásával az iskolai hitoktatásról, amely figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, és kifejezésre juttatja, hogy az iskola a társadalomé, és nem az egyes pártoké. Éppen ezért érthetetlen az Alkotmánybírósághoz fordulás fenyegetése, mintha bármilyen módon sérelmet szenvedett volna „a lelkiismereti szabadság, az egyházak autonómiája, az állam és az egyház elválasztása alkotmányos előírása". Mindezek alapján tiltakozom, hogy a „lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról" szóló törvény módosuljon az SZDSZ Országos Tanácsa javaslata alapján. Egyben kijelentem, hogy Andrásfalvy Bertalan miniszter úrral közösen hozott megoldás megfelel a lelkiismereti és vallásszabadságnak. őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel Dr. Paskai László a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke Önállóan dönteni A KDNP nyilatkozata A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége és parlamenti frakciója az iskolai hitoktatással kapcsolatban nyilatkozatot tett Többek között megállapítják: — A hitoktatás mindenekelőtt kormányzati kérdés, és teljes mértékben egyetértünk és támogatjuk a kormányzat eddig megtett lépéseit — Szükségesnek tartjuk az egyházak autonómiájának teljes biztosítását, amely kérdésbe az is beletartozik, hogy egyes egyházak és vallási felekezetek önállóan határozhassák meg, kívánnak-e, és milyen módon az iskolákban hittant oktatni. — Nem értünk egyet azzal a sajtókampánnyal, amelynek célja nem lehet más, mint az úgynevezett szocialista típusú iskolarendszer konzerválása. Aktív pihenés a Tiszán Hajénaszád Szeged partjainál Megpezsdülni látszik a ha- lést meglátogatnak, így Szetárrrventi viziélet a Tiszán, ged nevezetességeivel is Nem sokkal ezelőtt beindult megismerkednek. Programa Szeged—Kanizsa hajójá- ról a Sziki Tours gondoskorat, most pedig egy regiment, dik számukra, hétvégén pélakarom mondani regatta, dául Mártély az úticél, ahol vagyis megannyi motoros vi- lakodalmas sátrak, zenekar zi jármű érkezett városunkba . , »..,.... a határ irányából a Tiszán. S perSZe mmden fold' JÓ Var" , , , , ja a vendégeket. A belgrádi Jlustrovana Politika című hetilap éppen 15 Bel8rádbó1 hajó indult éve keresztapja egy vállal- eL útközben felszaporodtak, kozásnak, melynek keretében egész 210'ig> aztán ™t°rhía pihenni vágyó emberek ba' S a vihar káros ^hatásai vízen tőlük a szabadságukat. miatt a járművek Sem sportnak, sem turisztiszárna. Szegedre végül 176 kának nem tartják e hobbi- haió érke"Ctt mintegy 500 jukat _ csupán egyszerűen emberrcl a fedélzetén" aktív pihenésnek. Miután a A má.-télyi hétvége után főváros körzetében minden még hétfőn Szeged „partjaivizet bejártak már, idén elő- nál" pihennek, vigadnak a ször külföldre is merészked- vendégek, s kedden indulnak tek. Üt közben a Dunán s a vissza Belgrád felé. Tiszán minden parti telepü- « B. T.