Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-03 / 160. szám

1990. július 3.. kedd Kultúra 5 Operastúdió Szegeden Mondok három nevet: Tokody Ilona, Temesi Mária, Komlósi Ildikó. Lefogadom. legalább kettőt közülük az is hallott már, aki nem különösebben járatos az opera világában. Arról azonban korántsem vagyok ennyire meggyőződve, hogy azt is tudnák: mindhármán Szegeden kezdték énektanulmányaikat. Berdál Valériánál és Sinkó Györgynél. A két nyugdíjas magánénekes tanári duettje egyre nagyobb hírnevet szerez tanítványaik sikerei nyomán. A zenei képzés Szegeden ezidáig főiskolai szintű volt, ezért sok tehetséges • zenész vándorolt el a főváros Zeneakadémiájára továbbtanulni. Ok a2tán soha, jobb esetben csak vendégként tértek vissza. Talán ezért jött létre az a fura helyzet, hogy a Szegedi Nemzeti Színház nem a város főiskolájáról, hanem a pesti operaszakosokból szerezte utánpótlását. Az ének szakosok vizsgái félévente rendszeresen túllépték a vizsga kereteit: opera- és dalestek voltak ezek, melyeket a rokonokon, barátokon kívül a város zeneszerető közönsége is szép számmal látogatott. Az idei vizsga a Kisszínház épületében zajlott le, melyet a színház vezetése bocsátott a hallgatók rendelkezésére. Az ifjú szopránok, mezzók életükben először — némelyek talán most. egyetlen egyszer — léptek igazi színpadra, viseltek igazi .jelmezeket. Mozart A színigazgató című egyfelvonásosában ráadásul igazi kamarazenekar kísérte őket, igazi karmesterrel: Pál Tamással Ezek után nem meglepő, hogy a főiskola ősszel operastúdiót indít. Mint Weninger Richárd, a főiskola igazgatója elmondta, a stúdiót az teszi lehetővé, hogy létrejött Szegeden a? egységes konzervatórium. Ebben részt vesz a főiskola, illetve hozzá csatlakozott a Tömörkény gimnázium „zenei részlege". A diákok 10 éves korukban felvételizhetnek a konzervatóriumba, s itt 8 évet tanulnak a régi gimnáziumi rendszer értelmében. Tizennyolc éves korukban érettségi vizsgát tesznek, felvételizniük azonban nem kell, mert a tehetségesek, akiket tanáraik 8 év alatt alkalmasnak találnak, egyszerűen folytatják a tanulást a főiskolán. Ez mostantól 4 éves lesz, de aki egyetemi szintű diplomát akar. a harmadik évtől átiratkozhat egyetemi képzésre. s azt is megszerezheti helyben. „Persze, tudjuk, hogy a diploma egyetemi értékét nem a név, hanem a tanárok adják, ezért tervezzük, hogy kiváló vendégoktatókat hívunk, másfelől messzemenően támogatjuk hogy növendékeink egy-két félévet különböző külföldi iskolákban hallgassanak — mondja Weninger Richárd. — A főiskolának eddig kamarazenekara volt, most a szakközépiskolásokkal együtt ki tudunk végre állítani egy igazi nagyzenekart, melynek vezetését Jancsovics Antal vállalta. Természetesen, ez a zenekar fog közreműködni az operaelőadásokon." — Jövőre szeretnénk bemutatni három mai egyfelvonásost — vészi át a szót Sinkó György. — Címeket nem szívesen mondanék, mert egyelőre a szerzői jogi kérdések tisztázása folyik. Ilyen alkalmakkor, ha tanuló énekesek síúdiószerüen mutatnak be egy művet, a szerzők általában lemondanak a jogdíjról; ezt szeretnénk elérni mi is. Ha ez nem sikerül, akkor Mozartot fogunk játszani, nála ilyen jellegű problémák, ugye. nincsenek. Azt szeretnénk, hogy a tehetséges fiatal énekeseinknek ne kelljen elmenniük! Budapestre, ha egyetemi szintű, illetve operaénekesi diplomát akarnak szerezni. Természetesen, szeretnénk az előadásainkkal „turnézni" szívesen mennénk iskolákba, művelődési házakba, ha hívnak. Nagyon jó a kapcsolatunk a színházzal. Valószínű, hogy jövőre négy előadást fogunk tartani itt, hogy addig sem maradjon opera nélkül a közönség, amíg az operatársulat márciusban külföldön turnézik. Jelenleg Valikánál és nálam összesen 25 növendék tanul, belőlük akár egy teljes háromfelvonásosnak a szereposztása is kitelne. Egyetlen problémánk: nincs tenoristánk. Most egy dél-koreai fiú írt: szeretne hozzánk jönni tanulni. Ha sikerül megállapodnunk, '91 őszétől a mi hallgatónk lesz. A stúdió persze azt is jelenti, hogy az eddigieknél komolyabb szerepgyakorlatórákra lesz szükség. Eddig ezt is én csináltam, de lehet, hogy most már keresünk egy rendezőt, akinek csak ez lenne a dolga, és aki a bemutatandó darabokat is színpadra állítana. Márok Tamás Illyés Alapítvány A határainkon tűi élő magyarság sajátos gondjai megoldásának elősegítésére a magyar állam alapítványt létesített Szándékai szerint támogatni kívánja a kisebbségi sorban élő magyarok önazonosságának megö'zcsét, az anyanyelv ápolását szolgáló kezdeményezéseket. Az alapítvány törekszik arra, hogy anyagi lehetőségei szerint hozzájáruljon a kisebbségi magyar fiatalok Magyarországon való képzéséhez, az anyanyelvű hitélet feltételeinek javításához, és elősegítse a magyar kisebbségek hazai kulturális bemutatóit. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Csoóri Sándor. Tagjai: Bíró Zoltán, Boros Imre, Bubik István, Farkas Bertalan, Illyés Mária. Pungor Ernő, Szokai Imre, Vígh Károly és az alapítvány titkára, Entz Géza államtitkár. Az alapítvány kuratóriuma a rendelkezésre álló 15 millió forint felhasználására ezennel pályázatot hirdet. Ebben egyaránt részt vehetnek hazai és határainkon túli személyek és intézmények. A pályázatok megérkezésének kötött határideje nincs, a kuratórium legközelebbi döntéshozatalára 1990 augusztusában kerül sor. A pályázatokat a számlaszám, illetve a cím feltüntetésével a következő címre kérjük beküldeni: Ilylyés Alapítvány, Budapest, V., Kossuth tér 1—3., illetve Budapest, Pf. 2. 1357. A rektori konferencia határozataiból Pénzt és autonómiát Egy szál virág A temetés az élet tükre. Ahány ember, annyi sors, de a végzet elsimítja a • különbségeket. A koporsó a sírgödör aljára kerül, nincs tovább ... Vannak, kiket százával állnak körül rokonok, jsmerösök. Ha drága, ha nem, virágok, koszorúk halma alatt roskad a kereszt. S ebből meg nem derül ki, hogy jó ember volt-e a megboldogult, vagy komisz Terrnészetével életeket keserített. A megbocsátás, a kibékülés utolsó lehetősége ez. Akit csak fél tucatnyian kísérnek utolsó útjára, lehet, hogy igazabbul siratják meg. A sírásók sohasem főszereplők Teszik a dolgukat, szakavatott, precíz mozdulatokkal. Időjárási frontok után néha gépiesen, fáradtan, mint a gyárban a futószalag mellett dolgozók. Hogy mire gondolnak közben, az ő titkuk. Kinek nem elég kemény a szíve, ne vállalja ezt a foglalkozást. Nemrégiben a temetőben jártam az „új osztásban". Pár méterre tőlem a kiásott gödör mellett íékezett a szállító kocsi. A sírásók kiszálltak, kivették a koporsót. Fogták a kötelet, leeresztették. Rajtuk kívül egy lélek se. Negyedóra sem telt belé, már fel is kupacolták a halmot. Egy elbocsátó szó, egy csokor virág nélkül. Egyedül a harangszó nem maradt el, a közelben egy személykocsi parkolt, bekapcsolt rádióval. Delet harangoztak. Ez a temetés is megvolt. Kisvártatva az egyik sírásó visszajött, s csak annyit mondott: szociális otthonban élt a néni, nem is lehetett nagy tömegre számítani, de ez a közöny mégis megdöbbentő. Aki emberek kozott élt, nem mehet el ilyen észrevétlenül. A keze ben szorongatott egy szál sárga szegfűt, letette a kereszt tövébe. (— lesi —) Június 30-án, szombaton a Magyar Rektori és Főiskolai Főigazgatói Konferencia, valamint az Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség választmánya (hallgatói képviselet) kibővített konferenciát tartott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, amelyen megjelentek a felsőoktatási intézményeket felügyelő minisztériumok képviselői: dr. Monherz Károly művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár, dr. Jávor András népjóléti minisztériumi államtitkár, valamint dr. Láng István akadémikus, az MTA főtitkára, továbbá a felsőoktatásban működő szakszervezetek képviselői. A konferencia alapvető célja a november elején megrendezésre kerülő Országos Felsőoktatási Fórum előkészítése, amelyen a felsőoktatást érintő legfontosabb kérdések kerülnek széles körű megvitatásra és állásfoglalásra, azzal a céllal, hogy a felsőoktatásban folyó átalakulások számára irányt mutassanak, s az egyetemek és főiskolák strukturális, minőségi átalakulását elősegítsék. A felsőoktatás aktuális kérdéseivel kapcsolatban jelen konferencia a következő javaslatokat fogalmazta meg kidolgozásra: A katasztrofális pénzügyi feltételeken azonnal javítani kell, haladéktalanul biztosítva a dologi kiadások automatizmusát, a nemzetközi kapcsolatok anyagi fedezetét, a könyv- és folyóirat-ellátás folyamatosságát a hallgatói szociális juttatások emelését. A várható (külföldi) támogatásnövelést kizárólag az érdemi intézményi reformok finanszírozására kell fordítani. A felsőoktatás autonómiájának kell érvényesülnie a szükséges szervezeti, tartalmi és személyi változások végigvitelében is, azaz nem külső szempontoknak, hanem szakmai argumentációknak, a minőség javításának és a nemzetközi mércéknek kell ezeket meghatározniuk. Üjra kell választani az intézményi testületeket és vezetőket a következő szameszter első hónapjaiban; szeptember—októberben ki kell alakítani az új intézményi tanácsok működési elveit, amelyek alapján október végéig újjá kell választani azokat. Ezek a testületek határozzanak a személyi-vezetői ügyekben, az intézményi szabályzatok teljes köréről és a szakmai reformok továbbviteléről. Végig kell vinni a szakmai-tartalmi reformot, ami elsődleges szempontjának a nemzetközi kompatibilitást kell tekinteni. Az oktatás elve legyen mindenütt a tanszabadság, ami járjon együtt az intézmények és intézménytípusok közti merev elhatárolások feloldásával is. Meg kell teremteni a feltételeket a kutatóintézeti szakembergárda bevonásához a posztgraduális és graduális képzésbe egyaránt. Tiszteletben tartva a kutatóközösségek autonómiáját, szoros kapcsolatokat kell kezdeményezni ezekkel, beleértve a nemzetközi kapcsolatokban való közös részvétel lehetőségét is. Meg kell vizsgálni a főiskolák és egyetemek szervezeti kapcsolatának lehetőségeit a kétlépcsős (elágazó) képzésre és a tanszabadságra alapozva. Fokozni kell a nemzetközi kapcsolódásokban való érdemi részvételt, elsősorban a TEMPUS-programon belül. Létre kell hozni a TEMPUS-irodát, de nem miniszteriális körben, hanem az autonóm felsőoktatás keretein belül. Ahol erre adottak a feltételek, idegen nyelvi képzést kell folytatni. SZEZON VANInduli az útra. Ilyenkor nemcsak hozzánk jönnek turisták, de innen is mennének a hazaiak, körülnézni a nagyvilágba. Hogy nincs pénzük? Nem, most nem ez a téma. Arról az esetről beszélnék, mikor a honpolgárnak sikerül öszszekaparnia egy kis útravalót, és nagy elánnal elkezdi szervezni külföldi programját. Mondjuk: szeretne a kempingekben kedvezményes áron megszállni, ezért hát betér az autóklubba, hogy az úgynevezett Carnet-Camping Internationaljába. azaz nemzetközi kempingigazolványába az évi tagbélyeget és a hozzá tartozó stemplit 80 forintért beszerezze. Ám az ügyintéző sajnálattal közli: nincs bélyeg. Nem kaptak. Hogy honnan érkeznek az ilyen bűvös bélyegek, a halandó nem tudhatja, a megilletödésre hajlamosabb ügyfél pláne nem firtatja a dolgot. Már-már eloldalog, mondván, üsse kő: legfeljebb teljes áron kempingezik maroknyi valutájából. Az ügyintéző azonban udvariasan felvilágosítja, egy másik klubnak, a magyar camping és caravanningnak, tudomása szerint, van ilyen bélyege. Emberünk hát átugrik a konkurenciához. Ám nem oda, Buda: hogy bélyeget kaphasson, be kell lépnie abba a klubba is. A Jelky András babérjaira pályázó magyar ek'kor leteszi a 350 forintot (ami. tudom, ebben az inflációban nem egy nagy pénz. de indulás előtt minden fillérre szükség van, ugyebár), hogy végre átvehesse a másfél centi méterszer két centiméteres, fogazat nélküli bélyeget, melyet beragaszthat a másik klubigazolványába. Mikor ezen túlvan a magyar turista, akkor az egyik nagy hírű utazási irodát is felkeresi, hogy hajójegyet vásároljon. Az a teljesen extra ötlete támadt ugyanis, hogy visszafelé jövet csizmaországból álhajókózik egyik jugó kisvárosba, s onnan autózik a hazai tájak felé. Az ügyintéző első alkalommal udvariasan megígéri, hogy elintézi a dolgot Utánanéz, melyik hajón van hely, s arra jegyet ad ki az utasnak. Két hét múlva — miután semmilyen választ nem kapott kérdésére — az utazni szándékozó kicsit ideges lesz, és tippeket ad az IBUSZ munkatársának. Hogy, mondjuk, telefaxon próbálja beszerezni az infót. Kiderül, a faxhoz csak egy ember ért a cégnél, ám ő sajnos szabadságon van. Talán, ha az ügyintéz- meg tudná mondani a pesti telefonszámot, ahol a hajójegyet megrendelhetné, az ügyfél önkiszolgáhatná magát. De sajnos ezt a kérését sem tudja teljesíteni az iroda. Emberünk ekkor keresi a vezetőt. De az, sajnos, éppen kiment a Marx téri ipari vásárral, s aznap már vissza sem jön. Igaz, később kiderül, a hibát a fővárosban követték el, onnan nem továbbították Szegedre az információt, de ez már a csomagoló turistát nem nagyon vigasztalja. Holnap indul az útra (és vissza nem néz), s miközben gyomöszköli a bőröndbe az útra való ruhákat és fogkeféket, eltűnődik: ha nem téved, szezon van! (pacsi ka) Nyugat-Európában az Atlantis Több nyugat-európai országot érintő turnéra indul a napokban a szegedi illetőségű Atlantis alternatív színházi társulat. Az első állomás Észak-Olaszország, ahol Bolognában találkozik majd a dániai Odin teatrevel, s meglátogatják Eugénio Barba nemzetközi szín- • ház antropológiai iskoláját (ISTA). A következő állomás a német Giessen, az éppen soros EAST-fesztivál, melynek témája a kelet-európai színházak helyzete és szerepe lesz. A társulat innen — Dánián keresztül — Malmöbe utazik, egy újabb színházi fesztiválra. Környezetbarát energiatermelés Az energiahordozók biztonságos beszerzése és a lakosság energiaigényének legolcsóbb, legkörnyezetkimélőbb kielégítése a kormány készülődő, új energiapolitikai koncepciójának alapelve — mondta Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az alternatív és környezetbarát energetikai technológiák magyar szakértőinek tanácskozásán. A miniszter kijelentette: az energetika változatlanul stratégiai kérdés, de ez ma már nem jelenti azt, hogy a vállalkozás és a külföldi' tőke ne élhetne meg az energetika területén, sőt a nagy energiatermelő és szolgáltató rendszerek mellett egyre nagyobb szerepet szánnak a kisebb, magánkézben lévő energiatermelő, -elosztó, s szolgáltató rendszereknek. A környezetbarát technológiák elterjesztéséhez a kormány nyugat-európai országok pénzügyi támogatására számít. A tanácskozáson felszólaltak a szél-, a nap-, a geotermikus, a biomasszából nyerhető energia hasznosításával és egyéb újratermelődő energiaforrások kutatásával foglalkozó magyar szakemberek.