Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-27 / 184. szám

1990. július 27., péntek Márkák 3 Vánszorgó Trabant Káosz a szerelőcsarnokban Elkeseredve nyilatkoznak a nyugatnémet szakembereknek: itt semmi sem sikerül. Az NDK-beli Zwickautól néhány kilométerre, Masel településen vagyunk, ahol egy új autógyárban egymás után gördülnek majd le a futószalagról a VW-Polok és a VW-motorral felszerelt Trabantok. A nyugatnémet autókonszern 5 milliárd márkát akar beruházni, s ez lesz a legnagyobb volumenű német— német vállalkozás. A VW-gyárnak kell megmutatnia, hogy az NDK-ban a központi tervgazdálkodás által tönkretett iparág ismét fellendül — nyugati tőke segítségévei. A keletnémet dolgozók egyébként az NSZK-beli Wolfsburgban Ismerkedtek a nyugatnémet munkaintenzitással : ők szerelték 3 héten keresztül a VW-Polokba az ablakokat az üléseket a fényszórókat és a tankot majd a komplett molort. Wolfsburgban gyorsan alkalmazkodtak a munkakörülményekhez, az NDK-beli üzemben azonban már más a helyzet. A nyugatnémet főmérnök csendesen csak annyit jegyez meg: „aki a vánszorgáshoz szokott, az nem tud hirtelen ügetni.". Az NDK-beli VW-gyárban egyelőre csak összeszerelik a Pólókat — s ez így megy majd 1993-ig. Addig felépítik ugyanis a présgyárat a karosszériaműhelyet, valamint a fényező egységet is. 1993-ig Wolfsburgból szállítják át a Polo fő darabjait 1994-től az NDK-beli Máséiban évente 250 000 VW-Polot állítanak maid elő. Erre az évre ehhez képest nagyon szerények a kilátások': októbertől naponta 50 Polo hagyja el a futószalagot. Jönnek a koreaiak Százhetvennégy százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben Dél-Korea exportja a kelet-európai országokba, a múlt évi azonos időszakhoz képest. A szöuli kereskedelmi és ipari minisztérium által közzétett adatok szerint ennek az összértéke közel 101 millió dollár volt. A legerőteljesebben a Jugoszláviával, Bulgáriával, Magyarországgal és Csehszlovákiával bonyolított forgalom nőtt. Az exportcikkek listáját az elektronika és az elektromos háztartási készülékek vezetik. A szöuli kormány három beruházást engedélyezett az első negyedévben, mindhármat Magyarországon. (MTI) Telefon vagy autó? „Ha nem sikerül telefonálnom, beleülök, és felugróm hozzád!" Ehhez természetesen nem kell más. mint az, hogy a gépkocsi telefonformájú legyen. Ebbe az autóba a párizsi szerelők állítólag kürt helyett is csengőt szereltek. (MTI—Press—Képezerkesztőeég). A csizmás Mary önállóan is talpon A Mary Cipőgyár Rt. ismét minőségi cipőgyár lett, ez most nem egy fordított irányú átalakulást jelent, hanem elismerést. A levcl nemrég érkezett Madridból: át lehet venni a Nemzetközi Minőségért nagydíjat. A szép kitüntetés a külföldön is értékesítő cégeknek a lehető legjobb névjegy. Az örömbe azonban üröm is vegyüli ezúttal, az értesítés egy hónap és egy nap alatt érkezeti meg. hogy kinek a hibájából, máig is rejtély. Az ünnepélyes átadáson nem vettek részt, de előbb-utóbb megkapják a díjat. A Mino Cipőgyár szegedi gyáregysége negyedszázadon át működött nagyvállalati keretek között. Az önállósulási törekvéseket a központ mindaddig visszaverte, míg maguk a gazdasági nehézségek nem rendezték át a viszonyokat. A nagy' külföldi partnerük tönkrement, a tartozásokat nem fiaette ki, elindult a lavina, mely abban csúcsosodott ki, hogy nem kaptak a bankoktól hitelt. Kétévi vegetálás után 1988-ban elkerülhetetlenné vált a nagyvállalat szanáld sa. Ennek eredményeként, a tartozások fejében az Országos Kereskedelmi és Hitelbank kezébe került a szegedi gyar Novemberben a bank, két hazai bőrgyár, egy külkereskedelmi vállalat, két nagykereskedelmi vállalat, és egy téesz létrehozta a Mary Cipőgyár Rt.-t. Karsai László ügyvezető igazgatót arról kérdeztem, vajon az új keretek között hogyan találják meg számításukat. — Eddig eredményesen gazdálkodtunk. A munkalehetőséget. a termelési kultúrát törés nélkül sikerült fenntartani Adósságterheket nem cipelünk magunkkal. Az anyagbeszerzéstől az üzletkötésig minden tevékenységre létrehoztuk az önálló szervezeteinket. — Honnan vették hirtelen a szakembereket? — A számítástechnikai tudást igénylő területeken kívül, belső emberekkel oldottuk meg a feladatot. Gyakorlatilag nem növeltük az adminisztratív létszámot. — A márkanév változása nem okozott zavart az értékesítésben? — A kereskedelmi partnereinkkel, beleértve a külföldieket is, már korábban hosszú távú kapcsolatokat építettünk ki, így ismerték, hogy az új márkanév a régi minőséget takarja. Egyébként a belföldi keresleten érződik, hogy ma már a nők is jobban meggondolják a vásárlást. Az államközi szerződéseken alapuló keleti piac rendezetlen, beszűkült. A tőkés piaci nyitás létkérdés. Jelenleg a termékeink negyed részét szállítjuk oda. — Az egy igényes és túltelített terület, miért pont a szegedi cipót választják? — összmennviségben valóban visszaesett az igényük, de a díszes, napi divatot követő. munkaigényes cipőket ma is keresik. S mi épp ezt csináljuk. — Újdonságaik? — Belföldön úgy akarjuk a vevőinket megtartani, hogy komplettebbé tesszük a termékskálánkat. Az idén elkezdjük a női csizmák gyártását, a gépeket már megrendeltük. Lehet, hogy kevesebb pár lábbelit készítünk majd, de mindez több munkát és értéket jelent. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk nyugati cégekkel, hogy 1991-ben valamelyik részterületen vegyes vállalatot hozzunk létre. Ettől a gazdaság egészére jellemző pénztelenség enyhülését és új értékesítési utakat remélünk. A sürü, kormos füstöt eregető kéményünk nem sokáig borzplja már a környékbeliek idegeit. Amit a Mino 16 év alatt nem tudott és nem akart megoldani, mi most 7 millió forintos beruházással megteszszük. A fűtési idényre a széntüzelésről földgázra állunk át. Az elmondottakból kitűnik, él a gyár, látják a feladatokat, s folyamatosan dolgoznak. Manapság ez nem kevés. Hatszáz ember munkája, megélhetése függ az előrelátó gazdasági döntésektől. T. Sx. I. Egy jólértesült százat csinált Még mindig sötét ló a márka A mibe fektessem a pénzemet kérdésre még hónapokkal ezelőtt is egyértelműnek tűnt a válasz. Valutába, jó helyen fekvő ingatlanba stb., sorolta mindenki. Az utóbbival nincs is probléma, a márka és a dollár körül azonban mostanában felgyorsultak a történések. Mindez tagadhatatlanul összecseng a német valutaunióval is, függetlenül attól, mennyire megalapozott a márka iránti bizalom megingása. Tény, hogy sokan konvertáltak más valutára. a várakozásoknál azonban kisebb összeget érintett az átváltás. 2.0 1.8 1.6 1.2 1.0 V. marka A marka havi kareaz tar folyamai 1986. okt - 1990 júl Egy frank-...marka; egy dollar-...marka -4okt. ncv. dec. ián. —ffotx marc. ac mái lun. |Ul. Siojcl frank US* dollár Az év első néhány hónapjában — az 55 forint körüli áron 7— vásárolt nyugatnémet márkáért manapság nemigen lehet 46—48 forintnál többet kapni Szegeden. (Ugyanakkor a 30 százaléknyi tervezett infláció időarányos részét magabiztosan teljesítette a gazdaság, s ennek tükrében még nehezebb magyarázatot találni a forint viszony. lagOj erősödésére.) Sokan úgy érzik, egyszerű a válasz, a német valutaunió az oka a márka gyengülésének. Hogy ez nem ilyen egyértelmű, arra bizonyíték, hogy az ország egyéb szegleteiben korántsem zuhant ilyen erőteljesen a márka feketepiaci árfolyama. A nálunk kialakult alacsony ár gyakorlatilag a jugoszláv bevásárlóturizmusnak köszönhető, ilyen értelemben tehát helyi jelenség. A nagy tortúrával járó határátkelés után déli szomszédainknak nincs már kedvük ahhoz, hogy az ország belsejébe vigyék márkájukat, néhány forinttal magasabb ár reményében. Adják tehát Szegeden, ahogy veszik tőlük. Van egy másik érv is, amely amellett szói, hogy a 46—48 forintos márkának vajmi kevés köze van a német valutaunióihoz. Ez pedig a konvertibilis valuták keresztárfolyama. Már meglehetősen régóta beszélnek a két márka egyesítéséről, a pénzvilág azonban a mind biztosabb hírek hallatán sem akaródzott leértékelni a márkát. Pe. dig a szegény rokon — mondják sokan — biztosan visszahúzza a tőkeerős nagybácsit. Hát, ez egyelőre még nem nagyon latszik a keresztárfolyamokon. Tíz hónappal ezelőtt 1 dollárért meg közel 1.9 márkát kellelt adni. ma eieg uz 1,65 is. Vagyis, erősödött a dollárhoz képest a márka. Igaz. ez a folyamat döntően februárig máj" lezajlott, s azóta — hullámzásokkal ugyan — tulajdonképpen stabilizálódott az árfolyam. Persze, időközben a dollár is gyengült, s a svájci frankhoz hasonlítva már más a márka értéke. Tíz hónapja egy frankért 1,15 márkát kellett adni, ma valamivel többet, 1,18-at. A svájci frankkal szemben tehát gyengült a német valuta. Ügy tűnik, hosszabb távon tartja magá>t a márka, de nézzük inkább az izgalmasabb, a valutaunió körüli időiszakot. Az tény. hogv az egyesülést megelőzően mindenki találgatott mennyire bicsaklik meg. mek. korát zuhan majd a márka. Valami azonban már akkor is látszott. A nyugatnémetek tizedszázalék pontossággal kiszámíthatták. mennyi keletnémet márka létezik egyáltalán a világon, s milyen megoszlásban. (Bankbetét készpénz, munkabér, szocialista országok turistakeretei stb.) Kiszá. mították, hogy bírják, és bele is vágtak. Ehhez jön még a közismert német fegyelem, amely a kritikus napon, napokon minden pánik nélkül levezényelte az, átváltásokat, sokat használva ezzel a márka stabilitásának. A tavaszi hónapokban tehát találgattak a devizaszámla-tulajdonosok. konvertálják-e a márkát, s ha igen, milyen valutára? Meglepő csend volt egészen az egyesülést megelőző két hétig. Június közepéig csak csordogáltak az átváltások, valamikor 20-a előtt bolydult fel a város. Egymás sarkát taposták az ügyfelek a valutapénztárak ablakai előtt. Egy jól értesült százat csinál jeligére nagyon sokan váltották át márkájukat, egészen az utolsó napig. Több. nyíre dollárrá, de ha a sorban egy városképi jelentőségű — értsd név. egzisztencia, anyagi javak — személy a svájci frankot részesítette előnyben, akkor szépen utána ment az egész hallgatóság. A harmadik befutó — stabilitásának és kedvező kamatozásának köszönhetően — az angol font volt. Az idő eddig a nyugton maradókat igazolta. hiszen a mátka — heti árfolyamokat tekintve — június eleje óta magabiztosan és folyamatosan erősödik a dollárhoz képest. A svájci frankhoz hasonlítva, ugyanez nem mondható el, gyengülésről azonban itt sem beszélhetünk. A hosszabb tavon gondolkodók, lehet, hogy jó lóra tettek, de akik rövidebb időn belül hozzányúlnak számlájukhoz, már korántsem biztos. Nehezen hiszem, hogy a közeljövőben mindenki Amerikába. Svájcba vagy Angliába igyekszik, s ebben az esetben újra konvertálnia kelL Vagyis, minimum kétszer egy százalék átváltási veszteség. plusz az esetleges időközbeni árfolyamcsökkenés. Azt már végképp nem értem — pedig ilyenre is volt példa —, hogy azok. akik még idén ősszel személygépkocsit akarnák vásárolni Németországban, miért váltották át márkájukat dollárra. Ahhoz már va.lami nagy dolognak kell történni,, hogy ők is pozitív egyenleggel zárják ezt a nyári átváltósdit. Persze innen, Európának ebből a szögletéből még nem lehet biztosat mondani a változásokról. Ezzel egvütt — a versenysportból kölcsönzött kifejezéssel élve — n márka még mindig sötét lónak számit. a legbeavatotlabb szakemberek körében Is. Kováts András A marka heti keresztárfolyamai 1990.05.22. - 1990.07.24. marka 1.75 1.60 1.45 1.30 1.15 1.00 Egy frank-„marka; egy dollár-.,.marka H H 5/22 6/29 6/6 6/12 6/19 6/26 7/3 7/10 7/17 7/24 Svájci frank USA dollár