Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-26 / 183. szám

1990. július 2G„ csütörtök Honvédelem 3 K étscgtelen: honvédelmünk kérdése egyre inkalili reflektorfényben íiirdozik, s ezt részint a Czinege-ügy és a Bokor-könyv kapcsán kifejlődött botránysokaságnak köszönhetjük, ám legfőképpen annak, hogy teljesiilőfélben a magyar régi vágya, s távoznak hazánkból az idegen csapatok. A szovjet kivonulás persze számos, igen kényes kérdést vet föl mind a Szovjetunióban — bár ezekhez semmi közünk —, mind hazánkban, mind pedig az összes európai országban, elsősorban a NATO-hoz és a VSZ-hez tartozó államokban. Az alábbiakban az MDF egyik szegedi országgyűlési képviselője és a kisgazdapárt egyik helyi vezetője fejti ki ezzel kapcsolatos véleményét. Honvédelmünkről-Trianon hapcsán Sokkal inkább eltér pártjaink és politikusaink véleménye abban, milyen legyen a jövő magyar honvédelme. Alapkövetelmény egy korszerű nemzeti hadsereg megteremtése, amely képes mindenkor az összmagyarság érdekeinek és országunk határainak megóvására. EdT dig messze nem így volt, hiszen hadvezetésünk Moszkva és a hazai kommunisták kiszolgálásán kívül vajmi keveset törődött nemzeti feladatainkkal. Most végre eljött az idő, hogy a gazdaság, politika, kultúra mellett itt is nagyszabású átalakításba kezdjünk. Vannak, akik hadseregünket — öngyilkos módon — egyszerűen le akarják építeni. Létszámát, anyagi eszközeit a minimumra korlátoznák, mondván, egy kis ország úgysem képes magát megvédeni, és semlegességét legföljebb a nagyhatalmak jóindulata garantálhatja. Érvelnek azzal is, hogy bizonytalan gazdasági helyzetünkben éppen a hadikiadásokon lehetne spórolni. Mindkét álláspont hamis. Cáfolásához nyúljunk viszsza kissé a történelembe. Fegyver nélkül csak fogatlan tigris Szomorú, tragikus évfordulót ültünk nemrég. A 70 éves Trianon árnyéka ma is rávetül hazánkra, de ugyanakkor tanulságokkal is szolgál. Megcsonkításunk legfőbb oka az volt, hogy a háborús frontokról hazatérő, megvert, elfáradt, békére vágyó katonáinkkal eldobáltatták fegyverüket, ezért a külső ellenség területeink javát akadálytalanul foglalhatta el. A trianoni diktátum így lényegében a fennálló viszonyok utólagos szentesítése volt, a mi megkérdezésünk nélkül. Vagyis „jóakaróink" minden mesterkedése kudarcot vall. ha egy ütőképes, fegyveres magyar erő kiveri a betolakodókat Egy négyzetmétert se veszítettünk volna, hiszen az egész Monarchia legnagyobb, legerősebb hadseregével rendelkeztünk. Csakhogy fegyver nélkül a katona olyan, mint a fogatlan tigris. Ellenpéldát is említhetünk. Törökországot hozzánk hasonlóan fölosztotta az Antgnt, ám Kemdl pasa vezetésével fényesen megvédte magát, s elhárított • minden területrablási kísérletet. A nálunk kisebb Svájc sem bízta sorsát a vakszerencsére. Semlegessége nem csak puszta szó, hanem erős nemzeti hadsereg örködik fölötte. 18-tól 55 éves korig kivétel nélkül minden férfi évente 2-3 hetet szolgál sorkatonaként, összesen mintegy 2 évet. Modern fegyverzetéről pedig szólnunk is fölösleges. Azt sem állíthatja senki, hogy a svájciaknak támadószándékaik lennének, de aligha néznék tétlenül, ha valaki ujjat húzna velük. Körülöttünk barbár sovinizmus Sajnos, régiónkban távolról sem olyan békés a helyzet, mint a közös célokért türelmesen, okosan összefogó Nyugat-Európában. KoMostansihun a politikai fórumok k» d»i-ll lémaja hazánk fiiggollcnsége és semlegessége, illetve a Varsói Paktumhoz való tvs/onjunk rendezése. A legtöbb pari megegyezik abban, hogy a szovjet hadsereget végérvényesen ki kell vonni Magyarországról, és a jövőben semmilyen katonai tömbhöz ne tartozzunk. Nézetkülönbség legföljebb a gyakoriali végrehajtás ütemében tan. III azonban aligha lehetünk bármit is. hiszen mondhatni, kényszerpályán mozgunk. Kilépésünket és a megszállók távozását sürgethetjük ugyan, de azok sebessége a nemzetközi erőviszonyok függvénye. Önszántából a Szovjetunió nyilván sohase' engedneiköveteléseinknek, most mégis erre kényszerül a Nyugat gazdasági-politikai fölényének és nyomásának hatására. Továbbá súlyos helsó válsága is arra szorítja, hogy fokozatosan mindenhonnan visszavonuljon, s eroil inkább megtépázol! tekintélyének megmentésére, és széteső birodalmának egy betartására fordítsa. Nagy László felvétele rülöttünk mindenütt barbár sovinizmus dühöng, mely immár létében fenyegeti a mintegy 4 milliós magyarságot. De kijut a gyűlöletből az anyaországnak is. Jóllehet, régi és új kormányunk is többször kifejezte, hogy szomszédainkkal szemben nincs területi követelésünk, ők legalapvetőbb jogaikból is kiforgatják véreinket, és állandó aknamunkát folytatnak ellenünk. Diplomáciai úton mindeddig sikertelenül próbáltuk őket jobb belátásra bírni. Láthatjuk tehát, hogy a szilárd magyar hadsereg nem elrettentés lenne, hanem szükséges és jogos önvédelem. Bár nem kívánunk eröszakot alkalmazni,' a pacifizmust egyértelműen elutasítjuk. Annál inkább, mivel mtnaen szomszédos haderő létszámában 3-4-szer nagyobb, s felszereltségében, kiképzettségében is fölülmúlja a miénket. Hogyan valósítható meg immár véderönk javítása, fejlesztése? Nem akarunk most szakmai problémákba bonyolódni, csupán néhány alapelvet leszögezni. Hadseregünk ellátottsága szegényes és elavult. A sorállomány létszáma alacsony, a főtisztek jelentős része „politikai érdemeiért" került vezető pozícióba, így hozzáértése minimális, jelleme és erkölcse vitatható, a kiképzés legföljebb „operettkatonákat" produkál, rendkívül rossz a morális és harci szellem. Persze miért pont itt remélünk csodát, ha a diktatúra alatt minden más lezüllött? Katonaidejét mindenki hasznosan töltse! Kétségtelen, nehéz anyagi helyzetünkben nem sok jövedelmet fordíthatunk hadicélokra. De a meglevővel lényegesen ügyesebben gazdálkodhatnánk. Elvtársi tivornyák, vadászházak, üdülők helyett sport- és kiképzőpályákat építhetünk, korszerűbb nyugati fegyvereket vásárolhatunk, vagy hadgyakorlatainkat finanszírozhatjuk belőle. A hadraíoghatok létszámának további csökkentése semmiképpen nem indokolt. Katonaidejét pedig lehetőleg mindenki hasznosan töltse, s ne az építőiparban vagy atszekben. A szolgálati idő legfeljebb 1,5 év, az egyetemistáknak 1 év legyen. Sajnos, egyre több a fizikailag alkalmatlan fiatal. E téren az iskolai testnevelés és a tömegsport bővítése tehetne valamit. A seregben is nagy súlyt kell fektetni a fizikum erősítésére, a rendszeres edzésre Tilalomfák állítása helyett be kell vonni a katonát a hadititkokba". Tudja meg, mit miért cselekszik, soha ne kapjon megalázó, értelmetlen parancsokat és jogtalan fenyítéseket. Ügyelni kell a folyamatos hazafias nevelésre, a megértés, az egészséges öntudat, önfegyelem és harci szellem növelésére. A tisztikarban csak azok maradhassanak, akik szakmailag eleget tesznek a megváltozott körülményeknek és elvárásoknak. A bádogfejűekkel itt igazán nem bánhatunk kesztyűs kézzel. Nagyon fontos, hogy honvédségünk csak a népünket szolgálja, és többé ne kerüljön személyes vagy pártbefolyás alá. Háborús vezényléséről az Országgyűlés, illetve a Honvédelmi Bizottmány intézkedhet. A főtisztek nem lehetnek politikai pártok tagjai. A hadsereget csak idegen támadás ellen szabad bevetni, illetve természeti katasztrófák (pl. árvíz, tűzvész, földrengés) esetén mentés céljából. Megengedhetetlen a belső rendet veszélyeztető sztrájkok, politikai zavargások, forradalmak letörésére használni. Ezek kizárólag a rendőrség hatáskörébe tartozzanak. £ „szükséges rossz" megkönnyíthető A napjainkban használt „angyalbőrt" váltsa fel egy minőségi, jellegében magyar katonaöltözet. A sapkarózsákat az ismét elfogadott koronás címer díszítse. A néphadsereg helyett állítsák vissza a Magyar Honvédség nevet. a rangfokozatokban pedig a történelmi megjelöléseket. Az alakulatókat. laktanyákat csak nemzeti hőseinkről nevezték el s adják vissza a régi kitüntetéseket. Valószínűleg soha nem fog senki önként és dalolva a hadseregbe lépni. De emberséges, férfias bánásmóddal, nemes célok kitűzésével, becsületes, igazságos neveléssel bizonyára megkönnyíthető ez a „szükséges rossz". A kötelező idő igy gyorsabban telik, s még szép emlékek, őszinte barátságok is maradhatnak utána. Talán egyszer tényleg „kitör a világbéke". Ha á nagyhatalmak szép sorban leszerelnek, nyilván szívesen követjük példájukat, és szélnek eresztjük markonyi seregünket. De ne a sajátunkon kezdjük a leépítést, mert ezzel semmit sem nyerünk, csak kiszolgáltatjuk magunkat a teljes bizonytalanságnak. Türelmetlenül várjuk, hogy tisztikarunk végre munka nélkül maradjon. De addig még kemény próbák állnak előttünk. Siklósi András. A Független Kisgazdapárt szegedi alelnöke A magyarok Istenére ... Nézeteltérés a szovjet kivonulás körül Az utóbbi időben ismét élesedni látszik a kivonulás, árd forint, illetve kb. 1 milés főleg az elszámolás körüli vita. Ptjr napja Antall mi- liárd dollár). Saját követeniszterelnök és Burlakov vezérezredes, a Déli Hadsereg- lésünk kialakításánál figyecsoport parancsnoka is tárgyalt a kedélyeket borzoló nyi- lembe kell venni, hogy belatkozatokröl, Für honvédelmi miniszter pedig súlyos fe- ruházásaik jelentős részét nyegetésről beszélt. A katonai kivonulás ütemterve régen törvénytelenül, az államközi kész, és eszerint folyik a szovjet csapatok távozása, ugyan- megállapodást figyelmen kiakkor, a pénzügyi elszámolás részletei szerződésben még vül hagyva, gyenge minóségnem rögzítettek, sőt, a lényeges eltérések miatt egy külön- ben és nem a magyar szabbizottságban most is folynak a tárgyalások. Ebben a hely- ványoknak megfelelően vézetben a részletkérdésekkel egy kicsit többet kell fog- gezték el. Ezekben az eselalkozni. 1. Az 1947-es párizsi tekben nemhogy nem fizethetünk, de az eredeti állapot , , , , . , ., helyreállítására is igényt tgy helytelen a szovjet al- tartunk llletve fölszámoljuk aspont, miszerint okét tu- költségek€t & akkor a ajdonjog es szabad rendel- büntetésröl még nincs ls szó További jelentős követeié3.| A legjelentősebb ellentét béke- kezesi jog illetné meg A szerződés' szerint" az Auszt- pénzbeli értéken túl különo- a környezetvédelemriát megszálló szovjet csa- fen veszélyes a szovjet al- me, ilielve az e,.edeti kapatok utánpótlását biztosító laspont hiszen a veit tulaj- B()t visszaállításával kapcsoegységeken kivül a többi donaval azt tenne amit ,atos ügyszintén jeerőt ki kellett vonni hazánk- akarna, akar a jelenlegi po- lent(-)s tétel lesz az ]<j55_57 ból. Az 1948-as első egyez- z'cioja ujrateremtesét is el- közimi (benne i956) jogtalan mény szerint a szovjetek ál- érhetne Ebből az álláspont- Jeieniétük során okozott tal használt magyar javakat bo1 nem engedünk, azaz a anyagj kar megtérítése, vabérbe vették és a karbantar- szovjetek az összes objektu- ,amjnt az ebbö, szálTnazö el_ tás volt a bérleti díj. Az moj adják át a kezelői jog- mara(lt has7()n is 1955-ös osztrák államszerzö- Sal rendelkező magyar hondés után Ausztriából kivo- védségnek, ahonnan azok a nultak és a békeszerződés további hasznosítókhoz (pl. értelmében tőlünk is menni- az önkormányzatokhoz) kelik kellelt volna. azonban fűlhetnek. Ezzel egy időben erre nem került sor, sót az Pefsze a szovjet pénzből le1956-os forradalom és sza- Sálisan épített (figyelemmel mégsem a számokban és k<>badságharc leverésére újabb a használhatóságukra és ál- . vetelésekben, hanem az eljácsapatok jöttek. 1955 és 1957 lapotukra) objektumokat rás lefolytatásában van. A között minden jogalap nél- m€g kel* térítenünk. A vita szovjet álláspont szerint kül tartózkodtak itt. Az an°' folyik, hogy a ki- minden objektum átadása 1957-es államközi egyez- mondottan csak katonai cél- után kasszát kéne csinálni és mény szentesítette jelenlétü- ra használható építmények valaki fizetne. A magyar álket és a használatukban lévő 'P1- bombabiztos repülőgép- láspont szerint mindent ponjavakat továbbra is bérleti hangár) legnagyobb részére tosan fel kell jegyezni és midíj nélkül, a karbantartás nincs szükségünk, így azo- re kivonulnak akkorra a fejében adta át használa- kért nem fizetünk, hiszen több évtizedes adatok feltukba. A két kormány 1958- vagy'TeS"- dolgozása is készen lesz. és ban az elszámolást reszlete- SUKel- r-zeser. vagy icooni . sen szabályozó gazdasági Ják és elviszi, vagy térítés- a vegso szarnia k.egyenhtheegyezményt kötött, amely az mentesen itthagyjak. tő. A szovjet álláspont mögött nyilván az a szándék \ húzódik meg. hogy folyama1990 márciusában létrejött kivonulási szerződésig a jelenlétük alapja volt. A kivonulási szerződés azonban csupán egy ütemterv, mely szabályozza az összes ember 2. tosan jusson pénzhez, hiszen ebből ,., ,, , a távozó katonáinak A második fo problémakor •, ., ... , , . , , . a bérlet kérdése. A magyar eP,tene otthon lakast- addlg fegyver es anyagi keszlet áIiáspont szerint, akkor tet- viszont a családok hónapo1991. június 30-áig történő tek eleget megfelelően kar- kig sátorban laknak. Mi vikivonásának nagybani rend- bantartási kötelezettségük- szont tartunk az elaprózójét, de a részletes pénzügyi Tm^J^t^t tt dóstól, a szovjet fizetési feelszámolást, az objektumok visszaadásának módját nem részletezi. A teljes kivonulás során kb. 1800 vasúti szerelvény viszi haza a felszerelést, s ebből már az ütemezésnek megfelelően több száz kiment, az idén összesen a haderő 70 százalékának kell távozni Jelenleg gyei em tői. ga megfelel a hasonló magyar katonai építményekének. Ha attól rosszabb, ak- A magyar mérleg szerint a kor fizessenek, ha jobb, ak- karbantartás és felújítás élkor mi fizetünk. Ezt az igé- maradása miatt, a nekünk nyünket a-szovjetek egyálta- szükséges építmények meglán nem ismerik el. szerin- vétele után. az összes egyéb tuk a karbantartás megfele- költség felszámolásával és lö volt. egy csomó hadfelszerelés A fentiek alapjan elké- "Vásárlása még tobb 2_7 mint io milliárd forint a kö, . szített szovjet számla katonai-technikai kerdesek- milliárd rube, (kb 5o milIi. vetelésünk. ben jó az együttműködés és eredményes a munka, ezzel Mir csak az a fcérdés> hogy mlkoTra és hogyan 0i_ szemben a jogi, gazdasági és dódnak meg a problémák? A szovjet álláspont sajnos, még pénzügyi kérdésekben ko- mindig nem a jog oldaláról, hanem saját igényei, kén\\moly érdekellentétek és el- szerei és egyoldalú elvárásai alapján közelíti meg a kérlentétes álláspontok vannak dóst Amia ez nem vá'tozik' nem lehet megegyezni már• ' pedig, a közös megállapodás az egyetlen lehetőség, ugyanAz első fő problémakör a is a Szovjetunió nem szokott nemzetközi bíróságon megtulajdon kérdése. A magyar jelenni. jog szerint a magyar földön S ho mindez elrendeződött, akkor már csak arra válétesített bármiféle építmény runk szépen türelmesen. hogy bocsánatot kérjenek '56-ért: az 1955—91 közötti cvetnk úgysem lehetnek benne a regtulajdonjogát a külföldi be- összegben ruházó nem szerezhette meg. Póda Jenő