Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-26 / 183. szám

DELMAGYARORSZAG 80. évfolyam, 183. szám 1990. július 26., csütörtök Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Vendégek Európából Média-bizottság nélkül — Dobra vert újságok Mosoly-gunk — Csak puccs dönt(hetne) A francia reklámkirály, aki Mitterrand elnököt annak idején elküldte a fogorvoshoz, és lezser öltönyök vásárlására ösztökélte, s aki Mitterrad után Antall József pártjának is a dinamikusan egymásnak feszülő szópár („nyugodt erő") bevetését javasolta a választási kampányban, szóval, ő beszélt a minap arról, hogy Közép- és KeletEurópa államai inkább képviselik a mediterrán kultúrát, azt a „franciásat", mintsem az északit, a gazdaságilag jól megalapozott, pénzre-üzletre összpontosító, németekre jellemző mentalitást (hm, ki tudja?), s lám, tegnap a francia minisztertanácsban arra a következtetésre jutottak, hogy „kulturális áttörést" hajt végre a mediterránum legnagyobb országa a fölszabadult Keleten, Magyarországon például a La Scpt nevű állami tévé programja válik rövidesen hozzáférhetővé, kétnyelvű osztályok nyílnak az iskolákban, kutatókat, szakmunkásokat, gazdasági szakértőket, újságírókat képeznek Franciaországban. Mindezek fényében is ajánlom figyelmükbe a második oldalunkon olvasható sorokat, melyeket egy pályázati fölhíváshoz illesztettünk. Sulyok Erzsébet Thatcher Magyarországra látogat Szeptember második felében Magyarországon tesz hivatalos látogatást Margaret Thatcher, brit kormányfő — jelentette be szerdán Londonban a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője. Közölte, hogy Margaret Thatcher augusztus 28—30. között Finnországban, szeptember 17—18. között Csehszlovák kiában, szeptember 18—20. között Magyarországon, majd szeptember 20—21-én Svájcban folytat tárgyalásokat. A brit kormányfő utazásának Részletes programját nem közölték. Áz MDF „megnyerte a választási győzelmet Országgyűlés Nincs PTB, kinevez a kormányfő Az Országgyűlés a szerdai plenáris ülésen — elvetve mind a módosító javaslatokat, mind pedig a sokszorosan módosított „eredeti" törvényjavaslatot a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről — úgy döntött, hogy fenntartja az e kérdésekre vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályokat. Legalábbis így fogalmazott a szavazási procedúra végén Antall József miniszterelnök. Ezután kisebb, ám annál élesebb vita kerekedett, mert Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője megjegyezte: a kormánypártok voksoltak így elsősorban, tehát ők kívánták fenntartani a volt pártállami struktúrát. Ezt természetesen viszszautasította Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője, míg Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője sajnálkozását fejezte ki a két nagy pártcsoport kompromisszumkészségének hiánya miatt. Igaz, szerda délutánra a plénum a törvényjavaslat részletes vitáját tervezte, ám a hozzászólók közül csak ketten-hárman foglalkoztak a konkrét témával, másokat sokkal inkább a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó Vállalat fúziója, illetve általában a sajtó tevékenysége foglalkoztatta. Háromszáz kemény forint // A Magyar Demokrata Fórom nehéz, keserves időszakon jutott túl, mert „a választási győzelmet meg kellett nyernie", s ezt néhány hónap alatt megtette — jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján az MDF székházában. A párt vezető tisztségviselője az MDF-et növésben lévő szervezetnek titulálva szólt arról, hogy a pártnak ma csaknem 800 településen van helyi szervezete 35 ezres • taglétszámmal. Szabó Tamás munkaügyi minisztériumi államtitkár, az MDF elnökségi tagja a vezető réteg helyzetével foglalkozott. Leszögezte: korrekt, ' jogilag tisztázott vezetői megméretteésre van szükség. A jelenlegi bizalmatlan légkör senkinek sem jó. A közvélemény nagyon határozottan várja, hogy megtörténjenek a „rátermettségi" vizsgálatok, s azoknak legyenek konzekvenciái. Megítélése 6zerint ehhez minél előbb jogszabálymódosításra , lesz szükség az önkormányzó vállalati körben. A döntés már az év végéig sem halogatható, a jogszabálynak még az önkormányzati választások előtt meg kellene születnie. Az államtitkár a vezetőváltás esetleges túlkapásait firtató kérdésre válaszolva hangoztatta: e félelmet mesterségesen szítják, arról azok beszélnek, akik rutinból így cselekednének. Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását. A törvénymódosítást Antall József miniszterelnök szorgalmazta egy előző nap közzétett körlevélben, s a képviselők a szerdai ülésnapon döntöttek arról, hogy felveszik a tárgysorozatba. A módosítást elsősorban az tette sürgetővé, hogy — mint arra az előterjesztő Kelemen András államtitkár rámutatott —, az áremelések jóval meghaladják az előre tervezett mértéket, s elérhetik a 30 százalékot is. A most hozott országgyűlési döntés értelmében ennek kompenzálására augusztus l-jétől a 4700 forint alatti nyugdíjakat, nyugdíjszerű szociális ellátásokat 300 forinttal emelik meg. Ugyancsak 300 forinttal emelkedik a gyermekgondozási segély jövedelempótléka, és a gyermekgondozási díj minimuma. Adómódosítás Mindössze két mondattal, de hatásában jelentősen változtatták a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi törvényt. Ennek értelmében a befizetett, de bevallani elmulasztott jövedelmekkel kapcsolatban az adóhiányt úgy kell kiszámítani, hogy a be nem vallott jövedelmet a megszerzése évének jövedelméhez kell hozzáadni. Egy 1987. évi törvény értelmében azonban az 1988—1989. évi jövedelmek esetében az adóhiány megállapításához a be nem vallott jövedelmet a feltárás évét megelőző évi jövedelemhez kell hozzászámítani. Ez a módszer egyes esetekben méltánytalanul magas adóhiányt eredményez. Az ellentmondásos helyzet megszüntetését az is indokolta, hogy a jelenleg hatályos szabályok az 1988— 1989. évben megszerzett jövedelmekre is alkalmazhatók legyenek, de csak abban az esetben, ha annak alkalmazása az adózóra nézve kedvező. Bizottságokban mondták Nagykövetek konferenciája Újra vagyonvita A korszakváltás tanácskozása — így jellemezte Jeszenszky Géza külügyminiszter megnyitójában azt a szerdán kezdődött konferenciát, amelyen a hazánkat a világ minden táján képviselő diplomáciai misszióvezetók ismerkedtek az új kormány politikai irányvonalával, az államközi és a nemzetközi kapcsolatok alakulásával. Antall József nfiniszterelnök elsősorban a hazánk külpolitikájával kapcsolatos kormányzati elképzeléseket vázolta fel. Magyarország kiegyensúlyozott külpolitikai kapcsolatrendszerre törekszik — szögezte le, cáfolva azt a vádat, amely szerint a kormánykoalíció egyoldalú — német — külpolitikai orientációt kíván folytatni. Antall József nem bocsátkozott a belpolitikai helyzet részletes elemzésébe, azt azonban leszögezte: lehetnek viták a kormánykoalíció pártjain belül, a szétesés jelei mégsem mutatkoznak. A koalíciós pártok parlamenti frakciói szilárd bázist nyújtanak a kormánynak, amelynek stabil a helyzete. Nem könnyű a kormányt megbuktatni — hangsúlyozta —, ez csupán kívülről, erőszakosan, puccsal történhetne meg. Az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának szerdai ülésén a szakszervezeti vagyonnal való elszámolás is szerepelt a napirenden. A társadalmi nyomásnak engedve az MSZMP, illetve az MSZP elszámolt a vagyonával, most ezt a szakszervezeteknek is meg kell tenniük — szögezte le Pető Iván (SZDSZ) az első napirendi pont vitájában. A testület előtt két önálló képviselői indítvány feküdt: Kőszeg Ferenc és Matyi László SZDSZ-es javaslata a SZOT utódszervezetének vagyonelszámoltatásáról ; Palkovits Imre (MDF) pedig az üdültetés társadalmasítását kezdeményezte. A vita kezdetben iogi köntösben zajlott. Pető Iván adott új irányt az eszmecserének, amikor az SZDSZ indítványának politikai jelentőségét húzta alá. A képviselők végül Békési László (MSZP) tanácsát fogadták meg. Ügy döntpttek, hogy csak olyan javaslatot terjesztenek a Parlament plénuma elé, amely nem okozhat jogi problémákat, ezért a két önálló javaslatra — további konzultációk után — még visszatérnek. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) „Optimista Magyarországot" Habsburg Ottó Szegeden A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége meghívására tegnap Szegedre érkezett dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A szorosra tervezett program már délelőtt felborult, amikor kiderült, hogy a főherceg késik, és Öpusztaszerre ezúttal nem tud ellátogatni. Bár nem hozták nyilvánosságra, mikor érkezik a KÉSZ Dugonics téri székházába, mégis sok érdeklődő gyűlt össze. A cserkészek feszes tisztelgése kísérte, amint a KÉSZ Pedagógus és Egészségügyi Csoportjának tagjaival szervezett találkozóra igyekezett. Négy órakor az egyetem aulájában dr. Benyik György, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke köszöntötte Habsburg Ottót, s azt is elmondta hogy a KÉSZ szervezésében szeptemberi kezdettel induló katolikus szabadegyetem fővédnökéül kérték föl a politikust. Az egyetem aulájából kiszorult hallgatóság a folyosóra és a lépcsőházba szerelt színes televíziókon láthatta-hallhatta a benti eseményeket. Habsburg Ottó elmondta, örömmel jött immár másodszor Szegedre, és szívesen fogadja a KÉSZ fölkérését, mert meggyőződése szerint a kereszténység megerősödésének folyamatát éljük. Európára ugyanaz érvényes, mint a huszonegyedik századra: vagy keresztény lesz, vagy nem lesz egyáltalán, azaz: megszűnik létezni — mondta. Magyarország rövid időn belül elfoglalhatja méltó helyét Európában. A profeszszor úr azt is elmondta, fő célja volt, hogy országunk mielőbb bejusson az Európa Tanácsba, és reméli, hogy ez még az idén valóra válik. Az ehhez szükséges legfontosabb feltételek már megvannak: az emberi jogok tisztelete, a demokratikus választási rendszer, a kisebbségek jogainak védelme alapvetően biztosított — bár hibátlannak még nem nevezhető. A következő lépés a valódi gazdasági kapcsolatok megteremtése lesz — ennek legkésőbbi ideje 1992. Örömmel újságolta, hogy az Európai Parlament Politikai Bizottsága a múlt héten fogadta el azt az általa kidolgozott javaslattervet, amely Magyarország belépéséről szól. Ha a szervezet is jóváhagyja a javaslatot, szeptemberben, amikor az Európa Parlament magyar delegációjának vezetőjeként hazánkba érkezik, már a dokumentumot is magával hozhatja. Az Európába vezető út azonban hosszú és nehéz. Végigjárásának feltétélei között például nem utolsó a szociális piacgazdaság létrehozása. Habsburg Ottó hazánk jelenlegi állaootát a második világháború utáni Németországéhoz hasonlította. A tönkrevert, lerombolt Németországban tíz év alatt megtörtént a csoda; az ország talpra állt. Most a magyar csoda ideje következik. Országjárása során gyakran találkozott pesszimizmussal, pesszimista emberekkel. Pedig — mondta a professzor úr — minden okunk megvan az optimizmusra, ha azt nézzük, milyenek voltak négy-öt évvel korábbi viszonyaink. Magyarország nem volt, hanem lesz! — idézte Széchenyit Habsburg Ottó, s hogy az előadás meghirdetett címéhez is kapcsolódjék, még azt is hozzátette, hogy céljaink elérésében nagy szerepe lehet a keresztény értelmiségnek, amelynek mindenkori feladata kiállni a keresztény Európáért. Dr. Zombori István a KÉSZ elnökségének nevében köszönte meg az előadást, és felolvasta annak a szerződésnek a szövegét, amely a szövetség és a Páneurópai Unió között köttetett a keresztény erkölcsi értékek megőrzése és terjesztése érdekében. Délután hat órakor a dómban ünnepi mise kezdődött Habsburg Ottó tiszteletére, aki ezután szegedi politikusokkal és közéleti személyiségekkel találkozott a KÉSZ székházában. Ny. P.