Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-25 / 182. szám

80. évfolyam, 182. szánr 1990. július 25., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Góliát bocsánatot kér Dávidtól ? A Fidesz feloszlattatná a kisgazdapártot... — Erdélyi származású az új alkotmánybíró — Megint arab—arab háború? ^eraszimov, szovjet külügyi szóvivő — prágai látogatása során — megengedhetetlennek nevezte az 1956os, Magyarország elleni inváziót, ugyanúgy, mint az 1968as csehszlovákiai bevonulást. Északi szomszédainktól már bocsánatot kért a keleti birodalom; talán megérjük mi is ezt a nagy tisztességet a közeljövőben. (Bár ez a 301-es parcellában jeltelen sírokba hantoltakon vajmi keveset segít.) Fontos volna azonban önérzetünk, nemzeti önbecsülésünk helyreállítását elősegítendő. Némiképp ezzel kapcsolatos hír: 82 embert lőttek agyon szovjet katonák Csehszlovákia 1968-as megszállásának első négy hetében. A belügyminisztérium erről szóló jelentését most hozták nyilvánosságra. Itthon tovább folyt a parlamenti vita, ám még mindig nincs önkormányzati törvényünk, s nem sikerült döntést hozni a Pártatlan Tájékoztatási Bizottságról, s a televízió, a rádió vezetőinek — ideiglenes — kinevezési rendjéről sem. „Ifjúság" címmel közlünk összeállítást lapunk 5. oldalán; terveink szerint, a jövőben, szerdánként ugyanezen hasábokon kínálunk olvasni valót a fiatalabb korosztályhoz tartozók számára. Sandi István Magyar—román tárgyalások Csúsztatás Szokai Imre szerint az elmúlt időszakban a magyar külügyminisztérium ötven javaslatot juttatott el a román illetékesekhez a magyar—román tárgyalások fonalának újrafelvételére. Nincs okunk kételkedni szavai hitelében s abban, hogy van miről tárgyalni. Tegnap a tárgyalások meg is kezdődtek — külügyminiszter-helyettesi szinten. Kíváncsiságból meghallgattam a bukaresti rádió híradását. A bejelentett szakértői tárgyalások kapcsán úgy fogalmaztak, hogy végre, a román kormány több hónapos noszogatása után, a magyarok elszánták magukat, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek. Szerintük a Duna-parti külügyisek húzták az időt, de most kénytelenek a bukaresti kezdeményezésnek helyt adni. Ezt a hírt szó szerint beolvasták az éjszakai, külföldi románságnak szánt adásban is. A csúsztatás — finoman fogalmaztunk — nyilvánvaló. A kérdést magunk fogalmaztuk meg: milyen „doktrína" alapján csapja be Petre Román kormánya saját népét? P. S. megválasztott Solt Pál megüresedett helyét tölti be. Az erdélyi születésű Szabó András 62 esztendős. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem jogi és közgazdasági karán kezdte meg. 1947-ben Magyarországra szökött, s a budapesti jogi karon szerzett diplomát, summa cum laude minősítéssel. Antall József miniszterelnök a kormány nevében csatlakozott ahhoz a kereszténydemokrata párti indítványhoz, hogy az Országgyűlés mielőbb határozzon a közszolgálati médiák vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló javaslatról, hiszen nem halasztható tovább a tv és a rádió elnökének, az MTI vezérigazgatójának kinevezése, illetve a döntés ez ügyben. Ezután nyugodtabban vitázhatnak a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról. A Szabad Demokraták Szövetsége e javaslattal szemben ragaszkodott ahhoz, hogy beterjesztett több pólusú — a frekvenciamoratóriumra is vonatkozó — indítványáról szerdán szavazzon a plénum. Az SZDSZ előterjesztéséről szóló vita egyébként egyre inkább eltért a „tárgytól". Különösen akkor korbácsolódtak fel az indulatok, amikor Iván Géza kisgazdapárti képviselő kijelentette: az a párt, amelyik nem törekszik hatalomra, nem más, mint vénasszonyok fecsegése. Erre a felszólalásra Ader János (Fidesz) az alkotmányt idézte, hangsúlyozva: ha igaz az, amit Iván Géza mond, akkor a Független Kisgazdapárt alkotmányellenesen cselekszik, sőt a párttörvény értelmében bírósági döntés alapján feloszlatható. Csengey Dénes (MDF) gyermetegnek nevezte ezt a felszólalást, amelyre Orbán Viktor úgy válaszolt: talán a „kisgazdakörlevél" nevezhető gyermetegnek, ám képviselő- és frakciótársának véleménye semmiképp sem. A Független Kisgazdapárt szándékait boncolgató heves szópárbaj után a plénum az SZDSZ törvényjavaslatának általános vitáját lezárta. A Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról, valamint a közszolgálati médiák vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló előterjesztést .szerda délelőtt ismételten tárgyalja a kulturális bizottság, majd délután, a plenáris ülésen a törvényjavaslat részletes vitájával folytatódik a munka. Dunagate Bűnös-e az őrnagy? Országgyűlés Személyeskedés — döntés nélkül A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta rendkívüli ülését kedden az Országgyűlés. Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke 10 óra után néhány perccel nyitotta meg az ülésnapot. Ezt követően Horváth Balázs belügyminiszter kapott szót, aki bevezetőként leszögezte: az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénynek az önkormányzati intézményrendszert kell szolgálnia. Az Országgyűlés minden olyan döntésének, amely az önkormányzatok rendszerére vonatkozik, tükröződnie kell a választási törvényben is. Az előterjesztésről szólva utalt arra, hogy a javaslat három választási módozatot tartalmaz: a kislistás, az egyéni választókerületi és a kétszavazatos rendszer szisztémáját. A tervezet szerint az ötezer lakosúnál kisebb településen kislistás módszer a célszerű, amely szerint minden jelölt felkerül a szavazólapra, s a választópolgár annyi jelöltre szavaz, amennyi a településen megválasztható képviselők száma. Az ötezernél több, de 60 ezernél kevesebb lakosú településekre a kormány az egyéni választókerületi választási rendszert javasolja elfogadásra az Országgyűlésnek. A harmadik javaslat a 60 ezernél nagyobb lélekszámú városokban, és valamennyi fővárosi kerületben a kétszavazatos választási rendszert tartalmazza. A vezérszónokok után — a jelentkezések szerint — elsősorban a szabad demokrata képviselők kértek volna szót, hogy kifejthessék véleményüket. Erre azonban csak Mezey Károly (MDF) és Kórodi Mária (SZDSZ) kapott lehetőséget, mert az ebédszünetig hátralevő néhány percet Kónya Imre (MDF), Kórodi Mária és Áder János (Fidesz) kétperces szópárbaja, egymás meg-4 jegyzéseit pontosító, személyeskedésektől sem mentes magyarázata töltötte 'ki. S miután az ebédszünetet — az elfogadott napirendnek megfelelően — az interpellációk és kérdések követték, a törvényjavaslat általános vitája minden különösebb jelzés nélkül félbeszakadt. Ezután dr. Szabó Andrást választotta az Alkotmánybíróság tagjává az Országgyűlés. Az új alkotmánybíró a Legfelsőbb Bíróság elnökévé Az álLaintitaksértés bűntette és más b ü n cselekmén y miatt Végvári József rendőr őrnagy és társai ellen januárban indított, majd februárban befejezett bűnügyben — az iratoik feliülvizsgálata után — a legfőbb ügyész a Katonai Főügyészséget a nyomozás folytatására, a Budapesti Katonai Ügyészséget pedig a vádemelésre utasította — mondta az iMTI munkatársának dr. Kovács Tamás ezredes, főosztályvezető ügyész. • Kovács Tamás a döntés előzményeként utalt arra, hogy a legfőbb ügyész július 17-én hatályon kívül helyezte a Katonai Főügyészség február 23-án kelt nyomozást megszüntető határozatát, mert nem ért egyet annak jogi álláspontjával. A korábbi döntés szerint Végvári Józsefnek a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek alkotmányellenes alkalmazása elleni fellépése — bár nem törvényes utat választott, de az indítékra figyelemmel — annyira csekély fokban volt veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelennek bizonyult. A legfőbb ügyész az új határozatárak indoklásában hivatkozik arra, hogy az állam titoksértés és a kötelességszegés szolgálatban bűntett a törvény szerint 5—«5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Hivatkozik továbbá árra a követelményre is, hogy az alkotmányos rend védelmére hivatott testületek tagjai feltétlenül csak törvényes eszközöket alkalmazzanak. Ezért nem tartja lehetségesAhol a tájfutás népünnepély... Szegedi siker Svédországban nek, hogy Végvári József ne álljon büntetőbíróság elé. Kovács Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a legfőbb ügyész döntése nem Végvári József személye ellen irányul, Ihanem azt a jogi állásfoglalást tükrözi, mely szerint a Dunagateügy megnyugtató módon csak bíróság által zárható •le. Ennek szellemében a legfóbb ügyész intézkedett Pallagi Ferenc és Horváth József jelenleg nyugdíjas rendőr tábornokok ügyének bíróság előtti befejezésére is. * Az újabb bírósági eljárásról értesülve tartott rövid sajtótájékoztatót a Parlamentben az SZDSZ és a Fidesz néhány képviselője. Demszky Gábor kifejtette, hogy a szabaddemokraták elhatárolják magukat a legfóbb ügyész határozatától és az újabb vádemeléstől, a Végvári József továbbra is szolidaritásukat, jogi védelmüket élvezi. Mindehhez a képviselő hozzáfűzte: a mostani vádemelésben foglaltak már csak azért sem helytállóak, imivei a Végvári által nyilvánosságra hozott adatok és bizonyítékok segítettek abban, hogy még a választások előtt megszűnjön egy ilegitim, a békés átmenetet akadályozó szervezet. Fodor Gábor, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja nevében ugyancsak elítélte a Végvári őrnagy ellen kezdődő újabb bírósági procedúrát. Ügy vélte: félő, hogy az ügy hátterében voltaképpen az húzódik meg. hogy a titkosszolgálat belső stabilitása érdekében kell példát statuálni. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) (Göteborgi tudósítónktól.) A tízéves Blum Lacika, Balázs Zsolt és Szögi István, valamint még néhány szegedi arc ismerhető fel a hétfői Göteborgs Posten első oldalán, a féloldalas címlapfotón. A szerencse úgy hozta, hogy a színes napilap legelőkelőbb helyén, az Egyesült Államok csapata mellett épp a mieink „zászlóalja" került be a kompozícióba. A szegedi Rendőr Tájékozódásifutó Egylet tagjai büszkén „vitték a lapot", mivel ók vihették körül a nemzeti trikolort a pompás göteborgi Ullevi Stadionban, megtisztelő taps mellett, az idei O-Ringen vasárnap délutáni megnyitó ünnepségén. A svédek, népünnepélynek számító tájékozódási futóversenyén 32 nemzet több mint 20 ezer versenyzője 1140 klubot képvisel. A 602 svéd csapaton kívül eljöttek az idei versenyre még Japánból, Ausztráliából, Hong Kongból és Brazíliából is. Amint a megnyitóünnepség egyik beszédében elhangzott, üzenetet kell magukkal vinniük innen: az élő természetért. A verseny öt napját a tiszta víz, az energiagazdálkodás, a természetes erdők, a hulladék hasznosítása, illetve a tömegközlekedés jegyében rendezik meg. Népünnepély. Nem túlzás a kifejezés. Már a csecsemők is kint vannak — kenguruban, háton; ha esik, ha fúj... A svédeknél aki már, vagy még bírja, ott van a tájékozódási futók évi zarándokhelyein, hogy elmondhassa: lefutotta a maga távját az O-Ringenen. A hétfői versenyen a profik mellett egy mamókát is láttam kis ölebével baktatni. A kutyuskát fel kellett vennie, mert nem bírta azt a távot... Van, aki vágtában, van, aki vánszorogva... Amott egy aggastyán roskadozik, emitt egy japán kezet nyújt a svéd szőkeségnek, és maga elé penderíti. A magyar versenyzők mesélik, hogy sokan segítenek másoknak is a „tájékozódásban" ... Ez nem a legyőzők, a nyerők, a nagy nevek sportja. Ezen a kolosszális, tízezreket folyamatosan mozgató találkozón egyébként is a szervezésé a „legszuperebb" teljesítmény! Ezzel együtt is kinek-kinek öröm a siker, a teljesítés. A magyarok különösen a szegediek pedig szép eredménnyel nyugtázhatták az első versenynapot, ezt a szeles, esős északi hétfőt... Az első 20 között végezni svéd földön, a hazaiak előtt: igen nagy tisztesség! A Rendőr Tájékozódásifutó Egylet ifjúsági és gyermekcsapatából ezt máris sokan elkönyvelhetik maguknak. Ifj. Blum László tizenkettedik lett, több száz indulóból a 10A kategóriában, Balázs Zsolt nyolcadik a 16Bben, Vas Gábor negyedik a 15B-ben. A nap óriási szenzációját az SZVSE vitte Göteborgban. Kovács Ivette második lett a D15B-ben. Dr. Sindely Pál tanár urat pedig este megkoszorúzhatták sporttársai a hagyományos virágfüzérrel, és felállhatott az esti eredményhirdetésen a többi első helyezett közé, a H40 kategória első napi győzteseként. Van még négy napunk. Hajrá Szeged! Hajrá magyarok! Hajrá sport és hajrá környezetszeretet. Ügy, ahogy a svédek csinálják. Pleskonics András A miniszter gombja Lélekben igennel szavaztam, de valójában nem jó gombot nyomtam meg — mondta Gerbovits Jenő, tárca nélküli miniszter, a Független Kisgazda, Földmunkásés Polgári Párt képviselője az MTI tudósítójának, aki a hétfői szavazás körülményeiről kérdezte a politikust. Mint ismeretes, az Országgyűlés rendkívüli ülésszakán felhívást fogadott el, amelyben a szovjet parlamenthez fordult, hogy nyilatkozatban minősítse törvénytelennek, és ítélje el a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozását. A felhívást az Országgyűlés 250 igenlő szavazattal elfogadta, ellene csupán Gerbovits Jenő szavazott. A tárca nélküli miniszter állásfoglalásáról a következőket nyilatkozta: — A szavazáis pillanatában hátrafordultam, még gondolkodtam isi, hogy hozzászólok az előterjesztéshez. Most sem tudom megmondani, hogy a gép fogott mellé, vagy valójában én nyomtam meg a rossz gombot. Történt, ami történt, én igennel akartam szavazni, tehá't nem politikai megfontolásból lett a szavazatomból nem. Én is azonosulok azzal, hogy kérjük szovjet részről az 1956-os forradalom átértékelését, nem értek egyet teljesen ennek időzítésével. Mint ismeretes, a honvédelmi miniszter nehéz tárgyalások előtt áll a szovjet csapatok kivonása miatt kért 50—52 milliárd forintnyi fizetési kötelezettségünk ügyében. Látszólag egy ilyen határozattal nagyon impozáns és könnyű a népiét elragadtatni, de megnehezítheti az egyeztető tárgyalásokon pxjzícióinkat. Gondoljunk csak arra: tárgyaló partnereinknek is vannak otthon opponenseik. Azt ia figyelembe kell vennünk, hogy amikor a Szovjetunióval tárgyalunk, már nem egy sztálinista rendszerrel állunk szemben, a gorbacsovi vezetés nem zavaró tényező országaink viszonyában. Megbeszéléseket kezdünk a magyar—szovjet kishatárforgalom napokban történt indokolatlan mértékű korlátozásáról is. Számba kell vennünk azt is, hogy energiagondjaink vannak, s óráról órára ia még alakulnak szovjet üzleti kapcsou lataink.