Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)
1990-07-22 / 179. szám
1990. július 22., vasárnap Hangsúly 3 Világszínvonalú műszerek. Csúcstechnika. Jövő a jelenben. Mindez érvényes az új klinikai tömb röntgen- és képalkotó diagnosztikai részlegére, ahol hároin igen drága nyugati műszer segíti a gyógy itókát a lest legapróbb és legelrejtettebb részleteinek millimétcrpontos feltérképezésére. Vendéglátóm és kalauzom Vadin Gábor professzor joggal elégedett. Nem kevés harc után végtére is napjaink legkorszerűbb diagnosztikai műszereivel felszereli klinikái igazgathat, kiváló — javarészt fiatal orvosokból álló — csapatot irányíthat. Mielőtt körbevezet birodalmán — a három nagy értékű és nagyszerű berendezést bemutatandó —, korántsem panaszképp, de fontosnak tartja elmondani: a három műszer közül kettő valóban csúcstechnika. A harmadikon, — a komputertomográfon — már túlhaladt az idő. Furcsa ezt hallani — egy A férfi magányára gondo- mindössze tíz esetben alkallerobbant műszerezettséggel lok, mert hát bámulom ugyan mázott módszer, bíró országban — egy olyan a csúcstechnikát, a teljesen orvosi berendezésről, ame- fájdalommentes vizsgálatot, lyet egy éve még vágyva- de ó ott benn, mégiscsak egy Vérerek vágytak orvosok és betegek géppel fekszik egy szobában egyaránt a dél-alföldi régió- 40 percen át. A géppel és Cl lYlOYlltOVOtl ban. gyötrő gondolataival: vajon De hat a professzor úr más van-e, s mekkora a baj? S a A szomszédos szobában léptékkel mér, mint e kis or- csodálnivaló technika, amely az ultrahang működésének szág igénytelenségre kárhoz- hamarosan uralja majd a gyó- bemutatásához Morvái Zita tátott betegtársadalma. S gyítást. mérhetetlen távol- doktornő a professzor közhogy miért éri szakmai kri- ságra taszít beteget a gyó- reműködését kéri. A doktika a CT-t? Nos "hát, amikor gyító embertől. De minden tornő a professzor karjára, a — a magyarországi csomag- érzelgősséget félretéve, végül vénához helyezi az ultrahanprogram keretében — e mú- is egy a fontos: a baj felfede- gos berendezés „kamerászert megrendelték, a nem- zése s mihamarabbi sikeres ját", s a képernyőn, a monizetközi piacon még jónak mi- orvoslása. toron pillanatokon belül látnósíttetett. Csakhogy a meg- A még újabb technika pe- ható a vér áramlása, az erek rendelés időpontja óta eltelt dig már itt van. Magyarorszá- állapota. Persze a gépet mújó néhány év, s mire a gép gon először végeztek - né- ködtetni. de főleg, a látható hozzánk megérkezett, majd hány hónappal ezelőtt — itt képet értékelni, a diagnózist használatba vétetett, a nem- az új klinikán olyan sebészi megállapítani korántsem ily zetközi piacon már lényege- beavatkozást, amelynek so- egyszerű. Külön tudomány sen korszerűbb berendezése- rán nem műtéti úton. hanem e csodamasinával bánni. Az ket kínáltak. leszívással távolítottak el ultrahanggal az ízületektől A közepes teljesítményű cisztát az agyból. Történt ez kezdve a hason át, az erekig. CT mellett azonban itt - a az úgynevezett szterotaxiás mindent lehet vizsgálni. Alpillanatnyilag csúcstechni- műszer segítségével, amely pontossággal megmondható, kának számító — angiográ- lehetővé teszi az agyban levő hogy az elváltozás megközefiás és az ultrahangos mú- kóros elváltozás pontos meg- lítésére alkalmas eszközt a szer. így a triumvirátus a határozását, s adatokat szol- sebész milyen szögbe állítsa legkorszerűbb röntgendiag- gáltat az elváltozással kap- be, milyen mélységig hatolnosztikai egységet alkotja. A csolatos valamennyi tudniva- hat az agyba. Az agyciszta betegségek, elváltozások ki- lóról. A műszerrel készült leszívásán túl az agy szövetvizsgálására, kimutatására kép nyomán megadhatók tani vizsgálatára, a rosszinhivatott és alkalmas képal- azok a koordináták, melyek dulatú daganatok diagnosztikotó diagnosztikai műszerek segítségével milliméteres zálására is módot ad e még nemcsak az új klinikai tömb agy- és baleseti sebészeinek, ideg- és elmegyógyászainak munkáját segítik, hanem a Dél-Alföld gyógyítóintézményeinek diagnosztikus hátterét biztosítják. Egérfogó A nyomozó rendkívül udvarias volt. Először azt kérdezte, ismerem-e azt a viccet, hogy Kádár, Brezsnyev és Nixon utaznak egy repülőgépen... Aztán arról faggatott, mikor találkoztam utoljára J. I.-vel. mit csináltunk, merre jártunk, miről beszélgettünk, hányszor aludt nálam albérleti padlásszobámban. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Nem akkor, amikor „segítséget ajánlott segítségért", hanem amikor megtudtam, hogy J. I. ellen izgatás címén eljárás folyt, s később másfél évet kapott. J. I. osztályunk legtisztább és legbecsületesebb tagja volt. Egyenes és okos parasztgyerek. KISZtitkár, akire hallgattunk, s aki hallgatott másokra. S néhány évvel később lecsukták, mert „a szabadságot választott" osztálytársainknak leveleiben politikai vicceket is írt. Mindez 1970-ben történt. Vajon szegény barátom, aki a napokban eszembe jutott, mit írna ma önéletrajzába: KISZ-titkár és/vagv politikai elítélt voltam? Tudom, az ő életrajza ma is tiszta, nem használta ki KISZ-es múltját sem, s most sem tülekedik a húsosfazéknál. Manapság azonban egyre több a lyuk az (ön)életrajzon, mind többen igyekeznek — karriervágyból, félelemből, bizalmatlanságból — sorban állni a politikai patyolatszalonok ajtajainál. a foltozószabóknál, a kozmetikánál, felkapottak a szellemi plasztika sebészei. Mert ugyan visszakaptuk a vaskos és immár meglehetősen mulatságos személyi anyagainkat, vannak, akik most szeretnék világgá kürtölni: hogy ők már harminc éve ellenzékiek; hogy ók mindig megmondták (igaz, csak otthon, a nagynénivel beszélgetve), ennek nem lesz jó vége; hogy őket bekényszerítették a pártba (arról, hogy mennyien kapartak a tagságért, nem szól a fáma, pedig jól tudjuk, ez volt a közélet és politikai cselekvés egyetlen terepe, s azt is, hogy az értelmiségtől stagnáló keretszámok óvtak, nehogy a munkáspárt elveszítse munkás jellegét); hogy ók időben döntöttek a kilépésről, hamar felismerték a hajszálrepedéseket a monolittömbön és sorolhatnám. Éppoly intenzitással születnek azegynézópontú memoárok, mint évtizede, a nagy emlékezésirodalmi reneszánsz idején, az olvadás kezdetén. Minderről Brennernek egy régi Lúdas-rajza jut eszembe. A jobb napokat látott épület előtt hosszú sor kígyózik. A falon cégtábla: Magyar Partizán Szövetség. Mellette kirajzszögezett papírlap ezzel a szöveggel: „Felvétel naponta 14 és 18 óra között." Akkor azzal viccelődtünk meglehetősen kesernyésen, hogy ha nekünk annyi partizánunk lett volna, mint amennyi tagja a szövetségnek van, nem lett volna szükség a szovjet katonák bevonulására. Ma úgy tűnik, ha annyi ellenzéki dolgozott volna az elmúlt harminc évben Magyarországon, mint ahányan visszamenőleg annak vallják magukat, nem is tudnánk, mit rontottunk cl, mi fán terem a szocializmus. Azt tartja a mondás, minden ember élete egy regény. Bizonyára így van. Az is igaz, nem minden regény tart számot közérdeklődésre. Most elérkeztünk a „fejlődési spirálnak" arra a fokára, ahol egy embernek akár több élete, több (ön)életrajza is lehetséges. Különböző korokban más-más színezettel, különféle használati variációkkal. Mindez egy pontig magánügy. A tömegkommunikáció hullámverésében viszont kiábrándító a szemmel látható köpönyegforgatás, a kinyilatkoztatások és ítélkezések érthetetlen magabiztossága, a hamis beállítás, a magyarázkodás, a helyzettel való visszaélés. Mindenkinek az életében akadhatnak lyukak, de nem muszáj ezekből kitüntetést vagy meghurcolásnyomot erőltetni. A világhírű krimiíró, Agatha Christie életrajzírói sem tudnak elszámolni fiatal életének egy szakaszával; hány neves, ám érzelmileg kishibás politikus karrierje tört ketté; s ma Magyarországon hány ember fél, hogy fejére olvassák múltjának egy-egy döntését, elveszik állását, pecsétet ejtenek életén. Akkor, amikor az új hatalom a megértés-tolerancia-pluralizmus szentháromságát ígérte. Mi lesz a negyvenéves dicsőséggel, amikor készülnek a régi családi címerek új másolatai, nagyító alá kerülnek a nemesi rokonságok, nyugati kapcsolatok, gallyazzák a családfákat?! Olyan ez, mint az a bizonyos bunda: kifordítom, befordítom.,. Az ősi magyar ló pedig ingatja a fejét. Most éppen jobbra. És lefelé néz... Papp György linómetszete A jövő klinikája a jelenben kalmazásával immáron elhagyható — sok egyéb — a beteg számára megterhelő, mi több, fájdalmas és drága vizsgálat. Játék a képpel A két és fél millió márkáért vásárolt számítógépes angiográfiás berendezés méltóságteljesen emelkedik a vizsgálóasztal fölé. Dr. Nagy Endre vezényli a műszert, s mutatja hogy a gép egy gombnyomásra a pácienst jószerével körbejáratja. A műszertartó kar sínen mozgatható, így a beteg feje búbjától a lába ujjáig mindenről képet alkot, a szervezetbe fecskendezett kontrasztanyag útját követve. E műszert itt kivált az agy vizsgálatára használják, az agyi erek pontos feltérképezésére. Nemcsak hosszanti irányban, hanem a beteg teste feletti félkörben is mozgatható. A monitorokon megjelenő képekkel aztán lehet „játszani" — mondja a doktor. A kritikusnak ítélt részletek kinagyíthatok, forgathatók, a felvétel a vizsgálat után visszajátszható, bármikor újra megnézhető. A monitoron megjelenő kép aztán „átvándorol" számítógépes digitális képalkotásra. — S ezáltal szükségtelenné válik a képi tárolás — fűzi tovább a professzor. Az adatok ugyanis lemezen tárolhatók. A nyugati országokban mód van arra is, hogy példának okáért egy müncheni klinikán rögzített angiográfiás felvétel adott esetben lehívható egy washingtoni gyógyintézetben. E nemzetközi rendszerbe bekapcsolódni legfeljebb ha a távoli jövőben tudunk. Pillanatnyilag sokkal fontosabb, hogy a monitorokon megjelenő kép kivetíthető az épület nagy előadójába, s így az új berendezés segítségével kiválóan oktatható a modern radiológia. Fanatikus hobbisták így nevezte a professzor e :sodaműszerek ismerőit, kezelőit, kik több műszakban, arcpirítóan kevés fizetésért, fanatikus megszállottsággal és hihetetlen élvezettel dolgoznak e csúcstechnikával. Élvezettel, hiszen ritka kivételek ók, kiknek megadatott e szegény hazában, hogy a világ pillanatnyilag legkorszerűbb műszereivel kutathatják a gyógyítandó bajt. A szakemberek előkészítése, kiképzése magánakciók útján, magánkapcsolatok révén biztosíttatott. A műszereket vezénylők mindegyike néhány hetet töltött tanulmányúton Nyugat-Németországban, Hollandiában vagy Svédországban. Hiszen csak nálunk számít csodaként mutogatható különleges szigetnek a röntgendiagnosztika eme technikai színvonala. Nyugat felé mindez magától értetődő és természetes. A külhoni kórházak mindegyikében ott sorakozik a CT, az angiográfia és az ultrahang. Kalocsai Katalin CT-re várva A komputertomográfos vizsgálatra még este 6-kor is várakoznak. Itt két műszakban — hamarosan éjszaka is — dolgoznak orvosok, aszszisztensek, hogy a Dél-AIföldön CT-re várakozók hatalmas táborát folyamatosan üvegfalon túl a komputertomográf és innen a vezénylőpult. vizsgálhassák. A régió egészségügyi intézményei a sürgősségi sorrend felállításával kérik pácienseik elójegyeztetését. Mindennapra külön névlista készül: ki, hány órára jelenjen meg. Életveszélyes esetekben a vizsgálat természetesen soron kívül elvégeztetik. Körülbelül félóránként fekszik új beteg a CT alá. Naponta 40-50 páciens fordul meg itt, s hiába a valóban megfeszített munka, nem ritka a néhány hónapos várakozási idó arra a műszerre, amely a szervezet, de főleg az agy betegségeit, rendellenességeit mutatja meg. Az üvegfalon innen és túl A CT-laborban az üvegfalon túl, a műszer alatt egy férfi fekszik. Milyen korú lehet, nem tudom. Az arcát nem látom, csak az agyáról készülő képet, melyről Heiner doktor magyaráz az üvegfalon innen Az ultrahangbereudezés (Somogyi Károlynéfelvételei)