Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-21 / 178. szám

DM exkluzív Gallov Rezső újonnan kínevezett sportminiszter interjút adott lapunk sportrovatvezetőjének, Gyúrki Ernőnek. Többek között szól szegedi éveiről, kanadai tapasztalatairól, terveiről, elképzeléseiről, az újságíró társadalommal kialakítandó kapcsolatáról. Az interjú lapunk 4. oldalán olvasható. Ismét meghalt a cselszövő Ki tudja, hányadik alkalommal csendült föl a Dóm téren a Hunyadi László híres kórusa tegnap este. Idén ugyan a hazafias folytatás („Egymásra leltek újra nemzet és király") kapott némi pikáns aktualitást, ám a zene ezúttal sem téveszti hatását. Olyan művészek léptek föl Erkel operájában a régebbi előadásokon, ,mint Simándy József, Ilosfalvy Róbert (Hunyadi László), Takács Paula (Szilágyi Erzsébet) vagy Fodor János (Gara). Az idei felújítást Nagy Viktor rendezte, aki először dolgozott a Dóm téren. Ugyancsak itteni debütáns címszereplő Molnár András és a király, Daróczi Tamás. Közreműködők többsége azonban már jó néhány alkalommal fellépett e hatalmas színpadra. A legutóbbi, 1983-as felújítást is Pál Tamás vezényelte, s akkor is Misura Zsuzsa volt Erzsébet, Gyimesi Kálmán pedig Ciliéi. De komoly szabadtéri tapasztalatokkal rendelkezik Németh József (Gara), Szakály Péter (Rozgonyi) és Iván Ildikó is, aki viszont életében először énekli Máriát. A díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Rátkai Erzsébet tervezte. Karigazgató Gyüdi Sándor, közreműködik a Szeged Táncegyüttes. A tegnapi bemutató után ma, szombaton este fél 9-kor lesz a második utolsó előadás. Az énekesek többsége ott lesz vasárnap este a Tanácsháza udvarán, az Operagálán is. Szegeden a világ szeme Megkezdődtek a szabadtéri játékok — Kisegít-e az emelt összeg? Agrárvita — A Balkán kapuja: Röszke 80. évfolyam, 178. szám 1990. július 21., szombat Czeged ismét ünnepnapjait éli. Felhangoztak a fanfárok ^ a Dóm téren, megtisztelte jelenlétével a nyitányt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. Ott voltak a díszbemutatón az új testvérváros, az NSZKbeli Darmstadt küldöttei, élükön Gúnther Metzger főpolgármesterrel és hatezer érdeklődő néző. A „magyar évad" kezdete máris bizonyította — Szeged nem írható le h hazai művészet palettájáról, igényli a kollektív szeretetet, a közös bölcsességet, az együttgondolkodást, az anyagi támogatások sokféleségét. Kiharcolta az elmúlt évtizedekben rangját, kivívta presztízsét, bebizonyította a létrehozók igazát. Új viszonyok között, új feltételek mellett és megnövekedett elvárásoknak kell eleget tennie a jövőben mindenkinek, akinek köze van a szabadtérihez. Helyi, országos és nemzetközi érdekeket szükséges egy mederbe terelni. Esélyek yannak, tervek születnek, évente bizonyítékokat tesznek a deszkákra a tehetséges alkotók — a szegedi szabadtérinek nemcsak múltja és jelene van, jövője is! Európai mértékkel mérhető, nemzetközileg számon tartott, igényes színház. A nyár közepén, annak minden varázsával, szépségével, eredetiségével... Tandi Lajos Alamizsna vagy segítség? A kormány sürgősségi indítvánnyal terjeszti a Parlament elé a Társadalomibiztosítási Alap módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A kormány azt szeretné ugyanis , ha a nyugdíjasok, illetve a kisgyermekesek már a tervezett időponttól, augusztus l-jétől a felemélt összegeket vehetnék kézhez. A Minisztertanács lényegében ugyanolyan összeghatárokat javasol, mint • amelyéket a költségvetés egyensúlyát javító intézkedések parlamenti vitájában már ismertetett.' A főbb tételek: a 4700 forint alatti nyugdíjakat 300 forinttal emelik, a 4700 felettiéket 5000-re egészítik ki, a házastársi pótlékban részesedők jövedelempótlékát ugyancsak 300 forinttal emelik, és 300 forinttal növekedik a gyed minimuma, illetve a gyes jövedelempótléka. IA saját jogú és özvegyi nyugdíjak összegét ugyancsak 300 forinttal emelik. A szociális intézkedéscsomag összesen 1,4 millió emfbert érint, s mintegy 1,9 milliárd forint kiadási többletet jelent. A jövő évre áthúzódó hatásokkal együtt pedig, mintegy 2,7 milliárd forintra tehető. A kormány ülésén egy •távlati koncepció részéként elhangzott az is, hogy szükséges lesz a nyugdíjak indexálásának bevezetése, vagyis olyan rendszer kialakítása, amely automatikusan biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. A kormány azt szeretné elérni, hogy jövőre a nyugdíjak az átlagbérek növekedéséhez igazítva, azzal arányosan emelkedjenek. Ehhez mindenképpen szükség lesz arra is, hogy féltöltsék a Társadalombiztosítási Alapot. Igen nagy hiányok forrása ugyanis, hogy a sorban állásban" ludas vállalatok összesítve már, mintegy 17 milliárd forinttal tartoznak a Társadalombiztosítási Alapmák, elmaradt járulékbefizetések miatt. (A mostani intékedéscsomag lényegében emiatt szorítkozik a kisnyugdíjak emelésére.) A járulékfizetési késedelmeket gyakorlatilag ösztönzik azok a pénzügyi szabályozók is, amelyek a felszámolás, csődeljárás esetében a társadalombiztosítási ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101+20 " ' járulékot, mint rendezendő kötelezettséget az utolsók közé sorolja. Ezt fokozza, hogy a késedelmi befizetések kamatai is meglehetősen alacsonyak. így a vállalatoknak nem különösebben érdekük, hogy a járulékot rendszeresen fizessék; ezek késedelmes befizetésével gyakorlatilag hiteleznek maguknak. A kormány ennék 'kivédésére a késedelmi kamatok emelését tervezi, s a felszámolási eljárásoknál a társadalombiztosítási járulék kiegyenlítése az elmaradt bérköltségek kiegyenlítésével egyenlő rangra emelkedik. Ez várhatóan arra ösztönzi a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot, hogy saját hatáskörében is kezdeményezze vállalatok felszámolását. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság addig is, már a nyáron saját hatáskörében felméri és szeptemberben nyilvánosságra hozza a legnagyöbb „adós" vállalatok listáját, amelyek gyakorlatilag az egész társadalomnak tartoznak, s nehezítik például a nyugdíjasok helyzetének javítását. A kormány megbízta az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy mérje fel, miként lehetne a leghatékonyabban hasznosítani a volt MSZMP egykori nagyértékű üdülőingatlanjait. Az ötletek között felmerült például, hogy célszerű lenne üdülőláncot kialakítani. A hasznosítás leghatékonyabb módozatainak kimunkálásába bekapcsolódik a vagyonügynökség is. Az egykori üdülők hasznosításából befolyó jövedelmek egy jelentős részét a Társadalombiztosítási Alap kapja. Új velencei karfa ? Tüntetés zavarta meg az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának Velencén megtartott kihelyezett ülését. A képviselők, akik a tópartot járva a helyszínen igyekeztek benyomásokat szerezni a üdülőkörzet környezet- és vízvédelmének eredményeiről, gondjairól, délután a Pro Recreatione Alapítvány Juventus nevű, most elkészült szállodájában vitatták meg a tapasztaltakat. Ottani munkájukat kellett félbeszakítani a velencei lakosok mintegy 100—150 főnyi — a helyi MDF-szervezet által rendezett, a Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Szabad Demokraták Szövetsége helyi szervezete által is támogatott — demonstrációja miatt. A tüntetők ugyanis, mivel az alapítvány céljainak ismertetésére 16 órára sajtótájékoztatót hívtak össze, azt hitték, már tart az újságírók informálása. Az ellen tiltakoztak egyébként, hogy az alapítvány létesítményeinek felépítése miatt a park mintegy 30 méteres sávját elzárták a helyi lakosok (Folytatás a 2. oldalon.) Szellemi és lelki gazdagodást Göncz Árpád nyitotta meg a szabadtérit Tegnap este ismét megszólaltak a fanfárok a Dóm téren. A Himnusz elhangzása után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke megnyitotta az idei Játékok rendezvénysorozatát. Megnyitójában többek között a következőkiet mondta: '„Megtiszteltetés számomra, hogy 43 év után, amikor ismét rátértünk a demokrácia útjára, én nyithatom meg a szeged) ünnepi játékokét) E játékok, mint maJ ga Szeged városa, újra, meg újra megújulták. Változnak az időben, és változik az üzenetük, mondanivalójuk is. Talán nem véletlen, hogy az idei ünnepi játékok csak magyar szerzők műveit mutatják be. Szegeden nyaranta Közép-Európa egyik legjelentősebb kulturális találkozója zajlik, és a városra, ha nem is a világ, de egy nagy tájegység szeme irányul. Nem mindegy, hogy imi az üzenet, amit Szeged közvetít. Az idén bemutatott darabok műfajilag eltérők, de szellemük egy: mind mirólunk szólnak. A Hunyadi László nemzeti romantikánk jelentős darabja. A szúzai menyegző, Sütő András műve, újkori drámairodalmunk központi jelentőségű alkotása, amely a magyarság megmaradásának kérdését veti fel. A Magyar rapszódia, az Állami Népi Együttes műsora. A magyar néptánckultúra antológiája, amelynek értékét immár nemcsak egy világrész tanúsítja. Az István, a király, mondhatnám nemzeti rockopera, amely tárgyát tekintve államiságunk kezdetére, szellemi ro-j konságát tekintve nemzett romantikánk korára, stílusjegyeiben napjaink ízlésvilágára utal. A mosoly országa az elmúlt nyár programjából került vissza. Talán Közép-Európa közelmúltunk, kissé nosztalgikus recenziójaként. Ügy érzem, a músof jelenünket, múltunkat foglalja csokorba. Egészében előrelépést jelent a Játékok műsortörténetében. Kívánom a szabadtéri valamennyi nézőjének, hogy szellemileg, lelkileg gazdagabban, a Játékok valamennyi művészének, hogy az őszinte siker emlékével térjenek haza, Szeged városának pedig, hogy az ünnepi játékok révén újabb barátokkal szaporítsa híveinek visszatérő táborát."