Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-18 / 175. szám

2 Hirdetés 1990. július 18., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) nek. Többek között azt szor­galmazták, hogy a vagyon­ügynökség igazgatótanácsát vagy az Országgyűlés, vagy a köztársasági elnök nevezhes­se ki. Kifogásolták azt is, hogy a vagyonügynökség — a beterjesztett törvényjavaslat szerint — saját hatáskörében privatizálhatja a jelenlegi ta­nácsi irányítású vállalatokat is, s az itt befolyó pénz a költségvetésé lesz. Ügy érvel­tek, hogy ezzel a kialakuló önkormányzatokat megfoszt­ják gazdasági alapjuktól. Ez­zel szemben a kormánypárti képviselők azt állították, hogy az általuk javasolt meg­oldás éppen a vidék érdekeit tartja szem előtt, mivel a leg­jelentősebb tanácsi vállala­tok a fővárosban és a megyei nagyvárosokban találhatók. Ebből a vagyonból a vidék csak a költségvetési újrael­osztás révén részesülhet. A Parlament e kérdésben szer­dán hoz határozatot. A képviselők elfogadták az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti cso­portjának megalakítására tett javaslatot. Az ülés bezá­rását követően megkezdte alakuló közgyűlését az IPU. Csak egy biztos Az őszibarack finom Rádióíelex Ki lesz a szónok Ópusztaszeren ; Önkormányzati bérlakások A június 10-ei határozat­képtelenség miatt elmaradt ülést pótolta tegnap délelőtt fél 9-kor a Csongrád Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A kisebb fajsúlyú előterjesztéseket követően a vb két, az átmenetet mé­lyebben érintő problémával foglalkozott A tanácsf szervek kezelé­sében levő házingatlanok fenntartásának és értékesí­tésének tapasztalatairól szólva Kereszty Béla kifej­tette, hogy a tanácsi lakások esetleges megvásárlása nem­egyszer valóságos tortúra, lebonyolításuk akár két évet is igénybe vehet. A témával kapcsolatos beszámolót el­készítő Gulyás Antal az ár­differenciálás fontosságát hangsúlyozta: a liftes, lapos tetejű épületekben vásárlók­ra a fenntartás területén a későbbiekben lényegesen nagyobb terhek hárulnak, mint a négyszintes tanácsi tömbökben tulajdonra szert tevőkre, ezért ennek érződ­nie kell a vételárban; ki­emelte továbbá: az ingat­lanvásárlások a privatizáció folyamatába illeszkednek, a tanácsi ingatlanok állag­megőrzésének gondjai pedig ősztől a leendő önkormány­zatok, mint leendő tulajdo­nosok vállát nyomják. (Em­lékeztetőül: a hat parlamen­ti párt közül egyik sem kérdőjelezi meg azt, hogy a tanácsi bérlakásállomány az önkormányzatok tulajdoná­ba kerüljön.) Így a színvo­nalas beszámoló — a vb egybehangzó véleménye alapján — hivatkozási do­kumentummá válhat a szep­temberi, tulajdonképpen a hatalomváltást előkészítő ülésen. A politikai pártokkal ki­alakított együttműködés ta­pasztalatairól Lehmann Ist­ván tájékoztatta a végrehaj­tó bizottságot Beszámolójá­ból kitűnt, hogy a megyei vezetés és a különböző poli­tikai tömörülések (nem ki­zárólag pártok) gyakorlati­lag a fordulatot (1988 máju­sát) követően egy esztende­ig vártak a konkrét kapcso­latok felvételével: első íz­ben ez 1989-ben, augusztus 20-a megünneplésekor tör­tént meg. A sors fintora, hogy az együttműködés utolsó állomása is — a jú­liusi népszavazás mellett — augusztus 20-a. Az ópuszta­szeri rendezvényen biztos, hogy lesz ökumenikus isten­tisztelet, bizonytalan azon­ban az ünnepi szónok sze­mélye: nem tudni, a Parla­ment, vagy a kormány el­nöke szól-e a néphez. Ez utóbbi nem publikus, ami továbbra sem szokatlan do­log közéletünkben, mint ahogyan az sem, hogy a tájékoztató anyagát a pár­tok előzetesen tekintették meg és véleményezték, így e napirendi pont tárgyalá­sán Is csupán — az ezúttal határozatképes vb-n kívül a sajtó képviselői s a Sze­gedi Nyugdíjas Egyesület egy tagja volt jelen — a pártokból egyetlen lélek sem. 6. J. Az idei őszibaracktermés­re nem lehet panasz, s ed­dig a hazai piac is megbir­kózott vele. Az már most látszik, lébarackból keve­sebbel beéri a feldolgozó­ipar, így alacsony, hat fo­rint körüli ár alakult ki. A felvásárlószervezetek egyi­ke, a Zöldért az étkezési ba-, rackot 8-25 forint körüli áron veszi, s erre teszi rá a 2-4 forint közötti árrését. Aki esetleg a magasabb bol­ti árakat látja, könnyen ki­számíthatja, mennyi is a ke­reskedelem haszna az üzle­ten. A kép vegyes, de ez ná­lunk már nem újság. Környékünkön sok em­ember szeretne ezután is megélni ebből az ízletes gyümölcsből. Ehhez azon­ban figyelembe kell venni a változó Joorülményeket és igényeket. A tegnap, ked­den Bordányban megtar­tott őszibarack-termesztési vándorgyűlésen a szakem­berek erről fejtették ki a véleményüket. Eke István, a Földműve­lés ügyi Minisztérium fő­munkatársa szerint a köz­vélemény eltúlozza a vegy­szermentes termelés lehe­tőségeit. A biotermékek pia­ca létező, de a fejlett világ­ban is 5 százalék alatti ré­tegigényt fejez ki. Az egy kórokozó egy permetezés elve ás tarthatatlan, egy­részt a tüneti kezelés nem mindig ér célt, s ma imár a szerek ára is a takarékos­ságra int. A közbülső meg­oldás az ún. integrált nö­vényvédelem, melynek alap­ja a növény jó erőnléte. így csak a saját eülenállóképes­séget kell szerekkel erősí­teni, lehetőleg olyanokkal, melyek a kórokozók termé­szetes ellenségeit nem irt­ják 3d. Az ehhez szükséges szaktanácsadó-hálózat mű­ködtetése, s a terméken el­helyezhető állami garanciát nyújtó címke kiadása köz­ponti intézkedést kíván. A vírusmentesítés szintén anyagi áldozatokkal jár, mi­vel az ilyen szaporítóanyag előállítása költségesebb. A tafrinás fertőzés ellen ke­vés szer hatásos, s azok is inkább a megelőzésre al­kalmasak. Az importjuk szabad, de a kereskedelmi szervezetek a pénzhiány okozta huzavona során .sok­szor csak késve szállítanak. Egyébként e gondok orvos­lása, s a korszerűbb csoma­golás alkalmazása nélkül a hőn áhított nyugat-európai piac nehezen fog befogadni bennünket. Egyébként ta­valy a 8 ezer tonnás termés­nek csak az 5 százaléka kelt el kemény valutáért. A nagyságrendekben többet termelő olaszok, franciák, spanyolok, görögök el­árasztják a piacot. A kertészeti egyetemet képviselő Timon Béla olasz­országi szakmai útja tapasz­talatait leszűrve úgy látja, hogy a vérmes remények és a teljes letargia egyaránt megalapozatlanok. Ki kell használni előnyeinket, hisz Bécshez közelebb vagyunk, mint például a görögök. Ugyanígy e termőtáj sajátja a magasabb savtartalom, a kiváló íz A klímánk miatt a korai fajtákkal nem ver­senyezhetünk, a középéré­sűékből túl nagy a döm­ping, így a késeiék lehetnek keresettek. A befőttnek való ipari fajtákon ott is keve­sebb a termelő haszna, így ebből importra szorulnak. E tény számunkra is feldo­bott labda. 'Egyébként a cso­magolásra és kereskedelem­re Olaszországban is szö­vetkeztek a 'termelök. Az eredmény: .piacképes áru. A féldolgozó vállalatok dilemmáit Varga 'Mihály, a Szegedi Konzervgyár osz­tályvezetője foglalta össze. A termelés és feldolgozás összehangolt fejlesztését az elmúlt gazdaságpolitika le­hetetlenné tette. A bizalom és garancia alapján álló kapcsolatok kiépítésére vol­tak ugyan próbálkozások, de ma még nem ez az álta­lános. A napi pénzügyi gondok mellett kevés az esély, hogy épp most sike­rül saját erőből megoldást találni. T. Sz. I. Szeged új erőtérben Á részvényes polgár A magyarországi rendszerváltozás félidejében, egy (új) népszavazásra készülve, távlatban a rendszerválto­zást (végre) lezáró szeptember végi önkormányzati választással, különö­sen izgalmas rövid ideig elidőzni lakóhelyünk. Szeged remélt jövőké­pének felvázolásával. Nem utópia­keresésként (abból volt már több is, mint elég), hanem hogy megtalálhas­sa helyét egy humánus és civil tár­sadalomban a szegedi polgár is, minél elébb. A keret „Szeged népének, a nemzet büsz­keségének" újra azzá kell lennie, ami Kossuth idejében volt; szelle­mére. erkölcsére, rangjára büszke, polgárok lakta, több párt közmeg­egyezése alapján irányított és szer­vezett városssá. Talán már abban az időben, amikor egy „új Kos­suthot", az elnöki rendszerű Magyar­ország elnökét látná vendégül, me­lyet a nemzet maga választott, a ma­ga örömére és polgárai többségének kedvére — ki tudja, talán már jövő tavasszal... Jusson eszünkbe: ez a nép mind­eddig csak kapta, de sohasem vá­laszthatta első számú vezetőjét (mert a miniszterelnök, a hivatali appará­tus vezetője nem lehet az!) Horthy, Szálasi, Rákosi, Kádár után végre lenne egy, akit közvetlenül megvá­lasztva bekövetkezhetne egy — ','0 éves diktatúrát felváltó — preziden­ciális (elnöki) demokratikus rend­szerváltozás! s a csendes forradal­munkból (is) következő „rosszked­vünk telét" felválthatná az űj Kos­suthot választó polgárok bizakodó jó kedve. A korlát Nincs pénz. Nincs tőke (külföldi). S ezért nincs vállalkozó (belföldi). A leggyakrabban olvasható, hallható megállapítások az előbbiek. Lesz-e változás az „új erőtérben"? Igen, le­het változás. Csak össze kell fognia Szeged szellemiekben különösen gazdag polgárainak, a polgármester (akit persze szintén magunk, szege­diek, közvetlenül választanánk) egy­re táguló és bővülő környezetében, s városunkban megvalósítható ötletek­kel, külföldi kapcsolatok kialakításá­val egyre kijjebb tolhatnánk korlá­tainkat, miközben „inter muros" (a falakon belül az előzőek révén virá­gozhatna a gazda(g)ságunk. S a pol­gármesten körüli táguló és bővülő köre polgártársainknak talán arra is biztosíték lenne, hogy többé nem le­hetne kilopni a falakból a téglát... Hiszem és biztos vagyok benne; ha a városon belül versenyezni lehetne az élet minden területén, a város ja­vét is szolgálná a kikerülő győztesek gyarapodása, s nem az irigység lát­hatatlan kifeszített kötelében esné­nek hasra a legjobbak, de a város­ban teremtett, konvertibilis exportra termelő, saját gyáraikban dolgozó, s jólétben élő munkások is áldanák tudásukat és nevüket. A kulcsszó Részvénnyel a zsebükben. Hiszen igazán érdekeltté a termelésben nem bérmunkásként, hanem (rész)tulaj­donosként, részvényes polgárként lehet a dolgozó ember. Képzeljük el: jön Mari néni a Lenin (pardon: va­lami más nevű) körúton, s a kiraka­tok előtt nem mint bérből és fizetés­ből élő állampolgár sóvárog; hanem mint részvényes polgár lép be az üz­letbe (képletesen) s fogyasztói igé­nyét is kielégítve viszi haza onnan a legújabb japán harcsaszeletelő kis­gépet. Sóvárogni pedig legfeljebb az eltűnt idő miatt sóvárogna — ez vol­na a részvényes polgár személyes só­várgása... Ne feledjük: bár az állami tulaj­don privatizálása körül folyik ma a harc, az igazi privatizáció a tulaj­don bővülő újratermelése lesz csak. Igazi magántulajdonosokkal, igazi tulajdonosi tudattal, igazi részvényes polgárokkal. Ám nem kétséges: az odavezető út a mai állami tulajdon­nak a dolgozókhoz juttatásán át ve­zet csak, mert ha jogtalanul (de mi­lyen alapon is?!) kevesekért lesz az eddigi személytelen állami tulajdon, félő, magasfeszültség keletkezik az erőtérben... És hiányzik (még) a villámhárító: a civil társadalomr Az eredmény Végre, lenne. A szegedi polgár — talán elsőként az országban — az volna, aminek a „legnagyobb ma­gyar". Széchenyi álmodta (a ma­gyart): „lelki független ember". S ez a lelki független ember polgári ön­tudattal és büszkén járná a város ut­cáit, mert otthon lenne, Európában, s ha távolabb szólítaná érdeke vagy óhaja, mert kereskedni kívánna Ró­mában, hát kereskedni menne oda, ha szinházat látni, a Cartoucherit Párizsban, a színházért menne oda, (s nem mint most, kereskedve kirán­dulni a Cserepes sorra). S hogy e lel­ki függetlenséghez a jólétben élő pol­gár anyagi függetlensége szükséges — nos, ezért foglalkoztam csak az „erőtér" megteremtésének anyagi­gazdasági alapjaival. Mátyás István SÜTŐ ANDRÁS HAZATÉRT Nem lehet bort inni és vizet prédikálni — mondta mintegy a visszatérés erkölcsi parancsának magyarázata, ként Sütő András, erdélyi magyar író, aki több hónapos gyógykezelés után. kedden hazautazott Marosvásárhelyre. Természetesen félek — mondta a határállomáson egybe­gyűlt újságíróknak, majd hozzátette: de nem ez a lénye­ges, hanem az, hogy az ember le tudja győzni a félelmet. Azzal a Romániában terjesztett, híreszteléssel kapcso­latban, miszerint a marosvásárhelyi vérengzéskor az író­nak „csupán" az üvegszemét verték volna ki, Sütő And­rás kijelentette: nagyon jellemző. Amikor valaki két­ségbe van esve, és nagyon fél attól, hogy a világ szeme előtt, mint erkölcstelen, gyilkos lény, végleg megsemmi­sül, akkor mindenre képes, még ilyen hazugságokra is. Sütő András útja a határállomásról Pusztakamarásra. 86 éves édesanyjához vezetett, onnan utazott tovább Maros­vásárhelyre. ROMÁNIA HOPPON MARAD? Az Európai Közösségeket alkotó országok külügy­miniszterei hétfői brüsszeli találkozójukon döntést' hoztak arról, hogy nem terjesztik ki Romániára a huszonnégy fejlett tőkés ország által az eredetileg Magyarország és Lengyelország megsegítésére életre hívott PHARE-prog­ramot A tizenkettek hétfői ülése után Gianni de Michelis, az EK soros elnöki tisztségét betöltő Olaszország külügy­minisztere egyúttal arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy Olaszország szerint már ez év második felében meg­kezdődhetnek a tárgyalások az EK, valamint Magyaror­szág, Lengyelország és Csehszlovákia között a társulási megállapodások megkötéséről. A közép- és kelet-európai országokkal kapcsolatban a külügyminiszterek megvitatták azt a tervet, amelynek ér­telmében a PHARE-programot 200 millió ECU-értékben kiterjesztik további négy országra, Jugoszláviára, az NDK-ra, Csehszlovákiára, valamint Bulgáriára is. De Michelis az EK aggodalmának adott hangot egyes romá­niai események kapcsán. Mint elmondta, a G—24-es cso­port ós az. EK sem zárkózik el azonban, Romániának a PHARE-programba történő bevonásától, amennyiben ott a belpolitikai helyzet kedvező irányú alakulását tapasztalja. MILOSEVICS A PART ELNÖKE IS Kedden reggel befejeződött a Szerb Szocialista Párt alakuló kongresszusa, amely megválasztotta a párt 111 ta­gú főbizottságát, és más vezető szerveit. A párt elnökévé 1228 szavazattal Szlobodan Milosevicset, a Szerb Köztár­saság elnökét választották meg. Milosevics zárszavában, körvonalazta az új párt céljait Mint mondta, figyelembe kell venni a dolgozók véleményét, és küzdeni kell az államhatalmi elnyomás, a gazdasági passzivitás és a poli­tikai hierarchia ellen. A Szocialista Párt a Szerb Kom­munista Szövetség és a Népfront a Szocialista Szövetség egyesülésével jött létre. Hétfőn előbb megtartották a Szerb KSZ és a Szocialista Szövetség zárótanácskozását, amelyen kimondták a két szervezet megszűntét, és azt, hogy ingó és ingatlan vagyonuk az utódpártra száll át EGYELŐRE SZABADLÁBON MARAD A DAN KAMIONOS A Győr-Sopron Megyei Bíróság dr. Nagy Zoltán ta­nácsa távollétében ítélte el kedden jogerősen Győrött Ol­sen Carston Anthonius, 34 éves, dán kamionost, aki 1990. február 27-én két ember halálát okozta. A nagy súlyú kamiont nagy sebességgel, ittasan vezette. Mosonmagyar­óvár és Rajka között, egy kanyarban lesodródott az útról, s miközben a kocsit igyékezett visszakormányozni, össze­ütközött egy Lada személygépkocsival, amelynek két uta­sa a helyszínen meghalt A gázolót a Győri Városi Bíró­ság első fokon három évi és 4 hónapi — börtönben le­töltendő — szabadságvesztésre ítélte, s három évre eltil­totta a gépjárművezetéstől. A másodfokú tárgyalásig lak­helyelhagyási tilalmat rendeltek el számára, a bevonták útlevelét is. 6 azonban illegálisan kiszökött az országból A dán nagykövetség értesítése szerint, dániai lakhelyén tartózkodik. Kedden a másodfokú bfróság kimondta, hogy az ítélet enyhítésére nem lát indokot, így az jogerőre emelkedett. Végrehajtása azonban jelenleg' nem lehetséges, ugyanis Dániával nincs kiadatási jogsegélyegyezményünk. SZOVJET LAP A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS MELLETT Békülékeny hangnemben irt a német kérdésről és. a német újraegyesítés elfogadását szorgalmazta keddi szá­mában a Krasznaja Zvezda. A cikk egy nappal az után jelent meg; hogy Gorbcsov Kohllal folytatott tárgyalásain zöld fényt adott az egyesített Németország NATO-tagsá­gának. A szovjet katonai újság a II. világháború utáni Ijelyzetet rendező potsdami döntéseket elemezve hangsú­lyozza: itt az ideie, hogv lecsillapítsuk az egységes Né­metországgal szembeni félelmeinket, hogv megtanuljuk el­fogadni az elkerülhetetlent. A Krasznaja Zvezda szerint, most az erőfeszítéseket arra kell összpontosítani, hogy megbízható külső garanciákat teremtsenek a német egye­süléshez. A lao magáról az egyesülési folyamatról mee­állapítla: a kérdést a történelem oldotta meg. s csupán azon lehet csodálkozni, hogy Eurón a legerősebb államá­nak mesterséges megosztása ilyen hosszú ideig tartott. NEGYVENHÁROM HEGYMASZŐ HALÁLA Lavina omlott egv nemzetközi hegymászó-expedícióra a Pamír-hegvség szovjetunióbeli részén. Negyvenhárom al­pinista életét vesztette a Dénteken bekövetkezett kataszt­rófában — jelentette kedden a moszkvai Ma jak-rádió. A híradás szerint, a halottak között két svá'ci állampolgár van. További részletek nem ismeretesek. (DPA) HETEN A HATOK Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter kedden megerősítette: az egyesített Németország kész lesz megfelelő formában, szerződéses úton garantálni Lengyel­ország nyugati államhatárát. Genscher ezt a 2+4. a két Németország és a második világháborúban győztes négy állam külügyminisztereinek keddi párizsi tanácskozása délelőtti ülésén mondotta eL

Next

/
Thumbnails
Contents