Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-02 / 159. szám

6 Sport 1990. július 2., hétfő Bajnokcsapatból egy kiesőjelölthöz (?) Kovács Ervin Szegeden Mielőtt a ihamar lelkesedő szegedi focibaxátolk elégedetten dörzsölni kezdenék a tenyerüket („végre egy nagy fogás!"), gyorsan le kell szögeznem: a 23 éves (ex-)újpesti, (ex)válogatott labdarúgó nem azért utazott a hét végén a Tisza-parti városba, hogy — a nyár legnagyobb átigazolási szenzációjaként — szerződést írjon alá az NB I. újoncával, hanem asupán egy barátját kísérte el a Szegedi Ipari Vásárba. Persze egy ilyen kaliberű játékos akkor is érdekli az újságírót (és minden bizonnyal az olvasót is), ha történetesen hetek óta az olaszországi vb sztárjainak bűvöletében is. Itt a Dél-Alföldön csak kevesen tudják, hogy jó 10 évvel ezelőtt az akkor még az !NB II-ben is kiscsapatnak számító Vácnák sikerült létrehozni egy fantasztikus utánpótlásbázist, és ezen belül egy „verhetetlen" serdülócsapatot (amelytől e sorok írója is leckét kapott néhányszor). Ebben a gárdában olyan — ma már jónevű — játákosok bontogatták szárnyaikat, mint Zvara József, Mundi Viktor és Kovács Ervin. Aztán ezek a sokrahivatott fiúcskák szép lassan felcseperedtek és a Dund-kanyarból szinte mindnyájan valamelyik patinás fővárosi klubba igazoltak. Ervinre a sokszoros bajnok Ű. Dózsa csapott le jó 7 évvel ezelőtt. Ettől kezdve a remek felépítésű beállás-középpályás életében hullámhegyek és hullámvölgyek váltogatták egymást. Ifjúsági EB-győzelem — sérülések, válogatottság — harc a kiesés ellen, és legutóbb — nem kis szerencsével — bajnoki cím. Q Ervin, miért éppen most válsz meg a Dózsától. egy ekkora siker után? — Több oka is van távozásomnak. Egyrészt úgy éreztem, hogy a megújulásomhoz feltétlen levegőváltozásra van szükségem, másrészt új csapatom, a Bp. Honvéd kispadján szeptembertől az a Mezey György ül majd, akit végtelenül tisztelek, és akinek szakértelmében vakon megbízom. 0 Nincs okom-jogom a volt szövetségi kapitány szakmai tudását megkérdőjelezni, de sokak szerint a kieséstől épphogy megmenekült kispesti együttesen igazából csak egy varázsló segíthetne ... — Tény, hogy a Honvéd tavaly kiábrándítóan szerepelt a bajnokságban, de néhány poszton megerősödve idén már nem lehetnek kiesési gondjaink. Sőt továbbmegyek: simán 10 között kell végeznünk! 0 Néhány éve még szinte bérelt helyed volt a válogatottban, de egy ideje szóba sem kerül a neved a legjobbak között. ¥ Az U. Dózsa a csapatbajnok tv i — Ennek természetesen nem örülök, de a mindenkori szövetségi kapitány szívejoga eldönteni, hogy kire számít a nemzeti tizenegyben és kire nem ... Ejtünk még néhány szót egy esetleges külföldi szerződésről is, de ez egyelőre még csak „embrió-stádiumban" van; és különben is: Ervin — saját bevallása szerint — itthon is tud még tanulni. Talán nem járok túl messze az igazságtól, ha azt mondom: szorítunk mi még ennek a roppant szerény labdarúgónak — mondjuk a Népstadionban —, amikor meggypiros mezben énekli majd a Himnuszt... Réthi J. Attila Labdarúgó NB III. Az Alföldi csoport 16 csapata Az MLSZ területi bizottsága az elmúlt hétvégén elkészítette az 1990—91-es NB III-as labdarúgó-bajnokság csoportbeosztását. Három csoportban (Bakony, Dráva, Tisza) minden változtatás nélkül elfogadták az eredeti tervezetet, a másik háromban (Alföldi, Duna, Mátra) viszont csak hosszas egyeztetés után sikerült besorolni a csapatokat. Biz a csoportbeosztás véglegesnek tekinthető, a csapatok névsorában azonban lehet változás. Az Alföldi csoport 16 résztvevője; Honvéd Bem J. SE, Fehér Akác SE (Dabas), Dömsöd, Mezőtúri Honvéd, Miske, Kiskőrös, Csongrád, Mezőkovácsháza, Mezőhegyes, Orosháza, Nagyszénás, Gyulai SE, Szegedi Dózsa, Kiskunfélegyházi Honvéd, Határőr Dózsa, Kiskundorozsma. Portisch: győzelem, Sax: döntetlen Lejátszották a második forduló mérkőzéseit a Manilában zajló férfi sakk zónaközi döntő résztvevői. Ezt az akadályt is sikerrel vette Portish Lajos; az angol Chandlert győzte le. Sax Gyula azonban nem tudta érvényesíteni ,".helyzeti előnyét", a világos bábukat vezetve döntetlenül ' végzett az indonéziai Thipsay ellen. Két forduló után az élen négy százszázalékos versenyző áll; de Firmian (amerikai) Gurevics (szovjet), Nikolics (jugoszláv) és Portisch Lajos. Az őket követő 18 fős üldözőboly tagjai, köztük Sax, 1,5—1,5 pontot szereztek. Osztrák békefutam Burgenlandból a Szovjetunióba Az osztrák békemozgalom minden évben békefutással Is hallat magáról. Az Idén egy csoport béketúrára Magyarországon keresztül a Szovjetunióba indult. Az osztrák futók egy autóbusz és egy gépkocsi kíséretében vasárnap délután 2 órakor lépték át Uucsu községnél az osztrák—magyar határt, ahol szombathelyi távfutók Is csatlakoztak hozzájuk. ácsolják a fejfát... A kissé morbid címet azért adtam ennek az írásnak, mert nincs annál szívbemarkolóbb, mint tudni, hogy már csak néhány hónap van hátra egy 38 éves múltra visszatekintő egyesület életéből. A Szegedi Építők Spartacus május végi' elnökségi ülésén kimondták a legsúlyosabb szót: nincs tovább. Kevés a pénz. Százezer körüli összegből nem lehet három szakosztályt életben tartani. Ebből a női röplabdások az NB I-ben szerepelnek, a kerékpárosok mindig fel tudnak mutatni egy-két válogatott versenyzőt. A motorcsónakosok sem vallottak szégyent a hazai vetélkedőkön. Csak a csoda mentheti meg a Szegedi Építők Spartacus SE-t Az elmúlt hét végén Dombi Mihály társadalmi elnökkel és dr. Papos László ügyvezető elnökkel beszélgettünk a klubról. Az elnök kezdte: — A május 30-ai elnökségi ülésen amikor már minden lehetőséget végigzongoráztunk, mondtuk ki, hogy a bajnokságok befejezésével fokozatosan meg kell szüntetni a három szakosztályt. A röplabdások a június végi bajnoki zárással távoztak. Szerencsére találtak megoldást a továbbélésre. Szeptember 30-án a motorcsónakidény zárul, nekik is: le is út, fel is út. Október 31-én pedig a kerékpárosokat szüntetjük meg, s ezzel el kell felejteni a Szegedi Építők Spartacus nevet, hacsak valami csoda nem történik. A 38 éves múltra visszatekintő klub történetéről az ügyvezető elnök szólt: — Amikor 1952-ben megalakult az egyesület, az akkoriák arra gondoltak, hogy a szegedi ipari szövetkezetek — durván félszáz — el tudják tartani a klubot. Igen optimisták voltak az akkori sportvezetők. Több szakosztály is működött: atlétikától kezdve súlyemelőkig több százan küzdöttek a szövetkezeti színekben. Aztán rájöttek a támogatók, hogy nem a saját dolgozóikra, hanem tulajdonképpen a városra költik a pénzt. Ejgyre másra ódzkodtak, s egyre kevesebb támogatást nyújtottak. Pedig ha valamennyi szövetkezet csak 20—30 ezer forintot dobott volna a közös kaszszábá, már nem lenne gond az egyesület fenntartása. + Mégis mennyi jött öszsze? Nem volt más megoldás, mint kimondani a megszűnést? — Tavaly év végén vállaltam, hogy megkeresem a Kiszöv-elnökséget, hogy segítsen a szövetkezetekre hatni, hogy támogassák az egyesületet. Huzavona után végül az elnököket levélben kérték, hogy ne feledkezzenek meg a vállalt kötelezettségükről. De ki ad ma. Minden vezető alatt inog a szék. Nem mer senki sem áldozni a sportra. Csak néhány erősebb szövetkezet, mint a Medikémia, a Florin, a Fényképész, a Szerszámkovács, a Bútoripari. De hát ez is alig több mint százezer forint. A fene megette, ha már baráti alapon kell összekoldulni a sportra szánt támogatást. + Valamikor központi pénz is csurrant, csöppent? — Az Okisz sportosztálya minimum 300 ezer forinttal támogatott bennünket évente. Az idén közölte, hogy egy fillért sem tud adni — mondja az elnök. — A hirdetési bevételünk is vészesen megcsappant — veszi elő a kimutatást dr. Papos László. — Tavaly félmillió forint jött ebből is össze. A mai napig mindöszsze 20 ezer futott be. ^ Mennyi volt a költségvetésük? A választ az ügyvezető elnök adta meg: — Tavaly 1,7 millió forintot terveztünk. De csak 1 millió 435 ezer forint jött össze. A különbözetet az előző évi maradványból fedeztük. Eddig eljutva az ügyvezető elnök kifakadt: — Tizenkét éve vagyok ügyvezető elnök. Soha nem tapasztaltam, hogy valaki komolyan foglalkozott volna az egyesületünkkel. Ígéretekből már tele van a padlás. Végre rendezni kellene, hogy kinek mi a feladata. Kinek és mennyivel kell támogatni ezt vagy azt az egyesületet. Végre mondja már ki valaki, mire van szükség. + Az építőipari szövetkezet sokat vállalt. Mi lesz a még megmaradt szakosztályokkal? — Majd lesz helyük mondja Dombi Mihály. — A motorcsónakosok eddig is önellátóak voltak. A kerékpárosokat pedig már megkereste a Szolnok, és úgy tudom a Békéscsaba is érdeklődött utánuk. Ha nem lesz gazda, úgy felértékeltetjük a kerékpárokat és bizományiban értékesítjük. Sajnos 160 ezer forint van az év végéig. A mai árak mellett ez csak hideg vízre elegendő ... A lovaglással vasárnap befejeződött az ACP Kupáért kiírt öttusa-csapatbajnokság, s a győzelmet valóban huszáros hajrával a címvédő 0. Dózsa együttese .szerezte meg. A lila-fehér legénységnek ezzel sikerült a mesterhármas, 1988 és 1989 után újólag Mizsérék hódították el az aranyérmet. Persze, hogy a végeredmény kialakuljon, a mezőnynek teljesítenie kellett a lovaspályát. A zárőszámra sokan voltak kíváncsiak, s a szép számú közönség nemcsak a napos időt élvezte, hanem a fordulatokban bővelkedő „paripás" csatát is. A legbizonytalanabb szám ezúttal még külön izgalmat is ígért, hiszen a négy tusa után élen álló Bp. Honvéd előnye 37 pont, tehát alig több mint egy verőhiba volt (egy akadályverésért 30 pontot vontak le) a nagy rivális Ü. Dózsa előtt. A lila-fehérek mindent meg is próbáltak, hogy újból bajnokok legyenek, s a lovaglás kezdetétől jó úton haladtak a győzelem felé. Nemcsak ledolgozták hátrányukat, hanem jelentős előnyre is szert tettek, ugyanis versenyzőik, Balaska Zsolt és Káinoki Kis Attila 1100, illetve 1060 pontot teljesítettek, míg a pirosfehéreknél Acs Péter 926, Czink György pedig 1000 ponttal zárt. A két olimpiai bajnok, Mizsér Attila és Martinék János csatájából is — előbbi révén — a Dózsa jött ki győztesen, 1100:1010 „arányban". A lilák utolsó versenyzője Madaras Ádám volt, aki korábban nem éppen lovastudásáról volt híres. Ezúttal viszont a világbajnoki kerettag magabiztos produkcióval maximális pontszámot ért el, s amikor lejött a pályáról, csapattársaival már az aranyérmet ünnepelhette. A nap utolsó lovasa Fábián László volt. Az olimpiai és világbajnok trió harmadik tagja már az első ugrásnál rontott, később is hibázott. így meg kellett elégednie 960 ponttal. Gyengébb lovaglása ellenére az egyéni értékelésben mégis a Bp. Honvéd versenyzője végzett az élen. Az 1990. évi ACP Kupa öttusa-csapatbajnokság végeredménye: 1. Ű. Dózsa (Madaras Ádám, Mizsér Attila, Balaska Zsolt, Káinoki Kis Attila) 20 851 pont; 2. Bp. Honvéd (Fábián, Martinék, Czink, Acs) 20 430; 3. Alba Volán (Katona, Kalocsa, Gallai, Hódosi) 20 042; 4. Csepel 19 949; 5. MAFC-Corso 16 740. Az egyéni értékelés végeredménye: 1. Fábián László 5382 pont, 2. Madaras Ádám 5342, 3. Mizsér Attila 5299, 4. Sárfalvi Péter 5251, 5. Martinék János 5237, 6. Katona Ferenc 5180, ...9. Káinoki Kis Attila 5081. Horváth László szövetségi kapitány így vélekedett a világbajnokságra készülő versenyzők teljesítményéről: — Hangsúlyozni szeretném, hogy nem készültünk külön erre a versenyre. Ennek megfelelően szerepeltek a válogatottak. Teljesítményükön érződött a fáradtság, ezért hibáztak is. A világbajnokságig még majdnem egy hónap hátravan, lehet javítani. A formába hozás még előttünk áll. Hétfőn pihenőt kapnak a versenyzők, kedden viszont a margitszigeti öttusabázison elkezdjük a közvetlen vb-felkészülést. Egyedüli kivétel Fábián László, ő ugyanis 8-án elutazik a vívó-világbajnokságra, s csak utána csatlakozik társaihoz. Hogy milyennek láttam az öt vbrésztvevő teljesítményét? Fábián négy számban remekelt, kár, hogy lovaglása gyengén sikerült. Sajnos, a májusi budapesti Világ Kupa-versenyen mutatott balszerencsés lovasteljesítménye óta nem talál magára ebben a számban, ezért a legfontosabb, hogy visszahozzuk önbizalmát. Mizsér úgy szerepelt, ahogy vártam. A vívása gyenge volt, de neki pihenten kell pástra lépnie ahhoz, hogy eredményes legyen. Martinék vívásáról is ugyanezt mondhatom, viszont lövészete és a fizikai számokban nyújtott teljesítménye megnyugtató. Madaras egyenletesen, jól versenyzett, most már ő is kezd felnőni a feladatokhoz, elviseli a felelősséget. Káinoki nem volt teljesen egészséges a csb előtt, de ragaszkodott ahhoz, hogy induljon. A sérülés rányomta bélyegét szereplésére. A nincs nagy úr. Erről próbáltak beszélni a Szegedi Építők Spartacus társadalmi vezetői. Bármennyire Is fájdalmas, ki kellett mondaniuk a végszót. Október Síén. az egyesület fejfájára az kerül: élt 38 évet, meghalt a változás első évében ... SUli József Kilencedszer a Hungalu Kupáért Hódmezővásárhelyen immár 9. alkalommal ikerül sor a helyi VSE rendezésében a Hungalu Kupa nemzetközi ví zilabdatornára. A kedden rajtoló B kategóriás viadalon a házigazdák csapata mellett a jugoszláv TrigLav Kranj szerepelt a legtöbbször, az idei már a hetedik fellépése lesz. Harmadszor indul a végső győzelemre is jó eséllyel pályázó litván Banga Kaunas — az év végi budapesti Lee Cooper—Buda—Flax dóllárpénzdijas torna rendszeres résztvevője —, amely 1988-ban és 1939ben elnyerte a Hungalu Kupát. Ötödször tér vissza a csongrádi városba a jugoszláv KPK Korcs ula, első ízben kapott viszont meghívást az olasz RN Chiavarí és a román Kolozsvár gárdája. A háromnapos tornát körmérkőzéses formában bonyolítják le. Kedden egy, szerdán és csütörtökön kétkét fordulót rendeznek. Különdíjat kap a legsporiszerűbb csapat, a legjobb kapus és mezőnyjátékos, a gólkirály, továbbá a legfiatalabb pólós és a legjobb hódmezővásárhelyi vízilabdázó is. Totóeredmények A totó 26. heti játékszelvényén szereplő mérkőzések eredményei: 1. IvlTK-VM—IKK Norrköping 2. AGF Aarhus—Vasas 3. Macoabi Haifa—Siófok 4. Energie Cottbus—Malmö 5. FC Berlin—Bayer Uerdingen 6. Gefle IF—Vienna 7. Lyngby BK—Neuchatel Xamax 8. Sturm Gnaz—Fortuna Düsseldorf 9. Vejle BK—Slovan BratisLava 10. VfL Bochum—Slavia Sofia U. C..... . . 12. Kaiserslautern—Bohemiarus Pnaha 13. Plastika Nitna—FC Luzern Pluszmérkőzés: 14. örebro SK—Tatabánya 4-3 1 2-0 1 3-0 1 0-2 2 1-2 2 1-2 2 1-2 2 0-0 x 1-0 1 1-0 1 2-1 1 l-l X l-l x 5-1 l