Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-16 / 173. szám

* 1990. július 16., hétfő Sport — Kiskert Evezés Ujabb vízügyis aranyérem Az utánpótlást jelentő korosztály (úttörő, serdülő és ifjúsági korcsoport) or. szagos bajnokságának har­madik versenynapja is kel­lemes. napsütéses időben zajlott le a Maty-éren. Igaz, néha szellő fodrozta a Gróf Széchenyi István evezőspá­lya víztükrét, ám ezért egyáltalán nem haragudtak az ifjú sportolók, inkább hálásak voltak, hogy olykor hűsítő fuvallat enyhítette a rekkenő hőséget. A Szegedi Vízügyi SE evezősei három számban voltak érdekeltek. Eddigi eredményeik, az öt arany­érem és a további jó he-, lyezéseik érthető boldogsá­got' váltottak ki a verseny­zőkből és edzőikből egy­aránt. Dr. Simády Béla, a víz­ügyisek szakosztályvezető­je, az árnyat adó gomba alatt üldögélve. délután többször is órájára pillan­tott. Türelmetlenségének: egyetlen oka volt. lázas iz­galommal várta a 4 órát. ugyanis akkor rajtolt a fiú ifjúsági nyolcas, s hajójuk esélyesként indult. — Egyik legbiztosabb számunk, bár én, mint örök babonás, nem szívesen mon­dok ilyet a verseny előtt — utalt nyugtalanságára. — Függetlenül ettől a helye­zéstol, végtelenül boldog és elégedett vagyok, hiszen mindenki megtette a magá­ét, tudása legjavát nyújtot­ta a három nap során! Röpke beszélgetésünk után nem sokat kellett vár­ni az utolsó számra, ami újabb szegedi sikerrel vég­ződött, ugyanis a nyolcas (Pataki Andor, Kéri László, Hernádi Gábor, Kéri Tibor, EZÜSTÖS LÁNYOK Lyonban, a vívó világ­bajnokság záró napján a magyar női párbaj tőr-válo­gatottnak nem sikerült megvédenie cfmét: a döntő­ben 9:7 arányú vereséget szenvedett az NSZK együt­tesétől, így ezúttal ezüstér­mesként zárt. Az 1990. évi női párbajtőrcsapat világ­bajnok: NSZK. 2. Magyar­ország (Eőri Diana, Szalay Gyöngyi, Várkoriyi Marina, Horváth Marianna, Szőcs Zsuzsa). 3. Olaszország (Col­tori, Uga. Anglasao, Chiasa, Amendolara). A világbaj­nokság éremtáblázatának végeredménye: Olaszország 8 arany, 3 ezüst. 2 bronz, NSZK 3, 0, 2; Maí[,iaror­szág 1, 3, -. Vasárnap este Gyenes Kálmán felvétele A vízügyisek fiú ifjúsági bajnok kormányos négyese. Da­nyi Róbert kormányos. Csonka Csaba, Hegyközi Ferenc, Oézsi Péter, Károlyi Tamás. Dézsi Péter, Károlyi Tamás, Csonka Csaba, Hegyközi Fe. renc, korm.: Danyi Róbert, edző: Sebesvári Mihály) ha­talmas küzdelmet hozó ver­senyben, remek evezéssel ért elsőként célba! — öt bajnoki címre szá­mítottunk, reálisan erre volt esélyünk, és hat lett belőle! — mondta örömtől sugárzó arccal Sebesvári Mihály, a Vízügyi SE vezető edzője, amikor véget ért a bajnok­ság. — A nyolcas sikere amolyan ráadás volt, de na­gyon jól jött ez az újabb aranyérem. Mostani ered­Mindenfelől Lyon. és a város jelképe, a világbajnokság kabalája, a kisoroszlán, elbúcsúzott a világ legjobb vívóitól. BRONZ A JUNIOROKNAK Vasárnap az utolsó két helyosztóval befejeződött a várnai juniorv vízilabda Európa-bajnokság. Az aranyérmet a jugoszlávok, az ezüstöt a csehszlovákok, a bronzot pedig magyarok érdemelték ki. — A hesly-( osztók eredményei: az 1. helyért: J ugoszlávia—Cseh és Szlovák SZK 7:5 (1:0, 3:3. 2:2, 1:0); a 3. helyért: M agyaronszá g—B ulgári a 7:5 menyeink éves munkánkat igazolják, az történt, amit vártunk. A szegediek, az említett első hely mellett még a kö­vetkezőket érték el: lány, úttörő, egypárevezősben Tá­borosi Hajnalka negyedik, a kisdöntóben Oláh Magdolna nyolcadik. Fehér Zsuzsa ki­lencedik, Kátai Judit tizen­egyedik lett; a fiú, serdülő, kormányos négyes (Széli Attila, Hansel Balázs. Szél­pál József, Igaz Tamás, korm.: Baksa Botond) a ne­gyedik helyen végzett. (1:1, 4:1, 2:0, 0:3). Az EB végeredménye: 1. Jugoszlá­via, 2. Cseh és Szlovák SZK, 3. Magyarország, ... 8. Szovjetunió. DETARI: FOLYTATÁS A BOLOGNÁBAN Détári Lajos. akinek pénzügyi természetű vitái adódtak a görög kupagyőz­tes Olympiakos Pireusszal, új csapatot „talált". "Vasár­nap hároméves szerződést írt jüá az olasz I. osztályú bajnokságban szereplő Bo­lognával. A szőke középpá­lyás csütörtökön máris útna­kel Itáliába — tájékoztatta az MTI munkatársát Komo­ra Imre, Détári apósa, egy­ben az elmúlt hónapokban volt edzője is a görög klub­nál. Haltelepítés A Stzegedi Hermán Ottó HE július 17-én (kedden) a reggeli óráktól haltelepítést végez a Keramit, a Gumis, a Fehér-piart és Szilvás ne­vű vizein Ezért, ezeken a területeken az említett időponttól július 21-én. reg­gel 6 óráig általános tila­lom -lesz. Prost „Zsinórban" a harmadik győzelem A világbajnoki címvédő francia Alain Prost megsza­kítás nélküli harmadik győ­zelmét aratta vasárnap sil­verstone-ban a Forma—l-es autós gyorsasági világbaj­nokság Brit Nagydíján. A Ferrari pilótája június 24-én a mexikóvárosi, július 8-án pedig a Le Castellet-i futa­mot is megnyerte, s immár a 43. Grand Prix-győzelemnél tart. A 35 éves Prost, aki 1983­ban, 1985-ben és 1989-ben is győzött Silverstone-ban, ez­zel átvette a vezetést a világ­bajnoki pontversenyben. Brit Nagydíj, 64 kör a 4,78 km-es pályán: 1. Alain Prost (francia, Ferrari) 1.18:30.999 ó — 233,23 km/ó átlagsebes­ség, 2. Thierry Boutsen (bel­ga, Williams) 39.092 mp hát­rány, 3. Ayrton Senna (brazil, McLaren) 43.088 mp hátrány, 4. Eric Bemard (francia, Lar­rousse) 1:15.302 p hátrány, 5. Nelson Piquet (brazil, Be­netton) 1:24 003 p. hátrány,' 6. Aguri Suzuki (japán, Lar­rousse) 1 kór hátrány. A vb-pontverseny állása. Pilóták: 1. Alain Prost 41 pont, 2. Ayrton Senna 39, 3. Gerhard Berger (osztrák, McLaren) 25, 4- Nelson Piquet 18, 5. Thierry Boutsen 17, 6. Nigel Mansell (brit, Ferrari) és Jean Alesi (francia, Tyrrell) 13—13. Márkák: 1. McLaren 64, 2. Ferrari 54, 3. Williams 27, 4. Benetton 25, 5. Tyrrell 14, 6. March 6. ]. A. Samaranch 70 éves Exkluzív interjú a NOB elnökével Kedden ünnepli 70. szü­letésnapját Jüan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. 1966-ban választották meg a NOB tagjává, 1968 és 1975 között a végrehajtó bizottságban dolgozott, 4 éven keresztül (1974—1978) a NOB vb alelnökeként fá­radozott. 1977 és 1980 kö­zött Spanyolország nagy­követe volt Mongóliában, illetve a Szovjetunióban. A nemzetközi olimpiai mozgalom első embere 1980 óta áill a NOB élén. Dr. Aján Tamás, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság fő­titkára hosszú évek óta is­meri Jüan Antonio Sama­ranchot. Így vélekedett munkásságáról: — Ha lehet tömören fo­galmaznom, Samaranch úr a sport igaz, őszinte és tán­toríthatatlan megszállottja. Tíz éve, amióta a NOB el­nökévé megválasztották, fáradtságot nem ismerve munkálkodik azon, hogy a nemzetközi olimpiai moz­galomban a '70-es években támadt nem kevés „hajszál ­repedés" eltűnjön. * A 70. születésnap alkal­mából az MTI s portszer­kesztő6ége a Sport-Intern c. lapban korábban megjelent exkluzív interjút adja közre — változtatás nélkül. A 22 kérdésre a következő vála­szokat adta a NOB elnöke: 1. Mit tart ön az emberi­ség legjelentősebb történel­mi vívmányának? — Azt a pillanatot, ami­kor először tette a lábát a Holdra. 2. A legmaradandóbb sportteljesítmény, netán re­kord? — Minden olyan atlétikai verseny egyfajta csúcs, amikor százan képesek be­futni egy maratoni viadal céljába! Arni a mérhető re­kordot illeti: Bob Beámon 8,90 méteres távolugró vi-, lágcsúcsa az 1968-as mexi­kói nyári olimpián. 3. Mit tart ön a legna-> gyobb boldogságnak egy ha­landó ember életében? — Ha vállalt kötelességét teljesítve az embert a lélek békéje önti el. 4. Mi lehet egy embef ele­tében a legnagyobb balsze­szerencso? — Ha önmagába vetett hitét veszíti. 5. Kedvenc sportága? — Az atlétika. 6. Mit tart élete eddigi legnagyobb sikerének? — Azt, hogy 1980-ban megválasztottak a NOB el­nökévé. 7. Mi lenne az egyetemes sporttevékenység legna­gyobb veresége? — Ha pem tudnánk egy­szer megrendezni az olim­piai játékokat. 8. Mi az. ami nélkül a sport nem sport? — A sportszerűség, a fair play szelleme. 9. Mi az az emberi hiba, amit a legkönnyebben meg­bocsát? — A túlzott, parttalan lel­kesedést. 10. Amit a legjobban gyű­löl, ha a sportbéli vissza­élésről esik szó? — A szélhámosságot, a csalást. 11. Ki minden idők leg­nagyobb kedvence az ön számára a sportban? — Emil Zatopek. 12. Es kit tekint minden idők legnagyobb sportem­berének? — Jesse Owenst. 13. A kedvenc szerzője? — A klasszikusok között Cervantes, a modern idők­ből pedig Ernest Heming­way. 14. Kedvenc festője? — Pablo Picasso. 15. Kedvenc történelmi személyisége? — Mahatma Gandhi. 16. Történelmi személy, akit a legjobban megvet? •— Júdás. 17. Mit tart a legnagysze­rűbb sportbéli erénynek? — A hűséget, állhatatos­ságot, kitartást. 18. Mi a véleménye arról, mivel lehet legjobban jel­lemezni a sportot? — A sportszerűség eszmé­jével. 19. Mi az, amit a legjob­ban szeretne elérni a sport­világban? — Már elértem. A NOB elnökének lenni' — ez a le­hető legnagyszerűbb dolog, ami létezik a földön. 20. Melyik az az emberi tulajdonság vagy ismérv, ami a legtöbbet ér az ön szemében? — Az emberrel veleszüle­tett intelligencia. 21. Melyik az a város, ahol a legjobban szeret élni? — Lausanne-ban. Klímá­ja, csendessége, szépsége, és az ott lakó emberek Dája miatt. 22. A legfőbb vezéreszme, ami irányítja az életben? — Mindenki előtt nyitva az út elérni azt a célt, ami­re valóban rászolgált. Megértésért dobolunk Szabad-e allarmírozni kertes százak nevében? Nyugi! Nem költséges beruházásért verjük a dobot, csupán, kevéske megértést kérünk az il­letékes hatóságtól azok 6zámára, akik naponta busszal iparkodnak do­rozsmai, sziksóstói kert­jeikbe, ám ez többeknek költséges és fárasztó. Miért is? A sziksóstói bejáró­fasorig nincs baj. Odáig a bordányi—üllési—pusz­tamérgesi járatokra is külön fizetség nélkül föl­szállhat az összvonalas bérlettel bíró utas. Ha­nem, ha 350—400 méter­rel tovább, a Kiskertek megállóig igyekszik, ak­kor bizony mindig 8 fo­rintot kell legombolnia. Ez nagyon rágja az em­berek máját, mert onnan még 200—600 métereket kell kutyagolniuk, tekin­tettel arra, hogy az öreg­hegy-részen nemrég újabb 50-100 telket vásá­roltak szegedi nem-autó­sok. Félreértés elkerülendő: nem az a panasz tárgya, hogy a városi közlekedés határát nem a Kiskertek megállónál vonták meg, hanem a részrehajlás, a kivételezés. Kiderült, va­lamikor 300 méterrel kin­tebb vitte a busz a né­pet ugyanezért a pénzért, ám „valami nagykutya" kedvéért az ő telkéhez közelebb hozták. Azóta úgy tűnik, mintha egyet­len ember érdeke na­gyobb nyomatékkal bír­na, mint százé. Aranyosok a buszveze­tők. Minthogy látják: a nehezen lekászmálódó öregek még hosszan kénytelenek az ország­úton gyalogolni, egyikük tréfásan indítványozta: „Nekem ott kell megáll­nom, ahol a tábla. Fog­janak össze, és vigyék ki a régi helyére!" Tényleg ez lenne a megoldás? Van, persze, más ano­mália is errefelé. Csak a jó Isten a megmondha­tója, hányszor jelezték már az errevalósiak. Ta­nácsnak küldött levélben, újságcikk formájában, keresetlen élőszavakkal, hogy a sziksóstói megál­lót, életveszélyesség okán, át kellene helyezni az úgynevezett „reccskanya­ron" túlra, az út egyene­sébe. Akkor a Bordány felől érkező autós (az is, aki nem ismeri a cent­rifugális erőt) már mesz­sziről látná a buszra vá­rakozókat, ahol illik, il­letve érdemes lassítani, jobban figyelni. Hiába! Egyetlen rea­gálásra emlékeznek ugyan az idős kapa&zere­tők, amelyet a tanács hi­vatala eresztett meg K. F. levélíró címére, ám abban sem volt köszö­net Merő tájékozatlan­ság, vagy inkább ködö­sítési szándék, fennhéjá­zó gőg lövellt belőle. A lényege szerint azért nem lehetséges valamifé­le olcsó kivitelű, szél és erő ellen védő beálló a régi helyén, mert nincs pénz a takarításra. Ha az ember arra gon­dol, hogy a belvárosi járdaszigetek is ragad­nak a szutyoktól, nem talál szót az efféle „in­dokolás" minősítésére. Az már csak félve, igen bizalfnas körben ve­tődik föl, nehogy lází­tásnak minősítse „vala­ki", hogy a Vereshomok út—Subara dűlő—Szal­máskert út vonalán is fölszedhetné a telkes, il­letve fürdős busz a tá­volabbról igyekvő kerttu­lajdonosokat. Isten őriz­zen! Az említett útvona­lat akkor salakkal, tör­melékkel, kaviccsal kel­lene erősíteni, ami me­gint pénzt kóstálna. Nincs egy árva sze­méttároló a szépséges vi­déken. Az emberek zacs­kóba gyömöszölik a mé­regtasakokat, fiolákat, az­tán szépen hazahozzák Szegedre. Leginkább csak szóban, persze. Mert az útszéli árokba, mélyedé­sekbe lökött fertőző anyagok garmadája a környezetvédelem ne­hézségeit szemlélteti. Va­jon, ebben a 200 ezres városban nem akadna egy konténer, amely egy frekventált helyen lete­hető, és telten elvihető lenne? És végül hadd kockáz­tassuk meg: ha lenne az ottani utcákban bármi­lyen gyér közvilágítás, ta­lán a betörők és más lacibetyárok sem mer­nének oly magabiztosan garázdálkodni. Lehetséges, hogy mind­ez csak pihenteszű nyug­díjasok okoskodása. de könyörgünk, mondjának már valamit! Tudni len­ne jó, felelőtlenek va­gyunk, vagy hibban­tak... F. N. I. Mozgó bisztró Árnyékban is harminc­fokos hőség. Talpperzse­lő homok. Munka. Szom­júság. — Akár így is kezdődhetne a kiskerti hétvégék leírása. S foly­tatódhatnék azzal, hogy üdítőből, sörből hamar elfogy a készlet — pláne, ha összejárós a szom­szédság. Megesik az is, hogy a cigaretta vagy a kávé találtatik kevésnek. Ilyenkor aztán rendsze­rint jön az önmegtartóz­tatás, vagy felteszi a csa­lád a „menjen már be valaki a faluba, a biszt­róba" kezdetű lemezt. De nem Sándorfalván! Ott kérem, mostanában a bisztró megy a kisker­tekbe. — Mielőtt kedves olvasóim meggyanúsíta­nának, hogy agyamra ment talán a hőség, sie­tek kijelenteni, hogy az akcióra több tanúm van. Sót, tanúm az egész sán­dorfalvi kiskertsor. Ott zendül fel mostanság — szombaton és vasárnap kétszer is — a 3+2 együttes kissé elnyúzott nótáinak kíséretében a felhívás „Tessenek köze­lebb fáradni! Üdítő, bor, sör, kávé, cigaretta ..." Az áruvaj megrakott utánfutós autóból vil­lámgyorsan feltölthető a készlet. Sőt, rendelni is lehet! Kenyeret, tejter­mékeket, ha kérnek a kertgazdák, helyükbe hozza a vállalkozó ked­vű „Kertellátó", aki a Róna bisztróval kooperál. A kiskertesek — különö­sen a napokig, hetekig kinn élők — örömére. Akik közül egyre többen stoppolják le kapujuk­ban a mozgó bisztrót. Vállalkozásáról azért szóltunk, hátha máshol is kedvet kap, fantáziát lát hasonló tevékenységhez valaki... Sz. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents