Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-13 / 170. szám

1990. július 13., péntek Pártporta 3 A MC.HA GONDOLTUK A „PARTOS TAVASZ" UTAN. HOGY UBORKASZEZON HELYETT „PARTSZEZON" KÖSZÖNT RANK A NYÁRON IS. MÁRPEDIG EZ TÖRTÉNT. NEMSOKARA. KÉT HÉT MÜLVA. ISMÉT AZ URNÁKHOZ JÁRU­LUNK. HOGY KINYILVÁNÍTSUK AKARATUNKAT: ISMÉT AZ URNÁKHOZ KÍVA­NUNK-É JÁRULNI. ELNÖKÜNKET MEGVÁLASZTANDÓ: S TERMÉSZETESEN FOLYNAK IMMÁR A SZEPTEMBERI HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK ELŐKÉ­SZÜLETEI — HELYBEN. S MINT TAPASZTALJUK. A PARLAMENTBEN IS... IS­MÉT SZAPORODNAK TEHÁT A PARTBERKEKBŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK. MINT EZT ALÁBBI ÖSSZE ÁLLÍTÁSUNK IS BIZONYÍTJA. ABBAN A REMÉNYBEN KÖVETJÜK TOVÁBBRA IS AZ ÜJABB VÁLASZTÁSOK ELŐTTI CSATÁROZÁSO­KAT, HOGY ALAPJÁBAN VÉVE MINDEN PART EGYET AKAR. MIKÉNT AZT A KERESZTÉNYDEMOKRATÁK TAPASZTALTAK BAJORORSZÁGBAN. Magyar Szocialista Párt Szabad városban szabad polgárt! (Aki számíthat városára, akire számíthat városa) 1. Szeged kapja vissza történelmi joga­it. A megyétől független, szabad várost! 2. Minden helyi ügyben az önszerveződő polgári köztestületek döntsenek! 3. Közvetlen polgármester-választast! Jo­got a helyi népszavazásra! 4 A képviselőtestület által választott és annak félelős tanácsok ellenőrizzék a hi­vatali szakapparátus munkáját! 5. A hatalmi szóval Szegedhez csatolt községek lakói a helyhatósági választások előtt, helyi népszavazáson, maguk dönt­hessenek a városhoz tartozásról és annak mikéntjéről! 6. önálló képviselő-testületet Szeged tör­ténelmileg kialakult városrészeinek, ezek szövetsége alkossa a város önkormányza­tát! 7. Városi rendőrséget, pénzügyőrséget, Országgyűlés által válaíztott bírákat, ön­kormányzat által választott városi ügyészt! 8. Vissza a város egykori tulajdonait, ingatlanjait, földjeit, ha azon önálló kor­mányzat nem alakul! 9. Városi tulajdonba a közszolgáltatáso­kat, közműveket, ezek vállalatait, szegedi egységeit! 10. Adómegosztást az állam és a város között! Helyi adókivetési, -mérséklési, -el­engedési jogot! 11. Városi bankokat befektetési és fej­lesztési intézetet, biztosítótársaságot, nyug­díjpénztárat! 12. Szeged legnevesebb és legsikéresebb vállalkozóiból, legnagyobb adófizetőiből gazdasági szaktanácsadó testületet a hely­hatóság mellé! 13. Tiszta, egészséges környezetet, egész­séges városban egészséges polgárokat! + 1. Növekedjen az önkormányzati va­gyon! Meg kell akadályozni a város ki­rablását, a mée meglevő tanácsi vagvon és tökeérdekeltségek magánvállalkozásokba való, ellenőrizhetetlen átmentcsét. A már „átmentett" vagyont vissza kell juttatni a városnak! Ezzel szemben, meg kell gyor­sítani a tanácsi bérlakások eladását — a jelenlegi bérlőiknek! * A szegedi szocialisták számítanak a vá­ros polgárainak véleményére, javaslataira. Formálják, színesítsék, gazdagítsák a fen­ti programot! Véleményüket kifejthetik szóban, az elnökség fogadónapjain, min­den kedden és pénteken a Tisza-parti székházban: szerdánként délután, szomba­tonként délelőtt a Dugonics téren felállí. tott standnál; és levélben is. a következő címen: MSZP Szeged városi elnöksége, Szeged. Pf. 104. Kereszténydemokrata Néppárt A CSU vendégeként Bajorországban A bajor Keresztény-szociális Unió (CSU) nemrégiben egyhetes tanulmányútra hívta a Kereszténydemokrata Néppárt delegációját, hogy a helyszínen ismerjék meg a bajor önkormányzatok működését. A magyar küldöttség két Csongrád megyei tagja, Ótott-Kovács József (Puszta­mérges) és Varga Imre (Ásotthalom), számos hasznos ta­pasztalat birtokában tért haza. Az alábbiakban ezek egy részép adjuk közre. Vállalkozók Pártja H magánszektorban a helyzet változatlan A Vállalkozók Pártja sem országos, sem helyi szinten fővárosban helyezkedik el nem szerepelt túl rózsásan az országgyűlési képvisclő-vá- — a tulajdonképpeni elnök­lasztásokon. A megújulás szükségességét maguk is fölis- ség Kecskeméten dolgozik, merték; ezt bizonyítja kongresszusuk, annak határozatai. ebb51 is látszik hog első_ igyekeznek alulról szerveződni, fokent a videkiekre tamasz- , .... ,, . kodva. A pártot héttagú ügyvezető elnökség irányítja: sorban a Vldekre kívánunk az országos elnökségnek egyébként 20 tagja van. közöttük támaszkodni, a szegedi Oláh Sándor is. Szegeden háromtagú elnökséget a beszélgetés a további­választottak. melynek tagjaival - Nyitrai György és akban a gazdaság jelenlegi veszprémi Karoly kisiparosokkal, valamint Guláesy Zoltán állapotáról folyt A magán­kereskedővel — és Oláh Sándorral pártjuk jövőjéről, arcú- szektor helyzete — álnpi­latárol beszélgettem el. tottuk meg - sajnos ugyan­olyan, mint egy, két, vagy Első megállapításunk az Kötnek-e más pártokkal vá- több évvel ezelőtt. A vállal­volt hogy erre a rétegre so- lasztási szövetséget? kozók körében ugyanolyan sem volt jellemző a pártos- — Létezik olyan település bizonytalanság uralkodik; kodás, s minthogy akkor az országban, ahol pártunk bénítólag hat az infláció, s egyetlen párt „közül" lehe- polgármesterjelöltet állít. A az elvonások mértéke. Je­tett választani, a tfállalko- VP közpiontilag egyik párt- lenleg a magán vállalkozók­zók Pártjának mai tagsága tal sem köt választási sző- tói társadalombiztosítás és elsősorban a korábbi pár- vétségét; ez azonban nem különféle adók címén 85szá­tonkívüliekből áll. A párt jelenti azt, hogy más pártok zalékot vonnak el, mint el­műkódésére sokáig rányom- jelöltjeit ne támogatnánk, mondották; pedig igazán ta bélyegét a Kiosz-közpon- Minden alapszervezet maga nincs nagy igényük, csak túság; ez az egyik oka a dönt e kérdésben. Itt, Sze- annyi, hogy az összelvonás választási kudarcnak, a má- geden mindenképpen olyan mértéke lehetőleg 50 száza­sik pedig az, hogy csupán személyt támogatunk — még lék alatt maradjon... Meg­1989. december 5-én jegyez- ha nem is tagja pártunknak jegyezték: olyan vállalko­ték be a VP-t (a szegedi —, aki vállalkozásbarát. A zásbarát törvényeket, jog­alapszervezet '90 februárjá- helyhatósági választásokra szabályokat kellene hozni, ban alakult meg), tehát készülve fontos szerepet sz.á- amelyek elősegítenék az erős minden előzetes tapasztalat nunk a Kecskeméten meg- középosztály létrejöttét; ez és szerveződés nélkül „ug- jelenő „Magánerő" című he- esetben a vállalkozó réteg róttak be" a választási küz- tilapunknak, melyet orszá- képes volna a munkanélkü­delembe. gos terjesztésűvé szeretnénk liek nagy részének „felszip­.fejleszteni. Itt jegyzem meg, pantására" is. — Kizárólag a jelenlegi hogy _ naha a párt köz_ kisvállalkozói, közepvallal- pontj koordjnációs irodája a Sandi István kózői réteg képezi a poten­ciális tagságukat? PeTg" daTágot'k:vánumTkj- Az állami elvonásokról alakítani Magyarországon — mondotta Guláesy Zoltán —, Megállapitható, hogy gaz- maximális értékét 16 száza­akkor meg kell tanulnunk: daságunkat jelenlegi helyze- lékban tartjuk elfogadható­bárkiből bármikor vállalkozó téből csak olyan gazdaság- nak, ugyanakkor elképzelhe­válhat. így hát mindenkire politikával lehet kivezetni, tő a 0-kulcsos termékek je­számítunk, a szellemi dol- amely ösztönzi a gazdasági lentős többségének 8 száza­gozókra is, hiszen természe- folyamatban résztvevőket, lékos kategóriába sorolását, tes, hogy nemcsak az ipar amely segíti a piaci folya- A személyi jövedelemadó és a kereskedelem területén mátok kibontakozását és adómentes sávját 96 ezer kell vállalkozni. Alapvető amely megteremti az egysé- forintban tartjuk szükséges­érdeke az országnak, hogy ges piacban való gandolko- nek megállapítani. Az adó­egy széles bázisú középosz- dás és cselekvés lehetőségét, kötelezettséget egységesen 25 tály jöjjön létre. A veszteségesen termelő százalékos lineáris adókulcs _ A macvar nártok túl- vállalatok támogatását radi- bevezetésével tartjuk célsze­A magyar pártok tul- káUsan csökkenteni kell, és rúenek nyomó többségé tömegpárt. , windokoltabb ese- rueneK" Kivételt képez ez alól a kis- a £gindcese a vállalkozás! nyereség gazdapárt és a VP. amely £Sbb> m, támogatós esetében egységesen 10 szá­kién,eg az effektív termelő- SStásáÍ^ely a jlfem tertunk neteg partja - teszi hozza legj tam(>gatasok összegének elfogadhatónak. Olah Sándor. maximum 20 százaléka le- (Részlet a Vállalkozók — Hogyan készülnek a het. Pártjának gazdaságpolitikai helyhatósági választasokra? Az általános forgalmi adó állásfoglalásából.) Reichertshofénben nagyon kedvesen fogadtak bennün­ket, a polgármester néhány jellemző adatot mondott helységükről: kb. 6 ezer la­kosa van. 36 négyzetkilomé­teren fekszik, eredete a Ró­mai Birodalom korára ve­zethető vissza. Van a köz­ségben általános és közép­iskola, 9 játszótér, 7 sport­létesítmény, 3 teniszpálya, 2 nagy sportcsarnok, 3 sport­egyesület. Jelenleg építés alatt áll egy nagy tornate­rem és egy tűzoltószertár. A lakosság jelentős része a közeli Audi gyárban dol­gozik. Tervezés felsőfokon Ezután egy építési ügyek­kel foglalkozó tanácsi szak­ember tartott előadást. Ba­jorországban szövetségi |s helyi szintű építési jogsza­bályok érvényesek. A szö­vetségi jog egyenlő a ter­vezői joggal, azt írja elő, hol szabad építeni. A tervezés általában több évet is igénybe vehet, ezen idő alatt kikérik a szakha­tóságok (összesen 28 van) és a lakosság véleményét is. E széles körű egyeztetés után helyhatósági törvény­nyel véglegesítik a tervet, ami ezután minden érintett számára kötelezővé vál.U. Bírósági eljárással is csak a tervezési eljárást vitathat­ják, a konkrét tervet nem. Az építési telkek kialakítá­sánál különbizottság végzi az értékmegállapítást. Egy konkrét esetről: ha a szán­tóterület értéke 10 DM/ négyzetméter, ha ezt egy jo­gi formulával átminősítik építési telekké, értéke 200 DM/négyzetméter lesz, en­nek 70 százaléka a tulaj­donosé, 30 százaléka a helyi önkormányzaté. A közösségi törvény fö­lötte áll az egyén tulajdon­jogának. A terv tartalmaz­za a beépítési sűrűséget, az épületek méretét, tájolását, még a szintek számát is. Szinte mindent előírnak, mégsem láttunk talán kettő egyforma magánházat sem! A külterületekre általában nem adnak építési enge­délyt (előnyben részesül a mezőgazdaság), a farmerek­nek is külön kérelmet kell a helyhatóságokhoz benyúj­tani. A kisvárosban 580 darab (jegyzékben felsorolt) mű­emlék jellegű épület van, ezeken bármilyen javítást csak a Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség engedélyezhet, tá­mogatást is ad egy külön alapból. A lakott városrész mellett külön telepet jelöl­tek ki a vállalkozások részé­re, minden szolgáltató és egyéb kisvállalkozó csak itt kaphat engedélyt. Egyházi óvoda Tájékozódtunk a polgár­mestertől a helyhatósági jo­gokról és kötelezettségekről. A helyi általános iskolák építése és működtetése, a víz, gáz és villanyáram biz­tosítása. tűzoltóság fenntar­tása a helyhatóság kötelessé­ge. A körzeti orvos a társa­dalombiztosítási szervtől ka­pott működési engedély alapján bárhol végezheti munkáját. Minden ellátásnak meghatározott, fix ára van. Az óvodákat az egyház építteti és működteti. Az általános iskolákban a hit­oktatás általában kötelező, azonban a szülő nyilatkozhat, hogy nem tagja egyetlen fe­lekezetnek sem és nem vesz igénybe egyházi szolgáltatást. Jártunk egy most épült (kb. 8 hónap alatt lett kész) egy­házi óvodában. Nagyon csa­ládiasan alakították ki az egész berendezést (minden fából készült), a csoportokat aszerint osztják be, hogy me­lyik gyerekkel mennyit kell foglalkozni, nem pedig élet­kor szerint. így a 6 évesektől nagyon sokat tanulhatnak a kisebbek; mint egy család­ban. Egy vállalkozó adóterhei Egy 10 fős asztalosműhely éves bevétele 10 millió DM volt. Ez az üzem már alkal­maz egy adótanácsadót, aki kiszámolja a legkedvezőbb nyereséget és adót. A bevé­telből elkülöníthet egy ké­sőbbi fejlesztésre is. Rendkí­vül alacsony a nyereségszint, itt 200 000 DM, ebből az adó (5 százalék): 10 ezer DM. A nyereségadón kívül van va­gyonadó is, azonbanv az ösz­szes belföldi területen lévő eszköz adómentes, és adó­mentes a külföldön lévőből 60 ezer DM értékű is, így ez az üzem nem fizet vagyon­adót. A kiszámolt adót (10 ezer DM) a helyhatóság sa­ját hatáskörben 240—420 százalékkal emelheti. A szor­zószámot évente előre, vállal­kozásonként állapítják meg, attól függően, hogy a vállal­kozást mennyire akarják tá­mogatni, illetve sújtani. Ha az adóbevallás során valamilyen kedvezményt nem vesz igénybe az adózó, vagy több adót fizet be, a különbözetet az adóhatóság, visszaadja. Minden párt egyet akar Bajorországban a legerő­sebb párt a bennünket is vendégül látó Keresztény­szociális Unió (CSU). Ezt a helyi tanácstestületek össze­tétele is tükrözi. A helyi ön­kormányzatokra azonban egyáltalán nem jellemzőek a pártpolitikai küzdelmek. Azt mondják, hogy az leginkább csak a Bundestagra jellem­ző, az alacsonyabb szintek­re egyre kevésbé. A helyha­tósági tanácsokban minden párt egyet akar, mégpedig a település lehető legjobb bol­dogulását. Mindenütt közvet­lenül választják a polgármes­tert és a tanácstagokat, ez 6 évenként történik Bajoror­szágban. A polgármester he­lyettesét viszont a tanácsta­gok választják. Az NSZK­ban az elmúlt 40 év alatt 3000 helyhatóságban csupán 2—3 esetben volt példa pol­gármester visszahívására. Június 14-e, Űrnapja Ba­jorországban, munkaszüneti nap. Részt vettünk az ünne­pi szentmisén és körmeneten, Hohenkammerban. Nagyon szép a temploma, szebbet itthon sem igen lehet látni. Jártunk Seyernben is, abban a kolostorban és templom­ban, ahol Gizella királynőt Szent István királyunk elje­gyezte. Ótott-Kovács József Magyar Néppárt — Nemzeti Parasztpárt ' név - régi elvek A pártegység jegyében, új névvel szer­veződik újjá egy a törtenelmi partok kö­zül. A Magyar Néppart tagságának régi követelése vált valóra azzal, hogy a Ma­gyar Néppárt országos nagyválasztmánya a június 30-i országos gyűlésén megváltoztat­ta a párt eddigi nevét; a párt neve ezen­túl: Magyar Néppárt — Nemzeti Paraszt­párt. Mindez azért, mert nevében is ki akarja fejezni, hogy jogutódja annak a forradalmi pártnak, mely a Horthy-rendszer népelnyomó politikája alatt is megtalálta annak a módját, hogy eredményesen szer­vezze meg a népi értelmiség, a népi írók vezetésével az ellenállást, a szellemi fel­emelkedést. Olyan vezérek álltak a küzde­lem élére, mint: Veres Péter, Kovács Imre, Bibó István és a többiek! Ok alapították meg a Nemzeti Parasztpártot! Ök tették tudatossá, hogy a magyar népnek a pa­rasztság az éltető eleme Ezért volt jogos követelése a Magyar Néppártba tömörült parasztságnak, népi értelmiségnek, hogy a Magyar Néppárt vegye fel általános elne­vezésébe a Nemzeti Parasztpárt elnevezést is! Az új elnevezés jól kifejezi a népi; nemzeti identitást, s azt, hógy a párt nem kizárólagosan a parasztság pártja, hanem az egész népié! Zászlaja alá állhat minden magyar, aki népben-nemzetben tud és akar gondolkodni — cselekedni! Hívjuk és várjuk mindazokat a régi, pa­rasztpárti tagokat, akik Szegeden. . illetve Csongrád megyében élnek, jelentkezzenek, hogy erejükhöz mérten részt vegyenek az új önkormányzati választások felelősségtel­jes munkájában, hogy segítségükkel olyan személyiségeket tudjunk vezetői tisztségek­be állítani, akik bírják a nép bizalmát. Hívjuk és várjuk a fiatalabb nemzedékek tagjait is, akik ismerik a népiesek irodal­mából: „Mi a teendő?", s fiatalos buzga­lommal részt akarnak vállalni az ország fellendítésének nehéz, de eredménnyel ke­csektető munkájából Címünk: Magyar Néppárt — Nemzeti Parasztpárt, Szeged 1. Pf. 761. Megtalálhatók vagyunk minden hé. ten piénteken délután 5—7 óráig, az Esz­perantó utca 1 szám alatti székházban (nyáron is!). Telefon: 15-336. Dr. Turai Géza

Next

/
Thumbnails
Contents