Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-30 / 157. szám

80. évfolyam, 157. szám 1990. június 30., szombat Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára: 5,30 forint Életem, te egyre drágább! Kormányülés után — Ésszerű gyorsprogram — Feltesszük a koronát Magyarázatot várunk Bukaresttől — A föld körül nincs béke A z Antall-kormány sem kerülhette el sorsát — első népszerűtlen döntését, a drasztikus áremelések be­jelentését, ugyan igyekeztek a Németh-kormány gazdaságpolitikájának örökségeként feltüntetni, de úgy tű­nik, a körülmények parancsszavának minden kabinetnek engedelmeskedni kell. Még akkor is, ha két nappal ko­rábban a miniszter cáfolta az áremelésekről szóló „plety­kákat". A hét végi napokon talán megemészthetjük ezt a falatot, s számítgathatunk is, hogyan fogjuk ezután be­osztani azt, amit már most sem tudunk. Az aratás az évszázados tradícióhoz igazodva, kániku­lai Péter-Pállal kezdődött — sztrájkok nélkül ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy béke honol a föld körül, és a gabonafronton. Kellemetlen hazai híreket kopogtak a te­lexmasinák, a külföldről érkező információk kecsegtetőek — még mindig van hitelünk a világban, s még mindig érdeklődő és segítőkész figyelem kiséri próbálkozásainkat. Meddig?! Tandi Lajos Központi áremelések Központi áremelésekről döntött a kormány csütörtöki ülésén — jelentette be pénte­ken a Parlamentben László Balázs, a kormány szóvivő­je. Közölte, hogy a Németh­kormány által már jóváha­hagyott, de elhalasztott ár­emelésekre a közeljövőben kerül sor. Ennek megfelelően július 9-én átlagosan 25 szá­zalékkal nő a cigaretta és a dohányáruk, valamint az égetett szeszesitalok ára. Ugyancsak e naptól átlago­san 20 százalékkal emelik a benzin és 30 százalékkal a gázolaj árát. Augusztus l-jé­től többe kerülnek a háztar­tási energiahordozók; a szén 45, a brikett és a koksz 35, a tűzifa és a propán-bután gáz pedig 30 százalékkal lesz drágább. A távfűtés 42 szá­zalékkal kerül többe augusz­tus l-jétől, a vezetékes gáz ára átlagosan 26,9, a villany­áramé pedig — szintén átla­gosan — 25,8 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi átlag jelentős szóródással alakul ki, Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban 44 százalé­kos, az egyéb településeken 19 százalékos lesz az áreme­lés mértéke. A falvakban és a kisközségekben nem válto­zik a villanyáram ára. A háztartási tüzelőolaj ára szintén emelkedik, de ennek mértékét az árhatóság még nem kalkulálta ki. A kormány szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik kompenzálni az áremelése­ket, összességében 2,5 milli­árd forintos csomagtervet terjeszt hamarosan az Or­szággyűlés elé. A szándékok szerint augusztustól gyerme­kenként 100 forinttal emel­kedik a családi pótlék, a 4700 forint alatti nyugdíjak 300 forinttal emelkednek, a 4700 forint fölötti, de 5000 forintot el nem érő nyugdíjakat 5000 forintra egészítik ki. Három­száz forinttal szánédkoznak emelni a rokkantsági nyug­díjasok nyugdíját, a házas­társi pótlékot, a GYED és a GYES összegét. Az áremelésekkel párhu­zamosan jelentősen csökken­tik az állami támogatások körét, illetve mértékét. Erő­sen mérséklik — összesen 2,6 milliárd forint értékben — a nyugati exportra kerülő me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékek esetében az ex­porttámogatási kulcsot. A gabonaexport extra jövedel­mének 80 százalékát elvonja a költségvetés. A költségve­tési intézményekben csak­nem 500 millió forinttal csökkel az állami támogatás* összege. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap támogatása 2 milliárd forinttal lesz ke­vesebb. A külkereskedelem­ben a különböző ösztönző alapokból — mint például a Kereskedelmpolitikai Alap, vagy az Általános Interven­ciós Alap 0,5, illetve 1 milli­árd forintot von el a költség­vetés. A vállalkozói nyere­ségadó kedvezményeinek mérsékléséből közel 2 milli­árd forintnyi megtakarítás származik majd. Az állami tulajdon utáni osztalék 18 százalékról 25 százalékra emelkedik, ezáltal csaknem 4 milliárd forint bevételre tesz szert a költségvetés. A tervezett áremelések né­melyikéhez- törvénymódosí­tásra is szükség van, ezért a kormány a tervet jövő héten a Parament elé terjeszi. Az áremelések és az egyéb intézkedések azt célozzák, hogy javuljon az ez évi költ­ségvetés egyensúlya — mondta László Balázs. Emlé­keztetett arra, hogy a Nem­zetközi Valutaalap — a to­vábbi hitelnyújtás feltétele- , ként — megszabta, hogy 1990-ben a költségvetés"' hiányt (ami 1989-ben 54.8 milliárd forint volt) 10 milli­árd forintra kell csökkenteni. Az idén azonban több ténye­ző is rontotta a költségvetés egyensúlyát. így például a lakáskamat-adó semmissé nyilvánítása 4,5 milliárd fo­rintot vett ki a költségvetés „zsebéből". A rubelelszámo­lású külkereskedelmi kap­csolatok átrendeződése szin­tén rontja a költségvetés po­zícióját. A vállalati nyere­ségadó-kedvezmények össze­ge tavaly nagyobb lett a vártnál, ennek hatása az idei költségvetésben is megmu­tatkozik. Mindezek a kedve­zőtlen jelenségek azt valószí­nűsítik, hogy a költségvetési hiány az év végére nem 10, hanem 27 miliárd forint lesz. A most bevezetendő áreme­lések, illetve kedvezmény­megvonó / intézkedések — egyharmad-kétharmad arányban — együttesen 27,7 milliárd forinttal növelik az idei költségvetés bevételeit. Ebből az összegből — a pót­lóllagos költségvetési hiány eltüntetése mellett — tarta­lékot is képeznek, hiszen még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkorák lesznek a helyhatósági választások­kal, a népszavazással kap­csolatos kiadások, milyen költséggel jár az esetleges el­nökválasztás, a Budapest— Bécs világkiállítás, illetve a sevillai világkiállításon való magyar részvétel. Kiadással jár a kötelező gépjárműbiz­tosítás költségeinek fedezése is, hiszen az a literenkénti 1,20 forint, amelyet eddig ax üzemanyagok forgalmi adó­jából az állam átengedett, ma már nyilvánvalóan nem elegendő. Ugyancsak a tar­talékból kell kielégíteni egyes költségvetési intézmé­nyek halaszthatatlan igénye­it. Ezen felül 2,5. milliárd fo­rint többletkiadást jelente­nek a szociális intézkedések. Még az áremelések beje­lentését megelőzően Matol­csy György, a Miniszterelnö­ki Hivatal politikai államtit­kára tájékoztatta az újság­írókat arról, hogy a kormány elkészítette gazdasági gyors­programját. Ennek célja az idei kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállítása, visz­szafordítása, valamint ked­vező alap teremtése a jövőre induló hároméves kormány­programhoz. A program, amelyet hamarosan részletei­ben is nyilvánosságra hoz­nak, még júliusban megkez­dődhet, s augusztus közepén már azok az elemei is mű­ködhetnek, amelyek törvény­módosítást, illetve új tör­vényt igényelnek. Az állam­titkár hangoztatta: a terv nem lesz sem válságkezelő, sem sokkterápiás jellegű, tisztán az ésszerűségen ala­pul. Céljai közé tartozik a kölcsönös vállalati követelé­sek, az úgynevezett sorban­állás megszüntetése. Ennek keretében csődeljárás indul 30-34 nagyvállalat ellen, to­vábbi 500-600 vállalat köl­csönös tartozásait pedig ban­ki beavatkozás útján próbál­ják rendezni. A vágyonügy­nökség programja alapján — elsősorban a kereskedelem­ben és a vendéglátóiparban — úgynevezett előprivatizá­ciót hajtanak végre, amely­nek célja, hegy a bérleti és szerződéses rendszer adja át helyét a magántulajdonnak. Megindul az aktív priviatizá­ciós program is, 30 jó műkö­dő vállalat „mintaprivatizá­ciójával". Több törvényt mó­dosítanak, így például a vál­lalati és az átalakulási tör­vényt, s előterjesztik a ver­senytörvényt és a privatizá­ciós törvény tervezetét. A program részét képezi a költ­ségvetési megtakarítás is, az az intézkedéssorozat, amely­ről a kormányszóvivő szá­molt be. László Balázs a továbbiak­ban a kormány ülésén sze­replő egyéb témákról adott tájékoztatást. A testület tár­gyalt egyebek között az álla­mi kitüntetések rendszeréről. Megállapították, hogy a régi elismerési formák döntő többsége nem alkalmas az értékek megbecsülésére, ezért ezeket — így például a különböző csillag- és zász­lórendeket — eltörlik. Meg­marad ugyanakkor a Kos­suth- és a Széchenyi-díj. va­lamint a kiváló és az érde­mes művész kitüntetés. Több régi érdemrendet, illetve rendjelet visszaállítanak, így például újból bevezetjk a Köztársasági Érdemrendet. A kitüntetéseket március 15­én, augusztus 20-án, szep­tember 29-én (a Honvédség napján) és október 23-án adományozzák majd. A kor­mány határozott arról is. hogy létrehozza a gazdasági és a nemzetbiztonsági kabi­netet. (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) IVASARNAP IS immmmmii® A tartalomból: Kompromisszumok dokumentumai — avagy egy törté­nei analízise; Az elmegyógyintézet közgazdaságtana: Tabán—Tisza-vita — két lakás közt az utcán; Magyar Pillangó — hadifogság után 47 'éves kálvária; Egyházi összeállítás; Beszélgetés Kovács László nőgyógyásszal. Négy szegedi nagydíj Kapui nyitott a vásár — A legfelsőbb gazdasági vezetésben, a nagy politiká­ban már végbement a rend­szerváltás, fél-egy esztendő kell ahhoz, hogy mindez lent, a gazdaság mindennap­jaiban is érezhető legyen. Ennek a folyamatnak egyik állomása a mostani szegedi vásár is — kezdte ünnepi megnyitóját tegnap, pénte ken délelőtt 11 órakor a Szegedi Ipari Vásáron dr. Pohankovics István ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár, majd így foly­tatta: — Bár a vásár a meg­szokott helyén nyitja kapuit az idén is, mégis, kicsit más, mint azi eddigiek. A talmi csillogás már kevés, haszno­sat, kézzel foghatót kell ma már elhozni a seregszemlére. A hagyományos, régi kiáL lítók, a nagyvállalatok egy része az idén távolmaradt a 114 esztendős vásárból. A kiállítók fele most vesz részt először ezen a vásáron — zömében kis szervezetek, kft-k, magánkisiparosok, kis­kereskedők. A protokolláris résztvevők is otthon marad­tak most: a szovjet és len­gyel kiállítók hagyományos pavilonjait ezentúl a hazai kiállítók foglalják el — ez is jelzi a változást A Vaj­dasági Gazdasági Kamara elnökének ünnepi köszöntő­jéből kicsengett — most, bi­zony, érdekből jöttek. A pa­vilonokban egyre több a fia­tal, új arc. hiszen nemcsak rendszerváltásra, generáció­váltásra is szükség van a gazdaságban — fűzte hozzá a kamara elnöke Többen időről időre felte­szik a kérdést: mi a szere­pe, a jelentősége a szegedi vásárnak, hiszen a külföldi befektetők, kereskedők figyel­me elsősorban a BNV-re irányul. — Tévedés azt hinni, hogy a nyugati tőke egyedül a kő­bányai vásáron kíván tájé­kozódni. Nekik folyamatost képre van szükségük a ma­gyar gazdaságról, ehhez is nagy segítség a szegedi vá­sár — mondta az államtit­kár. — Erős exportoffenzívát kíván indítani az új kor­mány: jövőre legalább 2 milliárd dollár többletet akarunk elérni. Ehhez pedig a vásárokra is nagy szük­ség van. A szegedi látogatót viszont sokkal inkább az érdekli, hogy a felemelt — 50 forin­tos — belépőért mit láthat, kaphat a vásárban, örvende. tes, hogy egyre inkább bő­vül a két vásárlóutca. A kft-knek se szeri, se száma. A csodakukactól a digitális masinákig, szinte mindent kapni a sátrakban. Itt-ott eddig hiánycikknek számító, nyugati portékát is. Tegnap délelőtt 9 órakor a városi tanács dísztermé­ben adták át az 1930. évi Szegedi Ipari Vásár díjait Nagydíjat nyert a Visoram Szemüvegkeretgyár a kompu­teres szemvizsgáló, szemüvegkészítő ambulanciás autóbu­száért. a Romhányi Építési Kerámiagyár mozaikmázas burkolatáért, a Florin Vegyipari Szövetkezet kozmetikai készítményeiért, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát a Picador, a Matador és a Fieste szalámiért a Szegedi Kon­zervgyár gyümölcsitaláért és halkészítményeiért, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Bíbor fűszerpaprika-őrleményei­ért Két kiállító a városi tanács különdíját kilencen pedig vásári díjat vehettek át tegnap. Szeretettel várjuk Önt kiállítási standunkon a Szegedi Ipari Vásár Ppavilonjában. A látogatóink között 1 db 3S-XT/color számítógépet sorsolunk ki! Kiállítási standunkon megtekintheti az amerikai ALR cég „Technical Excellence" díjas számítógépét. Csúcsminőség — elérhető áron! A kiállítás ideje alatt megrendelőinknek 5% árengedményt biztosítunk. 3S SZEGEDI SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET Telefon: (62) 26-277 Telefax: (62) 26-347

Next

/
Thumbnails
Contents