Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-26 / 153. szám

1990. június 26., kedd A helyzet 3 Két év múlva csörög az első Sándorfalva telefonjai Toporog a sándorfalvi ember a nyilvános tele­fonfülke előtt. A két ut­cai telefonra ugy két és fél ezer lakos jut Ennyi­en persze nem állnak sorban, de ez nem vigasz­talja a várakozót, aki mérgelődés közben esetleg összehúzott szemöldökkel gondol például a szatyma­ziakra: ott bezzeg csak< annak nincs telefonja, aki nem akarja, hogy le­gyen .., A kánikula elől menedé­ket ad a tanácsháza föld­szintes epülete, a kapu alatt friss falfestés szaga kevere­dik a hűvösséggel. Kónya József tanácselnök az irat­szekrényéhez lép, és előhúz­za azt a dossziét, amely a község telefonhálózat-fej­lesztésére tett kísérletek do­kumentumait tartalmazza. ö 1984 óta vezeti a falut, s elmondja, hogy az áldat­lan állapotok enyhítése kez­dettől szívügye. A több mint 7 ezer lelket számláló hely­ségben már akkor összesen csak kereken Azáz telefon csöröghetett, ebből egyetlen­egy volt nyilvános. Utolsó a megyében A környékbelj falvak el­látottsága sem európai szín­vonalú, de Sándorfalva mindannyiuknál rosszabb helyzetben van. Az ezer la­kosra jutó telefonok száma Domaszéken 3,32, Forráskú­ton 2,82, Szatymázon 1,8 és Sándorfalván 0,42! (Szaty­mazon azért tudtak nemré­giben fejleszteni, mert az ottani központ lehetőséget adott erre.) Levelek sorjáztak a tava­lyig még a posta kebelében működő távközlési üzem­hez, a válaszok azonban fel­tűnően hasonlítottak egy­másra: telített a Sándorfal­vara vezető telefonkábel, nincs szabad áramkör. Egy két évvel ezelőtt tett ígéret úgy szólt, hogy a nyolcadik ötéves tervben tudnak csak segíteni, mert minden bőví­tés alapföltétele, hogy föl­épüljön az új szegedi tele­fonközpont. Kónya József tavaly az­zal az ajánlattal kereste meg Vojnár Lászlót — az akkori távközlési üzem ve­zetőjét —, hogy a helyi ta­nács áldozatvállalásával, va­lamint legkevesebb 300 igénylő toborzásával (fejen­ként 30 ezer forintos belé­péssel) összegyújtenének 11­12 millió forintot az újabb telefonok beszerelésére. A posta azonban nem volt „fogadóképes". Az NSZK-ba könnyebb... Azt is vállalta volna a falu, hogy megveszi az új központot (körülbelül 9 millióért) ám — szegedi csatlakozás híján — ez sem oldott volna meg semmit Sándorfalvára ugyanis egy Szatymazról jövő, úgyne­vezett „százas érpár" fut, s az régóta telített Reggel 8 óra után szinte lehetetlen a. falut hívni, vagy onnan Szegedre telefonálni. Vi­szont az NSZK-ha szabad az út, arra ugyanis egy má­sik vonalhálózat fut... Márciusban Engedi Antal, a távközlésiek üzemviteli igazgatóhelyettese tárgyalt Sándorfalván. A megbeszé­lés eredményeként lehető­ség nyílik egy „legafonos" rendszer kiépítésére, amely 12-14 új telefonállomást je­lentene. Hátránya e meg­oldásnak, hogy igen magas a költsége: 200 ezer forint­jába kerül minden igénylő­nek. Csak három vállalkozó és néhány közület — köz­tük a nagyközségi tanács — vállalta a költségek megfi­zetését. A tanács két új nyilvános fülke helyét is kijelölte már, a falu al- és felvégén. A telefonok — az ígéretek szerint — legkésőbb július derekán használhatók lesz­nek. Falubeli részvényesek Az időközben folyama­tossá vált tárgyalások során az is kiderült, hogy Sándor­falva telefonhálózata a kö­zeljövőben jelentősen kibő­vül, de ennek feltételei van­nak. Az igénylöknek vállal­niuk kell, hogy 40-50 ezer forintos belépési díjjal a Szegedi Távközlési Igazga­tóság részvényesévé válnak. ífct az összeget három év alatt kedvezményes (12-.14 százalékos) kamatú bank­kölcsönből is ki lehet fizet­ni. A részjegy után a távköz­lési üzem osztalékot fizet, a tulajdonos bármikor elad­hatja, de emelheti is a rajta levő összeget Nem tartal­mazza viszont a telefon be­szerelési költségét (ez 5-7 ezer forint körül lesz). így épülne fel a sándor­falvi telefonközpont, amely 1500-2000-es vonalkapacitá­sával hosszú időre megolda­ná a problémákat. A szege­di új központ építésével egyidejűleg már jövőre megkezdődnének a munká­latok, így 1993-ban megszó­lalhatna az első új telefon. Ezzel párhuzamosan a mű­holdas televízióadások véte­lére is lehetőség nyílna, annak a földkábelnek kö­szönhetően, amelyhez csat­lakozhatnának az igénylők készülékei (4-6 ezer forin­tért). Nyilas Péter (Kényszer)pályakezdés Á Csemete jelenti A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvé­delmi Egyesület legutóbbi környezetvédelmi méré­sének eredménye szerint az ülepedő por mértéke az E5-ös út mellett, a házgyár előtti zöld területen az egészségügyi norma 7 százaléka volt, ólmot, benzpirént nem tartalmazott kimutatható mennyi­ségben, mig az ülepedő korom mennyisége 13 mil­ligramm négyzetméterenként. 30 nap átlagát te­kintve. Ez a minta Fe. Mg-, Ca-kationokat tartal­mazott. Dönteni mindig nehéz. Különösen akkor, ha a döntés a „legkisebb rossz" kiválasztására korlátozódik. A most végzó egyetemisták, főiskolások pedig nem a korlátlan le­hetőségek világát élik Amikor arról döntenek, hol és mit fognak dolgozni, elhatározásuk legfeljebb arra vonatkoz­hat, miről mondjanak le. Az életcélul kitűzött hivatásról, amiért 4-3 évig tanultak, a Szegeden megszokott infra­strukturális és kulturális színvonalról, avagy az elfogad­ható lakásmegoldásról. Fozclcas József és felesége, Pcrger Eva történelem—föld­rajz szakos JATE-s. Egyikük törökszentmiklósi, másikuk somogyvámosi. Most mégis Tatabányára mennek, gimná­ziumban, illetve szakközépis­kolában fognak tanítani. — Miért éppen Tatabánya? — Tudomásunk szerint ez volt az egyetlen olyan hely, ahol két földrajz—történe­lem szakos tanárt kerestek. Nagyon sok kapcsolat, há­zasság születik az egyetemen csoporton belül, de így, azo­nos szakpár esetén, szinte lehetetlen az elhelyezkedés. Mi még szerencsésnek mond. hatjuk magunkat azzal, hogy középiskolában taníthatunk. Valóban. Nem egy isme­rősöm kénytelen általános is­kolában tanítani, vagy kollé­giumi nevelőtanári állást vállalni, ha egy „túltelített" városban szeretnének elhe­lyezkedni — egyetemi diplo­mával. Sokakat helyhez köt­nek támogatásra szoruló szüleik, esetleg még tanuló élettársuk, vagy a szülői ház, mint egyetlen lakáslehetőség. Mások egy szolgálati laká­sért adják fel hivatásukat — Ti hol fogtok lakni? — Albérletben. Lakásra egyelőre semmi remény. Szerencsére, az egyik tanár­nő felajánlotta a lakását vi­szonylag elfogadható áron. Egyébként kezdő fizetésből elképzelhetetlen megfelelő albérletet fenntartani. Így is aggódunk, hogy ha már gye­rekünk is lesz, hogy fogja ő átélni azt hogy esetleg évenként költözni kell. Riportalanyaim jelenlegi „otthonában", a Károlyi kol­légiumban egyébként a há­zaspár i részleg is zsúfolt. A szobákban két heverő, egy asztal és egy kiságy fér el, mozdulni is alig lehet Van olyan család, ahol két gye­reket is nevelnek ilyen kö­rülmények között. Állandó a gyereksírás... A seniori stá­tust is egyre többen igénylik. Ez azt jelenti, hogy az egye­tem elvégzése után a kollé­giumban lakhatnak, cserébe szervezik a .közéletet". Van, aki 28 évesen, harmadmagá­val lakik egy szobában. A szerencsésebbek főbérlős al­bérletet is megengedhetnek maguknak — ifjú házasipár plusz egy házinéni. Szolgá­lati lakás pedig csak a ke­vésbé közkedvelt települése­ken van. — József, úgy tudom, te Kaposváron jártál gimnázi­umba. Szerettetek volna oda visszamenni? — Igen. Közéd van So­mogyvámoshoz, és több szempontból isi jó lenne, leg­alább az egyikünk szülei közelében élni. Tatabányá­hoz tulajdonképpen semmi közünk sincs, én életemben egyszer jártam ott akkor is az állás ügyében. Nem is is­merünk senkit Ügy gon­doltuk, ha nem érezzük jól magunkat megpróbálunk valahol Kaposvár környékén elhelyezkedni, és majd „be­araszolunk" a városba. A szegedi egyetemisták nagy többsége nem marad itt. Szétszóródnak az ország­ban. sokan szüleiktől is tá­vol, számukra teljesen ide­gen környezetbe kerülnek, szolgálati lakás, vagy vég­zettségüknek többé-kevésbé megfelelő állas remenyében. Olyan helyen indulnak, kez­dik pályájuk legnehezebb szakaszát, ahol azt sem tud­ják, mikor melyik buszra kell felszállni. Ismerősünk sincs, akihez segítségért for­dulhatnának. Vannak, akik nem mernek belevágni, és visszamennek szülővárosuk­ba. Nekik viszont a szakmai előmenetelük, hivatásuk gyakorlásának megfelelő színvonala nincs biztosítva. Mert mit kezdjen például egy vegyész egy kis falu­ban? Legnehezebb dolguk azoknak van, akik ragasz­kodnak Szegedhez. Sokan szívesen maradnának, mert az itt töltött öt év alatt megkedvelték a várost. Az itt-tartózkodás ára sok eset­ben kollégiumi szoba két la­kótárssal, és nevelötanári ál­lás egyetemi végzettséggel. — Kíváncsi vagyok, ilyen körülmények között milyen. érzéssel léptek ki a „nagy­betűsbe"? — Alapjában véve jó ér­zéssel. Kellemes izgalommal, várakozással tölt el, milyen lesz dolgozni, tanítani. Az újszerűségnek is van vará­zsa. Persze, azért egy kicsit tartunk tőle. A szakközépis­kola földrajzszertára például siralmas, eddig Csak óraadó tanáruk volt. Nehéz lessz a megfelelő feltételeket megte­remteni ügy, hogy én leszek ott az egyetlen földrajzta­nár. A tanítással járó fele­lősséget is most kezdjük iga. záni érezni. Félünk, hogy nem vesznek majd komo­lyan bennünket. Mások még pesszimistáb­bak. Sokan attól tartanak, nem tudják majd igazán jól használni a gyakorlatban az egyetemen tanultakat. A fe­lelősség talán a leggyako­ribb szó a végzősök szótárá­ban, mivel ezután már min­den ..élesben" megy. Az új közösségbe való beilleszkedés is problémát jelenthet. Tar­tanak a háttérbe szorulástól, a meg nem becsüléstől. Se­gítséget, odafigyelést várnak a kezdeti szakaszban, ugyan­akkor döntési és cselekvési szabadságot is. Akik már dolgoztak valahol egyetem előtt vagy alatt, azok tudják, hogy egy kezdőnek, eltérő nézetek esetén, nap mint nap döntenie kell, mi a he­lyes stratégia. Kompromisz­szumot kössön, vagy tartson ki saját álláspontja mellett? Mindkettőnek megvan a maga veszélye. Néhányan at. tói a gyakorlattól félnek, mely szerint a pályakezdők­re hárítanak minden hálát­lan feladatot A kezdő or­vosnak gyakrabban kell éjszakánként ügyelnie, a fia­tal pedagógus faliújságot de­korál, papirt gyűjt, kirán­dul. így éppen a megfelelő felkészülésre, az ekkor ese­dékes családalapításra nincs ideje. — Milyen érzés az, hogy a baráti kapcsolatok, egyetemi és kollégiumi közösségek fel­bomlanak, megszakadnak? — Rossz és furcsa. A mi közösségünk nem volt a le­hető legjobb, de megszok­tuk. Ahhoz pedig, hogy újak alakuljanak ki, idő kell. An­nak, aki egyedül van, még nehezebb lehet. Igazából ezeket a döntéseket magunk, nak kell meghoznunk, a szülők legfeljebb tanácsot adhatnak. Pedig a hallgatók igénylik a segítséget A kollégiumban gyakran sírva mennek a ne­velőtanárhoz tanácsért Pszichiáter is jár a kollé­giumba, a gyakori pszichés zavarok, néha előforduló ön­gyilkossági kísérletek miatt. Nem mindenkinek sikerül azonnal elfogadható megol­dást találnia. Van olyan, né­hány éve végzett pedagógus, aki már az ötödik városban próbál megfelelő munkahe­lyet és otthont találni. Félelem, kétségek, bizony­talanság, kompromisszumok, próbálkozások. Átmeneti megoldások — hosszú távra. Ez: a pályakezdés. Keczer Gabriella (Nem) pártporta Rajtam, rajtad, rajta - is múlik Mintha légüres térben mozognánk, mikor a közéletet uraló pártoktól as egyénekig akarjuk feltérképezni a társadalmat összetartó erőket. — Nincs civil szféra — legalábbis Szegeden — vélekedett Tühegyi Jó­zsef, a Körgát Klub elnöke, mikor arról beszélgettünk, milyen feladatot tűzött ki most maga elé ez a fura szervezet. Az 1988-ban létre­hozott Körgát Klub fontos várospoli­tikai ügyekben hallatta hangját — a KISZ-iskola sorsa, a mozgássérültek rehabilitációs központjának létesítése, a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal ko­ordinálói voltak, véleményt mondtak a tanács munkáját segítő várospoliti­kai fórumon. Apró Antal országgyű­lési képviselő lemondatása —, holott nyilvántartott tagság, belső működési szabályzat, konkrét és rendszerezett politikai program nélkül (rendkívül hatékonyan) működött. — A demokratikus átmenet civil biztosítására szerveződött a társaság — fogalmazta meg az indulás indi­tékát az elnök. — Ösztönöztük a többpártrendszer kialakulását es meg­erősödését, helyi szinten is. A Kör­gát Klub nem elsősorban politikai, hanem helyi társadalmi és érdekvé­delmi és érdekképviseleti szervezet. — A rendszerváltás első lépései közé tartozó parlamentiképviselő-vá­lasztás után talán még indokoltabb, hogy az ilyen típusú szerveződések gombamód elszaporodjanak. — A klubot a civil társadalom egyik spontán szerveződésének tart­juk. Nem Ls akarunk a szervezet jel­legén változtatni, azaz, nem szeret­nénk, ha a jelenlegi aktív mag (kö­rülbelül 10-20 ember) létszáma nőne, vagy hivatalos helyiséget kapnánk. A Körgát Klub ma is egy lakásban tartja heti összejöveteleit ma is la­zább-szarosabb baráti szálak adják meg a csoport „belső szerkezetét". Mostani újjáalakulásunk annyit tesz, hogy kértük a cégbírósági bejegyzést mert ez szükséges a közéleti tevé­kenység kiterjesztéseihez. — A társaság két éve működik, de nem talált követőre. Milyen módon ösztönzitek hasonló típusú szerveze­tek létrejöttét? — A helyhatósági választásokra ké­szülődve, egyértelműen látható min­denki számára: a politikai partok nem fedik le a különböző (például szakmai, érdekvédelmi, szociális) cso­port- és egyéni érdekeket, ezért a Körgát Klub lépni akart a civil szféra önálló szerveződései felé. Mi azt szeretnéiik, ha egyre több ember hinné azt: rajtunk is múlik a helyi ügyek alakítása. Meg akartuk alakí­tani az úgynevezett Polgári Fórumot, ezért kapcsolatot kerestünk új érdek­védelmi és szociális indíttatású szer­vezetekkel, de kiderült, hogy itt ezek vagy nem léteznek, vagy helyi szin­ten nincs arca a „népfrontos módon" összehozott országos szövetségnek. Fájlaljuk, hogy egyletek, egyesületek nemigen vannak, annál több az ala­pítvány, mely képződmény esetében nehéz eldönteni, hogy a „pénzátmo­sás" szándéka, vagy a névben jelölt, nemes cél ösztökélte létrejöttét Egyedül az Egyházfórum Közéleti Társaság csoporttal találtunk kapcso­latot. Ezért kellett megállapítani a tényt: (még) nem jelentek meg a cso­portérdekek, így azok nem szerve­ződtek meg, ugyanakkor az emberek jó része tartózkodik a pártoktól. — Ha nincs több olyan szervezet, amellyel karöltve. .,pártoktól men­tes" jelölteket indíthatna, mit tehet a Körgát Klub? — Marad a régi forma: a pártok­kal való megegyezés, a közös igé­nyek meghatározása. — A Körgát klubosok között vannak olyanok, akik a parlamenti ellenzék valamelyik partjanak (SZDSZ. Fi­desz) tagjai, de kormánypárti képvi­selő is eljár az összejövetelekre. Eb­ből milyen elönu és milyen konflik­tuslehetőség adódik? — Éppen azért, mert a tagok kü­lönböző szervezetekben vállalnak szerepet, érezzük a partok korlátait. Például azt, hogy politikai erdekeik más, csoport- vagy szakérdekek ellen hatnak. A Körgát Klub összejövete­lein első kézből, egy parlamenti kép­viselőtől, Póda Jenőtől értesültünk az országos politikát befolyásoló áram­latokról, a helyi ügyeket pedig vala­melyik párt itteni tagja ismertetheti, így valóban tájékozottan választha­tunk taktikát. Mivel a pártok műkö­dését és helyzetét is ismerjük, úgy látjuk: rombolja a helyi szervezete­ket az. hogy nincs kormányprogram, hogy az országos politikai szervezetek nem határozták meg. kiknek az ér­dekeit. milyen program alapján kép­viselik — Most, amikor a helyi politikai hul­lámvölgyben van, mikor szkepszis uralkodik a pártok háza táján. a helyhatósági választásokra hogyan ké­szül a Körgát Klub? Van-e polgár­mester-jelöltje? — Éppen a helyhatósági választá­sok koordinálására vállalkoznánk. A Körgát Klub nyitott, de nem népfront jellegű mozgalom. Minden demagó­giát kizárva, határozottan a pártok mellett állunk, de olyan érdekek megjelenítésére törekszünk, amelye­iket a pártok nem fednek le. Az elő­zetes megállapodás értelmében. a Körgát Klubban is megjelenő partok támogatják a csoport várhatóan 10-1 í önálló jelöltjét. Polgármester-jelöl­tünk még nincs. (ujszászí)

Next

/
Thumbnails
Contents