Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-25 / 152. szám

10 Hírek 1990. június 25., hétfő DM RÖVIDEN Nyár van, a bűnözés évszaka. A fellendült valutázás­ról szól munkatársunk írása. A naptár állásán kívül az is bizonyítja az időt, hogy a primőrök piaci árai lassan el­érhető magasságba kúsznak le. Persze, a zöldséges kofák még mindig nyereséggel dolgoznak, az új ötezer forintos bankjegyből minden bizonnyal szép kis csomagocskát fog­nak összegyűjteni áprilistól, amikor az új bankó várhatóan forgalomba kerül. A nagyobb címletnek vélhetően örülnek majd az alkalmi pénzváltók is, hiszen egy-egy komolyabb tranzakció lebonyolításához jóval kevesebb bankjegy is elég lesz, s lecsökkenti a lebukás kockázatát, hogy a rend­öröknek nem tűnik majd fel kidudorodó zsebük. Orosz rulett szegedi módra Megállíthatatlanul terjed Szegeden is a valutázás. A lehetetlen devizajogszabá­lyok még az egyébként tör­vénytisztelő polgárt is előbb­utóbb feketézésre kénysze­rítik, hát még, ha egy kis üzleti érzék is szorult az is­tenadtába. Egyszerűen sen­ki nem veszi'komolyan az egyfelől szigorú, másfelől la­zának mutatkozó szabályo­kat. Találóan jellemezte egy szakember a forgalmat: olyan ez, mint az orosz ru­lett. Halántékon a forgó­pisztoly, a tárban egy go­lyó van. Aki szerencsével jár, az megússza, valódi valutát kap, akinek meg nincs, az golyót, vagyis le­bukik. Magyarul, ha keve­selljük az ötven dollárt, leg­alább tegyünk meg minden lehetséges óvintézkedést. Amint kezünkben a pénz, ballaghatunk az OTP-be, nyithatjuk a devizaszámlát. Már a kutya sem kérdi, honnan van. De nem is a magunkfajta kishalakkal van baja a hatóságoknak, ötezer forintnál kisebb ösz­szeg esetén nem is foglal­koznak az üggyel. Azokat keresnék, akik a valuta-feketepiac hasznából élnek úri módon. Dörzsölt nepperekre .vadásznak — kevés eredménnyel. A rend­őrség majdnem tehetetlen, olyan kifinomult módsze­rekkel dolgoznak ezek az „üzletemberek". A szegedi városi ügyészség például, idén májusban 66 devizás üggyel foglalkozott (az ösz­szes 144-ből, tehát munká­juk majdnem felét a föl­fedezett devizabűntettek je­lentették). Az igazságszol­gáltatás túlnyomórészt a külföldiekkel szemben ér­vényesítette a szabályt, úgy­nevezett „tárgyi eljárás" so­rán. Ez azt jelenti, hogy a lefoglalt értéket elkoboz­ták, s a nyomozást meg­szüntették. A valutázás ak­kor válik törvénysértéssé, ha tetten érik az üzletelőket. Ezt pedig legjobban a pro­fi feketézők tudják. S ha mégis lebuknak, a külföldi­nek — Szegeden főképpen lengyel állampolgárságúnak — hogy, hogy nem, nincs útlevele, a magyar pedig előáll a jói ismert mesé­vel: ó, éppen most indul a bankba, ajándékba kapott Nagy László felvétele valutájával. Az okosabbja eleve devizaszámlával a zse­bében piacozik. Természe­tesen, a Cserepes soron. A bankból kivett összeget ott­honhagyja, s a számla „ere­jéig" (illetve amíg bírja fo­rinttal), nyugodtan vásá­rolhat valutát. És ha több valutát találnak a számlán igazoltnál? Akkor sincs probléma, egy gyors tele­fon az ismerősnek, a házas­társnak, aki kiveszi a kü­lönbözetet. Megteheti, hi­szen a devizaszámla titkos, még a kivét napja, órája, perce is. Baj akkor van, ha hamis a dollár, a márka, avagy másként csalnak az eladók. Százdollárosokból egyese­ket varázsolnak a vevő ke­zébe, újságpapírköteget ad­nak bankjegy helyett. S a menők nem engedhetik meg maguknak, hogy baleknak nézzék őket, egyáltalán, azt senki sem szereti. Így kez­dődik a vadászat, amelyből szokatlan, eleddig ismeret­len bűnügyi történetek ke­rekednek a rendőrségi jegy­zőkönyvekben. Egyre több külföldi turista utazik Sze­gedre, eleve bűnöző szán­dékkal. Élnek, szórakozgat­nak, míg futja a pénzükből, azután pedig megteremtik a rá valót: lopnak, rabolnak, mind többen, mind gátlás­talanabbul. Ezért a Szeged közbiztonságát rontó jelen­ségért, amellyel minden jel szerint hosszú ideig kény­telenek leszünk együtt él­ni, aligha kárpótol a devi­zaügyek révén lefoglalt ér­ték az első félévben 4 és fél millió forint. Egyébként pe­dig a június elseje előtt le­bukott valutázók máris új üzleteken törhetik fejüket. Amnesztiában részesültek ők is. Tényleg olyan ez az egész, mint az orosz rulett. Csak egyre inkább az az érzé­sem, annak a képzeletbeli pisztolynak Szeged az igazi céltáblája. M. E. PATAKI SÁNDOR. Per-Patvarics, a közíró világéle­tében előrelátó embernek tartotta magát. Ez nem jelenti azt. hogy mások is hasonló véleményen let­tek volna — xni több, sokan meg­kérdőjelezték ezen hangoztatott erényét. Már a bablonyi Csillag ut­cában rászólt egy alkalommal Jó­ború Jenő, az ismert kilakoltató legény (aki ide költözött a Csillag utcába, mivel itt napirenden vol­tak a kilakoltatások és végrehajtá­sok). az utcára és udvarra kirakott bútorok fölülmúlhatatlan szakértő­je: — Azt jósoltad, hogy ezen a héten csöpp eső se fog esni — ki­pakoltam a Harisnyás Jani bútorait, persze heccból, erre föl az éjjel nem' megáztak... Jani, a Harisnya­gyár megbecsült árubeszerzője ha­risnyaértékesítő körúton lehetett; Jóború Jenő azt leste, milyen pofá­val fogadja majd az udvaron föl­halmozott bútorok látványát; Jani nem jött, az eső igen ... Mit mond­jak, egy öröknek hitt barátságnak fellegzett be ily módon. Jóború fűnek-fának hangoztatta: Per-Patr­varics/ a hibás, ő szó szerint vette jóslatát... A Csillag utca közvéleményét nem rendítették meg az ehhez Ha­sonló törtenetek. Az lett volna a csodálnivaló, ha események nélkül maradnak. Az viszont rettenetes, hihetetlen, elképzelhetetlen hírként hatott, amit néhány hét múlva Ha­risnyás Jani kezdett el terjeszteni Jóború Jenőről. Miszerint, egykori barátja, a pakolós Jenő följelentet­te törvénytelen harisnyakereskede­lem miatt! S nem a gazdasági rendőrség, hanem a félelmetes szé­ícu szállt ki. — s nem harisnyát, hanem egyebet kerestek és találtak. Például örökölt és féltve őrzött Jépüsz könyveket, olyan térképeket, me­lyekről maga Jani sem tudott — a lexikonokat lefoglalták, mivel azok. ban is színes térképekre leltek ... A legnagyobb csapást azonban a két naponkénti jelentkezési kötele­zettség jelentette Janinak — vidéki útjainak befellegzett, állást kell változtasson, ott kell hagyni a sze­retett Harisnyagyárat. Jani ekkor kereste meg Per-Patvaricsot. Java­solta, alakítsák meg a Csillag utcai politikai üldözöttek szövetségét Akkor, ő, Per-Patvarics, a jövőre bízta a dolgot; gyáva volt és meg­alkuvó. Egy kicsit több üldöztetés­re volna szükség, mondta az a né­hány házkutatás, pofozkodással egybekötve, letiltás, betiltás, jelent­kezési kötelezettség, ugyan, ne vic­celjünk a történelemmel... Nem bízott Janiban. Aztán ott hagyta Bablonyt, ha­nyatt-homlok menekülve. Ebben az új Bablonyban az első munkanapja első órájában, csörgött a telefon, ilyen fölfordulást még nem látott (csak néha a Csillag ut­cában), ami azt követte. Sanyó, a rendőrségi riporter süvítette, ellent­mondást nem tűrő hangon: — Gye­re, indulás, ég a Csillag börtön! Per-Patvarics megrázta a fejét, nem akart hinni a fülének, mégis mozdult, kocsiba vágták magukat, a füstfelhő jelezte az utat, tűzoltó­kocsikat kerülve jutottak a bejárat­hoz1 ... A Csillag börtönbeli hang­zavar Csillag utcai volt — minden­ki utasított valakit, egymást túl­harsogták az emberek, fogdosták a locsolócsövet ehhez hasonlót a Gyertek hozzám! vendéglő égésekor látott akkor a sör, bor és pálinka mentésén fáradoztak a Csillag ut­caiak ... Ez más volt mindig más, előreláthatatlan helyzetekbe bo­nyolódik az ember, a rádiósok éo tévések rohangálása és fontoskodá­sa csak nehezítette a tűzoltók mun­káját akik izzadva-gőzölögve vál­tották egymást. Azért nyomtalanul nem múlt el Per-Patvarics számára a Csillag börtönbeli tűzeset Szülőfaluját, a nevezetes Légvárt e bablonyi bör­tön egykori szenvedői alapították — kényszerlakhelyként „nyerve" el a területet... Csak az bizonyos, hogy ezek az emberek nem voltak köztörvényes bűnözők. Kétszáz év­vel ezelőtt nem szövetséget hanem falut alapítani volt ajánlatos. S mi­lyen falut...! Légvár illata elkíséri az új Bablonyba, különösen az áp­rilis-május a veszélyes az. emlék­idézések terén. ... Per-Patvarics még emlékezett Harisnyás Jani javaslatára. Alakít­sunk szövetséget... Elébe kell menni a dolgoknak! Ne akkor kap­kodjon az ember, ha már bajban van! Előre kell látni a dolgokat! Elővette viharvert írógépét s föl-, írta a címet: Jövő Évek Politikai Üldözöttéinek Szövetsége (JÉPÜSZ). Alapszabály. A kidolgozáshoz több koponya kell — morfondírozott. Apróhirdetést kell közzétenni, ha­tározott. Másnap a Délhunnia Ha­sábjain ezt olvashatták az érdekel­tek: „Ma 18 órakor a Kuruckereset utcában (pontos cím) megalakul a Jövő Évek Politikai Üldözöttéinek: Szövetsége (JÉPÜSZ). Az önjelöltek alapító tagként jönnek számításba. Vae victis!" Gregor már a zsűriben Trevisóba Gregor József utazott, ahol a .június 25­én kezdődő nemzetközi énekverseny zsűrijének munkájában vesz részt. A világ egyik legrangosabb énekversenye az idén Mo­zart jegyében zajlik. A részt­vevők — akiknek csak szál­lásköltségét és napidíját fe­dezik — a trevisói hagyo­mány szerint egyetlen mű, idén a Figaro házassága szerepeivel pályázhatnak. A nyertesek díjat nem kap­nak, de a következő évad­ban Trevisóban bemutatás­ra kerülő Figaro házassága 15 előadásán ők játsszák­éneklik a szerepeket. A ver­senyre több száz pályázó je­lentkezett, es még a Ker­tész szerepét is sokan sze­retnék elnyerni. A világ ve­zető énekesei közül sokan indultak a trevisói nyertes­ként, így Luciano Pava­rotti és Marton Éva is. Tanárok nyári akadémiája Huszadik alkalommal ren­dezik meg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a ta­nárok nyári akadémiáját. A jubileum alkalmából e to­vábbképzésen — magyar­országiak mellett — 70 er­délyi (Hargita, Kovászna, Maros és Kolozs megyei) pe­dagógus is részt vesz. A rendezvényt — amelyet a JGYTF dísztermében ma délelőtt 10 órakor nyit meg Szövényi Zsolt osztályvezető, minisztériumi főtanácsos, s amely rendezvénysorozat péntekig tart — a Kemény Zsigmond Alapítvány is tá­mogatja. Megjött Ónon, a párduc MINI KOMMENTÁR Hejr kalászok, kalászok Az olvasó is emlékezik a Torgyán „professzor" parlamenti felszólalására a földtörvény vitája kap­csán. Ebben képviselőtár­sai kompetenciáját az „ügyben" oly módon kér­dőjelezte meg, hogy sze­rinte nem tudják megkü­lönböztetni a búzát a rozstól, illetőleg az árpá­tól és így tovább ... A minap derült ki (au­tentikus forrásból), hogy másnap „egynémely fide­szes képviselők" bevittek egynéhány kalászt az Or­ság Házába — Torgyán „professzor" tesztelése végért. Kiderült, hogy mister Torgyán sem tudja megkülönböztetni a kü­lönböző kalászokat. Ezek után csak abban bízhatunk, hogy az ocsút a búzától igen...? (csúri) A VTV MŰSORA 18.30: ÉLÖ ADtÁS. — A tanács­vb döntése: belváros helyett pe­nemfoerütet... — A hét kérdé­se : magyarázzuk a parkolóin­kat; — Term-észetgyAgyász cent­rum Szegedien; — Egyházi hírek; — Szögedi tálenrbum; — Hegedő­sök a Szélmialiamrtál; — Megy a haló Kanizsára: — Erdő a szo­'bálban . ..; — Tájékozódás a tájfutóknál; — ösmeri ön Szö­gedöt? Műsorvezető: Szabó Éva. Szerkesztő: PleskomAcs András. Az adást kedden de. 10 órától megismétel] ük. HÉTVÉGI PIACI ARAK Az éüöcsiirioe kUója 70—S0, a tyúkié 76—86. a kacsáé 75—85. A tejfel literié 160. a tehéruUiró ki­lója 120, a Juh túróé 220. a tojás darabja 2.50—4. A burgonya ki­lója 12—20, a sárgarépa csomója 6—20. a perezsellyemé 5—20. a vöröshagyma kilója 20—00, a fe­jeslcáposztáé 10—20, a kelká­posztáé 16—20. a saláta darabja 2,50—4. a korai OcanáHábé 3—6, a [karfiol kilója 16—30. a paradi­csomé 30—50, a zöldpaprika da­rabja 2—10. a fözőrtök kálója 10— 20, az ufborkáé 30—45. a zöldbab 40—60, a zöldborsó 60—60, a re­tek csomója 5—8, a zöldhagymáé 4—10, a fokhagyma kilója 70— 100, a paraj 20—35. a gomba 120— 270. a nyári alma 10—30, e cse­resznye 30—60, a meggy 20—40, az őszibarack 15—40, a málna 70—80, a ribizlli 40—60, az egres 30. a héjas dió 80—100, a száraz­bab 80, a savanyú káposzta 50, a máik literje 70—80 foriinit. A Szegedi Vadaspark lát­nivalói régóta várt jövevény­nyel gyarapodtak. Az amur leopárd, amelyet a Zürichi Állatkert ajándékozott Sze­gednek, Ónon névre hallgat, 1985-ben a Frankfurti Zoo­ban szülétett. Az Ameriká­ban vezetett nemzetközi törzskönyvben ebből a ritka párducféléből az egész vilá­gon mindössze 82 példányt, tartanak nyilván fogságban, a szabad természetben pedig jóformán kihaltnak tekint­hető. A nemzetközi előírá­soknak megfelelő új férőhely elkészültéhez a szegedi kö­zönség is hozzájárult önzet­len adakozásával: alig két hónap alatt közel 35 ezer forint gyűlt össze. A Vadasparkban járt dr. Werner Meinel professzor a Kasseli Egyetem Zoológiai és összehasonlító Anatómiai Intézetének igazgatója. A két intézmény jó együttmű­ködése jegyében hozta ma­gával az egyetem ajándékát, az igen értékes lisztmaj­mocskákat, és az Európában állatkertben igen ritkán lát­ható fajtiszta csuklyás­majomcsoportot. Az új állatokat már lát­hatja a közönség. Az olvasó­közönség még sajnos nem, mert fotóriporterünk otrt­jártakor éppen aludt a pár­duc. De megígérjük, lefotózzuk amint felébred ... Dél-alföldi magazin A Dél-alföldi magazin ma esti műsora fél 10-kor kez­dődik a Tv 2-es programján, elsősorban felnőtt nézőknek, hiszen a műsor egyetlen té­mája a szex, az erotika. A műsor szereplői az éjszakai élet rövid életű csillagai, táncosok, go-go görlök, masszírnők, s mindazok, akikVzervezik a sokak által egyre vonzóbb szolgáltató­ipart. Az adás háromnegyed 12-kor, a Napzárta után folytatódik. A műsor vendé­gei dr. Szilágyi Vilmos sze­xológus és dr. Zalányi Sá­muel szülész-nőgyógyász vá­laszolnak a nézők telefonon érkezett kérdéseire, melyek közben levetítik a Pornó­sztár volt őnagysága című első magyar szexfilmet. A műsor telefonszáma: (62) 12-715. Felelős szerkesztő: Gellérfy László. Megalakult a Délmagyarország Kft. Tagjai: e lap újságírói, a szerkesztőség dolgozóiból szerveződött Dél­magyarország Ojságíró Egyesület és a Dél-Francia Nice-Presse-Invest. (x) Kvíz — Jean, föladok ma­gának egy találós kér­dést! — Parancsoljon, uram! — Hány ingerem van? (aser) » Elénk, sőt erős szél Az időnként megnövekvő felhőzet mellett több órás napsütés várható, legfeljebb északkeleten fordulhat elő néhány zápor. Az északnyugati szél elsősorban ma többfelé élénk, időnként még erős lesz, majd később mérséklődik. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 7, 12 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet ma 24 fok körül lesz. DELMA6M0RSZA6 Politikai napilap Főszerkesztő: Dlusztus Imre Főszerkesztő-helyéttes: Sulyok Erzsébet Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kispál Antal. — Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság útja 10., Sajtóház 6740. - Telefon: 24-633. Telex: 82-282. Telefax: 13­130. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Suranyi Tibor. — Terjeszti a Magyar Posta. Előrizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 101 Ft - a vasárnapi lapokkal egy ütt 121 Ft. ISSN 0133-025X

Next

/
Thumbnails
Contents